Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-24 / 143. (4586.) szám

1938 junius 24, péntek. 'W«GMrMACi%ARHIRLAP 7 S3 ffüfyeu ide mskídá Szerdán a Kárpátokban többhelyütt nyári ziva­tar és záporeső volt. Huszt 19, Losonc 10 mm csapadékot jelentett. — A zivatarok után kide­rült. Nyugaton ismét rosszabbodik az időjárás és a hőmérséklet csökkenése várható. Egyelőre még mindenütt igen nagy a meleg— Időjóslat: Változékony, zivatarokkal és záporesővel, a hő­mérséklet csökken. Keletszlováftiában és Kár­pátalján azonban továbbra is tart a hőség helyi zivatarokkal. fi kassai „filvinczy“ evangélikus cserkészcsapat zászlóavatása KASSA. — (Szerkesztő-ségüníotőí.) A kassai evangélikus magyar egyházközség kebelében alakult „Alvinczy" cserkészcsapat zászlóját most avatták fel 'lélekemelő ünnepség kereté­ben. Az avatás istentisztelettel kezdődött, ame­lyet Várkoly Dénes karnagy alkálim orgona- szerzeménye nyitott meg. A zászlót Greguss Gyiila lelkész avatta fel és áldotta m:eg maga­san szárnyaló szavaikkal. Ezután Corneliusinaik a 121. zsoltár alapján feldolgozott szerzemé­nyét adták elő Mobr Gedeon kitűnő fordításá­ban, aki az énekduett baritonját, Sdhirger Már­ta a szopránt énekelte. Pailcsó Ida, Englánder tanár növendéke Csellón, Ébers Gyula, Drurmár igazgató növendéke hegedűn, Hecdkó Alfréd igazgató 'pedig orgonán szolgáltatták a kísére­tet. Istentisztelet után a templom udvarán foly­tatódott az ünnepség. A cserkészek nevében Várkoly Dénes csapatparancsnak beszéd kísé­retében virágcsokrot nyújtott át id. Oelsdhlá- ger Lajosnénak, a díszes zászló nagylelkű ado­mány oeójának, az Evangélikus Nőegylet e‘l- nöiknőjénefc. Az elnöknő helyezte el az első zászlószöget meleg szavak kíséretében, majd Gömöry János egyházközségi felügyelő szép beszéd kíséretében vette át a zászlót és adta át a csapattiszteknek és a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség elnökségének nevében verte be a zászlószöget. A szlovákiai cserkész- kerület nevében Secjuems Oldriöh parancsnok, a magyar osztály nevében Halfa Károly kerü­leti helyettes parancsnok, a szlovákiai magyar evangélikus ifjúság képviseletében Mdhr Ge­deon, a Luther Kör nevében Várkoly Mik­lós, az evangélikus ifjúsági leánycsoport nevé­ben Madarassy Andrásné, az Evangélikus Leánykör lés Betihesdia nevében Szent-Istvány Marga helyezték el a zászló szögeket. Az egy­házközség német tagjai nevében Sohlmann Gyu­la másodfelügyelő nagyhatású német beszédben üdvözölte a magyar cserkészeket és verte be a zászlószöget. Valamennyi helybeli magyar cserkészcsapat képviseltette magát. Az említet­teken kívül mintegy kétszáz védnök helyezte el zászlószőgét buzdító, meleg szavak kíséretében. A cserkészek ezután műsoros előadással mu­tatkoztak be igen nagy sikerrel. A zászlókö­szöntő, a szavalókórus, a cserkésznóták, a be­mutatott egyfelvonásos színdarab, a kis cser­készek zászlókkal végzett katonás mutatványai egyaránt nagy hatást értek el. Várkoly Lívia helyettes parancsnok mondott köszönetét a nagyszámú közönségnek, majd Greguss Gyula lelkész megható szavakkal méltatta a nap je­lentőségét és elismeréssel emlékezett meg külö­nösen Várkoly Dénes és Várkoly Lívia pa­rancsnokok érdemeiről. A megható ünnepség cserkészímával és zsoltárénekkel fejeződött be. A Nőegylet hölgyei ezután Ízletes kávéval és hi­deg ételekkel vendégelték meg a közönséget és a cserkészeket. T1.~J¥.