Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-04 / 128. (4571.) szám
Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kí„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága l!., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • « SŰRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHR. Három évet katonai szolgálat? Yester Stanislav katonai szakirő indokai a szolgálati idő fölemelése mellett ■ A parlamenti körök tanácskoznak ■■■ Az érettségizettek a terv szerint csak két évig szolgálnának ■■■ PRÁGA. — A kormány, — mint az a cseh sajtóból az utóbbi napokban már kiolvasható volt — azzal a tervvel foglalkozik, hogy a katonai szolgálati időt két évről háromra emelje föl. Ezt a tervet Stanislav Yester, aki tudvalévőén magasrangu vezérkari tiszt, a mai Lidové Noviny-ban irt „Nehéz béke“ cimü cikkében a következőkkel indokolja: — A jelenben két évfolyam rendes sorkatonaságunk és egy évfolyam tartalékunk van fegyverben. Az utóbbiak fegyvergyakorlatuk befejeztével ismét visszatérnek a polgári életbe. Amennyiben időközben létrejön a megegyezés és a feszültség fölenged, úgy a hadsereg nélkülözni tudja ezt az egy tartalékos évfolyamot. Ha azonban LONDON. — Winston Churchill konzervatív képviselő csütörtökön este Birmanghamban beszédet mondott és kijelentette, hogy az, ami a tíz nap előtti szombaton Csehszlovákiában történt, a kollektív biztonság elvének nagy győzelme volt Néhány nép a veszély pillanatában összefogott és egységes frontjával elhárította a veszedelmet. A helyzet Európában ma nem olyan feszült, mint múlt héten volt A békét végleg megmentené, ha a véletlenszerű összefogások helyett megszületne az általános kollektív biztonság, amely rendszeresen védené a békét (Ijabb sajtókampány BERLIN. — Az elmúlt huszonnégy óra alatt a német lapok ismét élesebben Írnak Csehszlovákia ellen. A német sajtó e magatartására az égeri incidens adott okot Csütörtökön és pénteken a lapok első oldalait ismét a csehszlovákiai események foglalják le. Hivacz a nehéz béke hosszabb ideig tartana, úgy a rendes szolgálati időnek meghosszabbítása volna a legolcsóbb eszköz. Ez esetben a tartalékévfolyamot egyszerűen leváltaná a rendes sorkatonaság harmadik évfolyama. Ez mindenképpen súlyos intézkedés volna, de oly kornak a követelménye, amely joggal tölthet el bennünket gondokkal. — Parlamenti tényezőinknek nagy figyelemmel és felelősségük teljes tudatával kellene mérlegelniük, hogyan lehetne ezt a problémát az állam javára megoldani. Bizonyára az ő figyelmüket sem kerülte el, hogy a szeptemberben leszerelendő katonáknak a harmadik szolgálati évét egyenesen szükségessé teszi az az ür, amely a talos körök magatartása azonban mérsékeltebb, mint tiz nappal ezelőtt volt. Elintézett incidens PRÁGA. — A Csehszlovák Sajtóiroda a következő hivatalos jelentést közli: — Május 29-én a csehszlovák hadsereg egyik katonája, aki Niederullersdorfban teljesített szolgálatot, arra kérte Exner ott élő német állampolgár feleségét, hogy szolgáltassa ki neki a német család tulajdonában lévő német birodalmi zászlót. Exnemé odaadta a lobogót s azonnal megígérték neki, hogy azt hamarosan visszakapja. Junius 2-án a lobogót tényleg vissza is kapta. Mivel egy külföldi hatalom állami lobogójáról és egy külföldi állampolgárról van szó, a cseh- szovák külügyminisztérium pénteken reggel saját kezdeményezésére bejelentette sajnálkozását a prágai német követségen és közölte, hogy a vizsgálat megindult a való tényállás felderítésére. ténylegesen kiképzett legénység számában állna be, mihelyt októberban bevonul az uj korosztály. A most szolgálatot teljesítő két évfolyamból az egyik húsz, a másik nyolc hónapja van fegyverben. Ha az egyik, jól kiképzett évfolyam szeptember végén leszerelne, úgy Csehszlovákia