Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-29 / 147. (4590.) szám

2 CCMMKBSS 1938 junius 29, szerda. Korlátb: A megvalósítandó autonómia keretében meg fogjuk találni a megegyezést a ruszin néppel A munkácsi pártkongresszus vezérszónokai: Korlátb, Hokky, R. Vozáry és Köszörű a kárpátaljai magyarság követeléseit tolmácsolták ■■■ ■■■ „A politikai fejlődés minket igazolt" határozati javaslatot. Kiegészítésül most rá­térünk az elhangzott s a jelen volt több, mint hatszáz kiküldött által lelkes helyes­léssel fogadott beszédek ismertetésére. Te­kintettel a mai cenzuragyakorlatra, a párt vezető tényezőinek fölszólalásait csak kivo­natosan ismertethetjük* Korláth Endre beszámolója fontosabb követeléseket, aimélyetkinek teljesítése gazdasági és szociális téren létkérdése a ma­gyarság különböző társadalmi osztályainak. —■ Mindenütt egységes táborok keletkeznek, éspedig nemzeti alapon. A cseh szodáldemokra- ták és a cseh kommunisták — bár nemzetközi­nek nevezik magukat — nemzeti aüapón oda- áMnak a cseh nemzeti' érdekék védelmére. A Zúgó taps és percekig tartó lelkes éljenzés követte Korláth Endre hatalmas beszédét. A következő szónok Hokky Károly szenátor volt. A magyar kultúra világ ötbe járó hírnevé­ről emlékezett meg és kiemelte, hogy a ma­gyarságnak széles népi töm,egei is olyan kul- turértéket teremtenek, hogy azoknak csodálatá­ra jár az egész világ. A kultúra a magyarság legbecsesebb kincse és annak ápolásában, terjesztésében, gyerme­keink leikébe való átültetésében oly sok ne­hézséggel kell megkü zdenünk. Legkisebb gyermekeink számára nincs elég óvo­da. Egész Kárpátalján csak tizennégy olyan község van, ahol magyar óvodát talál a ma­gyar gyermek. V isiken 3600 magyarnak nin­csen óvodája, de 76 esetinek már van. Minden magyar faluban állítson magyar Óvo­dát az álam. Amint nő a magyar gyermek, úgy sokasodnak müvelődiés'ének akadályai is. Nagyon sok falu­ban nem talál magyar tannyelvű iskolát. Kárpátalján magyar iskola csak 110 van, cseh iskola ellenben 166, holott a magyarság száma Kárpátalján több, mint háromszor árny- nyi, mint a cseheké. Ahol van miagyar iskola, az zsúfolt és egy ta- nitió keze alá egész sereg jár. A magyar gyer- mékeket 364 osztályba osztották az elmúlt tan­évben, a jóval kisebbszámu cseh gyermekeket 612 osztályba. A magyar gyermekeket 361 ta­nító tanítja, a cseh gyermekeket 613. És ha el­végezte az elemit a magyar gyermek, többnyire utjaszakad a tanulásnak. Polgári iskolát csak négy helyen találhat. A wagyszőillősi magyar gyermekiek számára hiába kérnek polgári isko­lát, hiába sürgeti azt egész llgocsa magyarsága. Gimnáziumot egész Kárpátalján csak egyet talál a tanulni vágyó magyar diák. Tanítóképzőt hiába keres a kárpátaljai magyar ifjú. ötszáz Ikilométert utazhat, amíg ilyen isko­lára talál Pozsonyban vagy Komáromban. Pe­dig két év előtt 7000 magyar szülő kiérte a ta­A kormány és a nemzetiségek aktuális tárgya­lásaival kapcsolatban utalt arra a szónok, högy Életbelépett a román hontalanlté törvény A három első kiközösített Hokky Kárpátalja iskolaviszonyairól MUNKÁCS. (Munkatársunk jelen-J tése.) A Prágai Magyar Hírlap tegnapi szá-l mában röviden beszámoltunk már az Egye­sült Párt kárpátaljai autonóm kerületének nagyjelentőségű kongresszusáról és részle­tesen ismertettük az egyhangúan elfogadott A határozati javaslat előterjesztése és el­fogadása után dr. Korláth Endre nemzet­gyűlési képviselő, az Egyesült Párt kárpát­aljai kerületének ügyvezető elnöke hatalmas beszédben indokolta meg