^KBBSSSBSHtmr Pompásan sikerűit gyermekdalosversenyt rendezett a kiráíyheímeci járás magyar tanitósága KIRÁLYHELMEC. — A kiráíyheímeci 1 járás magyar tanitósága junius 18-án tar­totta szokott évzáró közgyűlését. A gyűlést délután gyermekdalosverseny követte, mely a katolikus kulturház pompás termében zaj­lott le nagyszámú közönséa jelenlétében. A hangversenyt Branr.a József nagytár- kányi római katolikus igazgatótanitó, já­rásköri tanitóegyesületi alelnök nyitotta meg gondolatokban gazdag beszédével. Majd Szepesi Gyula, az ismert tanitó- iró. aki mint vendég és zsűritag volt jelen, tolmácsolta a szepsi járás üd­vözletét. Ezután lépett az emelvényre a hangversenyen résztvevő hat község össz- kara és Négyesy János járásköri tanító- egyesületi elnök vezényletével eldalolta „Ballag már a vén diák“ cirnü dalt. Már ez a szereplés is általános tetszést és elis­merést aratott. A legtöbb dalárda magyar ruhában volt, a fiuk lobogós ingben, ma­gyar gatyában, árvalányhajjal kalapjukon, a leányok pártában, magyar pruszlikos vi­seletben. Gyönyörű látványt nyújtott ez a hat község színes, díszes kis apró dalos csemetéje. Úgy festett ez, mintha Négyesy János karnagy vezénylésére nem is gyer­mekek, hanem valami csodás szinpompás tollazatú, eddig ismeretlen éneklő tarka madársereg ajkai tátongnának dalra. Majd a bolyi római katolikus iskola gyermek­kara lépett föl id. Barkó Béla igazgató-ta­nító vezénylete mellett a következő dalok­kal: „Daloljatok", „Gazda leszek", „Kis Komárom", „Induló". Ezután vette kezde­tét a tulajdonképpeni dalosverseny „Áldd meg Isten az édesanyákat" cimü verseny­dallal. Elsőnek a kiskövesdi gyermekkar lépett elő Fekésházy János vezényletével. Ezt követte a kiráíyheímeci állami polgári1 dalosgyermekkar Erdős László szaktanító vezényletével. Majd a szomotori községi iskola növendékei következtek Bohony Er­nő vezénylete alatt. A versenydalt a nagy­Muráti Lili vendégszereplése a kassai magyar színházban KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) A ven­dégjátékok során Muráti Lili, a öudapesti fia­tal színész-nemzedék egyik legnevesebb tagja vendégszerepeit kedden és szerdán a kassai magyar színházban. Fodor László ezidei szer­zeményében, a „Hajnali vendégében játszotta a ruhatároslány szerepét és úgy játékával, mint egyéniségének fanyar bájával elbűvölte a kö­zönséget, amely ezúttal is, mint az eddigi ven­dégjátékok alkalmával, zsúfolásig megtöltötte mindkét estién a színházat. Muráti szerepe az uj Fodor-dlarabban nem olyan, amely százszáza­lékosan érvényesüléshez juttatta volna a kitűnő színésznő képességeit. Az egész darabra jel­lemző, hogy a főszerepeket nehéz benne meg­játszani, mert a nagyigényü témát nem valósá­gos emberi karakterek, hanem csak könnyedén, lehetőleg mulatságosan és színpadik épe sen oda­vetett figurák hordozzák, akik csak vezércikk- szólamokat tudnak mondani akkor is, ha ko­molyan beszélnek. Szerencsére Muráti a maga belső lendületével pótolta a szerep hiányzó drá­maiságát és ebben tetszetős sikerrel követték partnerei, az itteni társulat ikitönő színészei is. A kassai színészek kifogástalan, helyenként —- különösen a hálás epizódszerepek alakítói —• egyenlő értékű keretet nyújtottak a vendégmü- v ész nő számára. Gaál Sándor becsületes müvé- | szi törekvéssel, néhol szinte nehézkessé váló í önmérséklléssel próbált életet önteni a léhaság géresi kar zárta 'be Négyesy János községi iskolaigazgató vezénylete mellett. Végsőnek a kiráíyheímeci állami népiskola gyermekei léptek föl Kliment János vezetésével verse- nyenkivüli dalszámokkal („Messze útra", „Esik eső, esik"). A dalokat a közönség örömmel hallgatta és lelkesen tapsolta. A versenyszám után Mécs László tartott fhagasröptü beszédet az énekkulturáról. Be­szédével a hallgatóságot földhözragadtságá- ból föloldozva