Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-23 / 142. (4585.) szám

1938 junius 23, csütörtök. »K^<^U-yV\AG^ARHimiAX> 9 £iKÖZGAZDASÁG £ A rovatért L3KÚ GÉZA felel JÓS sikerült össztaggyülést tartott az Egyesült Párt kassai iparos- és kereskedő-szakosztálya Nagy eredmények a tagszervezés körül - - - Elfogadhatatlan a tanonctőrvénytervezet - Miért nem vehetnek részt a kassal Iparosok a kiállításon? - Kassa magyar iparosai és kereskedői gerincesen sikraszállnak a magyar kulturális jogokért KASSA. — Az Egyesük Párt kassal Iparos­ds kereskedő szakosztálya tegnap este tartotta meg szokásos havi össztaggyülését a párt hiva­talos helyiségeiben, amelyen a tagok igen nagy számban jelentek meg. Az elnökségi tagok közül megjelentek: Ruzsbasn Gyula, Orbán Imre, Csdey Albert, Várkoly Miklós, Iginéth József, stb. A gyűlést Helyei Gyula ügyvezető elnök nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket. Majd Grusetzky Ferenc főtitkár tájékoztatta a tagokat a szakosztály működéséről. A múlt havi ismeretterjesztő előadás az ismert gyűlés- tilalom miatt elmaradt. Dacára a fennálló nehéz­ségeknek, a szakosztály agilis munkát fejt ki. A tagszervezés terén nagyszerű eredményeket értek el, tigyhogy ma már a beiratkozott tagok száma igen jelentékeny. A szakosztályi tagok fontos kötelességnek tartják az önsegély napirenden tartását és ápolását. Minden őslakos ügyet pártolnak. Figyelemmel kisérik a kassai kiállítás egyes mozzanatait és előkészületeit és ahol hibákat találnak, felemelik tiltakozó sza­vukat. Hálásan emlékeznek meg a kassai- párt­vezetőség minden tagjáról, élén Tost Barna el­nökről, Münster Tivadar társelnökről, Tost László h. polgármesterről, Wirtih Gyula párt- igazgatóról, dr. Kútra Kálmán főtitkárról, vala­mint a párt tanács- és képviselőtestületi tag­jairól, akik minden alkalommal sikraszáülfcak az iparo­sok és kereskedők érdekeiért* Ugyancsak hálás köszönettel emlékeznek meg dr. Pajor Miklós szenátorról, Virágih Béla tar- tománygyülési képviselőről, akik minden alka­lommal szószólói voltak az iparosok és keres­kedők ügyeinek. A kassai szakosztály nagy Ötömmel fogadta az orS2ágots központnak a nyu­gati szakosztály megalakítására vonatkozó föl­hívását és sok sikert és eredményt kívánt ehhez. A beszámolót egyhangú lelkesedéssel tudomásul vették. Ezután Várkoly Miklós alelmök a kassai ta­nonciskolái beiratások dolgában adott felvilágo­sítást és felhívta az iparosokokat és kerekedő- ket arra, hogy magyar nemzetiségű tanulóikat a magyar osz­tályba írassák be. Ehhez Breznyiczky és Helyei szóltak hozzá és azt helyeslőle-g tudomásul vették. Orbán Imre javaslatát elfogadták, mely szerint az illetéke­seket kérni fogják arra, hogy a magyar tanonc­iskolában a szlovák nyelv mellett a német nyelv tanítását is vezessék be. mert erre minden iparosnak és kereskedőnek szüksége van. A készülő tanonctörvényt Helyei Gyula ismertette. Felsorolta a már ed­dig ismert pontokat és vázolta annak hátrá­nyait. A már ismertetett szövegben a meste­rekre nézve sok hiba van, amit nemcsak az ér lenzéki képviselőknek, hanem a kormánypán- tiaknak sem szabad elfogadni s azt úgy kell megcsinálni, hogy a mesterek jogai ne szenved­jenek csorbát. Ilyen értelemben megkeresik az Egyesült Párt törvényhozóit. Egynyelvű kiállítási plakátok Ezután részletesen beszámoltak a kassai ki­állítás előkészületeiről. A kassai iparosok és kereskedők részt akartak venni nagyobb szám­ban a kiállításon, de a feltételek olyan súlyosak, hogy azokat ke­vesen tudják teljesíteni. A beígért támogatás is elmaradt, ami útját állja a nagyobbszámu részvételnek. A kiállítás vezetősége beígérte azt, hogy a kiállítással kapcsolatos nyomtat­ványokat, (újság, plakát, stb.) több nyelven — igy legfőképpen magyarul — is ki fogják adni. Ebben mindenki csalatkozott, amit bi­zonyít az, hogy a plakátok tisztán szlovák nyelven jelentek meg, ami mindenfelé meg­ütközést keltett. E pontnál sokan szólaltak fel és élesen bírálták a kiállítás vezetőségének furcsa felfogását. Az önsegély Sándor András és Cseley Albert az önsegély fontosságáról beszélt és felhívták a tagokat ennek gyakorlati megvalósítására. Követelik, hogy Kassa városnál csak pályázat kiírása által ad­janak ki munkát, mert legutóbb ezt nem tartották be. Az Egyesült Párt yárosi tanácstagjai erre nézve legközelebb I interpellálni fognak, konkrétumok megemlítésé­vel. A magyar nyelvjogokért A tárgysorozat utolsó pontjaként a beérkezett .indítványokat tárgyalták le. Részletes megvita- , tás után a következő indítványokat fogadták el: !j 1. Kassán minden fontos villamosvezetékre, f stb. a felhívások, figyelmeztetések csak szlová­kul vannak írva. Kérik, hogy ezeket magyar r nyelven is adják ki* 2. Kérik Kassa város képviselőtestületét, hogy vezessék be Kassán újra a kétnyelvűséget a városházán. A nyomtatványokat, stb., két nyelven adják ki, kérvényeket magyarul is le­hessen beadni. Az uceákat kétnyelvű feliratokkal lássák el. Érdekes, hogy a változott időket leghamarabb az állami adóhivatal ismerte fel az­zal, hogy nyomtatványait most már ké(nyelven (szlovákul-magyarul) adja ki. A városi vezető­ség tanuljon az adóhivataltól 3. Kérik Kassán az északi és déli szlovák elemi iskolák mellett a magyar párhuzamos osz­tályok felállítását, hogy ne kelljen a magyar 3 gyemnekeknek 2—3 kilométeres távolságról az egyetlen Hunyady-uccai magyar elemi iskolába gyalog olniok. 4. 1919-ben ismeretlen tettesek ledöntötték a kassai Honvéd-szohrot. Kérik a Párt törvényho­zóit, hogy a visszaállítás érdekében tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy a magyarság sérel­me orvosoltassék. Az összamagyarságot érintő indítványokat a közgyűlés egyhangtu lelkesedéssel elfogadta. ! Végiül Várkoly Miklós alélnötk megemlékezett a most lezajlott községi választásokról, amely alkalommal a magyarság újból bebizonyította nagy erejét, egységét és rendíthetetlen összetar­tását. Áz Egyesült Párt országos és vidéki ve­zetőinek a szakosztály a legmelegebb testvéri üdvözletét tolmácsolja. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt köz- |gyülés Helyei Gyula buzdító szavaival ért I véget. I gaüonaársnegállapitások sarán föltűnően csak a rozs árának emelését szorgalmazzák PRAGA, — A gabonaáraik megállapítására irányuló tárgyalások a Gabonatársaság egyes csoportjai között már hosszabb ideje folynak. A közvélemény informálására azonban vajmi kevés súlyt helyeznek s igy csak a sajtócsa-tá- rozásokból lehet tudomást szerezni az egyes csoportok között dúló harcról. Megegyezésre kilátás nincs. Annyi bizonyos, hogy a paritásos különbség kiküszöböléséről egyelő­re szó sincs, arról hallani sem akarnak. A mezőgazdasági csoport változatlanul ragaszkodik a gabonaárak emeléséhez, jellemző azonban, hogy főképpen a rozs árának emelésére