a pártkongresszus összehívását és méltatta az elfogadott ha­tározati javaslat nagy politikai jelentőségét. — A hatóságok — úgymond — nem en­gedték meg azt, hogy április 3-án Bereg­szászon és Nagyszőllősön nagygyűléseken, e hónap 19-én pedig egy demonstrációs föl­vonuláson adjanak számot a magyar tör­vényhozók Kárpátalja magyarságának s erőnket megmutassuk úgy a kormánynak, mint az itt élő nemzeteknek, barátnak és ellenfélnek egyaránt. Kénytelenek voltunk ezért pártunk helyi szervezeteinek delegá­tusait kongresszusra kérni, hogy megtudjuk a kongresszusi tagok révén, hogy Kárpát­alja magyarsága helyesli-e választott képvi­selőinek magatartását s rájuk bizza-e sorsá­nak további intézését. Vissz aemlékezve az államfordulat utáni első tiz év után 1928-ban megtartott párt- kongresszus megállapításaira, Korláth End­re megállapítja, hogy a csehszlovák kormánytöbbségnek politi­kája — Kárpátaljának úgy politikai, mint gazdasági és kulturális vonatkozásaiban — a második tiz esztendő alatt sem vál­tozott meg. Az autonómia még ma sincs életbeléptetve s a magyarság többi ismert sérelme sem nyert orvoslást. A magyarság képviselői sohasem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem, hogy a magyarság érdekeit védelmez­zék, sőt — a kormány jobb belátásrabirása reményében s a magyarság javára tett Ígé­retek ellenében —- elmentek odáig, hogy az elnökválasztásnál a többséggel együtt sza­vaztak. Tehát nem a magyarság képviselőin múlott, hogy helyzetünkben nem állott be javulás. — Tisztáiban van a magyarság azzal is — mondotta a továbbiaJkbain Korláth Endre, — hogy az elmúlt második tíz-esztendő politikai vo­natkozásokban minket teljes mértékben iga­zolt Az itteni magyarság panasza rajtunk keresztül nem maradt néma, hanem húsz év óta egyre szélesebb utat vert a világ lelkiismeretiéihez és március 29-én a parlamentben felejthetetlen él­ménnyé fejlődött. Ekkor ugyanis klub elnökünk megbízásunkból és a többi nemzet klulbelnökei •— német, szlovák, lengyel, ruszin ■— egymás­után álltak fel s követelték nemzeteik számára ez autonómiát. A szónok ezután megelégedéssel állapította meg, hogy panaszainkat és követeléseinket jo­gosnak fogadta el a világ. Politikai kilátásaink tehát kedvezően alakul- nak, azonban tudatában kell lennünk annak is, hogy még kemény lesz az a harc, amit po­litikai téren végig kell küzdenünik. A húzás-halasztás, az elodázás politikai eszkö­zeivel még sokszor fogunk találkozni, de min­denki érezheti és láthatja, hogy a nemzetközi szerződésekben és a csehszlovák alikotmánytör- ,vényben biztosított automomista követeléseink megvalósulása elmaradhatatlan. „Az autonómia minket is megillet*' A határozati javaslatra utalva Korláth Endre hangsúlyozta, hogy nem akarjuk senkinek a Jo­gát csorbítani, de a magunk jogaihoz is rendít­hetetlenül ragaszkodunk. A belpolitikában — úgymond — március 29. betetőzte húszéves po­litikánkat. E napon a parlamentben összefogtak az ittélő nemzetiségek és ez a,z összefogás kell, -hogy jellemezze továbbravis belső politikánkat. A képviselő ezután felsorolta 'azokat a ífeg­BUKAREST. — Egy román törvény, amelyet a kormány rendeleti utón adott ki, a közelmúltban el­határozta, hogy a kormánynak jogában áll olyan sze­mélyeket, akik a román nemzet érdekel ellen a külföl­dön vétettek, a román állampolgárok közül kiközösí­teni. A törvény pontosan megfelel a német „Ausbíirgc- rungsgesetz‘*-nek. A lapok ma közlik annak a három német táborban kilencven százalékot meghaladó nemzeti egység jött létre. A