vitte magával föl az eszmék magasságába. Szavai még a rozsdamart szi­vek zárait is megnyitották. Szeretetben eggyéforrasztva embert-emberrel, a legna­gyobb szeretethez, Istenhez, „A Világkar­mesterhez" emelte hallgatóit. Utána Lá­zár Pál kistárkányi községi tanító-költő sa­ját szerzeményű, mély gondolatokban gaz­dag, modern költeménysorozatát szavalta nagy hatással, művészi lendülettel. Verseit a közönség nagy tetszéssel fogadta, őszinte, kiérdemelt tapsok meg-megujulása mellett. Ezután Schumann Magda nagytárkányi községi tanítónő következett művészi zon­goraszámaival. Majd a versenyen résztvevő gyermek- daloskarok következtek szabadon válasz­tott dalszámokkal. A dalszámokat táncok követték Schumann Magda és Árti Mária betanításában. Feledhetetlen látvány volt. Táncaik művésziek, szinészirigységet ki­érdemlő ügyességgel. Ezután a zsűri ítéletét hirdették ki, amely az első dijat a Négyesy János járás­köri elnök vezetése alatt szereplő kis da­loskarnak, a másodikat Erdős László szak­tanító növendékeinek ítélte oda. A többi daloskar elismerő díszoklevelet és dicséretet kapott. A közönség soha neín feledhető élmény­nyel, szivében azon boldog reménnyel távo­zott, hogy az ilyen remek előadások a jö­vőben megújulva országszerte gyönyörköd­tetni fogják a magyar közönséget. (*) Három magyar darabból készít filmet a Metró Goldwyn-gyár, Hollywoodból jelentik: A Metrö-Goldwyn-Mayer filmgyár tervbe vette, hogy a jövő évben megfilmesíti Molnár Ferenc „Dciila", Holtai Jenő „Néma levente" és Lengyel Menyhért „Ninocska" cimü színdarabját. (*) A budapesti Operaház elmúlt évadja. Bu­dapestről írják: A Magyar Királyi Operaház most adta ki az 1937—38. játék évről szóló év­könyvét, amely áttekinthető képét adja Magyar- ország első dalszínháza magasszánvonalú művé­szi munkájának. Az évad folyamán öt újdonságot mutattak be. Ezek közül kettő — Ruzitska Jó­zsef „Bla futása" és Polidini Ede „Himfy" cimü dalműve képviselte a magyar szerzőket. Gluck halálának százötvenedik évfordulója alkalmából mutatták be az „Iphigénía Aulísban" című ope­(*) A Szent István-kiállitás nagydijai, Bu­dapestről jelentik: A magyar válás- és közokta­tásügyi miniszter a Képzőművészeti Társulat által a bubapesti Műcsarnokban rendezett kiállítás al­kalmából a Szent István király személyéhez fű­ződő legkiválóbb történelmi falfestmény-terv ju- ] talmazására kitűzött 3000 pengős dijat az iro- jj dalmi és művészeti tanács -javaslata alapján, vitéz 3 Aba-Novák Vilmos festőművésznek, legkiválóbb § festmény jutalmazására kitűzött 3000 pengős di- jj jat pedig Szőnyi István festőművésznek adomá- | nvozta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter j ugyanez alkalomból kiváló művészi értékű pálya- jj munkáikért Döbrented Gábor, Chiovíni Ferenc, jj Friml Géza, Gebauer Ernő, Heintz Henrik, Mát- í tiom Eszter, Molnár C. Pál, Rém se y Jenő és íj llngváry Sándor festőművészeknek elismerését és a megtérés között ingadozó fiatal gróf papir- masé-alaikjába, Turóczy jobb ügyre méltó buz­galommal jelenítette meg az „élő szobrot", amely a szerep szerint csak úgy él, mint ahogy az átlagos újságolvasó elképzeli Egyébként csak egyetlen szerep volt, amelyet -nem a meg­felelő színészre osztottak: Lídia hercegnő szere­pe. A kitűnő Némethy Rózsi megtett mindent, amit az egyéniségéhez nem illlő szerepben tehe­tett, kifogástalanul hozta a szöveget is, de a szerepet, amelyet az író a leginkább felejtett el megírni, csak egészen a-rravaló színésznő tudta volna valamennyire elfogadhatóvá tenni. Kitű­nők voltak az epizódisták, R. Mihályi Vilcsi, Szdrmay Vilmos, Káldor