már csak egyetlen évfolyam sorkatonasággal rendelkezne, mert az október elsején bevonuló újoncok csak félévi kiképzés után, tehát valamikor márciusban válnak használhatókká tábori szolgálatra. — Ez pedig a mai bizonytalan időkben az államra igen nagy kockázat. A tartalékosoknak gyakorlatra való "* az űrt nem lehet kitölteni. Ez a mód azonkívül még a tartalékosok családtagjainak kifizetendő segély miatt is tuldrága. Németországban két évfolyam van fegyverben, ezenkívül azonban még két-három évfolyam Végzi az előkészítő kiképzést a munkaszolgálatban, vagy a póttartalékban. — A hároméves katonai szolgálatnál akuttá válik az értelmiség tényleges szolgálati ideje is. Húsz évvel ezelőtt, amikor embereink az osztrák hadseregben voltak kénytelenek szolgálni, a tényleges szolgálati idő szintén hároméves volt, míg az értelmiség csak egy évet szolgált, A mi hadseregünkben nincsenek különbségek. Az érettségizett éppúgy két évet szolgál, mint az alacsonyabb műveltségű közkatona. — A törvényhozók közt, amint halljuk, erről a kérdésről élénk eszmecserék folynak. Az a nézet uralkodik, hogy az értelmiségi ember, aki hosszú tanulmányai után 20—26 éves korában, vagy gyakran még később lép be az életbe, a hároméves katonai szolgálattal — a mai súlyos létküzdelemben — kétségtelenül többet szenvedne. Általában úgy látszik, hogy a törvényhozók a felé a nézet felé hajolnak, hogy az értelmiség számára hagyják meg az érvényben levő kétéves katonai szolgálatot, természetesen azzal a kikötéssel, hogy megfelelő katonai előképzésben részesítenék a középiskolai ifjúságot. A nehéz béke még mindig jobb, mint a könnyű háború. A békéért folytatott harc áldozatokat követed és ezeket az áldozatokat a Churchill a kollektív biztonsági elv győzelméről „Az elmúlt hetek tanulságai” ■ A német sajtó ismét élesebb hangot használ Szent István esztendeje (*) Szent István-év kezdődik Magyar- országon. S minden elfogultság nélkül szabadjon sajnálkozással megállapítanunk, hogy — csak Magyarországon. Igazság szerint minden szabad és független duna- völgyi nemzet ünnepelhetné ezt az esztendőt, hiszen Szent István nemcsak a magyarok nagy királya voir, hanem valójában az első államférfiu, aki történelmi formát adott a dunavölgyi gondolatnak. A szentistváni állameszme az első nagyvonalú kísérlet egy nemzet'feletti dunai állam felépítésére. A XI. század Európájának valójában két igazán nagy államférfia’ volt: Hódító Vilmos, az angol birodalom megalapítója és Szent István. Szent István nemzetiségi politikája ma is az egyetlen reális koncepció, amelynek keretében a Dunavölgy népeinek békés együttműködése megvalósítható. Ebben nincs semmiféle nemzeti elfogultság, ezt a megállapítást nem túltengő magyar önérzet mondotta tollba nekünk, hanem a tárgyilagos történelemszemlélet. Macourek cseh történetírónak is ez a véleménye, pedig ő igazán nem vádolható valami túlzott magyarba- fátsággal. A szentistváni gondolat időszerűségét sem kell talán bizonyítani, kicsit kell csak mélyebben beletekinteni a kor problémáiba: ott világlik minden gond mélyén kristályos tisztaságban és nemes egyszerűségben. „Becsüld meg jól az idegeneket, — intette fiát, — hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mint másnál." Ez volt a politikai krédó, mely működését irányította. Nem volt azóta sem emelkedet- tebb s elfogulatlanabb nemzetiségi politika a Dunavölgyben. Már pedig ma már mindenki előtt világosan áll, hogy a dunavöh gyi politika kardinális pontja éppen a nemzetiségi kérdés s nem lehet elképzelni olyan államalakulatot a Dunavölgyben, mely akármilyen formában mentesíteni tudná magát e problémától. Ez a probléma az egész Dunavölgyet átfogó hatalmas birodalmakra éppen úgy kiterjedt, mint a kis, úgynevezett nemzeti államokra s egyik