Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-29 / 147. (4590.) szám
Hl 1938 junius 29, szerda. t>pagai-A3ag^arhirlap A magyarság gazdasági követelései Vasúti tarifa, közlekedési és szállítási problémák VL (h. I.) A szlovákiai mezőgazdaság és ipar Jövedelmezősége átlagosan 11 százalékkal alacsonyabb, mint a történelmi országokban. A jövedelmezőség alacsonyabb voltának legelső oka közlekedési és szállítási nehézségekben és ezzel együtt a csehszlovák államvasutak érthetetlen tarifapolitikájában található. A csehszlovák államvasutak húsz esztendő óta nem vették figyelembe az ország földrajzi fekvését, pedig egy laikus szemlélő, aki csak a térképet nézi, észreveszi az. óriási távolságokat, amelyek a köztársaság nyugati és keleti részei közt vannak. Nyugat—keleti irányban ezerkilométeres távolságokat mérhetünk, mig észak— déli irányban legföljebb 150—200 kilométert. A csehszlovák államvasutak a francia rendszerű kilométertarifát használják a vasúti árufuvarozásnál, holott ez a rendszer csak egy kör alakban elképzelhető országban valósítható meg úgy, hogy a nemzet- gazdaság előnyeit élvezi. Egy téglalap-, vagy még inkább egy hosszú sáv-alakban elnyúló államnak nem a kilométertarifa rendszere, hanem a távolsági, tehát a csökkenő tarifarendszer lehet a közlekedési problémák tökéletes megoldója. Csehszlovákiában egy négyzetkilométerre 97 m. vasút esik. Ez volna az országos átlag. Mig Csehországban egy négyzetkilométerre 131, Morvaországban és Sziléziában 107, addig Szlovákiában és Kárpátalján csak 64 m. vasút esik egy négyzetkilométerre. Az összes vasútvonalnak csupán 28.97 százaléka esik Szlovákiára és a Kárpátaljára. A most folyó vasútépítések egyike sem folyik magyarlakta területen, holott a gazdasági élet, továbbá a közlekedési és szállítási viszonyok több vasútvonal építését kívánják magyarlakta vidékeinken. így például Csallóközből észak felé sem közlekedési hid, sem pedig vasút nem vezet át. Itt sürgősen megépítendő volna a Duna- szerdahely—Galánta közti vasút. Ugyancsak ezt a célt szolgálná a Guta—Negyed közti vasútvonal megépítése, amely Komá- íémot Vágséllyével kötné össze. Hiányzik á Nyitra—'Léva—Ipolyság, továbbá Ipolyság—Losonc között szükséges, egyenesen összekötő vasútvonal. Ugyancsak hiányzik az összekötő vasútvonal Gömör és Kelet- szlovákia között, ennek a vasútvonalnak vagy Pelsőc—Torna, vagy Rozsnyó—Torna között kellene megépülnie. Szlovákia területének 18 százaléka távolabb fekszik a Vasutaktól 10 km.-nél, Kárpátalján még rosszabb a helyzet, mert a terület 31 százaléka fekszik 10 km.-nél távolabb a vasutaktól. Dé ez csak a vasút. A vasutaktól való távolság kitűnő karban tartott utakat követelne, mert hiszen a szlovákiai és a kárpátaljai árunak 18, illetve 31 százalékban még hosszú, kocsiháton tett utat is meg kell tennie a vasutig. Ennyit röviden a közlekedési viszonyok elhanyagoltságáról. A csehszlovák államvasutak teherárutari- fája állandó toldozgatások eredménye. A sok foltozás következménye nem lehet más, mint- az, hogy a jelenleg érvényben lévő tarifapolitika teljesen csődöt mondott. 