Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-04 / 128. (4571.) szám

Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kí„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága l!., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • « SŰRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHR. Három évet katonai szolgálat? Yester Stanislav katonai szakirő indokai a szolgálati idő fölemelése mellett ■ A parlamenti körök tanácskoznak ■■■ Az érettségizettek a terv szerint csak két évig szolgálnának ■■■ PRÁGA. — A kormány, — mint az a cseh sajtóból az utóbbi napokban már ki­olvasható volt — azzal a tervvel foglalko­zik, hogy a katonai szolgálati időt két év­ről háromra emelje föl. Ezt a tervet Sta­nislav Yester, aki tudvalévőén magasrangu vezérkari tiszt, a mai Lidové Noviny-ban irt „Nehéz béke“ cimü cikkében a követ­kezőkkel indokolja: — A jelenben két évfolyam rendes sor­katonaságunk és egy évfolyam tartalékunk van fegyverben. Az utóbbiak fegyvergya­korlatuk befejeztével ismét visszatérnek a polgári életbe. Amennyiben időközben lét­rejön a megegyezés és a feszültség fölen­ged, úgy a hadsereg nélkülözni tudja ezt az egy tartalékos évfolyamot. Ha azonban LONDON. — Winston Churchill konzervatív kép­viselő csütörtökön este Birmanghamban beszédet mon­dott és kijelentette, hogy az, ami a tíz nap előtti szom­baton Csehszlovákiában történt, a kollektív biztonság elvének nagy győzelme volt Néhány nép a veszély pillanatában összefogott és egységes frontjával elhárí­totta a veszedelmet. A helyzet Európában ma nem olyan feszült, mint múlt héten volt A békét végleg megmentené, ha a véletlenszerű összefogások helyett megszületne az általános kollektív biztonság, amely rendszeresen védené a békét (Ijabb sajtókampány BERLIN. — Az elmúlt huszonnégy óra alatt a né­met lapok ismét élesebben Írnak Csehszlovákia ellen. A német sajtó e magatartására az égeri incidens adott okot Csütörtökön és pénteken a lapok első oldalait ismét a csehszlovákiai események foglalják le. Hiva­cz a nehéz béke hosszabb ideig tartana, úgy a rendes szolgálati időnek meghosszab­bítása volna a legolcsóbb eszköz. Ez eset­ben a tartalékévfolyamot egyszerűen levál­taná a rendes sorkatonaság harmadik év­folyama. Ez mindenképpen súlyos intéz­kedés volna, de oly kornak a követelmé­nye, amely joggal tölthet el bennünket gon­dokkal. — Parlamenti tényezőinknek nagy figye­lemmel és felelősségük teljes tudatával kel­lene mérlegelniük, hogyan lehetne ezt a problémát az állam javára megoldani. Bi­zonyára az ő figyelmüket sem kerülte el, hogy a szeptemberben leszerelendő kato­náknak a harmadik szolgálati évét egyene­sen szükségessé teszi az az ür, amely a talos körök magatartása azonban mérsékeltebb, mint tiz nappal ezelőtt volt. Elintézett incidens PRÁGA. — A Csehszlovák Sajtóiroda a kö­vetkező hivatalos jelentést közli: — Május 29-én a csehszlovák hadsereg egyik katonája, aki Niederullersdorfban teljesített szol­gálatot, arra kérte Exner ott élő német állam­polgár feleségét, hogy szolgáltassa ki neki a né­met család tulajdonában lévő német birodalmi zászlót. Exnemé odaadta a lobogót s azonnal megígérték neki, hogy azt hamarosan visszakapja. Junius 2-án a lobogót tényleg vissza is kapta. Mivel egy külföldi hatalom állami lobogójáról és egy külföldi állampolgárról van szó, a cseh- szovák külügyminisztérium pénteken reggel saját kezdeményezésére bejelentette sajnálkozását a prágai német követségen és közölte, hogy a vizs­gálat megindult a való tényállás felderítésére. ténylegesen kiképzett legénység számában állna be, mihelyt októberban bevonul az uj korosztály. A most szolgálatot teljesítő két évfo­lyamból az egyik húsz, a másik nyolc hó­napja van fegyverben. Ha az egyik, jól ki­képzett évfolyam szeptember végén lesze­relne, úgy Csehszlovákia már