Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-03 / 127. (4570.) szám
1938 junlua 3, péntek. 3 1938 június 3, péntek* Napirenden: a magyar-cse kérdés Kánya Kálmán élesen bírálta Csehszlovákia eddigi magatartását Magyarországgal szemben A magyar kOlügyminitzter rámutatott a kitantant-államokkal való megegyezés lehetőségeire és akadályaira ■ A magyar parlament nagy tetszéssel fogadta a külügyminiszter beszédét ' BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele- fomjelentése.) Tegnap jelentettük, hogy Kánya Kálmán külügyminiszter a képviselőházban nagy beszédet mondott az időszerű külpolitikai kérdésekről. Lapunk tegnapi számában csak a beszéd egy részét tudtuk közölni, most pótlásképpen közölhetjük a magyar külügyminiszter beszédének befejező részét is. Kánya Kálmán expozéjának további részében ezeket mondotta: — A Dunamedence kérdése éppen olyan fontos az európai béke biztosításának szempontjából, mint a nagyhatalmak között fennálló viszony. Amint a nagyhatalmaknál a versaillesi békeszerződés fogyatékosságai hatnak bomlasztóan, ugyanúgy a Dunamedencében a trianoni békeszerződés érezteti romboló hatásait. Ott is, itt is jelentkeznek erős törekvések a fennálló nehézségek áthidalására. A Dunamedencében a vonatkozó tárgyalások azonban csak az elmúlt évben öltöttek komolyabb formát, mert a kisantant-államok túlzott önérzete addig áthatolhatatlan akadálynak bizonyult. Magyarorsizág nemzetközi pozíciójának megerősödésére volt szükség, hogy a kisantant-államok velünk szemben belátóbb álláspontra helyezkedjenek és enyhébb húrokat pengessenek. Tárgyalások a kisantant-államokkal A kisantant-államokkal folyamatban levő tárgyalások a magyar kisebbség sorsának javítására, a magyar egyenjogúság elismerésére, valamint a Kellogg-paktum szellemében kölcsönösen leadandó nyilatkozatokra vonatkoznak. A tárgyalások legfontosabb eleme természetesen a kisebbségi kérdés. A nagyszámú magyar kisebbségekkel való megfelelő bánásmódra a kisantant-államok területi nyereségük ellenszol- gáltatásaKént nemzetközi kötelezettségeket vállaltak. E kötelezettségeknek gyakorlati keresztülvitele késik s ezért került a kisebbségi probléma a mostani tárgyalások központjába. Szükségesnek tartom megvilágítani azokat a nehézségeket, amelyeknek súlya alatt görnyedünk, hogy megíogható- vá tegyem azt a sokak előtt érthetetlennek látszó lassúságot, amely ezeket a tárgyalásokat beárnyékolja. — A nehézségek között elsősorban állanak azok a sajnos, igen komoly ellentétek, amelyeket a trianoni békeszerződés teremtett közöttünk és szomszédaink között. A kisantant három állama nagyon sok alapvető problémában külön utakon jár, de Magyarországgal szemben továbbra is a szoros együttműködés elvét követi. Mi a magunk részéről nem vagyunk hajlandók arra, hogy a kisantanttal mint blokkal tárgyaljunk, amig a másik fél ezzel szemben ahhoz ragaszkodik, hogy a három állammal külön-külön létesítendő megállapodások mégis teljesen egybehangzóak legyenek. Csehszlovákia és a másik két kisanfant-állam — A kisantant három államának nemzetközi pozíciója egyáltalában nem mondható egyenlőnek. Csehszlovákiának nem siFranco folytatja előnyomulását SALAMANCA. — Franco vezérkarának jelentése szerint a nemzeti csapatok a katalán fronton visszaverték a kormányhadsereg valamennyi támadását. A castelloni fronton a nemzetiek tizenhat kilométer szélességben áttörték a kormány yédelmi vonalát és három