Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-25 / 144. (4587.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Igya* szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 11, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • e SÜRQÖNYCIM: HIRLAP, PRflHfl. Az amerikai humanizmus Döntő tárgyalások a nemzetiségi kérdés körül Visszakapja Pozsony, Kassa és Ungvár a magyar nyelvjogot ? Hodza és Krofta tájékoztatja a kormánytöbbséget a németelkel folytatott tárgyalásokról — — Jsaius 12-ig elkészül a statútum? PRÁGA. — Jelentettük, hogy Hodza miniszterelnök és a kormány hat pártminisztere csütörtökön kéíizben tárgyaltak a szu- détanémet párt megbizottaival, akik pártjuk nemzetiségi követeléseit ismertették a kormány előtt. A két tárgyalás öt óra hosz- szat tartott. A második tanácskozás végén Hodza miniszterelnök kijelentette, hogy a megbeszélést nem tekinti lezártnak s a folytatására nézve vagy a tegnapi keretben, vagy egyes szakminiszterek bevonása mellett később fog intézkedni. Hit mond a másik tárgyaié fél! A szudétanémet párt a tárgyalásról szintén hivatalos jelentést adott ki és ebben elmondja, hogy a megbeszélésnek az volt a célja, hogy mindenekelőtt azt az előkérdést tisztázzák, hogy a szudétanémet párt által benyújtott emlékirat gyakorlati előterjesztései alkalmasak-e arra, hogy alapul szolgáljanak az állam átépítéséhez. A német megbízottak kénytelenek voltak a párt ismeretes emlékiratának ismertetésére és megindokolására szorítkozni, mert eddig a kormány semmiféle javaslatokkal nem állt elő. A megbízottak hangsúlyozták, hogy közjogilag kell rögzíteni a Csehszlovákiában élő népek egyenjogúságának alapelvét és az ennek megfelelő uj jogrendszert az alkotmánytörvénybe kell iktatni. További fejtegetéseikben cáfolták a Henlein karlsbadi követelései elleni politikai érveket. A koalíció tanácskozása a Kolowrat-palotában Pénteken délután három órai kezdettel a kormánytöbbség pártjainak elnökei és képviselőházi, valamint szenátusi klubjainak elnökei jelentek meg a miniszterelnöknél a Kolowrat-palotában. A megbeszélésen resztvettek: az agrárpárt nevében Beran képviselő és Donát szenátor, a szociáldemokraták képviseletében Hampl és Meiss- ner képviselők, a cseh nemzeti szocialista párt nevében Klofác és Klouda szenátorok, a cseh néppárt nevében Stasek képviselő, a cseh nemzeti egyesülés képviseletében Matousek szenátor és a cseh iparospárt megbízottjai Pekarek képviselő és Thor szenátor. A megbeszélésbe Krofta külügyminisztert is bevonták, akinek az volt a föladata, hogy a miniszterelnök fejtegetéseit külpolitikai tájékoztatással egészítse ki és támassza alá. A megbeszélésen Hodza részletesen tájékoztatta a kormánytöbbségi pártok képviselőit a nemzetiségi kérdés eddigi állásáról és a szudétanémet párttal folytatott eddigi ta- nácsokzásokról. A tanácskozásról csak annyi szivárgott ki, hogy a kormány julius 12-ig feltétlenül el akarja készíteni a nemzetiségi problémák megoldására vonatkozó javaslatait. E javaslatokkal azután a koalíciós pártok vezetői fognak foglalkozni, de julius 15.-én már be akarják nyújtani a képviselőházban a javaslatokat. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy a javaslatok parlamenti tárgyalását a legsürgősebben keresztülviszi. A kormány tagjai pénteken csaknem permanens tárgyalásokat tartottak. A minisztertanács is értekezletet tartott, ezenkívül a kormány népjóléti bizottsága is tanácskozott. A miniszterek népjóléti bizottsága a munkanélküliek segélyezésének kérdésével foglalkozott. Úgy határozott, hogy a genti rendszerű segélyezést eddigi formájában újabb félévvel meghosszabbítja. 20 százalék helyett 10? A nydvtörvény és a nyelvrendelet módosításáról elterjedt hírek közül a legfigyelemreméltóbb az a verzió, hogy a tervezett reform úgy fog intézkedni, hogy a nyelvjogokra kvalifikáló 20 százalékos arányt 10 százalékra szállítják le s így a magyarság például visszanyeri kisebbségi nyelvjogait úgy Pozsonyban, mint Kassán, mint Németország és Olaszország biztosítja Svájc függetlenségét Jegyzékváltás a hatalmak között pedig Ungvárott, nemkülönben a pozsonyi, nyit- rai, rimaszombati, kassai és munkácsi birósági járásokban. Henlein Londonba megy Az egyik lap azt írja, hogy a tárgyalások befejezése után Henlein Kundttal ismét ellátogat Londonba és ott tájékoztatni fogja az angol köröket az eddigi helyzetről. * Elrettentő példák hatása alatt ugylát- szik most megint az a gondolat foglalkoztatja a világ hatalmasait, hogyan lehetne emberségesebbé tenni a háborút, ha már végkép elkerülni nem lehet. Roosevelt konferenciával akar segíteni a háború borzalmain, s a kortárs, aki látta, mit segített kisebb bajokon a konferenciázás szelleme, némi szkepszissel fogadja a szép ötletet. Roosevelt zöld asztalhoz fogja invitálni az érdekelteket s majd megbeszélik, mit szabad s mit nem népek és országok pusztítása közben, hogy melyik gáz humánus