Jenő, Stefanidesz Ily, Rosis József, Némethy Zoltán, Seress Gyula st-b. és korrektül Játszotta a leghálásabb, leg­elfogadhatóbb figurát a darabban Kozma An­dor. A darabot Gaál Sándor rendezte, igen jóL A közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a yendégmüvésznő és az itteni színészek játékát. — POZSONYBAN TANULÓ DIÁKOK FIGYEL­MÉBE. Az Egyesült Országos Keresztényszocialieta és Magyar Nemzeti Párt központja (Pozsony, Ven- tur-uoca 15.. I.) felhívja a Pozsonyban tanuló diá­kok és egyetemi tanulók figyelmét arra, hogy azok, akik lakást és ellátást keresnek, megfelelő címeket kaphatnak a párt központjában. _ A MAGYAR TANÍTÓK HÁZA POZSONYI FIUINTERNÁTUSÁBA az 1938—39. tanévre lehet jelentkezni az internátus igazgatósági elnökénél icime: Kovács Alajos. Pozsony 9., Hrobon-ut 15.), ki a jelentkezőknek megküldi a felvételre, házi­rendre és fizetésre vonatkozó tudnivalókat. ~ GÓLYÁK A SZEPESSÉGEN. Lőcséről jelentik. Ritka természeti jelenség, hogy a gólya a rónák ismert lakója, a Magas Tátrába is el­látogat. Most mégis két szepességi községben, Mateócon és Szepestótfalun rakott fészket egy-egy gólyapór. Állítólag 63 éve nem volt gólya a Szepességen. — ÚGY AKARTA JÓVÁTENNI A LO­PÁST, HOGY ELÉGETTE A LOPOTT PÉNZT. Lőcséről jelentik: Soltész Margit, aki Hollandét Jozefin poprádi lakosnál volt szolgá­latban, munkaadójától 5000 koronát lopott. Ké­sőbb elhagyta munkahelyét és csak, miután a szolgáló eltávozott, vette észre Hollandemé, hogy meglopták. Följelentése alapján Soltész Margit ellen eljárás indult. A tolvaj szolgáló beval­lotta, hogy valóban ellopta az 5000 koronát, de később megbánta tettét és úgy akarta jóvátenni, hogy a lopott pénzt bedobta a kályhába és el­égette. Letartóztatták. rát. Dobrowen Issay tanította be Borodtól „Igor herceg“-ét. Végül Milhaud Darius balettje a „Francia saláta" került bemutatásra. Ugyancsak öt mü került színre uj betanítással: Hubay „A cremonad hegedűs", Dohnányi Ernő „A vajda tornya" él Gajáry István „A makrancos herceg" cimü dalműve, valamint a Liszt Ferenc zenéjéből összeállított táncjáték: „Pesti karnevál" és Wag­ner "A nürnbergi mesterdalnokok" cimü operája. Május elején résztvett az Operaház a firenzei ze- neünnepeken, ahol a legnagyobb sikert Respighi ,,A láng" cimü operájával aratta. A magyar szerzők közül Kodály „Székelyfonó"-ját, Bartók „Kékszakállú herceg"-ét, a Liszt-zenéből össze­állított táncjátékokat, Dohnányi „Pieretite fá­tyolé" cimü balettjét s Hubay „Csárdajelenetét" mutatták be. Az Operaház mozgalmas évadját évfordulók megünneplése és különböző alkal­makra rendezett díszelőadások tarkították. A vendégszereplők között voltak a többi között a milánói Scala művészei, Roswaenge Helge, Müá- ler Mária, a római királyi operaház együttese, Hoesstón Ferenc, a bayreuthi operaház főzene­igazgatója. Cigna Gina, Kiepura. Jan és más ne­ves külföldi művészek. Az Operaház zenekará­ból alakult filharmóniai zenekar ezidén is nyolc bérleti hangversenyt adott. Az itt csak vázlato­san közölt kimutatás is világosan tanúskodik ar­ról, hogy Márkus László odaadó és hozzáértő vezetésével a Magyar Operaház ezidén is mél­tóan képviselte Budapesten és külföldön a ma­gyar zenekultúrát,­(*) A legújabb magyar film. Budapestről je­lentik: Junius második felében kezdik meg Fél- kay Ferenc Aranysárkány című filmjének fel­vételét. Az egészen újszerű filmszcenárium bő­velkedik a megható és vidám jelenetekben. A fő­szereplők pesti, illetve budai emberek, kis ueca- gyerekek és egy diák, aki a film középpont­jában áll. Az Aranysárkány szimbólum, a kisem­berek álma. Az uj filmet