fektetik a súlyt. A baloldali lapok ama nézetűiknek adnak kife­jezést, hogy az idei búzatermés legalább 10 szá­zalékkal magasabb lesz a tízévi átlagnál és ezért szerintük nincs szükség a búza árának emelésére. A gabonaárak megállapítására vo­natkozó tárgyalásokkal kapcsolatban egyre jobban tartja magát az a hír, hogy eltekintenek a búza vetésterületének szabá­lyozásától és hogy a földművelésügyi minisztérium java­solja, hogy enyhítsék ama kormányrendelet elő­írásait, amely szerint a Gabomatársaságnak jo­ga van a búza átvételi árát leszállítani ama ter­melőknél , akik a vetésterületet áthágták. A ja­vaslatról a minisztertanács fog dönteni. Áremelkedés a nemzetközi búzapiacon PRÁGA, — A magyar búzapiacon az árak erőteljes emelkedést mutatnak, Az uijtenmésü ! buza ára ugyan a kedvező termésállásijelenté- selk folytán 77 kilós áru frank-o Budapest 21— I 22 pengőre esett, de a régi búza még mindig 27 pengő. Figyelmet érdeméi egy 500 vagonos nul­lás-liszt szállítás Olaszországba. A dunai államok búzapiacai közül nagy fi­gyelmet érdemel a jugoszláv búzapiac. A jugo­szláv gabonatársaság Prizad engedélyt kapott ezer vagon búza behozatalára, azonban kétsé­ges, vájjon valóban sor kerül-e erre a behozatal­ra. Egyébként a jugoszláv piacon a búza ára ismét emelkedik. Az árak az uj gazdasági esz­tendő megindulása előtt megint olyan magasak, mint a hossz idején voltak. A búzatermést Ju­goszláviában kedvezőtlenül ítélik meg, a veté­sek kritikus állapotban vannak s az aratás a szokottnál későbben, csak julius elején indul meg.- ~ ­Bulgáriában kedvezően Ítélik meg a búzater­més kilátásait, a gabonahivatal nagyobb búza- mennyiséget adott el Olaszországba. Nagyjelentőségű lesz a piac fejlődése szem­pontjából az orosz termés, amely az eddigi hi­vatalos jelentések szerint kedvezően alakul. A folyó esztendő első három hónapjában Orosz­ország M0 ezer tonna búzát vitt ki a tavalyi 15.000 tonnával szemben. Németországban a kilátások Javultak, úgy­hogy nagyobb bevitelre alig lesz szükség. Olaszországban a kilátások valamivel javul­tak, Északolaszországban megindult az aratás, mindamellett nagyobb behozatalra lesz szükség. Franciaországban a kilátások kedvezőek, a termés egyrésze kivitel céljaira rendelkezésre áll. : . . Egyre tornyosulnak a nehézségek a fakivitel körül PRÁGA. — A faexport nehézségei egyre tor* nyosúlnak. Németországból egyre kevesebb bi­zonylat érkezik, úgyhogy a megkötött üzletek | nagyrészét nem sikerül realizálni. A fizetési kap­csolat is igen lanyha. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a Nemzeti Bank a múlt héten azokat a számlákat fizette ki, amelyeket a német impor- | tőrök a berlini kliringszámlára március 12-ig fi­zettek be. A csehszlovákiai faexportőrök remé­lik, hogy a német viszonylatban mutatkozó ne­hézségeket sikerülni fog ellensúlyozni ui piacok szerzésével, azonban egyelőre igen valószínűt­lennek látszik. A Magyarországra irányuló szlo­vákiai lágy fürészeltáru-export eddig nem érte : el azt a színvonalat, amelyet reméltek és az Angliába irányuló lágy fürészeltárukivitel is je­lentős ámehézségekbe ütközik, mert az angol piacon a csehszlovákiai fával eredményesen ver­I senyez Lengyelország, sőt Kanada is. A cseh­szlovákiai árak Svájcban sem felelnek meg és a svájci cégek is Lengyelországban, Romániában és Jugoszláviában keresnek uj bevásárlási forrást. Júliusban 8000 darab