Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-28 / 146. (4589.) szám
Miért függesztettek fel újból Visk önkormányzatát? BEREGSZÁSZ. — Visk község önkor mányzatát, — amint a PMH már röviden jelentette, — ismét felfüggesztették. Képviselőtestületét rövid működés után ismét szélnek eresztettek és újra kormánybiztos áll a város élén. Az államfordulat óta Visken majdnem állandóan kormánybiztos intézi a gazoag község ügveit és az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt alig pár hónapot tesz ki az önkormányzati élet. A most feloszlatott képviselőtestületet 1935- ben választotta meg a község lakossága. A képviselőtestületben az önkormányzati pártok többségben voltak. Az Egyesült Párt tizenhat mandátummal rendelkezett, a Kurtyák-párt pedig hárommal, mig a kormánypártoknak tizenhét tagjuk volt a képviselőtestületben a kommunistákkal együtt. A biróválasztás során természetesen az Egyesült Párt jelöltje nyerte a legtöbb szavazatot, de a felügyeleti hatóság nem erősítette meg hivatalában. Erre megismételték a választást, de i többséget szerzett egyesültpárti elöljárót me-, gint csak nem erősítette meg az országos hiva- al, úgyhogy harmadszor is meg kellett a vá- asztást ismételni. Az önkormányzati pártok J koalíciós táboron belül kell egységes á! láapontot teremteni. (Eddig ez nincs meg f Szerk.) Érdemben a Ceské Slovo úgy tudja íiogy az országos képviselőtestületek, illctv* tartománvgyülések oly rendszerére térnél vissza, amiként az a háború előtt volt a történelmi országokban. A tartománygyülés a; állami kerettörvények végrehajtására tartományi törvényeket hozhatna. A Lidové Noviny értesülése szerint a német szociáldemokratákra kellemetlen benyomást gyakorolt az a tény, hogy a miniszterelnök és a külügyminiszter beszámolójára meghívást nem kaptak, noha ők ma is a koalíciós többséghez tartozóknak tekintik magukat s ennek bizonyítékául a német szociáldemokrata törvényhozók a koalíciós törvényhozókkal együtt határozták el, hogy egyhavi törvényhozói illetményeiket az államvédelmi alapra adományozzák. Figyelemreméltó és talán kissé furcsa, bár Bokát mondó álláspontot foglal el a nemzeti itatutum kérdésében a légionárius Národni Os- vobozeni, amely az idevágó törvényjavaslatok parlamenti tárgyalásával foglalkozik. „— A parlamenti munka — Írja a lap — nem jövendölhető semmiképpen, különösen amikor oly fontos javaslatokról van szó. amelyeknek minden paragrafusát alaposan kell megbeszélniük a bizottságoknak. Az ilyen dolgoknál a parlamentnek nem szabható határidő és nem határozható meg. hogy meddig köteles azt letárgyalni. Ezért a főkérdés az, hogy mi- I kor és mely javaslatot nyújtják be a jövő hó- I nap folyamán a parlamentbe." A Národni Osvobozeni aggodalmai fölöslegesek, mert a parlament bebizonyitotta. hogy igen nagy jelentőségű adójavaslatokat, kölcsön- javaslatoKat nem is napok, hanem órák alatt is tető alá tud hozni. Vagyis téved a Nár. Osvo- [ bozeni: a nemzetiségi javaslatok beadásán ki- j vűl igenis elsőrendű fontosságú az is, hogy a i parlament mikor tárgyalja le azokat, mert nemzetiségek nem javaslatokat, hanem törvényeket várnai;. A heti munkaprogram A politikai és a gazdasági miniszterek e héten is úgyszólván szakadatlanul üléseket fognak tartani. Beavatottak szerint a politikai miniszterek és a szudétanémet párt megbízottai ismét összeülnek