Pünkösti Andor ren­dezi, aki az együttessel a jövő hét elején kezdi el a munkát. Á szereposztás még nem végleges, eddig csak két „néma szereplőt" szerződtettek, egy papagájt és egy lovat. (*) A Magyar Tanító júniusi száma kettős terjedelemben, gazdag tartalommal jelent meg. Szepesi Gyula szerkesztő részletes 'beszámolója vezeti be a lapot, a tanítóegyesület központi ve­zetőségének lévai gyűléséről, amelyen fontos ha­tározatokat hoztak a magyar nemzetiség iskola­ügyének fejlesztése ügyében, tekintettel a készü­lő nemzetiségi statútumra. Ugyancsak állást fog­lalt a tanítóegyesület vezetősége a Magyar Köz­alkalmazottak Szövetségéhez való csatlakozás ügyében. A Fórum rovatában Osvald Lajos ér­tékes fejtegetéseit találjuk a tanítói állás társa­dalmi helyzetének a megjavításáról és a tanügy- pcliíika sarkalatos kérdéseinek a reformjáról. Virsik Imre folytatja pszichológiai tanulmányát Sebő László a magyar nyelv tisztaságiáért emel szót cikkében, Féja Tibor a magyar külturmun- kában való egységes működés érdekében irt cik­ket, egy másik cikk a falusi iskolák szünnapjai­nak a városi iskolától való elválasztását sürgeti. Dr. Reiner Ernő gyermekorvos „Tavaszi gon­dok az iskolában" címmel irt cikket és folytató­lagosan beszámol a VIII. profylaktikus orvostu­dományi tanácskozásról. Áz egyesületi rovat közli a nevezetes beregszászi iskolai ankét jegy­zőkönyvét s a tanítóegyesület megyei és járási szerveinek egyéb gyűlési beszámolóit. A közmű­velődés rovatába Boross Béla irt cikket a ma­gyar közművelödésügy helyzetéről a csehszlovák köztársaságban. A rovat többi közleményei a községi közkönyvtárak igazgatására és könyvbe­szerzésére adnak útbaigazításokat. Szepesi Gyula a tanítói kar sürgős feladatairól irt krónikát, a nemzetiségi tárgyalások tervével kapcsolatban. A Szemle rovata német folyóiratokból közöl sze­melvényeket. A Hírek rovatát a komáromi da­losünnep kommentárja vezeti be s bőségesen be­számol a magyar kulturális élet s a tanügyi világ eseményeiről. A 64 oldal terjedelmű, vaskos szá­mot pályázati hirdetések egészítik ki. A Magyar Tanító az egyetlen csehszlovákiai magyar nyelvű pedagógiai folyóirat. A tanítóegyesület tagjai a tagsági díj fejében kapják, egyébként előfizetési ára évente 40 korona. Megrendelhető a kiadóhi­vatalban: Komárom, községi elemi iskola. fejezte ki. (*) Magyarok a londoni szinház-kong- resszuson. Ez év júliusában tartja meg szo­kásos évi kongresszusát a Színházak Világ- szövetsége Londonban. Ezt az érdekes in­tézményt tizenkét év előtt a párisi Odeon- szinház igazgatója alapította, Most, rövid­del a kongresszus előtt Heltai Jenő nyilat­kozott a júliusi kongresszusról és elmondot­ta, hogy eredetileg Budapesten akarták rendezni, de London már lefoglalta a maga számára, a következő kongresszusokat pe­dig Newyorkban és Brüsszelben tartják meg. Az idei kongresszus résztvevőit az angol király fogadni fogja. A kongresszus magyar résztvevői arra fognak törekedni, hogy megkönnyítsék a magyar szerzőknek azt, hogy a külföldön nehézségek nélkül adhasfák elő darabjaikat. Mindennél fon­tosabb azonban az az ideális cél. hogy a magyar kultúrát a Színházak Világszövet­ségének bemutassák. A kongresszus igen fontos problémája lesz, hogyan lehet segí­teni a fiatal íróknak abban, hogy előadják darabjaikat. Valószínűleg keresztül megy majd egy terv, amely szerint minden or­szágban referáló bizottságokat fognak lé­tesíteni és ezek felhívják a nagyvilág fi­gyelmét az értékes darabokra. Az egész színházi világ nagy várakozással néz a kongresszus elé,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents