Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-05 / 129. (4572.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2 - Ki Ha: Kis Magyarok lapja 129. (4572) szám ■ Vasárnap ■ 1938 junius 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • f\ képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. * • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Választási győzelem — szavazás nélkül 108 magyar köztfg választotta az Egyesült Part cjjysíf istaiat Jaross Andor: Ha a statútumban nem teljesítik beterjesztett nemzeti követeléseinket, akkor a magyarság a statútumot nem fogadhatja el Í37t magyar mandátum az egyhangúlag választott listákon rár és a csehszlovák szociáldemokrata párt­nak is volt szervezete, ezek ;? töredékek most megszűntek létezni. Most a három község egyhangúlag az Egyesült Párt listá­ját választotta. Egyidejűleg Ipolyszalka és Leled község­dömöí&sn 31 egyhangú választás Gömörben, ahol Jaross Andor nemzet­gyűlési képviselő, az Egyesült Párt orszá­gos elnöke sorra látogatja a községeket és óriási lelkesedést kelt beszédeivel, a leg­pesszimistább becslések szerint is 85—90%-os magyar győzelem várható. A hangulat­ra jellemző, hogy a választások előtt álló gömöri községek egyharmada egyhangú vá­lasztással az Egyesült Párt egységlistáját választotta. A nagyrőcei járás négy magyar lakosságú községéből kettő valósította meg a teljes ma­gyar egységet: Gice és Gömömánás, A tornaijai járásban a következő községek­ben csak a magyar párt egységes listáját nyuj­A Szentlélek ünnepén (d) Elmenvén, tanítsatok minden népe-l két! Ez volt az utolsó rendelkezés, amit az Istenember égbeszállása előtt tanítványai­nak mondott. És a tanítványok a Mester föltámadásától számított ötvenedik napon, Pentekosté napján hirdetni kezdték az igét, ezen a napon az ékesszólásnak csodája szállta meg őket, fejük fölött égő lángnyel­vek jelentek meg és ők, az egyszerű halá­szok és kézművesek Kelet minden nyelvén a legcsodálatosabb ékesszólással tudták megtérésre bírni a hallgatóik ezreit, úgy hogy ezen a napon kezdődött meg a krisz­tusi világnézet diadalmas előnyomulása, ez a nap volt az 1900 éves keresztény Egyház szervezett életének első diadalünnepe. A tanítványok ékesszólásának egyetlen titka volt: a krisztusi tanok világot megfordító belső igazsága, a szeretet világelvének szi­veket mozgató ereje, az elnyomott, rabszol­gát is Isten fiává emelő embertestvériség és egyenlőség jósága, a lélek teljes fölszabadí­tásának ujjongó tudata, az abszolút igaz­ságosság és jóság világelvébe vetett opti­mista hit sodró csodája: a tanítványok sza­vaiból a Krisztus meghirdette világelv, a teremtő szeretet, a cselekvő Szentlélek be­szélt. . : A Szentlélek pünkösdi megjelenése s az Egyház megszervezése megfordította a vi­lágtörténelmet. Azóta az emberiség törté­nelme a krisztianizmus jegyében haladt, az emberiség legheroikusabb törekvései a krisztusi eszmék megvalósításáért való harcban jutottak kifejezésre, A krisztusi etika abszolút eszméi persze olyan elérhe­tetlen messze célt jelentenek a testiségtől és anyagiasságtól terhelt emberiség számá­ra, hogy még ma is rendkívül messze va­gyunk a krisztusi világrend örök békéjétől, a szeretet világuralmától, amikor az egye­sek, az osztályok, a népek és az államok között igazságosság és béke fog uralkodni, amikor a társadalmi rétegek és osztályok között a teljes szociális igazságosság bizto­sítja a békességet, amikor az egyén és a kollektivum viszonyában létrejön az igaz­ságos harmónia, hogy sem a kollektivum nem lesz