Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-28 / 146. (4589.) szám
Vargha János (Nagygejőc). Beszédeikben kifejezték a magyar földművesek törheteden nemzet- hűségé: és a %-ezérek iránti rágászkodását. Sárga András a munkások üdvözletét tolmácsolta. TraxJer György' a máramaroei románok és ru- szinok képviseletében testvéri ragaszkodását fejezte ki a magyarsághoz. Ezután az elnök a kongresszust bezárta. A résztvevők elénekelték a Te benned bízunk lírám kezdettől fogva“ dmü zsoltárt, majd emelkedett, lelkes hangulatban elhagyták az üléstermet. A résztvevők egy csoportja 480 terítékes diszebéden vett részt, ahoi számos pohárköazön- tó hangzott eL hftjaww! Lukács Géza RIMASZOMBAT. — Gomör magyarságát újabb súlyos csapás érte. Vasárnap reggel hosszas szenvedés után nyolcvanhárom éves korában elhunyt Lukács Géza, Gomör- és Kishont-vármegye volt alispánja és nyugalmazott főispánja, okleveles ügyvéd. volt magyar királyi udvari tanácsos, a gömöri református egyházmegye volt j gondnoka, a szlovákiai tiszáninneni református egyházkerület volt főgondnoka, az egyetemes református konvent és törvényhozó zsinat volt világi elnöke, a szlovákiai tiszáninneni református egyházkerület örökös tiszteletbeli főgondnoka. Rimaszombat város díszpolgára. Lukács Gézában a régi Gömör-megye és Rimaszombat város magyarsága kiemelkedő vezéralakját gyászolja. Az elhunytat gyermekei: Lukács Margit férjével. Knapp Gusztávval, kövecsesi vitéz Lukács Béla, Borsod- megye főispánja hitvesével, született kelle- rrcsi Melczer Fedorával. Lukács Endre ne jével. született kézdivásárhelyi Nagy Judit tál és Lukács Géza nejével, született Szent- Ivány Sárival, valamint unokái és a marton- házai Marton, a zábori dr. Löcherer. a lo sonci Szakáll, a kövecsesi Danes és a Nagy Mészáros-család gyászolják. Temetése ju nius 28-án, kedden délután 3 órakor megy végbe a rimaszombati református egyház templomából, ahonnan az elhunytat a rima szombati temetőben lévő családi sirkertben helyezik örök nyugalomra. ■ Miről tárgyaltak ■ la Hlinka-párti képviselők ■ a miniszterelnökkel! PRÁGA. A s:!-vák néppárti sajtó jelen- HjH tév- szerint a szlovák néppárt törvényhozói ^^^■rlodz.i mimsztrrrln'>knH mindenek előtt ^^■Slosms, a Pr.v.d.i betiltása es általában a szloV-A tak ,ctc>on ismerteitek a poWM 25°nvi választásokat követő éjszaka csemé nyat _ meb.-ek K, -An '•z.imos szlovák íiatalem SjHb*rt leiarfoztat’ak Végűi számos közigazgatási .m...szóltak. A kétórás kihallga- ^■tás során bizonyos politikai kérdéseket is nug ■|HUrgva.:.i> s ,-nnei kapcsán a néppárti vezérek nezetuknek adtak ki feierest, hogy Szloanulven eddig soha nem volt és hogy a v Bariev Ak néppárt nem vállalhat felelősséget a ^^^■Olgok fejlődéséért. - A miniszterelnök a kon1 Pozsony város I régi parlamentjének I utolsó ülése ■ POZ-SON 3 . — Pozsonvi jzerkesitöséglLní §B telefoni* lem ésr 1 Hétfőn délután Por sor y \*á Hres képvisc'óvsfülef <- rendes ülést tartóté p; ■ volt egv-"'.« az ut.• „s közgyűlés, amelyet mér II rsl-T t-á-os- kepvjse'i's*eyú'et tArtntt A káraI ^fcágo.i:'. • :-v a kózgvulé> Bamrly igv üres pad sorok eiótt tárgyait le né- sürgős kérdést hó.eg a városi lakások ■ lak bérkérdéseivel foglalkoztak s elhatározták. ■ h így azoknak a bérlőknek. akik tohb mint egy■ év: laxBérrel tartoznak. felmondták a laíkást. I K"- A1 1’"' i s ásról van &9Ő. fin&efcta a dr. I Hübner kereskedelmi iskola: tanár stipendiumé- ■üt kérdéséhen hozott határőrét is Dr. Hühner - I nek a város régebben 2000 korona támogatást I szavazott meg egv berlini tanulmányút célajira Hirt a határozatot megfellebbezték és igy került a berlini ram. rmrt kérdése a közgyűlés ! «lé. amely eruttal a már egyszer megszavazott támogatást mos: megtagadta, ugvbogv dr. Hübner nem mehet a berlini tanulmányútra. Lapít Zártakor a közgyűlés még tarti százszázalékosan megvalósítja a győri orogrsmot A magyar miniszterelnök programjáról beszélt Debrecenben 1933 junius 25, kedd. DEBRECEN. — Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap délután Debrecenben a nagyerdei stadionban negyvenezer ember előtt beszédet mondott. A miniszterelnök méltatta a Darányi-kormány munkáját, amely súlyos helyzetben számos gazdasági problémát oldott meg és a magyarság pénzügyi és gazdasági konszolidációját megteremtette. Hangsúlyozta a miniszterelnök, bogy a kormány munkáját megnehezítik az álpróféták. Ezek néhány idegen nyelvből átvett, rosszul értelmezett jelmondaton kívül nagyon kevéssel ajándékozták meg a nemzetet. A kormány jobboldali — mondotta, —■ de az ősi magyar jobboldali program letéteményese és ennek őrzője és első harcosa a nemzeti egység pártja. Kiemelte, hogy ennek a nemzetnek a kormányzói sohasem voltak zsarnokok és vezetői mindig tisztelték a polgárok szabadságát. Bejelentette, hogy a kormány teljes egészében végrehajtja a győri programot. Eddig 100 millió pengőt meghaladó összeg állt a kis- és nagyipar céljára, amely a hadsereg érdekében dolgozik. Bejelentette, hogy százötven kilométer elsőrangú közút építésére adták már ki a megrendelést és az ország munkanélküli lakosságát egy ideig lekötő utak kiépítésével fogják foglalkoztatni. Néhány nap alatt — mondotta — a magyar közönség 125 milliót jegyzett le, a győri programnak első részletét. A zsidótörvény végrehajtási utasítását szintén kiadta a kormány és benyújtották a Nemzeti Bank reformjáról szóló törvényjavaslatot, amely a magyar agrárérdekek szolgálatában - áll. A kormány magyar repülőipar létesítését ■ is tcrvbe vette, a kormány tehát dolgozik és előkészíti a további programot s nem fog nyugodni addig, amig az országban nyomor van és amig nem tud minden apa kenyeret adni éhező gyermekének, és amig munkanélküli van és amig nincs kedvező szociális helyzetük a lakosságnak az uj magyar, modern értelemben vett szentistváni birodalomban. Utána Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter ismertette a Tiszántúl gazdasági föllenditésének tervét. Radikális földbirtokreformot követel Eckhardt KAPOSVAR. _ Eckhardt Tibor, a füg. getlen kisgazdapárt vezére vasárnap nagy beszédet mondott Kaposváron. Beszédében a nagybirtokok fölosztását s a hitbizomá- nyok megszüntetését követelte. Követelte ezenkívül a nagybirtokoknál az örökösödési illeték fölemelését és hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök személye iránt bizalommal van. A miniszterelnök felszólalása a felsőházban BUDAPEST. — (Szerkesztőségónk telefonjelentése.) A felsőház mai ülésén fölszólalt Imrédy Béla miniszterelnök, aki hangoztatta, hogy a felsőházi fölszólalók valamennyi beszédéből kicsengett a vágy a béke és a nyugalom iránt. A kormány első és legfontosabb kötelességének tartja, hogy ennek a kívánságnak, ennek a közóhajnak eleget tegyen és minden eszközzel megteremtse a munkához szükséges békét és nyugalmat. A miniszterelnök nyilatkozott a különböző szélsőséges és zavaros politikai pártokról és jelszavakról és kijelentette, hogy e tekintetben is az a célja a kormányzatnak, hogy teljes világosságot és tiszta helyzetet teremtsen. A fölszólalók beszédeiből megállapítható, hogy az ország közvéleménye nem attól tart, hogy ezek a programok tulradikálisak, hanem arról van szó, hogy különböző radikális programok függönye mögött egész^ más célok érdekében egészen más erők vonulnak föl, mint amilyenek tulajdonképpen az előtérben mozognak. Ezzel a titkos erőkkel a kormány le fog számolni. A miniszterelnök ezután hangoztatta, hogy a kormány gondoskodik a magyar ifjúság erős nemzeti szellemben való neveléséről- Az egész nemzetet közös nagy gondolatban akarja összehozni, amivel nem akarja azt mondani, hogy lelki uniformist szab a nemzet részére, de azt akarja elérni, hogy ennek a nemzetnek minden rendű és rangú tagja becsülje meg és ismerje meg egymást. Nyilatkozott a középosztály problémájáról s hangoztta, hogy elsőrangú nemzeti érdek, hogy a magyar középosztályt megerősítsék. A miniszterelnök beszédét minden oldalról lelkes helyesléssel fogadták. _ —~ ill •KMfUUgBgWi A z igazságügyminiszter erélyes rendszabályok alkalmazását jelentette be az állam egysége és demokratikus alapjai ellen vétő közalkalmazottakkal szemben r»r» 4 ^ * ffli£ lmok o topok? A VENKOV A HELYZETRŐL, Az agrár VENKOV vasárnapi számában Halik főszerkesztő „Helyt állunk veszélyben és viharban is” cím alatt vezető helyen egyebek között a következőket Írja: Az ezután következő időkben nemzeti alaptermészetünk újabb súlyos vizsgán eeik át. Javítani kell majd azt, amihez ragaszkodtunk, ami hitünk szerint örökké változatlan kellett volna hogy legyen. A nemzet gondolkodásának sokban meg kell majd változni, ha az állam átépítéséhez látunk. Felszabadultunk. Bensőnket büszkeség töltötte el: tegnap vazallus sorsban, ma saját sorsunk kovácsai. Nem szólalt meg bennünk a hossznál lás vágya. A világon az örök biztonság érzése uralkodott. Mi is örökre biztonságban éreztük magunkat. Azt mondták nekünk, hogy a világ mellettünk áll. Hát csoda, ha az a veszedelmes nézet alakult ki bennünk, hogy erőink elégségesek örökre? Ki hitte volna akkor, hogy a külföld rólunk körülbelül annyit tud, mint valami kis tengeren túl fekvő gyarmatról... Azt hitték, nálunk, hogy a világ fejlődése majd úgy megy, amint azt nálunk hirdették. Ebben nem hinni egyértelmű volt az árulással. Németország meg volt alázva. Az a hit élt, hogy régi nagyságát soha vissza nem nyeri. Azt hitték, hogy a békeszerződések és a nemzetközi intézmények a háborút lehetetlenné teszik. Versenyeztünk annak bizonyításában a világ előtt, hogy a modem haladás és humanizmus élén állunk. A saját világunk állott szemünk előtt és azt hittük, hogy aszerint fog csoportosulni az egész világ. Kissé gőgösek lettünk. Szomszédok nőttek körülöttünk, akik másban hittek és más eszméket vallottak. És mi kissé nagvzolóan szoktuk meg a világ megítélését. Magunk, őszinte demokraták nem akartaik megérteni, hogy más nemzetnek joga. van más hitre é9 más eszmére. A külföldi segítségben való túlzott bizakodás erősen hatott gondolkodásunkra. Nem ítéltük meg helyesen erőnket s állásunkat a világban nem becsültük meg jól. Körülöttünk a demokráciák bukása és a vad nacionalizmus előretörése előidézte a helyzetváltozást s a demokráciák mind- ebihez hallgattak. Eljött a keserű és nehéz ki- ábránddulás. Nehéz megszokni, hogy a külföld, melynek mi adtunk tanácsokat, most nekünk osztogat tanácsot, ha a fenyegető veszélyek elhárításánál segiteni akar. Az állam átépítéséről mondott elszánt szavakat nem értették meg. Nehezen értik, hogy a jogot is meg lehet alázni ideiglenesen. Találgatják, beesülget.ik, hogy mit jelenthetnek a szavak: az államot átépíteni. Az egyik ettől fél: többet adunk a sajátunkból, mint ameny- nyit elviselhetünk. A másik azt hiszi, hogy elég egy kis engedmény s a világ tovább is úgy fog menni, mint eddig. Az állam átépítéséről mondott szavak elvesztek a májusi eseményekben. Sokan nem értették meg e szavakat. Mások abban a thi- fzemben élnek: semminek sem szabad változnia. Sajátunkban vagyunk. Ki parancsolhat nekünk? A sajátunkban vagyunk és maradunk. De a Vaját hon e biztonságát áldozatokkal fizetjük meg. Nem volt elég az évszázadokon át hozott áldozat. A legsúlyosabb helyzetekben voltunk és nem vesztettük el önuralmunkat s az önbizalmunkat.., Nem vettük figyelembe, amikor a legfelső helyekről hangoztatták, hogy nincs győztes és legyőzött. — A veszély nem mailt el, hanem még mindig fenyeget. Nem fogják fel még ma sem, hogy mi forog ma is kockán... Nem pusztulunk el. Áldozatot hozni — igen, de elbukni nem. Nehéz megpróbáltatáson fogunk átmenni. Kell, hogy a vizsga egy erős arcvonalbau találjon minket. Nem leszünk érzéketlenek, de nem leszünk kicsinyhi- tüek sem. Él az önbizalmunk, a nemzetbe vetett örök hit. A prágai tej és a malom- numerus tíasus volt a hétfői politikai tárgyalások anyaga kormányzatok s a kongruális egyházak hivatalnokai, illetve lelkészei, akik illetményeik egy részét az államtól vagy államsegélybal kapják, a fegyelmi bíróságok előtt felelnek, ha az állam egysége, demokratikus berendezkedése vagy alkotmányos alapjai ellen vétenek, vagy oly szervezetbe lépnek be, mely az állam egysége vagy szuverenitása ellen dolgozik. A választások befejezése után a kormány elhatároz*«, hogy a desc.rukdónaik véget vet. mert a köztársaságban és Szlovákiában elvégre egyszer már rendet kell teremteni. A békét csak úgy tarthatjuk fenn. ha erősek vagyunk és az erőt úgy mutatjuk meg, hogy semmiféle árulást nem tűrünk meg. Dérer miniszter beszéde végén ismételten hangsúlyozta, hogy a szlovákoknak a csehekkel együttmüködnick kell s elítélte a szlovák néppártot, mely olyanokkal szövetkezik, „akik a minisztereinek szavai szerint a szlovákok volt és jövőbeli ellenségei". Királlyá választásának tizedik évfordulóján koronázzák meg az albán királyt TIRANA. — Zog albán király eddig még nem koronáztatta meg magát. A király most elhatározta, hogy 1938 szeptember 1-én. királlyá kiáltásának tizedik évében koronáztatja meg magát nagy ünnepségek keretébe»* PRÁGA. — A kormány munkálatai ma a gazdasági miniszterek értekezletére szorítkoztak, amelyen a prágai tejkérdés szerepelt tárgysorozaton. A hetek, sőt immár hónapk óta napirenden szereplő tejkérdés lényege az, hogy a prágai tejet az agrár pastőrizáló szövetkezetek „fölözik le", a gazda kevesebbet kap a tiszta tejért, a fogyasztó többet fizet a kezelt tejért, mint pasztörizálás előtt s a nagyobb kiilönböze- tet az agrár tejszövetkezetek teszik zsebre. Értesülésünk szerint a prágai tejkérdést olyképpen oldanák meg, hogy a forgalomba hozandó tej minimális zsírtartalmát ismét leszállítják, vagyis végső eredményben a fogyasztó issza meg a hi- gabb tej „levét“. A gazdasági miniszterek értekezlete ezen kívül foglalkozott a malmok kérdésével is. A kis- és nagy-malmok egyértelmű követelése, hogy a kormány egyelőre szüntesse be — miként a vendéglőiparban, — uj malmok építésének engedélyezését. Az erre vonatkozó kezdeményező javaslatot a parlamenti iparügyi bizottság kedden 14 órakor tárgyalja. A politikai miniszterek kollégiuma ma értekezletet nem tartott. Három gyermekei megöli egy háborúból visszamaradt gránát BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése: Borzalmas szerencsétlenség történt Császár-Kőbányán. Gyermekek háborúból vdsz- szamaradt gránátot találtak, játszadozni kezditek vele s ide-oda dobálták. A gránát dobálás közben felrobbant és három gyermeket megölt, hármat pedig súlyosan megsebesített, I PRAGA. — Dr. Dérer igazrságügymindszter a demokratád |usag dévényfalusá gyű.esőn hosz- srabb beszédet mondott, melyben egyebek között a következőket jelentette ki: Békében kívánunk élni és nem akarunk'mások dolgaiba avatkozni, de nem engedjük, hogy m<.sok a mi ügveinkho avatkozzanak. A világháború értelme számunkra az volt. hogv emberi jogainkat és szabadi-águnkat kiharcoltuk és e jogo- P ka* nem engedjük elvenni. Hadseregünk nemcsak U a határokat védi. hanem Szlovákiánkat, jogain- k kát és szabadságunkat is. Ellenségeink azt akar- n ták elérni, hogy köztársaságunk essék szét. té Május 21-én megmutattuk, hogy mindenkoron. u< amikor sorsunk rosszra fordul, hadseregünk- tii ben teljesen meghízhatunk, A miniszter a továbbiakban azt mondotta, hogy h; ..nem engedjük, hogy demokráciánkat elvegyék, ec emellett azonban azt se tűrjük, hogy államunk to alapjait bárki is aláássa. A’iatnunk egységét meg ni kell őriznünk s minden felfordulást lehetetlenné ve kell tennünk." — — Nem akarjuk. — úgymond — hogy nálunk s politikai ellenfeleket agyonlőj jék vagy fei- ikasszák. ám demokráciánkban erősen és eaHye- , ten kell e'.tárnunk a felforgató elemekkel szemen. Az állami hivatalokban és iskolákban nem szabad az állam ellen izgatni. A kormány el van határozva, hogy minden felforgató kísérletet csirájában fojt el. Az 1913. ne évi H7. számú, a fegyelmi bíróságokról szóló el! törvényt következetesen végrehajtjuk. Az ál- rá lám és az állami üzemek alkalmazottai, az ön- mc