csücskében éppen úgy megtalálható, mint az egészben. Az se tévesszen meg senkit, hogy valamikor nem hívták nemzetiségi problémának, hogy voltak évszázadok, amikor a vallási harcok vonalán jelentkezett, lényegében akkor is az volt, ami ma: népkisebbségek küzdelme valamilyenfajta többségi1 akarattal szemben. Az a magasztos emberiesség és méltányos okosság, amely Szent István államépitő kezét irányította, ma is az egyetlen irányelv, mely akármelyik du- mavölgyi államnak a nemzetiségi politikáját megszabhatja, — ha békét akar és boldogulást. A nemzeti totalitás akármilyen vonzó eszméje nem dunavölgyi állam részére való. Egyik éppen olyan kevéssé boldogulna vele, mint a másik. Nemzeti tü- relmesség az egyetlen lehetséges politikai deviza a Dunavölgyben. S e tekintetben Ítélj esen közömbös, hogy milyen kevés Vagy milyen sok nemzetisége van az egyik (Vagy a másik dunavölgyi államnak. Szent István politikájának nagyságát mulatja, hogy nem elvi eltökélés vezette erre a gondolatra, hanem reálpolitikai szükség, józan és okos felismerése a harmonikus államigazgatás előfeltételeinek. A magyar királyság, mint Szent István korában a legmodernebb s legeurópaibb államformának megszilárdítása a Dunavölgyben, olyan előfeltételekhez volt kötve, hogy a királynak nemcsak az ittélő, hanem a behívott idegen nemzetiségekkel is együtt kellett haladnia, — különben a kereszténységet nem tudta volna diadalra segíteni s a törzsi világrend anarchiája épenugy elnyelte volna a magyar államot, mintahogy elnyelte az előtte átvonuló nomád népek improvizált államait. Valójában az első állam volt Szent Istváné a Dunavölgyben a szónak modern és európai értelmében. Az első olyan keresztény állam, amely a benne lakó népeknek hazát adott, hazát a szónak mély államfilozófiai értelmében. A szentistváni állam hazájuk is volt a népeknek s hazája mindenkinek, aki ott letelepedett s élni akart. S még valamit meg kell állapítani a szentistváni politikával kapcsolatban. Sok oldalról hangzott már el a megállapítás, hogy Szent István valójában német vaza- lussá tette Magyarországot s a Dunavölgy nem-német népeit, szorosan hozzáláncolva sorsát a német feudalizmushoz. Kétségtelen, hogy Szent István birodalmának megszilárdítása érdekében német lovagokat hivott be az országba s a kor legmodernebb társadalmi és gazdasági rendszerét, a feudalizmust is német példa nyomán építette be az ország akkor még anarchikusán laza törzsi viszonyai közé. Csakhogy Szent István nem a németséget s a német szellemiséget választotta fegyvertársul, hanem a kereszténységet, amit a németek közvetítettek. Teljesen hibás az a német történelemszemlélet, amely Magyarországot már e korban egyszerűen német kulturgyarmat- nak igyekszik feltüntetni, — jóllehet senki nem vitatja, hogy Magyarország, —■ csakúgy, mint a többi dunavölgyi állam vagy nemzet — minden időben élénken reagált a német kultúra eseményeire, átvette nagy élményeit, tovább rezegtek lelkében a német lélek háborgásai. Az ős élmény, azonban, ami Szent István alatt a németség és a magyarság s a szentistváni birodalom valamennyi nemzetisége között eltéphetet- len kapcsolatot létesitett, a kereszténység élménye volt. A szentistváni gondolatnak nem a németséggel, hanem a kereszténységgel való szövetség az integráns része. Az egyik pillére ennek az örök s megföl- lebbezhetetlen érvényű dunavölgyi állameszmének a kereszténység, a másik a nemzeti türelmesség. Tehát nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem minden dunavölgyi nemzetnek ünnepelni kéne most, ünnepelni a szentistváni állameszme két nagy alap- gondolatát, amely örök eszménye marad minden idők dunavölgyi politikájának, _ Ma: Nagy rádió melléklet ■MMi—SniBiMi, ........... — ^ 1 8 oldal. Ara Ké 1.20 szám ■ Szombat ■