kilométerrel előnyomultak. A kormánycsapatok kétszáz halottat és háromszáz foglyot hagytak a csatatéren. Az Estramadura-fronton a milícia több helyen megtámadta a nemzetieket, de támadásaikat könnyűszerrel mindenütt visszaverték. került szomszédaival korrekt viszonyt létesíteni és közötte és három szomszédja között a helyzet inkább feszült. Ezzel szemben Jugoszlávia minden határán békésebb atmoszférát teremtett, ami nálunk is érezhető,, hiszen kétségtelen, hogy Magyarország viszonya Jugoszláviához az utóbbi két évben kedvezőbben fejlődött, mint a másik két kisantant-államhoz. Romániának is sikerült az oroszbarát irány elejtésével és a lengyel-román viszony kimélyitésével nemzetközi helyzetét szilárdabban kiépíteni. A magyar kisebbség helyzete — A magyar kisebbség helyzete más Csehszlovákiában, más Jugoszláviában és egészen más Romániában. Csehszlovákiában a különböző nemzeti kisebbségek képezik a lakosság többségét, s ezek napról-nap- ra fokozottabb súllyal követelik jogaikat. Romániában a románság ugyan többségben van, de ott él a legnagyobbszámu magyar nemzeti kisebbség, éspedig zárt tömegben, s közismert, hogy ott van a legnehezebb sorsa. További komoly eltérés mutatkozik még abban a tekintetben is, hogy Csehszlovákia nem vette tagadásba azt az elvet, hogy a kisebbségi kérdésnek nemzetközi politikai jellege van. Ezzel szemben Románia — annak ellenére, hogy a kisebbségvédelemre vonatkozó nemzetközi szerződéseket aláírta, — azt az elvet vallja, hogy a kisebbségi kérdés kizárólag belpolitikai probléma, amelybe más államnak beleszólása nincsen. Kit terhel a felelősség? Még rövid idővel ezelőtt ellenfeleink azt hirdették, hogy mi vagyunk a dunamen- ti béke megbontói. Ma már nemcsak a hozzánk közelálló nemzetek, de a velünk szemben állottak köreiben is sokan találkoznak, akik a nyugalom késlekedő helyreállításáért a felelősséget a kisantant-államokra hárítják. Itt csak egy példára hivatkozom, egy teljesen elfogulatlan ember meggyőződésére. Pezet francia képviselő könyvében elitéli ugyan Magyarországnak a totális revízióra vonatkozó követeléseit, de leszögezi emellett, hogy minden bajnak egyik fő- kutforrása az a merevség, amelyet a kisantant-államok a kisebbségi kérdés méltányos megoldásával szemben tanúsítottak. Súlyos kritika Prága felé Mivel Csehszlovákia nagyhatalmi barátai segítségével a világháború befejezése után olyan államot létesített, amelyben az uralkodó néppel szemben az úgynevezett nemzetiségek alkotják a többséget, hogy éppen ez a körülmény arra fogja indítani a csehszlovák kormányt, hogy mindent elkövessen Magyarország kiengesztelésére és arra, hogy velünk legalább gazdasági téren lerakja a normális viszony alapjait. A csehszlovák hivatalos politika azonban egészen más vágányokon haladt, s valószínűleg abban a felfogásban volt, hogy a csehszlovák köztársaság a háború utáni kivételesen előnyös pozícióját, még hosszú ideig fenn fogja tarthatni. A magyar kérdést is ebben az elgondolásban fölényesen kezelte. A Romániához és Jugoszláviához való szorosabb viszony létesítése által nagyhatalmi szerepre vágyott és vajmi keveset törődött a Magyarországon vele szemben uralkodó hangulattal. Minden legcsekélyebb magyar megmozdulásra fenyegető módon lépett fel, ismételten háborúval fenyegetőzött. Az igen erős csehszlovák propaganda céltáblája elsősorban Magyarország volt. Lassankint minden ellenünk irányuló élesebb sajtókampányban