s ez alkalommal meghallják már a Hodza-készitette nemzeti statútum alapgondolatait. A koalíciós klubelnökök is tartanak újabb konferenciát. A hét második felében dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő és Hokky Károly szenátor vezetésével küldöttség adja át a miniszterelnökségen a kárpátaljai magyarság memorandumba foglalt és a kárpátaljai autonómiával kapcsolatos követeléseit. Ugyancsak a hét második felében esedé kés Hodfa miniszterelnöknek a magyar és a lengyel nemzet törvényhozóival való találkozása is. A kárpátaljai autonómia kérdését — az amerikai ruszinok ismételt eljárására — újból napirendre tűzték. A vasárnapi csehszlovák rádió jelentése szerint a kormány szilárd elhatározása a kárpátalja autonómia második és végső szakaszának még ebben a jubileumi évben való tető alá hozása. Kánikulás törvényhozás Valamennyi — kormánypárti és ellenzéki -— lap azt állapítja meg. hogv a nemzetgyűlésnek július közepétől augusztus közepéig kemény munkája lesz. Péter-Pál napján tárgyalások amagyartörvényhozókkal Illetékes helyen szerzett értesüléseink szerint a miniszterelnök táviratilag hívta mcq június 29-ere. szerdára 11 órára az Egyesült Magyar Párt törvényhozóit és pedig dr. SzüUö Géza parlamenti klubelnököt, Járass Andor országos pártelnököt és Ester- ház János országos ügyvezető pártelnököt. szövetsége azonban szilárdnak bizonyult és harmadszor is az Egyesült Párt tagját választották meg Burecz Bálint személyében. Ezt a választást azután már tudomásulvette a felügyeleti hatóság és másfél éves huza-vona után megkezdhette működését a képviselőtestület. Burecz Bálint azonban nem tölthette be hivatalát, a huszti járási hivatal okot talált a felfüggesztésre és hónapokba tellett, mig tisztázhatta magát az ellene emelt vádak ellen. Ez év tavaszán nyerte vissza tisztét Burecz Bálint, de nem sokáig tölthette be azt, ^ mert megint csak felfüggesztették a község önkormányzatát s a község élére kormánybiztos került, akit azonban nem az országos hivatal nevezett’ ki, hanem a kormányzó, mégpedig a kormányzó jogkörét szabályozó uj törvény alapján. Kárpátalja kormányzójának első közigazgatási ténykedése tehát egy kormánybiztos kinevezése volt És mert a kormányzó végső fórum az intézkedése körébe utalt ügyekben, a kormánybiztos kinevezése ellen nincsen fellebbezésnek helye s az csak panasszal támadható meg a legfelső Irtat Kinizsi Andor (Budapest) Lopással és hazaárulással vádolja a szovjetbiróság Kun Bélát MOSZKVA. — Hír szerint Kun Bélát a szovjet- fi.itoságok lopással vádolják, mert tiltott utón ékszereket és aranyat szerzett és ezeket ki akarta csempészni társai segítségével ar országból. Az ékszerek és nrany Spanyolországból kerültek titkos utón Szovjet- Oroszországba. Mint ismeretes. Kun Bélának nagy szerepe volt a spanyolországi forradalom előkészítésében tv eréven összeköttetései voltak ott. Nem igaz az a hir, hogy Kun Belát kémkedéssel vádoljak, hanem lopás és h.iraárulás a vád ellene. — Keep smiling! — adta ki két évvel ezelőtt a jelszót Amerika a fáradt, ideáljaiból kiábrándult, gazdasági válságokkal küzdő és pesszimista világnak. Ha másként nem megy, mesterségesen, erőszakkal cáfolunk rá a szomorú életre: nevessünk, mosolyogjunk! Az egészséges kacagás. amely tiszta szívből tör elő, meg tudja változtatni a gyűlölködő, keserű világ arcát. A magyar