s melyik nem az, hogy mekkora tölcsére lehet a humánus ágyúnak s hogy az egy milliméterrel szélesebb átmérőjűnél kezdődik a barbarizmus. Mindez elég fonákul hangzik, pedig alapjában véve nem is kell megütközni fölötte, hogy ilyen fonákságokba menekül az emberiesség, az a maradék humanizmus, amit még épségben hagyott egy konok és kegyetlen korszellem. Természetes, hogy inásutt nem mutathatja magát, már csak ilyen alkalmi nyári ötletekben, hogy a mel- lékszinpadra szorult, régen elszokott a hangos tapsoktól s még azok is kínosan feszengenék, mikor a harcias koreszmék között szerényen és félszegen színre lebben, akik valamikor életük nagy szerelmét csodálták benne. Nem hisszük, hogy lesz foganatja, egyáltalában nem hisszük, hogy a háborút emberségesebbé lehet tenni. Azért, amiért a tüzet nem lehet elvizesiteni. Mindez persze nem jelenti, hogy nem kell tapsolni a törekvésnek, mert minden törekvésnek tapsolni kell, amely emberiességre figyelmezteti a világot s főleg ott, ahol a legKözelebb a veszély, hogy az emberi jóérzés utolsó gátjai is beszakadnak s kantár é. gyeplő nélkül érvényesül a homo homi- r.’ lupus elve. Kár, hogy az élet minduntalan kiábrándító vizeszuhanyt bocsájt ezek- Te a szép illúziókra s minduntalan figyelmeztet, Hogy a háború csak embertelen lehet. Spanyolország, Kina ezer példával harsogja felénk ezt az igazságot. Nem valószínű, hogy volna konferencia, amely megcáfolhatná. Nem hiszünk a konferenciák erejében, sőt nem hiszünk a humanizmus erejében sem. Különösen nem az amerikai humanizmuséban. S itt ismét vissza kell térni ahoz a régi elmélkedéshez, amelynek gondolatfoszlányait messze, egészen távoleső kérdések területére is elviszi a lendület, amivel mindig s mindenesetben ugyanannak a problémának nyitját keressük: hogyan jutottunk idáig? Igen, hogyan jutottunk idáig? A történelem összehasonlítási skálája szerint kínosan rövid idő alatt. Hogyan jutottunk odáig, hogy a humanizmusból is valami hadianyagot akarunk kiolvasztani. Kinosan keressük, mire használható a háborúban. Nem az egyedüli leltári kelléke egy békére, hosszú, sőt egyesek szerint örök békére berendezkedő világnak, amiből most hadianyag készül. De hogy a leginkább áll távol uj működési területétől, amit a világ hatalmasai most készülnek kijelölni számára, ezt egyhangúan megállapíthatjuk. S már maga ez a tény is gyanút kelthet. Valóban az igazi emberiesség, a bölcs mérlegelő s kiegyensúlyozó humanizmus lenne, amelyre nem vár más hivatás a világban, minthogy megvalósíthatatlan feladatokat vállaljon nagytekintélyű konferenciáktól? BERLIN. — Mint ismeretes, Svájc áprilisban beadvánnyal fordult a népszövetséghez, amelyben azt kéri, hogy Svájcot nemzetközi helyzetére való tekintettel egyszer s mindenkorra mentsék föl minden szankciós kötelesség alól. A népszövetség Svájcnak ezt a kérését teljesítette. A,szövetségi kormány jegyzékben értesítette Németországot Nem, ugylátszik, ez nem a humanista szellem, ez megint csak a humanista cégér. Az a bizonyos politikai jelszóvá degradált világnézet, amelynek nevében húsz év óta annyi szép szónoklatot hallottunk s aminek hatása következetesen mindig elmaradt. Vagy olyan területeken s olyan formában jelentkezett* hogy több bajt okozott, -mint, és Olaszországot e tényről s jegyzékére most megérkezett a válasz Rómából és Berlinből. Mindkét hatalom a leghatározottabban garantálja Svájc abszolút semlegességét és elismeri azt. Ezzel az ügy le van zárva és Svájc semlegességét minden ha- tármenti hatalom és a népszövetség biztosította. áldást. Vájjon nem ott kezdődött-e a humanizmus tragédiája, amikor húsz évvel ezelőtt Amerika mondta tollba nekünk, hogyan is kell humanistának lenni s mit értsünk ezentúl humanizmuson? A nagyipari kapitalizmus Amerikája adott Útmutatást a humanista tradíciókon nevelődött Európának. S azóta számos -félszeg és mindig elbu-. Mlíoch miniszter a nemzetiségi tárgyalásokról nyilatkozott az iparügyi tanács ülésén PRÁGA. — Az állami iparügyi tanács mai üléséu a tanács elnöke, Mlcoch kereskedelemügyi miniszter megnyitó beszédében a politikai helyzetre is kitért. — Az államfordulat óta a legkritikusabb pillanatokat éljük — mondotta egyebek között. — Jóllehet a nemzetiségi statútumról és az erről folyó tárgyalásokról nem beszélhetek, mégis meg szeretném említeni, hogy milyen stádiumban van a nemzeti kiegyezés, vagyis hogy mi ennek a megegyezésnek nagy állami problémáját a szudétanémet párttal egyetértve tudjuk-e megoldani, vagypedig hogy ezt esetleg nemzetközi beavatkozás utján kell megkott kísérlet mellett ez az amerikai humanizmus van érvényben nálunk. Ennek a nevében történt mindaz, ami történt. S ennek a nevében kell most elmélkedni azon, hogyan lehetne emberségesebbé tenni azt, ami a legmerevebb ellentétben áll az emberiség lényegével — a háborút. r Ma: Nagy rádió melléklet 18 oldal. Ara Ké 1.20 144 (4587) szám ■ SzOHlbal ■ 1938 junius 25