1935- ben ígéretet kaptunk annyiban a tarifarendszer megváltoztatására, hogy az illetékesek hatalmas ,,közlekedési tervet” dolgoznak ki, amelynek kardinális pontja lett volna az úgynevezett „nagy tarifareform”. A vasut- ügyi minisztérium 1935-ben tényleg kérdőíveket küldött szét az állam valamennyi mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségéhez, sőt magáncégekhez is. A kérdőív nyolc pontot tartalmazott. A szlovákiai érdekeltségek siettek a kérdőívre válaszolni. A szlovákiai nagyipari és a mezőgazdasági érdekeltségek akkoriban a következő négy pontban foglalták össze kívánságaikat: 1. A tarifális rendszert az állam alakjához kell idomítani, azaz az állam keleti és nyugati része között tarifális közelséget kell teremteni. xx A szabadság elrontója többnyire a fáradtság. Az első napokban azt hiszi az ember, hogy az utazás fárasztotta el, a harmadik napon már a levegőváltozást -okolja, az ötödik nap az időt teszi felelőssé és igy tovább, lassan egész tanácstalanul állunk. Csak kevesen találják el, hogy ennek a kellemetlen fáradtságérzésnek a szűk. nehéz és nem megfelelő cipő is lelhet az oka. Ha ezt a szabadság- rontót kiküszöbölni szeretné, mielőtt elutazna, ke- reeee fel a legközelebbre eső Bafa-elárusitóihelyet. Ott megkaphatja azt a nyári cipőt, amely járását megkönnyíti és szabadságának minden napját élvezni hagy,jav 2. A szlovákiai és kárpátaljai mezőgazdaság, ipar és kereskedelem különleges szükségleteit kivételes tarifális rendszerrel kell kielégíteni. 3. A tarifa tételeit az áruk állandóan csökkenő árához szabni, tehát olcsóbbá tenni. 4. Tekintetbe kell yenni a szlovákiai és kárpátaljai ipari és mezőgazdasági cikkek kiviteli támogatását, továbbá a külföldi nyersanyagok behozatalánál a szlovákiai ipar megerősítését tarifakedvezmények utján. A szlovákiai mezőgazdasági és ipari érdekeltségek minden évben hangoztatják ezeket a követeléseket, amelyek nemcsak a szlovákiai magyarság, hanem egész Szlovákia és Kárpátalja speciális tarifasérelmei. Tehát nemcsak a mezőgazdaság, vagy az ipar bizonyos ágairól van itt szó, hanem területről, földrajzi-tarifális területről, amelyben az ipar és a mezőgazdaság egyes ágai helyet foglalnak. A tarifális tételek reformja mellett azon- bart sürgős szükség van a vasúti áru uj osztályozására is. Ez az osztályozás még 1922- ben történt, ez idő óta pedig nagy eltolódáMennyit kapunk Mennyit fixetünk a valutákért? Prága, junius 28. 100 pengőért 618.50 100 pengőért 621.50 100 lengy. zlotyért 544.50 100 lengy. zlotyért 547.50 sok történtek a szállított áruk értékében. Az osztályozás csak 15 tonnás szállítmányokat ismer, úgyhogy kisebb szállítmányok számára osztályozás utján történő tarifakedvezmény nem lehetséges (Németországban és más külföldi államokban igen). Ugyancsak itt kell megemlítenünk a szén vasúti tarifáját is, amely hihetetlenül drágává teszi Szlovákiában a szenet. Mig Csehországban