Prága irányitó kezét volt módunkban felfedezni. Csehszlovákia és nemzetiségei — Amikor az egész közelmúltban a nemzetiségi kérdés által okozott nagy nyugtalanság miatt a prágai kormány szükségesnek tartotta elrendelni a részleges mozgósítást, amelyet nemcsak a német birodalom felé eső, hanem a magyarországi határokra is kiterjesztett, mi ezt a barátságosnak alig nevezhető eljárást nyugalommal fogadtuk és tartózkodtunk mindentől, ami a helyzetet még jobban ldélesithette volna. Mi el vagyunk tökélve arra, hogy ezen az általunk helyesnek és megfelelőnek tartott utón fogunk tovább is haladni, de a közeledést a két állammal kizárólag magyar jóakarattal elősegíteni nem lehet. Magyarország nem fogja a békét megbontani, de Csehszlovákiának annyi nemzetisége van, hogy a további fejleményeket illetően tisztán látni nem fogunk mindaddig, amig ki nem tűnik világosan, hogy a prágai kormány milyen engedményekre hajlandó elégedetlenkedő összes nemzetiségeivel szemben. Magától értetődik, hogy minden nemzetiséggel szemben egyenlő mértékkel kell mérnie. A béke példája — A legutóbbi időben több barátságos nyiíatM————IHHl Iliim II kozatot hallottunk csehszlovák és román államférfiak részéről. Ezeket köszönettel nyugtázzuk és újból kijelentem, hogy erre vonatkozólag fennáll a legjobb akarat a magyar kormányban, amely reméli, hogy az említett két szomszédállam állam- férfiai a szép szavakat a jövőben tettekké fogják változtatni. Szavaimat azzal a megállapítással fejezem be, hogy ha a Dunamedencében levő minden állam olyan meggyőző békepolitikát folytatna, mint Magyarország, akkor a háború csapása ezt az erősen megrázott világrészt el fogja kerülni. A külügyminiszter beszédét a Ház minden oldalán általános tetszéssel és tapssal fogadták. A külügyi expozé vitája A beszéd után folytatták a külügyi tárca költségvetésének vitáját. Rakovszky Tibor felszólalásában sérelmezte, hogy a román határon az Eucharisztikus Kongresszusról hazatérő zarándokokat rendkívül szigorúan megmotozták és megsértették a zarándokoknak Budapesten szerzett szent impresszióit. Kornis Gyula házelnök itt megszakítja a szónoA ruszin nemzeti tanács átadta követeléseit Hodza miniszterelnöknek PRÁGA, — A ruszin nemzeti tanács május 30-ikí ülésén — mint már jelenítettük — egyhangúlag határozatot fogadott d, amelyben ösz- szefoglalta a ruszin nemzetnek az önkormányzat kérdésében fennálló követeléseit, A tanács a re- zoludó szövegének átadására egy bizottságot küldött ki Prágába, amelynek tagjai a következők: Dr. Honücskó Vladimír orvos, dr, Pjes- csak János, Bródy Endre és Zsidovskzy Péter nemzetgyűlési képviselők, valamint Földesi Gyula szenátor, A küldöttségeit ma délelőtt tíz Órakor fogadta Hodza miniszterelnök. A határozatot Bródy Endre nyújtotta át a kormányelnöknek és a bizottság kérte Hodzát, hogy a kormány mielőbb választ adjon a rezolucióban foglalt követelésekre, Hodza kijelentette, hogy az emlékiratát előbb át kell tanulmányoznia s igy 8—10 napnál hamarabb nem adhat rá választ. A küldöttség több mint háromnegyed óráig tárgyalt a miniszterelnökkel, ! Érdemes feljegyezni ezzel kapcsolatban, hogy az amerikai ruszinok küldöttsége szintén Prágában tartózkodik és ugyancsak kihallgatásra jelentkezett a miniszterelnöknél. A kormányelnök ma vagy legkésőbb holnap fogadja a Gerovszky vezetése alatt álló delegációt. kot és arra kéri, hogy ezt a kényes kérdést a szükséges külpolitikai tapintattal