csak egyet­len évfolyam sorkatonasággal rendelkezne, mert az október elsején bevonuló újoncok csak félévi kiképzés után, tehát valamikor márciusban válnak használhatókká tábori szolgálatra. — Ez pedig a mai bizonytalan időkben az államra igen nagy kockázat. A tartalé­kosoknak gyakorlatra való "* az űrt nem lehet kitölteni. Ez a mód azon­kívül még a tartalékosok családtagjainak kifizetendő segély miatt is tuldrága. Német­országban két évfolyam van fegyverben, ezenkívül azonban még két-három évfolyam Végzi az előkészítő kiképzést a munkaszol­gálatban, vagy a póttartalékban. — A hároméves katonai szolgálatnál akuttá válik az értelmiség tényleges szolgálati ideje is. Húsz évvel ezelőtt, amikor embereink az osztrák hadseregben voltak kénytelenek szolgál­ni, a tényleges szolgálati idő szintén hároméves volt, míg az értelmiség csak egy évet szolgált, A mi hadseregünkben nincsenek különbségek. Az érettségizett éppúgy két évet szolgál, mint az alacsonyabb műveltségű közkatona. — A törvényhozók közt, amint halljuk, erről a kérdésről élénk eszmecserék folynak. Az a nézet uralkodik, hogy az értelmiségi ember, aki hosszú tanulmányai után 20—26 éves korá­ban, vagy gyakran még később lép be az élet­be, a hároméves katonai szolgálattal — a mai súlyos létküzdelemben — kétségtelenül többet szenvedne. Általában úgy látszik, hogy a tör­vényhozók a felé a nézet felé hajolnak, hogy az értelmiség számára hagyják meg az érvény­ben levő kétéves katonai szolgálatot, természe­tesen azzal a kikötéssel, hogy megfelelő kato­nai előképzésben részesítenék a középiskolai ifjúságot. A nehéz béke még mindig jobb, mint a könnyű háború. A békéért folytatott harc ál­dozatokat követed és ezeket az áldozatokat a Churchill a kollektív biztonsági elv győzelméről „Az elmúlt hetek tanulságai” ■ A német sajtó ismét élesebb hangot használ Szent István esztendeje (*) Szent István-év kezdődik Magyar- országon. S minden elfogultság nélkül sza­badjon sajnálkozással megállapítanunk, hogy — csak Magyarországon. Igazság szerint minden szabad és független duna- völgyi nemzet ünnepelhetné ezt az eszten­dőt, hiszen Szent István nemcsak a ma­gyarok nagy királya voir, hanem valójá­ban az első államférfiu, aki történelmi for­mát adott a dunavölgyi gondolatnak. A szentistváni állameszme az első nagyvonalú kísérlet egy nemzet'feletti dunai állam fel­építésére. A XI. század Európájának való­jában két igazán nagy államférfia’ volt: Hódító Vilmos, az angol birodalom meg­alapítója és Szent István. Szent István nemzetiségi politikája ma is az egyetlen reális koncepció, amelynek keretében a Dunavölgy népeinek békés együttműkö­dése megvalósítható. Ebben nincs semmi­féle nemzeti elfogultság, ezt a megállapí­tást nem túltengő magyar önérzet mondot­ta tollba nekünk, hanem a tárgyilagos tör­ténelemszemlélet. Macourek cseh történet­írónak is ez a véleménye, pedig ő igazán nem vádolható valami túlzott magyarba- fátsággal. A szentistváni gondolat idősze­rűségét sem kell talán bizonyítani, kicsit kell csak mélyebben beletekinteni a kor problémáiba: ott világlik minden gond mé­lyén kristályos tisztaságban és nemes egy­szerűségben. „Becsüld meg jól az idegene­ket, — intette fiát, — hogy nálad szíve­sebben tartózkodjanak, mint másnál." Ez volt a politikai krédó, mely működését irányította. Nem volt azóta sem emelkedet- tebb s elfogulatlanabb nemzetiségi politika a Dunavölgyben. Már pedig ma már min­denki előtt világosan áll, hogy a dunavöh gyi politika kardinális pontja éppen a nem­zetiségi kérdés s nem lehet elképzelni olyan államalakulatot a Dunavölgyben, mely akármilyen formában mentesíteni tudná magát e problémától. Ez a probléma az egész Dunavölgyet átfogó hatalmas biro­dalmakra éppen úgy kiterjedt, mint a kis, úgynevezett nemzeti államokra s egyik csücskében éppen úgy