egy q szén átlagos ára 16.36 Kő, addig Szlovákiában 31.26 Ke. Ugyancsak igy állunk a szlovákiai gabona szállításával. Reich E. professzor a „Základni organisace zemédélstvi v CSR” cimü munkájában egy példát említ, amely szerint egy vagon gabona viteldija Királyházától Budweissbe a csehszlovák vasutakon öt koronával többe kerül, mintha ugyanezt a vagont Magyar- országon át és Triesztet érintve küldenénk Budweissbe. A vasúti tarifa sürgős reformjánál a fönti négy pont alapián kivánjuk Szlovákia és a magyarság gazdasági érdekeit megvédeni. A vasúti tarifareform mellett azonban a mér említett vasútvonalak fölépítését, továbbá az országutak rendbentartását kivánjuk. 108 román lejért 18.85 100 német márkáért 665.50 100 ezBgtmárkáért 870.— 100 dinárért 64.80 100 olasz líráért 163.40 100 svájci frankért 668.50 100 franc, frankért 82.20 100 Helgáért 489.— 100 lioll. forintért 1597.— 1 angol fontért 144.— 1 amer. dollárért 28.90 100 román lejért 19.15 100 német márkáért 669.50 100 ezttstmárkáért 880.— 100 dinárért 65.20 100 olasz Uráért 164.60 100 svájci frankért 666.50 100 frnne. frankért 82.80 100 Belgáért 491.— 100 holl. forintért 1603.— 1 angol fontért 145.— 1 amer. dollárért 29.10 A prágai értéktőzsdén előfordult kötések (—) Németország nem devalvál. Berlinből jelentik: Brinkmairan államtitkár, a Birodalmi Bank elnöke a Birodalmi Bank funkcionáriusainak ülésén foglalkozott az ausztriai adósság és Németország kivitelének kérdésével. Utalt Angliának a kiliring bevezetésére vonatkozó fenyegetésére és leszögezte, hogy ez kétélű fegyver lenne. Ama reményének adott kifejezést, hogy Németország meg fog egyezni Angliával az adósságok kérdéséiben, majd a továbbiakban kijelentette, hogy Németország nem szándékszik valutáját devalválni. A világ gazdasági fejlődésének kilátásait pesszImisztiíkuisan Ítélte még. (—) Emelkedik a munkanélküliség az Egyesült Államokban. (Reuter.) A nemzeti ipád szövetség jelentése szerint az Egyesült Államokban májusban 10,3.10.000 munkanélkülit tartottak nyilván .az áprilisi 10,110.000-rel és a tavalyi májusi 6,192.000 xel szemben. (—) Jugoszlávia külforgnlma, (Avala.)' Május hónapban Jugoszláviából, 340.005 tonna áru került kivitelre 445,587.980 dinár értékben. A behozatal 108.740 tonnát tett ki 489,901.555 dinár értékben. Jugoszlávia kiviteliében az első helyeken Németország és Anglia, bevitelében viszont Németország és Csehszlovákia áll. (—) Devizapiac* A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1, Stockholm 0.25, Kaunas 0,50, Montreal 0.04, Newyork 0.02 koronával javult, Zürich 0.50 koronával gyöngült. — A valutapiacon a német ezüstmárka 10 koronával gyöngült. ÉRTÉKTŐZSDE Prága gyönge PRÁGA. — (Pragiradio.) A mai értéktőzsdén a spekuláció — tekintettel a közeledő ulti- móra és a mai nyilatkozati napra, valamint a holnapi tőzsdeszünnapra — realizált és az árfolyamok gyöngülték, A tőzsdeidő későbbi folyamán néhány értéknek sikerült korrigálnia árfolyamszinvonalát, zárlatkor azonban a tősz- de ennek