szlovákiai magya­rok is hatalmas egységet teremtettek Egyesült Pártunk keretében. Kárpátalján is a városok és falvak magyar niépe impozánsan jelentkezett párttagsági kataszterünkbe. — Kárpátalja autonómiája kérdésiében — fe­jezte be beszédét dr. Korláth Endre — tovább­ra is ragaszkodunk ahhoz az áMáápontunkhoz, hogy | az autonómia minket is megillet, mert az a békeszerződés szerint nemcsak a ru­szin népiét illeti meg, hanem a Kárpátok alatt lévő, többségében ruszin területen élő összes népeket. E megvalósítandó autonómia keretié­ben meg fogjuk találni a megegyezést a ruszin néppel, amellyel évszázadokon 'keresztül éltünk együtt testvéri egyetértésben. nitóképző felállítását Kassán vágy Kárpátalján. VinceH ér-iskolát, földműves-szakiskolát két év­tized óta követel az itteni magyarság, de hiába. Nem kívánunk többet, — úgymond, — mint amennyi megillet minket, de azt animál ha­tározottabban. A helyesléssel sokszor félbesza­kított beszédet a hallgatóság lelkesen megtap­solta. A hontalanok ügye Köszörű Károly főtitkár buzdító beveze­tő szavai után a legégetőbb sérelem, az állampolgárság ügyét vette bonckés alá. A kongresszus lelkes helyeslése mellett köve­telte, hogy mindazok részére, akik 1918 október 28 óta Csehszlovákiában laknak, az állampolgárság adassák meg. Foglalko­zott a gazdaadósságok rendezésének kérdé­sével is és rámutatott arra, hogy a mágas kamatláb mellett tőkéjét régen visszafizetett gazdálkodó ma is adósságban úszik, mert az úgynevezett „könnyítések” mitsem hasz­náltak a gazdáknak. Munkát követelt a ma­gyar munkások számára is. Nagy visszhan­got keltett beszédének azon része, amely­ben az elbocsátott tisztviselők sórsával fog­lalkozott. R. Vozáry Aladár beszéde A gyujtóhatásu beszéd után R« Vozáry Aladár dár tartómánygyíilési képviselő emelkedett szó­lásra a közönség lelkes ünneplése mellett. Is­mert ékesszóiásával találóan bírálta a nemzeti­ségi kérdés körüli helyzetet úgy belpolitikai, mint külpolitikai vonatkozásaiban. Majd beha­tóan ismertette az egyesült párti képviselőknek a tartománygyülésben végzett munkáját. Rámuta­tott arra, hogy az úgynevezett aktivisták egyetlen egyszer sem emeltek szót a tartománygyülési üléseken a magyarság sérelmei miatt, vagy követelései érdekében. személynek nevét, akit az u jíörvény először sújtott. Az egyik Davila volt washingtoni román követ, áld román-ellenes ágenssé változott Amerikában. A másik Schachmann volt párisi román sajtóattasé, aki • kö­zépeurópai kérdésben román ellenes nyilatkozatokat tett. A harmadik Dravinescu, aki Páriában kőnyoma- tost ad ki és a román köztársaság kikiáltása érdekében dolgozik. a magyarság követelései világosak és igazságo­sak. Csak azt követeljük, amit a békeszerződésben lefektettek, amit a nagyhatalmak garantáltak és amit a csehszlovák törvények közé beiktat­tak. Egyenjogúak és egyenrangúak akarunk lenni. De ezt csak úgy érjük el, ha egységesek leszünk, Masaryk szavai szerint egy nép joga nem évül d soha, aimig harcolnak érte. A magyarság jo­gai sem évülhetnek el, mert azért mindhalálig küzdeni fogunk, — fejezte be szűnni nem akaró taps és éljenzés közepette beszédét R. Vozáry Aladár. A szónokok beszédét hatósági kiküldött többször akasztotta meg figyelmeztetésekkel. A magyar parlament elfogadta a Nemzeti Bank reformjáról szóló javaslatot BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk te- lefonjelentése.) A képviselőház általánosságban és részleteiben Is elfogadta a Nemzeti Bank re­formjáról szóló törvényjavaslatot. Megelőzően