megtalálható, mint az egészben. Az se tévesszen meg senkit, hogy vala­mikor nem hívták nemzetiségi problémá­nak, hogy voltak évszázadok, amikor a val­lási harcok vonalán jelentkezett, lényegé­ben akkor is az volt, ami ma: népkisebb­ségek küzdelme valamilyenfajta többségi1 akarattal szemben. Az a magasztos embe­riesség és méltányos okosság, amely Szent István államépitő kezét irányította, ma is az egyetlen irányelv, mely akármelyik du- mavölgyi államnak a nemzetiségi politiká­ját megszabhatja, — ha békét akar és bol­dogulást. A nemzeti totalitás akármilyen vonzó eszméje nem dunavölgyi állam ré­szére való. Egyik éppen olyan kevéssé boldogulna vele, mint a másik. Nemzeti tü- relmesség az egyetlen lehetséges politikai deviza a Dunavölgyben. S e tekintetben Ítélj esen közömbös, hogy milyen kevés Vagy milyen sok nemzetisége van az egyik (Vagy a másik dunavölgyi államnak. Szent István politikájának nagyságát mu­latja, hogy nem elvi eltökélés vezette erre a gondolatra, hanem reálpolitikai szükség, józan és okos felismerése a harmonikus ál­lamigazgatás előfeltételeinek. A magyar ki­rályság, mint Szent István korában a leg­modernebb s legeurópaibb államformának megszilárdítása a Dunavölgyben, olyan előfeltételekhez volt kötve, hogy a király­nak nemcsak az ittélő, hanem a behívott idegen nemzetiségekkel is együtt kellett haladnia, — különben a kereszténységet nem tudta volna diadalra segíteni s a törzsi világrend anarchiája épenugy elnyelte vol­na a magyar államot, mintahogy elnyelte az előtte átvonuló nomád népek improvi­zált államait. Valójában az első állam volt Szent Istváné a Dunavölgyben a szónak modern és európai értelmében. Az első olyan keresztény állam, amely a benne la­kó népeknek hazát adott, hazát a szónak mély államfilozófiai értelmében. A szentist­váni állam hazájuk is volt a népeknek s ha­zája mindenkinek, aki ott letelepedett s él­ni akart. S még valamit meg kell állapítani a szentistváni politikával kapcsolatban. Sok oldalról hangzott már el a megállapítás, hogy Szent István valójában német vaza- lussá tette Magyarországot s a Dunavölgy nem-német népeit, szorosan hozzáláncolva sorsát a német feudalizmushoz. Kétségte­len, hogy Szent István birodalmának meg­szilárdítása érdekében német lovagokat hi­vott be az országba s a kor legmodernebb társadalmi és gazdasági rendszerét, a feu­dalizmust is német példa nyomán építette be az ország akkor még anarchikusán laza törzsi viszonyai közé. Csakhogy Szent Ist­ván nem a németséget s a német szellemi­séget választotta fegyvertársul, hanem a kereszténységet, amit a németek közvetí­tettek. Teljesen hibás az a német történe­lemszemlélet, amely Magyarországot már e korban egyszerűen német kulturgyarmat- nak igyekszik feltüntetni, — jóllehet senki nem vitatja, hogy Magyarország, —■ csak­úgy, mint a többi dunavölgyi állam vagy nemzet — minden időben élénken reagált a német kultúra eseményeire, átvette nagy élményeit, tovább rezegtek lelkében a né­met lélek háborgásai. Az ős élmény, azon­ban, ami Szent István alatt a németség és a magyarság s a szentistváni birodalom valamennyi nemzetisége között eltéphetet- len kapcsolatot létesitett, a kereszténység élménye volt. A szentistváni gondolatnak nem a németséggel, hanem a keresztény­séggel való szövetség az integráns része. Az egyik pillére ennek az örök s megföl- lebbezhetetlen érvényű dunavölgyi állam­eszmének a kereszténység, a másik a nem­zeti türelmesség. Tehát nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem minden dunavölgyi nemzetnek ünnepelni kéne most, ünnepelni a szentistváni állameszme két nagy alap- gondolatát, amely örök eszménye marad minden idők dunavölgyi politikájának­, _ Ma: Nagy rádió melléklet ■MMi—SniBiMi, ........... — ^ 1 8 oldal. Ara Ké 1.20 szám ■ Szombat ■

Next

/
Thumbnails
Contents