ellenére gyönge volt. Vesztettek: Hellimann, Kóburg 4, Cseh Kereskedelmi, Cseh Cukor, Dux-Bodenbachi, ínwald, Kábel, Koli- ni Kávé, Kolin Szesz, Kosmanos, Kömigshofi Cement, Schönprieseni, Ringihoffer, Egyesült Gyapjú 5, Kolini Vegyi 1, Shinx 3, Csehszlovák Salo. Aussigi Finomító, Walter, Nyugat- cseh Kaolin 10, Rézmüvek 13, Karborundum 7, Skoda 17, Amylon 15, Brüxi Szén 20, Bánya és Kohó 50, Poldi 18, Zettlitzi Kaolin 60, Sel- lier 20, Sohoéller 40 koronát. Ezzel szemben Brünni Gépek 2. Budweisl Sör 155, Horvát Cukor 4, Nestomitzi 25, Rakó, uj bonok, Aussigi Vegyi 5, régi bonok 50 koronával javult. A beruházási értékek piacán az államkötvények árfolyama változatlan. Bgzotakuliszban Trbovlje, Subimna 5, Stölzle 4, Epiag 3, Dynamit 20, Csehszlovák Fegyver 10 koronával gyöngült, Dráva 3, Első Pilseni 20, Cseh Fegyver 5 koronával javult. Az osztrák C. C. járadék 7.50, a magyar 0.50, a frankraszóló Skoda-kötelezvény 10 koronával javult. A bankrészvények piacán csupán Iparbank javult 5 koronával. A ma- gánlombardíéteieik változatlanok. BUDAPEST LANYHA. BUDAPEST. — Nyitásikor a tőzsde érdektelen volt s az első árfolyamok a tegnapi színvonal alatt mozogtak. Később a kínálat túlsúlyba került, a piac azonban ellenálló volt és igy a veszteségek nem nagyok. A kereslet a tőzsde- idő későbbi folyamán sem élénkült meg, az eladások viszont nem szűntek meg s igy a tőzsde zárlatkor lanyha volt. Nagyobb árfolyamveszteség csak néhány papírnál fordullt elő. A beruházási értékek piaca szintén gyöngülésre hajlott." BERLIN MEGSZILÁRDULT. BERLIN. — Á bankklientéla vásárló kedve emelkedett, A bányaértékek piacán a fejlődés ked'yéiő volt és .a papírokat favorizálták. Az árfolyamemellkedés a részvénypiacon általában 1—1.5 százalékot tett ki. A bányaértékekben aránylag nagy forgalom volt. A járadékok piacán a. birodalmi vasút elsőbbségi részvényei változatlanok. A pénzpiacon a biankó napipénzt és a prolongáció’S pénzt 3 egynyolcad—3 há- romnyolcad százalékkal jegyezték. Az első árfolyam jegyzések után az árfolyamok tovább javultak, és zárlatkor a tőzsde bizakodó. volt. 4RtrrőzsDE Üzletfelén a prágai terménytőzsde PRÁGA. — (Pragoradio.) A mai prágai terménytőzsde forgalmát nyugodt irányzattal bonyolította le. Ma a legtöbb piac üzletiden volt. Ma a következő árakat jegyezték: Kukorica szabadkereskedelmi forgalomban: délszláv 90—91, román apró 89—90, bolgár 105— 106, délszláv cinqiiantino 128—230, román cinquan- tlno ■—>.—, szokv. kukorica 130—131, szlov. 125— 126,, buzakorpa 88—90, rozskorpa 86—87, nagysz. sárgaborsó 175—190, nagysz. zöldborsó 210—250, kisszémü 175—195, nagysz. morva lencse 380— 430, közepes 350—383, kissz. 310—330, belf. fehérbab —, belföldi bab 175—185, lóbab —, peiusba 140—150, cseh nyári bükköny 125—130, cseh és téli bükköny 150—170, cseh repcemag 225, cseh mustármag 200—250, kék mák 635—660, ezüstszürke 645—665* belföldi lenmag 185—205, ipari lenmag 140—210, kendermag 190—210, cseh kömény 50(1—525, holland kömény 550—575, vörös lóhere natúr 475—650, fehér lóhere 1000—1400, svéd lóhere 950—1200, cseh lucerna 950—1200, cseh lucerna plomb. 