Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-25 / 144. (4587.) szám

r 1938 hmhts 25, szombat* TSRXGAlMAOfciOCiHlUIiAP 7 Mnen ide w Wmw^FV• • ^ ^VvrVrW' Pénteken változóan felhős volt az Időjárás helyi zivatarokkal é9 záporesővel. — Időjóslat: Ál­talában derült idő várható, helyi zivatarok és zápor lehetséges. A hőmérséklet továbbra is nyárias marad. — KÉT MAGYAR DIÁK SIKERE ZLINBEN. Ungvárról Írják: A Bata-oég Zlinben nemrég ifjú­ságii repülőgépmodell-versenyt ás kiállítást rende­zett, amelyen hoiszonihatezer korona értékű külön­böző dijakat osztottak ki. Kárpátaljáról Ungvár, Miunkáce és Buszt versenyzői küldték 'be modell­jeiket. Szép sikert ért el két ungvári magyar diák és pedig Morgen János, aki öt saját repülő- g ép tervet és az azok alapján maga készítette egy bombavető-, egy vadász- és három versenyrepii- lögép modelljét küldte Zlinlbe. A bizottság egy ezüst-, egy bronzéremmel és 200 korona kész­pénzzel tüntette ki Morgen Jánost. A másik ma­gyar fiú, Mérgén Zoltán két géppel szerepelt, amelyeknek mindegyike bronzérmet nyert. Kár­pátalja többi versenyzőinek nem jutott díj. _ HÓDIT A KALAPTALANSÁG DIVATJA. Páriából írják: Franciaországban, mint. mindenütt a világon, nyáron egyre kevesebb férfi hord kala- 1 aipot. Ennek gyakorlati okai vannak, részint pe­dig divat dolga is. A francia kalapgyárosok szö­vetsége most beadvánnyal fordult az iskolaügyi minisztériumihoz, amelyben azt követelik, hogy a tanári karnak és az állami hivatalnokoknak tilt­sák meg a kalapnélküli divat követését. A bead­vány szerint sérti a férfi méltóságát, ha csupasz fejjel, lobogó hajjal járja az uocát. Az érdekes beadványnak a 6orsa bizonytalan. — LEÉGETT EGY SZEGEDI PAPRIKA­MALOM. Szegedrőí jelentik: Pénteken éjjel kigyulladt a Sdlrvánda-fatelep tulajdonában lévő liszt- és paprikamalom. Mire a tűzoltók meg­érkeztek, már az egész épület lángokban áldott. A tűzoltók munkája csalk arra szorítkozott, hogy a szomszédos fatelepet megvédjék a lán­goktól. A tüzet valószínűleg a gépházon átve­zető hajtószijjak meggyullladása okozta. A kár félmillió pengő. — HA A ZSIRÁF UTAZIK. Londonból jelentik: A cliftoni állatkert 4 méter 20 centiméter magas zsirá­fot küldött tehergépkocsin az edinburghi állatkertnek. A szokatlan szállítmány nem tudott áthatolni a mid- landi iparvidék sürü vasúti hálózatán, miután a zsiráf feje ismételten beleakadt az utak fölött vezető vasúti átereszek és viaduktok hidjaiba. Tekervényes bolyon­gás után visszavitték a hosszunyaku utast kiinduló helyére és a London—Midland vasút mérnökei által "készített különleges útiterv alapján a tengerpart men­tén vezető hosszú kerülőuton szállították Edinburghba. — HÁROM AJAKRUD ELRABLÁSÁÉRT TÍZ KORBÁCSÜTÉS ÉS TIZENKÉTHAVI KÉNY­SZERMUNKA. Newyorkból jelentik: Lindsay város (Ontario állam) egyik uccáján Russel Burdick 17 éves suhanc pisztolyt szegezett Ruth Cary mellének és elra­bolta kézitáskáját. Csak a rablás után derült ki, hogy a táska tartalma mindössze három ajakrudból állott. A biróság a rablót tiz korbácsütésre és tizenkéthavi kény­szermunkára ítélte. Az indokolás kiemelte, hagy a bün­tetésnek nem a zsákmány értékéhez, hanem a bűntett