sertés húzható he PRÁGA. — Az állatszindikétus tegnap meg­tartott plenáris ülésén julius hónapra 8000 darab sertés, 2000 juh és 150 vagon zsir behozatalát engedélyezték. A tojás és a vajbehozatalra az elnökség II. ügyosztálya kapott fölhatalmazást. Valószínűnek látszik, hogy vaj behozatalra a kö­I zeljövőben nem kerül sor, mert egyrészt megle­hetős belföldi készlet áll rendelkezésre, más­részt pedig a magas külföldi árak miatt. Kárpátalján a legmagasabb az éSelmiszeriadex PRAGA, — Az él-eltoS-szerindex a statisztika! hivatal jelentése szerint május középső hetére 713-ról 723-ra, azaz 1.4 százalékkal emelkedett. A jelentés szerint az emelkedés nagyrészt a zöldség- és az almaár drágulásának tudható be, IA többi áraknál a változás jelentéktelen s alig haladja meg az 1 százalékot. Az élelmiszer irt* dex Csehországban 728 (áprilisban 718), Mor­vaországban és Sziléziában 711 (699), Szlová­kiában 734 (724), Kárpátalján pedig 796 (787)] 1 vólt. Pozsonyban az élelmiszerindex 687-et tett! ki. Karteílbe tömörülnek a Nagyszombat-környéki tejtermelők NAGYSZOMBAT. — (Saját tudósítónktól,)1 A Nagyszombat és a Nagyszombat-környéki I gazdák a napokban megbeszélést tartottak és ezen elhatározták, hogy a tej árának fölemelé­se érdekében a járásban tejkartellt létesítenek, A karteílbe egyesíteni akarják az összes nagy-, közép- és kisgazdákat, akik köteleznék magu­kat arra, hogy tejtermelésüket csakis a kartell által meighatározott árban fogják rendelőik ren­delkezésére bocsátani. Hírek szerint a kartell a tej kicsinybeni eladási árát 1-60 kor-ba szándék­szik megállapítani. A jelenlegi ár 1.20—1.30 korona. A tejtermelők az áremelést azzal indo­kolják, hogy drágult a takarmány ára és szá­mukra nincs más megoldás, mint a tej árának emelése. (—) A szlovákiai állatvásárok ujjárende­zése. A szlovákiai gazdasági egyesület legutóbb tartott ülésén a szlovákiai állatvásárok ujjá- rendezésével foglalkoztak. Az ülésen azt a kö­vetelést támasztották, hogy a hús megfelelő konzerválása érdekében Szlovákiában hütőháza- kat állítsanak föl. Az állatpiac ufjárendezésére vonatkozóan elhangzott referátum Szerint a leg­fontosabb feladat a piacok helyes felosztása és az állatok fölhajtásának koncentrációja. Meg­állapították, hogy nagy nehézségeket okoz az a körülmény, hogy nem áll elegendő áUatmérleg rendelkezésre és ez a mezőgazdáknak nagy ká­rokat okoz. (—) Szlovákiai vállalatok közgyűlései. Jú­nius 29-én: Pozsonyi Első Jéggyár 19-ik köz­gyűlése, Lédeci Mész- és Fatermelő Rt. a szlo- jvák portlandcementgyárak igazgatóságánál. Napirenden az 1937. évi mérleg és az igazgató ama bejelentése szerepel, hogy az igazgatóság három tagja megbízatásét visszaadta. Ezenkí­vül alapszabálymódosditásra is kerül sor. — Szlovákiai mész- és fcraszkővállalat Lédecen. A közgyűlést ugyancsak a portlandcementgyá­rak pozsonyi igazgatóságánál tartják. Napiren­den az 1937. évi mérleg és az igazgató ama be­jelentése szerepel, hogy az igazgatóság négy tag­ja visszaadta megbízatását. Julius 2-án: Mező- gazdasági szövetkezeti szeszgyár és sze szHnomi- tó Gulyamező. Napirend: alapszabálymódositás. (—) N yugatszlo vékiai vetésáMásjelentés. Nagyszombatból jelenőik: Nagyszombatban és környékén az idei gabonatermés aránylag jónak Ígérkezik. Búzából és árpából átlagon felüli termést várnak. Az aratás valószinüen julius 5. körül fog megkezdődni. — A cukorrépa állása