1375—1450, fehér lóhere 775—1000, 1937. évi termésű cseh laza, savanyú széna 37—40, édes széna 42—45, préselt savanyú széna 39—42, préselt édes széna 44—47* rózscsépszalma 41—43, préselt ta- karmányszalma (árna- és rozsszalma) 38—40. laza takarmányszalma 37—39, egyéb szalma préselve 35—37, lazán 36—38, búzadara 289— 290j speciális buza-sütőliszt 326—351, búzaliszt 0HH 269—270, búzaliszt 0. 254—255, búzaliszt í. 239—240, búzaliszt 4. 184—185, rozsliszt 0/1. 204— 205, 70%-os rozsliszt 194—195, 8. sz. búza takarmányliszt 104—106, IV. számú rozs-takarmányliszt 96—98, dara 195—203, burma-rizs 210—220, moul- man-rizs 260—270, uj burgonya 53—55, fehér-: bélji —.—, legf. burgonyakeményitő 230—235, boszniai aszalt szilva 70/75. 455, dtto 80 85. 425, dtto 90/100. 390, dtto 110/120. 865, amerikai sertészsír 1010—1020, holland 1010—1020, holland Hornén —, dán 1050—1060, délszláv 1050—1060, román 1010—1020, magyar 1060—1070, vaj V\ kg-os csomagolásban 18.50—19.50, 5 kg-os csomagolásban 13—19, 25—50 kg-os hordókban 17—18, cseh és morva főzővaj 13—14, szlovákiai főzpvaj 12—13, cseh és morva tojás —.—, szlovákiai tojás —.— korona.-R Nyugodt a cukorpiac. A mai prágai cukor- piacon nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Nyerscukor Aussig loko azonnali szállításra 64—65, októberre 66—66.50 korona. -•-f- Brünni állatvásár. A tegnapi brünni állat- vásárra Morvaországból 5 Ökröt, 76 bikát, 19 tehenet; 59 borjut, Szlovákiáiból 22 ökröt, 9 borjúit, Csehországból 2 ökröt, 9 bikát és 7 borjut .hajtottak fel. Árak 100 kiló élősúlyban: I. ölkor 510—569, II. ökör 330—430, bika 300—420, tehén 300—420, gyöngiébbminőségü 230—280, borjú 340—540 korona. juniius 28 junius 27 4.5% A kibocsátása * 97.40 —97.40 — 4.5% B kibocsátású • 97.40 —97.40 — 3.75% unit. köles. töri. 85 60 —85.60 — 3% unifikált járadék . 71.— —71.— — 8% nem törleszt. , • 65 90 —66.90 — 3.5% IV, nemtörl. köl, 60.25 —60.25 — 3.5% noratőrl. pótjár. 62.10 —62.10 — 8% hadikölcsön kárt. 1935-1994 .... 68.10 58.10 8% hadikölcsön kárt. 1035-2024 . . . * 56.55 56.55 Epitkezési sorsjegy llt 1922-1946 .... 830.— —.— 830.- — Építkezési sorsk rész 1922-1946 . ' . . 163.70 163.70 3%-os morva orsz. köl. 83.— —.— 82 50 — 6%-os cseh jelzálogb. ——.— —.— 4%-os KsOd 1889 . -.Csehsz). Nemz. Bank ——. — 4580.— Nordbahn . . , » —.— — Nordbahn Bonnok , 2190.- 2200.— 2145. — 2150.-* Cseh Cukoripar , » • 695.— 686.— 695.— 690.— Schöller .... * 2450.-2440.- 2480.- -.Horvát Cukor . » * 113.— —.— 109.— —.— Aussiger Finomító . « 1055.— —.— 1065.— — ■ Kfííik 1615.-1620.- 1620.- -.Prágai Malmok . • s 1030.— —.— 1030.— —.— Kolini Műtrágyái ■ • 325.— —.— 326.— — Kolini Kávé . • ■ ■ 155.— —.— 160.— — .-i Kolini Szesz . • » : 2610 — —2615 — —.— Tejipar ..*•■• ——.— —.— — Aussigi Vegvi » » i 910.— —.— 900.— 915.— Budweisi Sör , > • • 2180 - 2200 — —.— —.— Königshofer Cement . 1470 — —1460.- 1476.