kezelje. Rakovszky: Igaza van az elnök urnák, de ez a tapintat éppen ott hiányzott. Kéri a külügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a zarándokok érdekeinek megvédésére és ha kell, a népszövetségnél is járjon el. Beszéde további részében megállapítja, hogy a külügyminiszter expozéját a nemzet örömmel és megelégedéssel fogadta, legfőképpen azért, mert a csehszlovák kérdésben határozottságot tanúsított. Ki kell tartani — úgymond — a bcrlin—római tengely mellett. A Pesti Napló betiltása a Ház előtt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon^ jelentése.) A képviselőház csütörtökön délután a külügyi tárca költségvetésének megszavazása után megkezdte a miniszterelnökségi tárca költségvetésének tárgyalását. A vita során Csoóf Lajos a Pesti Napló betiltását tette szóvá és a miniszterelnökségi sajtóosztály működését kifogásolta, Klein Antal a magyarországi németség ügyével foglalkozott és kijelentette, hogy az egyik német egyesület anyagi és erkölcsi támogatást kap a külföldről. Nem a hivatalos Németországtól, — mondotta, — de a Stuttgartban székelő intézettől. Ez veszedelmes jelenség s ezért felhívta a miniszterelnököt és a külügyminisztert, hogy tárja fel az illetékes német körök előtt azt, hogy ilyen esetek nem szolgálják a Magyarország és Németország közötti jóviszonyit, Imrédy a német kisebbség kérdéséről Imrédy Béla miniszterelnök azonnal szólásra emelkedett és válaszolt a vita során előadottakra. Csoór képviselő kijelentéseire leszögezte, hogy a magyar kormány a sajtót oda akarja terelni, hogy olyan tónust használjon, amely lehetővé teszi a társadalmi kérdések nyugodt és harmonikus megtárgyalását. Ha olyan tendenciák merülnek fel, — mondotta, — amelyek ezt a harmóniát veszélyeztetik, mindig a legerélyesebb eszközökkel fogunk közbelépni, A kisebbségi kérdésről szólva kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségeknek megvannak a maguk jogai és a kormánynak kötelessége e jogok érvényesítését biztosítani. Éles határvonalat kell vonni — úgymond — a sovinizmus és a nacionalizmus között. Sajnos, az utóbbi időben mutatkoztak a hazai németség köreiben olyan tendenciák, amelyek tulajdonképpen a német kisebbség érdekeit sem szolgálják. Ezekkel a törekvésekkel szemben a kormány a legszigorúbban fog eljárni. Ugyanakkor azonban mindent el kell követni a német kisebbség jogos igényeinek megvalósítása érdekében. Le kell szögezni, — úgymond — hogy a német hivatalos körök mindig a legkorrektebbül viselkedtek ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az a jó viszony, amely Magyarország és Németország között fennáll és fenn fog állani, lehetővé teszi, hogy a németek tudomására hozzuk mindazt, ami alkalmas arra, hogy a német nemzeti kisebbséggel való harmonikus együttműködést megzavarja. Tudomása van arról, hogy különösen a nem németországi német kisebbségi szaksajtóban olyan hangok mutatkoznak, amelyek nem alkalmasak a magyarországi német kisebbség sorsának előmozdítására. Reméli, hogy sikerülni fog a zavaró jelenségeket minden vonalon kiküszöbölni. A miniszterelnök ezután a családvédelmi terveket ismertette, majd a képviselőház a miniszterelnöki tárca költségvetését is megszavazta. Csile kilépett a népszövetségből GENF. — Edwards, Csile londoni nagykövete hivatalosan tudatta a népszövetséggel, hogy Csile kilép a népszövetségből. A kilépés két évvel a bejelentés után, azaz 1940 május 14,-cn lép életbe.