az egyén zsa aioksága, sem az egyén a kollektivum zsarnoksága alatt. — Bizony, ma is messze vagyunk a Krisztus megjósolta aranykortól s a mi korunk is esdve és esengve kiálthat az elmék megvi­lágosodását, a pünkösdi csodát kívánva: Jövel, Szentlélek Úristen! A kereszténység 19 évszázada alatt a népek és államok életében az evolúció során rengeteg sek megvalósult már a krisztusi etika élettételeiből. A kereszténység meg­szüntette a rabszolgaságra alapított gazda­sági rendszert, megvalósította az egyén ré­szére a lelkiismereti szabadságot, érvényre juttatta az egyenlőség elvét, csodálatos ma­gas fokra emelte az emberi művelődést és civilizációt. A krisztianizmus evolúciós erőt jelentett az emberiség történelmében és a kereszténység dinamikája a legújabb kori szociális megrázkódásokkal szemben is te­vékeny erő maradt. Ma is a kereszténység világnézete a legerősebb erkölcsi alap az emberiség nyugalmát dúló igazságtalansá­gok fokozatos kiküszöböléséhez. Mai ko­runk válságát főleg nemzetiségi és szociális igazságtalanságok okozzák s ezért a nem­zeti és szociális igazságosság keresése az a világprogram, amelynek szolgálata és meg­valósítása a legsürgősebb föladat. A nem­zetiségi és osztályönzés ellen ma is az fegyetlen megoldás a krisztusi önzetlenség PRAGA. — Tegnap közöltük, hogy a magyar egység szelleme oly diadalmasan vonult át Szlovákia egész területén, hogy 70 magyar község kizárólag az Egyesült Párt listáját választotta. E községekben az aktivista és kommunista frakciók nem tud­tak ellenlistát állítani. E helyeken már nem lesz szavazás, hanem az egységlista jelöltjeit nyilvánítják ki megválasztottaknak. A ma befutott jelentések szerint ez a szám még nem teljes s az Egyesült Párt győzelme en­nél még sokkal nagyobb arányú. Eltűnnek az aktivista és kommunista frakciók Uunaujfalu, Dunatorony és Zonc közsé­gekben érdekes fordulat történt. A három község magyarsága külön-külön értekezle­tet tartott s itt Morvay Jenő párttitkár kez­deményezésére elhatározta, hogy egy em­berként az Egyesült Párt táborában tömö­rül. A három községben az Egyesült Pár­ton kívül a kommunista, a csehszlovák ag­és igazságosság programja. Ha még közelebbről nézzük korunkat és a napi problémáinkat vesszük szemügyre, akkor nem tagadhatjuk le magunk előtt, hogy néhány év óta a szociális probléma háttérbe szorult és a nemzetiségi kérdés vált a legégetőbbé. Közvetlen környeze­tünkben, Közép-Európában a nemzetiségi elv csinál ma történelmet. Államunkban a nemzetiségek kérdésének megoldása lett az állam legsürgősebb föladata. Kiegyezés készül az államnemzet és a nemzetiségek között. A kormányzat javaslatot készít a kiegyezésre, a nemzeti kisebbségek ellenja- v^slatokat nyújtanak be. A magyarok ti­zenkét pontja, a németek karlsbadi nyolc pontja, a lengyelek négy követelése jelenti az ellenjavaslatokat. Ugyanakkor a szlovák nemzet legnemzetibb pártja éppen Pünkösd napján ünnepli a pittsburghi szerződés ju­bileumát s ez alkalomból a világ elé ter­jeszti a Szlovákia önkormányzatáról szóló törvényjavaslatát. A ruszin nemzeti tanács Finnország önkormányzatának Kárpátaljá­ra való alkalmazását kívánja. E követelé­sek mind a nemzeti igazságosság elvére hi­vatkoznak, arra az abszolút igazságosságra, amely előföltétele és teremtő elve a jognak és, amely erkölcsi alapja a tartós jogrend­szernek. Minden igazlelkü és jóakaratu em­ber egyet kíván ezekben a napokban: vilá­gosítsa meg a pünkösdi Szentlélek mind­azok elméjét, akiktől a béke és az igazsá­gos, észszerű megoldás függ, hogy