utolsónak Reményi Schneller Lajos pénzügymi­niszter szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Bank államosítása mellett és ellen sok érvet lehet felhozni. Azokban az országokban, ahol államosí­tották a Nemzeti Bankot, mindenütt korlátokat szabtak, nehogy az állam igénybe vehesse a ban­kóprést. Mi nem akarunk ismét oly időket — mon­dotta a pénzügyminiszter — amikor a bankóprés működik. Helyes tehát, ha külön működik a Nem­zeti Bank. Elegendő, ha a kormánybiztos ügyel fel a Nemzeti Bank ügyvitelére. Hletko: A szószegés a halálnál is rosszabb PRÁGA, — Dr. Hletko, az amerikai Slo- venská Liga küldöttségének vezetője vasár­nap Gyetván egyházi ünnepségen vett részt. Dr. Hletkót a jelenlevők viharosan ünnepelték. Az üdvözlő beszédekre vála­szolva Hletko egyebek között ezeket mon­dotta: <— A be nem tartott szó a halálnál is rosszabb. A pittsburghi szerződés nem párt­ügy, hanem az egész szlovák nemzet ügyet ez egyesítse az összes szlovákot. Gyetva mindig hü őrzője volt s ma is az, a pitts­burghi szerződés hagyományának. Mi Ame­rikában tovább fogunk harcolni a pitts-s burghi szerződésért, küzdeni fogunk érte, de nektek is össze kell fogni a szlovák jo-* # gokért, amelyeket e szerződés biztosit. Több mint 10 millió munkanélküli Amerikában WASHINGTON, — A nemzeti ipari hiva­tal jelentése szerint Amerikában május végén 10,310.000 munkanélküli volt. Áprilissal szem­ben az emelkedés 200.000 munkanélküli. , Munkanélküli segély helyett — köteles munka a koalíciós klaibelnökök csütörtöki konferenciája tárgysorozatán PRÁGA — Vasárnap jelentettük, hogy a kormány a gazdasági gondok között különös súlyt helyez a munkanélküliség végleges felszámolására és hogy evégett az általános munkakötelezett­ség bevezetését tervezi. E jelentésünket megerő­síti az Expres, mely úgy tudja, hogy csütörtökön a koalíciós pártok parlamenti és szenátusi klub- elnökei újabb konferenciát tartanak s azon a költségvetéssel kapcsolatos munkák során a munkanélküliség végleges orvoslásának problé­máját is megtárgyalják. Még ma is 300 ezer munkanélküli van — írja az Expres — s a mun­kanélküliek számára beruházási munkáról kell gondoskodni az államvédelmi munkálatok során s azon kivül is. Éppen az államvédelemre való figyelemmé! remélhető, — fejezi be a lap közlé­sét — hogy a munkakötelezettség bevezetése el­vesztené odíozitását és alkalom nyílik a komp­romisszumra. Újabb súlyos repülőgép- szerencsétlenség Franciaországban REINS. —• Kedden újból lezuhant egy francia kato­nai repülőgép. A repülőgép öt utasa szörnyethalt. Lezuhant egy vitorlásrepülő PRAGA. — A csehországi Turnauban, a Eisen- brodból származó 28 éves Peroutka nevű vitorlás- repülő mintegy Száz méter magasságból az erdőbe zuhant. Belső sérüléseket, többrendbeli láb- és kéztörést, azonkívül koponyaalapi törést szenve­dett. Peroutka másnapra a túrnád kórházban be­lehalt sérüléseibe. xx A fehér szín kiegészíti a nyári ruhát. Ezért hordanak az idén is többnyire fehér nyári cipőt és szandált.. Bafa fehér harisnya-hete mindenki szá­mára lehetővé teszi a sport- és félharisnyák leg­előnyösebb bevásárlását. A fehér sport harisnya nemcsak higiénikus és ez ép, hanem véd is a me­legtől. Keresse még ma föl a legközelebbi Bafa- elárusitóhelyet; * VA (Vé&gtf 5SÉ. lámánál heserovlz! Páratlan gyógyőrték rejlik I Hogyha gyomra el van rontva, Az Igmándi vízben, | Próbálja ki egyszer. Reggel iszik félpohárral — Délben eszik már étvággyal. Van próba-kloOreg Is , ,, •' * ■ ü'i MK

Next

/
Thumbnails
Contents