közveszélyességének fokához kell igazodni. — HÓDOK, MINT KÖZALKALMAZOTTAK. ­Newyorkból Írják: Az amerikai kormány hatszáz hó- dot vett fel a közalkalmazottak lajstromára. A hódo- kat Idaho állam folyói és patakjai mellett fogják sza­badon bocsátani, ahol gátak építésére van sürgős szük­ség a talajlemorzsolódás megakadályozására. Ember­kézzel épített gátak 9 millió koronába kerülnének, a hódok darabonként 240 koronába kerülnek az állam­kincstárnak; 9 ezer korona értékű gátépitőmunkát vé­geznek és szakszerű gondozás mellett évenkint 150 szá­zalékkal szaporodnak. Egy kétszáz darabból álló hód- teleppel végzett kísérlet fényesen sikerült. — REPÜLŐGÉPRŐL VÉDIK AZ ARÁ­BIA! PETRÓLEUMVEZETÉKET. Jeruzsá­lemből jelentik: Az angol gyarmati hatóságok­nak suilyos gondot okoznak azok a sorozatos támadások, amelyeket az arab nacionalisták az Irakból jövő olajvezetékek ellen elkövetnek. Az angol hatóságok most elhatározták, hogy ál­landó repüilőgíépfáirőrszodgálatot rendeznek be az olajvezeték fölött, hogy ily,módon megakadá­lyozzák a további támadásokat. _ A GAZDASÁGI VÁLSÁG OKA: A FOGYÓ­KÚRA ÉS RÖVID SZOKNYA? Newyorkból jelen­tik: Norman W. Dow itt torontói egyetemi tanár a gazdasági helyzetről tartott előadásában kijelen­tette, hogy az uj gazdaságig válságot főként a nők okozzák sovánvitó életmódjukkal és a rövid ruha divatjával. Amerikában ma 26,000.000 nő akar fogyni és ha ezek csak heti egy kilóval csökken­tik táplálkozásukat, az ország élelmi&zerfogyasz- tása heti 26,000.000 kilóval csökken. Ugyanaz áll a ruházkodásra: ha a divathölgyek egy alsó ruhá­val kevesebbet viselnek, vagy egy-két centiméter­rel rövidítik szoknyájukat, sok százezer méterrel csökken a szövetfogyasztás. — AZ ÓRIÁS-BAJUSZ SZOMORÚ HISTÓ­RIÁJA. Bombayból jelentik: Bibim appa Kűri bija- puri (Bombay állam) földműves súlyos testi sér­tés cimén feljelentette három barátját, mert kitép­ték 45 cm. hosszú híres bajuszát. A panaszos a tárgyaláson bűnjelként felmutatta az óriás-ba­juszt. A biró részvétét nyilvánította a panaszos­nak páratlan férfiúi díszének elvesztéséért, de kénytelen volt a vádlottakat felmenteni, miután az orvosi vizsgálat nem állapította meg a testi sértés tényálladékát , Bartók Béla uj zongoramüvét elragadtatással fogadta az angol közönség Magyar siker a londoni Nemzetközi Zeneünnepélyen LONDON. — A Nemzetközi Zeneünne­pély szenzációja kétségkívül Bartók Béla fellépése volt. A nagy magyar mester ma — Sztravinszky csillaga hanyatlófélben — az uj zene vezető egyénisége és a fiatal nemzedék úgy tekint fel rá, mint a zene­művészet egyik lángelméjére. Bartók Béla felesége és hét angol zenész közreműködé­sével uj, két zongorára és ütőhangszerre irt szonátáját mutatta be. A szonáta a hangha­tások izgalmas és meglepő újszerűségével lázba ejtette az angol rádiópalota nagy hangversenytermét zsúfolásig megtöltő kö­zönséget. Hangversenye befejezése után a közönség, köztük számos híres külföldi ze­neszerző, szűnni nem akaró ovációban ré­szesítette Bartók Bélát. A londoni sajtó az elragadtatás hangján számol be az uj Bartók-műről. így a Times a többek között a következőket írja: ,,A mű­sor legizgalmasabb száma kétségkívül Bar­tók