embernek alaptermészete a vidámság. Derűs kedélyét, nótás természetét, mosolygó lelkét Kelet végtelen, Isten szabad ege alatt kitáruló mezőiről hozta, ahonnan vadászni kedvvel, vig legénykedéssel indult el Nyugatra, hogy hazát leljen a Duna-Tisza közén. Életét úgyszólván állandóan a napsütötte földeken, hangulatos erdőkben, tavak és csörgedező patakok partján töltötte, ezért lett humora mély, őszinte és nyílt. A tréfa gyorsan pattant ajkáról, sohasem savanyúan, kényszeredetten, vagy csinált hangulatból, hanem játékos, könnyed lelkűiéiből. Ez a természete azután megmaradt a 900 év minden vérzivatarán, viszontagságain keresztül is, amióta Szent István király keresztény államot alkotott az addigi kóbor, kalandos, csa- tározó népből. A történeti kutatások szerint csak a XV. századból maradtak fenn szájhagyományok, vagy ritka becsű írott emlékek utján olyan dokumentumok, amelyek a sajátos magyar humor kialakulásának előfutárjai voltak. Derűs „históriák vagy pergamenre rögzített „tréfa-beszédek", illetve „fabulák" voltak ezek, amiket legtöbb- nyiTe idegen nyelvből ültetett magyarra a krónikás, vagy az Írástudó barát. Az a sok-sok tréfa cs bohóság, amiket a hajdani magyar 'királyok környezetében mindenütt előforduló és szeretett „udvari bolondok" mondtak, illetőéit elkövettek, bizony, nagyobbrészt elveszett Csak a XIX. század elején kezd igazán felde- mini a magyaT humor csillaga, amikor már jeles írók gyűjtik össze a magyar népmesék, anekdoták és tréfák kifogyhatatlan és jellegzetes nem éti anyagát. A magyar lelket a vidám derű, mosolygó ke délvesség. emelkedett világnézet és megfontolt élet bölcselet jellemzik. Mindegyik szinte melengetőié szülője a humornak. Vas Gereben és Jó- Kai Mór, a magyar humor ma már klasszikus nagymesterei használták fel először Írásaikban rt a mosolygós elemet, amelyet közvetlenül a ■ •e-p ajkáról, szokásaiból és életmegnyilvánulá- s«iból lestek eL Vas Gereben hatalmas köteteiben 1200 anekdotát közöl, amelyek nemcsak a kor hangulatát, hanem a nemzet egészséges, vig kedélyét is pompásan illusztrálják. Ezek már nem külföldöm. idep.ántált vidámságok, hanem tőzsgyökeres cs sajátságos termékek. Mély megfigyelés és hallatlan életfilozófia 1 ? ma9>-«r humorban. Ez különbözteti “I*.* ~Tnye<il f,rancia elméncségtől, az északi -ti h:deg szarkazmusától, a déli népfajok Kirobbanó, sokszor talán támadó élű gúnyától. lv ‘an> s5int* akadémikus német vidámságtól yat ang°l csiPk«-‘6déstőL Miként % érméraek.ete, nemzeti táncai, dalai, úgy huh kcdélVhullámzásához ..... 6' Tóth BéIa né9y kötetben gyüjtött e össze a magvar nép derűjét. Ezekben az anró erdekes történetekben, karcolatokban benne van nemzeti életünk minden szépsége és ckcsősége, öröme és bánata, ereje és gyengesége szomorúsága és jókedve ... Sírva vigad a magyar! — mondja a régi közmondás, amelyben örök igazság rejlik. A magyarnak nem sok oka volt a történelem folyamán örülni, inkább szenvedett. Török, tatárdulás s háborúk sújtották állandóan, amig — mint a nyugati kulturáílilamok önkéntes védője — a saját mellével verte visz- sra a civilizáció ellen intézett pogány rohamokat. És tette ezt azzal a tragikomikus önguny- nyal, hogy sohasem kap köszönetét azért senkitől sem, hiszen a végén májdinem mindig ráfizetett lovagiasságára! így azután kétszeresen szüksége volt a vidámságra, amely enyhe