látván lássák, hogy az igazságosság jelenti a bé­két és fejlődést, a jobb jövőt. Mai pünkösdünk a magyarok számára is rendkívüli fontosságú. A két ünnepnapon a magyar nemzeti eszme előharcosai számos helyen szólnak a magyar néphez, hogy min­den magyar ismerje föl történelmi helyze­tét, lássa meg a helyzetből folyó erkölcsi parancsot, a nemzeti összefogás és egyetér­tés szükségességét, hogy minden magyar megvilágositott lélekkel és tiszta lelkiisme­rettel lépjen majd a jövő vasárnap a szava­zó urnához és tegyen hitet a magyarság po­litikai programja mellett, amely csak egyet kíván nemzeti :és szociális igazságosságot. Magyarok vagyunk s magyarok akarunk ma­radni. Magyarok vagyunk s apáink vagyo­nát meg akarjuk tartani. Nem kívánunk többet, mint amennyi minden népet megil­let, de kevesebbet sem. Nem kívánunk több jogot, mint amennyi másnak van, de keve­sebbet sem. Fiainknak, munkásainknak ugyanannyi állást és munkaalkalmat kívá­nunk, mint amennyi minden más itteni nép fiainak van. Egyenlők akarunk lenni má­sokkal a törvény előtt, mint ahogy minden­ki egyenlő az Isten előtt. Ez az egyenlőség jelenti az igazságosságot, az igazságosság jelenti a békességet, s a békesség jelenti az állam javát. Világosodjék meg minden magyar em­bernek az elméje, hogy a magyar szociális ben szintén csak az Egyesült Párt listáját nyújtották be, Kisujfaluban és Bényben a helyi pártok között megegyezés jött létre és az Egyesült Párt listáján kaptak a tö- redékpártok helyet, Bényben 30 mandátum közül 25 az Egyesült Párté. tolták be: Zsór, Alsóvály, Kisvisnyó, Sajóké- szí és Mellété. A rimaszombati járásban: Balogpádár, Alsó- pokorágy, Perjése és Zehcrje községeikben szin­tén csak az Egyesült Magyar Párt listája Indul a községi választásokra. Tamásiban a válasz­tók 11:1 arányban kiegyeztek az agrárpárttal, tehát ez is 95 százalékos magyar többséget je­lent. A feledi járásban a következő községekben valósult meg a teljes magyar egység: Mezőtel­kes (ez a falu arról is nevezetes, hogy Beketfát és Sárosfát már régen megelőzte az egység meg­teremtésében, mert a köztársaság fennállása óta a falu mindig a magyar párt mellett állt). problémát nem lehet megoldani a magyar nemzetiségi probléma megoldása nélkül, mint ahogy a nemzetiségi problémánk meg­oldása is eo ipso szociális problémák meg­oldásával van egybekötve. A nemzetiségi deklasszálódás a magyarság egyetemes szociális problémája volt s ebben a magyar­ság valamennyi rétege egyaránt részese­dett, természetesen a legérzékenyebben érezte ezt a deklasszálódást a sorsán a leg­szegényebb munkásréteg, amelynek egye­düli tőkéje a két dolgos keze. Éppen ezért a nemzeti egyenjogúsítás első föladata is a munka nélkül maradt magyarok munkához való segítése kell legyen. A deklasszálódást a kivívandó nemzetiségi egyenjogúsítás meg kell, hogy állítsa s a kulturális, gazda­sági és szociális emelkedés az egész nem­zettestre ki fog terjedni. Igen: szociális problémánk nemzeti probléma, nemzeti problémánk viszont szociális probléma, a kettő együtt pedig: a magyar probléma. Mi ma ennek az egységes magyar problémának az igazságos megoldását akarjuk. Ezt kell tudnia és vallania minden csehszlovákiai magyarnak, amikor a szavazó-urnák elé lép. Szavazatával a magyar egységet kell erősítenie, mert a magyar egység és ennek az egységnek minden egyes szavazata ezt a követelést kiáltja, nemcsak a hatalom gyakorlói, hanem egész Európa lelkiisme­rete felé: Magyarok vagyunk és nemzeti és szociális igazságosságot akarunk!.

Next

/
Thumbnails
Contents