— Cseh-Morva Kolben-D. 2660.— —.— 2690. —2685.— Brünni Gépek . , « uj kibocs. tíf* , » 235.— —234.— 233.— Ringhoffer ..... 895.— 890.— 880.— 895.— Ny ugatcseh Szén • » 462.— 470.— 463.— 470.— Alpine......................... Be rg és Hütten • • . 2990.-3000.- 3035.-3050.Poldi .......................... 1255.-1260.- 1265. —1268.— Pr ágai Vas . • . « 1570.- -.- 1565.-1570.Skoda ...»•■ 1268.-1271.- 1280.-1288.Pozsonvl Kábel * ■ t 1200.— —1205.— — .— ínwald •.«!■« 104.— —— .Olleschaui Papír ■ « —.— ——.— A prágai tőzsde tievizajegyzései: ma tegnap Hiv. pénz áru pénz áru diek.% Alexandria 146.325n 1451925 146'325n 145.925 Amsterdam 1594.50 1599.50 1593.50 1598.50 2 Athén . . 25.94n 26.24 25.94n 26.24 6 Belgrad . . 65.875n 66.125 65.875n 66.125 5 Berlin . . 1157.25 1160.75 1157.25 1160.75 4 Brüssel . . 488.45 490.05 488,45 490.05 3 Budapest . 841.70c 844.70 841.70n 844.70 4 Buen. Aires 756.—n 761.— 756.— 761.— Bukarest . 20.90n 21.10 20.90n 21.10 3’/, Danzig . . 541.75 544.75 541.75 544.75 4 Helsingfors 62.80 63.20 62.80 63.20 4 Istanbul . . 22.90n 23-- 22.90n 23.— Kopenhagen 687.— 640.— 637.—n 640.— 4 Kowno . * 486.— 488.— 485.50 487.50 5 % Lissabon . 129.725 130.525 129.725 130.525 4>/, London . , 142.70 143.30 142.70 143.30 2 Madrid , » —.— —.— —.— —.— 5 Mailand . . 150.21 150.81 150.21 150.81 4*/* Montreal . 28.64 28.66 28.50 28.62 New York . 28.80 28.9 0 28.775 28.875 1 Oslo . . . 716.75 719.75 716.75 719.75 3% Paris . . . 80.20 80.60 80.20 80.60 2% Riga . . . 567.50n 570.50 567.50n 570.50 5y, Rio de Jan. 169.— 171.— 169.—n 171'— Sofia . . . 34.43n 34.53 34.43n 34.53 6 Stockholm 736.50 739.50 735.75 739.75 2% Tallinn . . 786.-n 790.— 786.-n 790.— 4</, Warsehau . 542.— 544.— 542.— 544.— 4% Wien . . . 528.75n 531 25 528.75n 531.25 3% Zürich , „ 661.— 663.- 661.50 663.50 1% A budapesti értéktőzsde árfolyama!: junius 28 junius 27 Magyar Nemzeti Bank • , , 160.— 162.— Bauxif .................... 222.50 239 50 Magy ar Általános Kőszén * » 326.— 347.— Salgó • i i « i i | i i 33.10 34.70 ürikány 47.— 49 50 Magyar Eegyvez s ■ i I i 68.— 72.50 Gans-Danubius ■ g ■ » i i 23.60 24.70 Láng • • i t • g • i » i 40.— —.— Vagóngyár > ■ • g » i • g —.- — .— Rima . • ■ g t g i t í g 87.30 93.25 Ofa faipar g g » ■ • • g > —18.— Nova • >gg|i|ig| 15.50 16.75 Allimvasnt » • g t • » g > — Tröszt * * * * i g g a , 67.— 70.75 Magyar Cukor ■ « g g • > 120.— 135.50 1? ;>a • • t g g g i i ——.— Részvénysör • • g g g g | —.— — Hungária műtrágya i ( ( g » 41.50 43.50 Szikra •■■isti is —.— —. — Féltén • « « i i , » » • —.— 170.— Gumml , < i t • . . . . 72.50 77.— Felelős szerkesztő: Forgách Géza Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 L Horthy Miklós-u. 21. IV. Telefon 259-898. i Szerkesztő: ZÓLYOMI DEZSŐ. Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza, Képeket csak megállapodás szerint díjazunk. Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgat<5« ság 56.660/VII—1934. sz^ rend. engedélyezve, „ Ellenőrző postahivatal: Fraha £5* *•» 9