vi gasztalást nyújtott néki a keserű napokban. A XIX. század közepétől kezdve már rengeteg élc- lap, derűs folyóirat árasztja a jó hangulatot. Ekkor alakultaik ki azok a vig témakörök, amelyekben főként hajdani táblabirák, katonák, választási kortesek, éhenkórász diákok, nagyotmondó vadászok és a furfangos cigány alakját tűzte tollhegyre az irói társadalom. Jókai Mór a Ka Kas Márton nevű alakjában oda-odamondoga- tott mindenkinek s ugyanezt csinálta Gárdonyi Géza is, aki Göre Gábor alakjában, a tudálékos falusi 'bírót, Durbints sógor maszkjában az izes egyszeri embert, Kátsa cigány érdekes figurájában a talpraesett, de kissé szemtelen vándor- cigányt viccelte ki. Legnagyobb költőink. Petőfi Sándor, Kisfaludy Károly verseiben, Eötvös Károly pompás regényeiben találkozunk a magyar derűvel, amelyet később Tömörkény István vidéki tárgyú elbeszéléseiben fejleszt naggyá. A közelmúlt irodalmában Móra Ferenc eleveníti meg csodálatos érzékkel a magyar ember ügyes, életrevaló gondolkozásmódját, Mikszáth Kálmán, a „pa íóc világ bohém hangulatát festi ragyogó éleslátással. mig az erdélyi magyarság 'két kiváló képviselője: Nyirő József az „Uzbence", Tárná si Áron pedig az „Ábel" bus-véiből faragott alakjában testesit meg egy-egy tipikusan székely figurát. A sajátosan nemzeti és népi humor mellett természetesen helyet kap az inkább nemzetközi és groteszkebb humor is, amely már nem a mezők és szántóföldek talajából fakad, hanem az asz fakón virágzik ki. Ennek a sokszor dnikus, máskor csipkelődő karikatúra-írásnak vetette meq az igazi alakját Rákosi Viktor, aki „Sipdusz" álnévén több kötet fantasztikus, derűs történetei szórakoztatta városi közönséget. Ma már ez az irány is többfelé differenciálódott és amnnyira a.1 finomodott, hogy néha túlszárnyaljuk a franvasy •*ango1 Wr i,-5Wka 8fUtta *'nak' hoffy nemcsak az irodalomban (exportszindarabok, vígjátékok operettek stfc ), hanem rajzban, grafikában is eresettek külföldön a magyar tehetségek, akik biztosan kezelik a tollat és az ecsetet. Az az úgynevezett „pesti * mternacionális humor, am eV 2,a™atos kondásokban « az aktuális • , JJ. ** rö9ton -görbe tükörben" bemutató viccelődésben nyilvánul meg. ismeretes a világ en nepe előtt. Sajnos, ez már nagyon rnesz- ,..f,esT a; ösi> eredeti néphumortól és a leq- o oszor gúnyos éllel jelentkezik, már pedig ez nem sajátsága a magyar embernek, aki az ellen- telet mindig megbecsüli, még akkor is. ha talán történetet farag róla, vagy megmosolyogja kuionc furcsaságaiért - i Ha influenzája van, gondoskodjék arról is, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata által gyakran és alaposan kitisztittassanak. Kérdezze meg orvosát. r A pozsonyi magyar középiskolák tanévvégi helyzete POZSONY. — (Szerkesztőségünktől.) Két Értesítő fékszik előttünk. Az egyik a pozsonyi állami magyar reálgimnáziumé, a másik a pozsonyi állami magyar tanítóképző intézeté. A magyar reálgimnázium A szürke fedelű magyar reálgimnáziumi értesítő bevezetőjében nélbai dr. Szerényi Ferdi- nánd tanár emlékének szentel két teljes oldalt. A tanári karban történt változásókról beszámolva megemlíti, hogy dr. Kunzlné Engelmann Mária tanárnő a prágai városi leánygimnáziumhoz került, mig a pozsonyi reálgimnáziumhoz Kovács Endre, Limbacher Rezső és Spalek Lóránt ideiglenes tanárokat nevezték 'ki. Más intézetekhez kerültek