kielégítő é* a répa Jó temnért Ígér, (—) A pozsonyi cémagyár mérlege. A pozso­nyi cérnagyár, az angol Coates konszern cseh­szlovákiai vállalata, junius 29-én tartja közgyű­lését. Napirenden az 1931—36. évi mérlegek reasszümálása, valamint az 1937. évi rendes mér­leg szerepel. A társaság 34 millió koronás alap­tőkéje mellett az elmúlt években a következő nyereséget mutatja ki: 1931-ben 408.000, 1932- ben 3 millió, 1933-ban 2.4 millió, 1934-ben 2.42 millió, 1935-ben 811.000 és 1936-ban 1.8 millió korona. Annál feltűnőbb, hogy a vállalat tiszta nyeresége 1937-ben csupán 179.778 koronát tesz ki, vagyis a nyereség az előző évek nyereségé­nek mindössze 10 százalékát teszi ki. Az adósok 13.8 millió koronával tartoznak, a hitelezők 23 millió koronát követelnek. (—) A fakereskedelmi részvénytársaság jú­nius 29-én tartja közgyűlését Pozsonyban dr. Reisz Gyula irodájában. A társaságnak mind­össze 20.000 korona alaptőkéje van, bruttójöve­delme eléri a 130.000 koronát, de a muilitévi mérlege 1607 korona veszteséggel zárul. A köz­gyűlés napirendjén az alapszabályok módosítá­sa te a székhely áthelyezése szerepel. — Az erdő- és mezőgazdasági ipari rt. ugyancsak 29- én tartja közgyűlését dr. Reisz Gyula ügyvédi irodájában. A társaságnak 1 millió korona alaptőke mellett az elmúlt évben 460.000 koro­na hruttónyeresége volt. A tiszta nyereség 88 ezer 436 koronát tett Id. Azonban a társaságnak volt már 850.000 koronás veszteség áthozat alá is, úgyhogy a teljes veszteség 760.000 korona körül jár, vagyis elveszett az alaptőke három­negyed része. A társaság közgyűlése határozni fog az alapszabályok módosításáról és a társa­ság székhelyének áthelyezéséről. (—) A pozsonyi Humus merőgazdasági r, t, közgyűlését junius 25-én tartja. Az elmúlt esz­tendő mérlege 3 -millió koronás alaptőke mellett; 29.916 korona nyereséget mutat ki ugyan, de egy 56.625 koronás, veszteségáthozatal követ* kertében az elmúlt esztendő mérlege végered* menyben 29.708 korona veszteséggel zárul. A hitelezők 9.37 millió koronát követelnek. A vesz? teség annyival feltűnőbb, mert a társaság a múlt esztendőben nem kevesebb, mint 5.73 millió ko­rona bruttóbevételt mutatott ki. A termelés azonban igen költséges volt, mert a mezőgazda- sági termelés költsége 4.86 millió koronát emésztett fel. (—) Olaszország búzát vásárol Oroszország­ban. Olaszország és Oroszország között 20 mil­lió fontos kerettel kompenzációs szerződés jött létre. A világsajtóban egyre tartja magát az a hir, hogy Olaszország Oroszországtól búzát fog vá­sárolni, Oroszország viszont Olaszországban ipa? ri termékeket. (—) A Dunántúlról tilos más országrészekbe: átvinni a hasított körmü állatokat. Budapestről jelentik: A száj- és körömifájás továbbterjedé* 9ének meggátlása, főként pedig az eddig vész­mentes Duna—Tisza-közi és Tiszántúli vidék megóvása érdekében a magyar földművelésügyi -miniszter rendeletet adott ki, amely szerint a Dunántúlról más ország,részibe tilos átvinni a hasított körmü állatokat. (—) Németország befejezi viziuthálózatát, Németországban a közeljövőben befejezik a Rajna—Weser—Elba csatornaösszeköttetést és ezáltal létrehozzák a német viziutak egységes há­lózatát. Nagy figyelmet szentelnek a Rajna—- Majna—Duna csatornának is, amelyre Német? ország nemrég 50 millió márkát engedélyezett. Az egész építkezési költség 750 millió márkát tesz kL

Next

/
Thumbnails
Contents