szonátája volt, mert a zongora és az ütőhangszerek soha nem álmodott hangro­konságnak felfedezése egy elsőrangú lángéig mét uj utak kigondolására ihletett meg." A Daily Telegraph ezt írja: ,.Az ütőhangsze­rek csodálatosan kiemelik Bartók zenéjének viharos lüktetését és mindent legyőző erejét. Az üstdobok hangja rejtélyesen sötét volt, a xilofon túltett a zongora magas fekvé­sein. Az uj szonáta földöntúli démoni zene, de 'honv valóban párját ritkító zene. abban a lelkes hallgatóság nem kételkedett.*' A Daily Mail szerint a hangverseny fénypont­ja Bartók Béla szonátája volt. Bartók rövid londoni tartózkodása oly nagy érdeklődést keltett az angol zenei vi­lágban. hogy a legkiválóbb angol zenemű­kiadó cégek magánhangversenyt rendeztek, melyen a nagy magyar művész tizenöt uj darabját mutatta be. Miért nem játszanak uj magyar filmet a szlovákiai mozik? KOMÁROM* — A szlovákiai filmszín­házak látogatóinak feltűnt, hogy csaknem fél esztendeje nem játszanak a mozik ma­gyar filmet, pedig különösen Délszlovákiá- ban nagy közekdveltségnek örvendenek az érdekes témájú, szépen megalkotott magyar filmek. Hogy a mozgószinházak milyen filmeket játszanak^ abba leginkább mégis a mozi­látogatóknak maguknak van beleszólásuk s a közönség maga határozza meg, mi­lyen darabokat kedvel, milyeneket nem. S noha a szlovákiai filmszínházak láto­gatói között nagy népszerűségnek örven­denek a magyar filmek, a közönség ilyen igényét félév óta ismét nem elégítik ki. Néhol ugyan forgalomban vannak olyan filmek, amelyeket még tavaly hoztak be s azóta futnak, vagy pedig magyar filmek németnyelvű változatai, mint például leg­újabban a ,,Noszty fiú esete” cimü filmjá­ték. A mozitulajdonosok is szeretnének magyar filmet játszani s erre vonatkozólag a következő felvilágosítással szolgálnak: — A magyar film Délszlovákiában, külö­nösen Pozsonyban, de Prágában is jó üzlet. Hogy azonban valóban jó üzlet lehessen, ahhoz szükséges volna az, hogy a járási főnökök saját járásuk területén mindig engedjék meg a magyar filmek jászását. Ha német vagy angolnyelvü filmet játszhat­nak a mozik, miért ne játszhatnának ma­gyarnyelvűt, hiszen ezt a nyelvet niég ma is sokkal többen értik nálunk, mint a né­metet. Elsősorban tehát az elfogultságot kellene levetni s nem szabadna bürokrati­kus akadályokat gördíteni a magyar filmek játszási engedélye elé. Mert ha a magyar filmek játszását egész Szlovákiában aka­dálytalanul megengednék, akkor a filmekre eső teher jobban megoszlana. Most ugyan­is a magyar filmek költsége akkora, hogy nem fizetődik ki a filmkölcsönző vállala­toknak « behozatal. A behozatali illeték minden külföldi film után, — legyen az ma­gyar, amerikai vagy német, —• 17.500 ko­rona. Ezt az illetéket szívesen megfizetik a filmesek, a magyar filmeket azonban ennél több illeték terheli annyiban, hogy minden egyes magyar film után rekom- penzációképpen el kell adni egy cseh­szlovák gyártmányú filmet Magyaror­szágnak. Ennek a filmnek eladási ára is a csehszlovákiai kölcsönzőt illeti, ha egy­szer magyar filmet akar játszani. így te­hát két fűmet kell vennie: egy magyart s egy csehszlovák gyártmányút, a csehszlo­vák filmet azonban Magyarországon nem igen játszák, mert ott nem értenek cse­hül* A film tehát játszatlanuh de kifizetve he­ver Budapesten s ezért a filmért Is kell be­hozatali illetéket fizetni, de ezúttal Magyar- országnak. A filmkölcsönzőt tehát mindig két film vásárlása és két film behozatali il­letéke sújtja. Pénzügyi nehézségek Magyarországba bevitt csehszlovák gyár­tású film kópiája 5—■ 10.000 koronába ke­rül, a beviteli engedély 20.000 korona, ösz- szesen tehát mintegy 45—50.000 koronát kell lefizetnie a filmkölcsönzőnek a magyar filmekkel kapcsolatban, nem számítva az­tán az egyéb terheket, amelyek szintén több tízezer koronára rúgnak. Ilyen terhek mellett nem vállalhatja a filmkölcsönző, hogy magyar filmet vásároljon. Érzelmi momentumok is közrejátszanak a magyar film mellőzésénél: ha nem okvetlenül szük­séges, akkor a prágai vagy brünni filmköl­csönző lemond arról, hogy éppen magyar filmet vegyen, holott a közönség kívánja. A filmkölcsönző cég ilyen hatalmas árak mellett úgy „találja meg számítását'*, hogy a magyar film mellett három-öt se­lejtes filmet is elad a mozitulajdonosnak, akinek e selejtes filmet is le kell játsza­nia. A filmkölcsönzés útja tehát bonyolult s ha a kölcsönzés nem szerencsés, akkor a kö­zönség jár rosszul, mert olyan filmeket kell megtekintenie, amely nem tetszik neki s amelyik pedig tetszenék, azt sokszor nem kaphatja meg. A közönséget igy irányítják tisztára üzleti, pénzügyi érdekek. Rossz magyar szöveg­fordítások A filmek kifizetésének nehézségeihez ter­mészetesen a valutáris és devizanehézségek is hozzá­járulnak. A magyar filmek behozatalának megköny- nyitését úgy lehetne elérni, ha Csehszlová­kia nem kívánna filmért filmrekompenzá- ciót, hanem ha megelégednék azzal, hogy más ipari áru szolgáljon filmrekompenzá- cióul, iiyen módon a költségek felére es­nének s a filmkölcsönző számára is kifize­tődnék a magyar film behozatala. A máso­dik kívánság pedig az lenne, hogy az egyes vidéki hatóságok merevsége a magyar fil­mekkel szemben felengedjen s ne tekintsen senki a magyar filmek játszásában esetleg „provokációt", hanem művészi munkát, amely után a szlovákiai mozilátogató kö­zönség tagadhatatlanul áhítozik. Pozsonyban például a magyar filmeknek van legnagyobb sikerük. Nem szeretnénk azt hinni, hogy talán ez a körülmény ne'he-. ziti meg a magyar filmek behozatalát? Meg kell jegyeznünk, hogy az idegen- nyelvű filmszövegeknek magyarra való fordítása is olyan sikerületlen s bosszan­tó, hogy a magyar mozilátogató közön­ség már ezért is méltán és joggal van el­keseredve. E sületlen. hevenyészett s valóban provo­káló ortografiáju feliratok miatt megérde­melné a szlovákiai magyar mozilátogató, hogy hébe-korba rendes, élvezhető magyar nyelven elmondott vagy megirt filmet lát­hasson s hallhasson. A „Légy jó mindhalálig" filmváltozatának csehszlo­vákiai bemutatója PRÁGA, — A Kárpátfilm-vállalat tegnap forgatta le prágai bemutatómozijában a Móricz Zsigmond örökszép regényéből, a „Légy jó mindhalálig"-ból készült filmet. Ez a film a Csehszlovákiában eddig bemutatott magyar filmeket művészi kivitel és hatás dolgában kétségtelenül fölülmúlja. Móricz Zsigmond remekműve nem jutott a megfil­mesített regények szokott sorsára, mert a költői elképzelést, a multszázadbeli Debre­cen és az ősi kollégium hangulatát a film szövegírója (Szatmáry Jenő) és rendezője (Székely István) maradéktalanul átmentet­te. A kis Nyilas Misi megszemélyesítőjében, | Dévényi Laciban pedig tökéletes gyermek- színészre bizták a főszerepet. Dévényi Laci Nyilas Misijét nem egyhamar felejti el a közönség. Alakítása oly életszerű, hogy ha­tása alól a legedzettebb mozilátogató sem vonhatja ki magát. A mindvégig ízléses, túlzásoktól ment és szeretettel megrajzolt cselekmény csúcspontja a finom rendezői ötlettel fényképezett tanári konferencia, ahol az üldözött és meghurcolt kis Nyilas Mi­hály vádbeszédét mondja a felnőttek tár­sadalma ellen. A ..Légy jó mindhalálig" filmváltozatát örömmel üdvözöljük Cseh­szlovákiában, ahol előreláthatólag páratlan sikere lesz. Minthogy a filmmese erkölcs­nevelő hatása félreismerhetetlen, a filmcen- zura előreláthatólag gyermekek részére is engedélyezi. (*) A Jókai Egyesület közgyűlése. A Jókai Egyesület Komáromban egyesületi házának kép­tártermében holnap délelőtt 11 órakor dr. Szijj Ferenc elnöklete mellett tartja évi rendes köz­gyűlését. Napirenden: elnöki megnyitó, főtitkári és múzeumi jelentés, pénzügyek, a Jókai-szobor gyűjtési akciójának elszámolása, indítványok. (*) Magyarország a velencei filmversenyen. Budapestről jelentik: Velencében az idei nyár végén is megtartják a nemzetközi fíHmJkiálliitóst, a Bienallét. A játékfilmeket öt nagy díjjal jutal­mazzák, a többi dijakat a kulturfilmek jutalma­zására fordítják. Azok az államok, amelyék évente negyvennél kevesebb filmet gyártanak, csak két játékfilmmel és négy kulturfilmmel ve­hetnek részt a versenyen. A magyar bizottság már kijelölte a Velencébe küldendő kufliturfiLme- ket. Ezek szerint Magyarország részéről részt- vesz a versenyen a közismert magyar vadászati fűm. az Eucharisztikus Kongresszusról készült filmhíradó, a népművészeti fillm és a magyar bú­záról készült film. A két magyar játékfilmet il­letőleg még nincs döntés. A magyar delegációt Velencében az idén is báró Villani Lajos követ­ség! tanácsos vezeti. (*) Budapesten felemelik a színészek létmini­mumát. Budapestről jelentik: A Budapesti Szín­igazgatók Szövetsége legutóbbi értekezletén Roboz Imre elnök beszámolt azokról az előze­tes tárgyalásokról, amelyeket dr. Antalifia An­tal miniszteri tanácsossal, a Budapesti Színé­szek Szövetségének miniszteri biztosával foly­tatott az 1938—39-es évad kollektív szerződé­séről. A színigazgatók a .jövő évadtól kezdve felemelik a színészek létminimumát. A különbö­zet fedezésével kapcsolatban elhatározták, hogy csökkentik a sztárfizetésefket és az ebből fennmaradó összeget fordítják majd a létmini­mum felemelésére. A Szinigazgatók Szövetsége nevében Roboz Imre újra megkezdi a tárgyalást a Színészszövetséggel. (*) Romain Rohand visszatért Franciaország­ba. Párisból jelentik: Romain Rohand, a Nobel- dijas francia iró, aki évtizedek óta Svájcban élt, visszatért Franciaországba. A Havas-iroda genfi jelentése szerint Romain Rohand szülővárosá­ban, a Niévre-megyében fekvő Olamecyben fog megtelepedni.

Next

/
Thumbnails
Contents