dr.Czwengros Béla és Hor- nyák Odiló. Szabadságon voltak Fecske István és dr. Göllner Erzsébet. Az intézetnek 29 rendes tanára és 10 kisegítő tanára volt az elmúlt iskolaévben. A tanulók statisztikájából kitűnik, hogy a 17 párhuzamos osztályban az iskolaév végén 463 fiú és 204 leánytanuló vdlt, magántanuló 14 fiú és 8 leány. Külföldi születésű tanuló mindössze 26 volt. Két diák csehszlovák anyanyelvűnek vallotta amaát. A tanulók túlnyomó része római katolikus valiásu (518), református 65, evangélikus 35, zsidó 47. Volt egy baptista felekezetű diák is. A tanulóik előmenetele általában kielégítő. A 667 tanuló közüli 148 kitüntetéssel végzett, ami csaknem negyedrésze az egésznek. Nem felelt meg 15 diák és javító- vizsgára utasítottak 51-et. A szülői társulat működéséről, a SegitŐ Egyesületről és aaz Arany János-önképzökörről találtunk még cikkeket az értesítőben. A Jövő iskoLai év szeptember 2-án kezdődik. A javító és pótvizsgák szeptember 1-én reggel 8 órakor kezdődnek. Nem szerepel az értesítőben, hogy kfik válnak ki a tanárok közül a jövő esztendőben. Érte- u sülősünk szerint Fecske István tanár, aki eddig betegszabadságon volt, nyugalomba vonult, amit a diákság sajnálkozással vesz tudomásul, mert Fecske István kitűnő pedagógus és a diákság megértő barátja volt. Ugyancsak nyugalomba vonul Skotnicky Géza számtantanár. Rádhel Rezsőt a magyar tanítóképző Intézethez nevezték ki és igy ő is megválik az intézettől. Szütsy Lóránt tanár katonai szolgálatra vonul be. Göllner Erzsébet tanárnő még mindig tanulmányi szabadságon van. összesen 6 tanári állás ürül meg a pozsonyi magyar reálgimnáziumban. A magyarság érdeke azt kívánja, hogy erre a hat állásra magyar nemzetiségű tanárokat nevezzenek ki. | * A magyar tanítóképző A magyar tanitióképző zöldtáblás füzetéből megtudjuk, hogy a minisztertanács 1937 október 22-én hozott határozatával a pozsonyi állami csehszlovák koedukációs tanítóképző intézet magyar párhuzamos osztályait az anyaintézettől elválasztotta és önálló intézetnek léptette elő. 1938 január 1-től az intézet — amely a Kecske- uccai régi birósági épületben van elhelyezve — mint önálló állami magyar koedukációs tanítóképző intézet működik, vagyis fiukat és leányokat egyformán felvesz. Az intézet önállósításával kapcsolatban a minisztérium öt tanért állást rendszeresített. Az intézet élén dr. Czwengros Déla igazgató áll. Az első osztályban 43, a másodikban 46, a harmadikban 45, összesen 134 tanuló volt. Áthelyezik a reálgimnáziumot Az intézet a jövő tanévben lesz e'lsőizben teljes, mert eddig negyedik osztálya nem volt. A négyosztályos magyar tanítóképző növendékei tehát jövőre kapnak először tanítói oklevelet. Az idén, mint a múltban is, csak externista tanítói érettségi vizsgák voltak, amelyekre 138 tanuló jelentkezett. Ezekből a vizsgára engedélyt kapott a nyári időszakban 95 jelölt, de a vizsgát csak 84 kezdte meg, 13 visszalépett. A levizsgázott 71 jelölt közül több tárgyból nem felelt meg 22, javítóvizsgára utaltak 32 jelöltet, úgyhogy végeredményben csak 17 jelölt vizsgázott sikeresen (14 fiú és 3 leány). Ez azt mutatja, hogy az externisták meglehetősen gyenge felkészültséggel mennék neki a vizsgáiknak. A jövő iskolai évben a magyar reálgimnázium is a Kecske-uccai épületben nyer elhelyezést és a tanítóképzővel közös tornatermük lesz a növendékeknek.
