Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-19 / 139. (4582.) szám

(•8§?A) •Tio;n 9;&Z9A 9 jaj gpiagXuaj v n? 10 £?p|urra Spin ap bpq BAZopByuro qiXyaraB ‘sí íjuazspq v zv yurin ‘ASti qnso ‘uaqpqpyraa .iaqima luaSneAi napimra treASera piqzre ap ‘p woynra a a zyzs jjos nyp lyanppioq v nyp za Bqjpq ‘uaquaS -U8A! Síden ibui v punra; yza jyiypsaui Aáy •ynJopsayaj ya apoA ntj-i^ing q-iXiía zv ‘yygu.oem m.ipy -qpy spí v joquin? s ‘neqnzpq 13 Si-SpApuiin yaqp uwopircy ’^O '^oswpiBjy spyzsoj ‘időn -un Satu ‘yyqna yazQyyo ASa ynjyppuijfE iAuoso pjopi? uieu qneuiAirpyspjy v S:ira 9 gayp Sápra ijpa gozoj raau s syaupuyupqios yp<pA raaxr ibAS^ aSpsayaj v Suu ‘SippB yqopoSnAu raau s ■pzzeq yaqo qBZzoqBpo Aítoq ‘apa; -eAoq y&SSassoAuoqoso saSayag pyopppyap -jp npyn nAu'py spy sp AuozssbASPazq AuaS -azs b ÁSoq ‘poA BSyop osp ‘Bq^z'pq jyp'yyiAez -Bqi s qBpBjBypi qqpspq joqiun? s pqaprazsa ey-yayzsaAya ypyAu'pAypy b [opa jn py.ing upAuaq qBJ-Bp ASa uaqpzaq; §9 BíjpyS poyoy a faj pqoS -jodinq Bqsnzpp síjy b yyoya joqozs b uuay g •apasiA pusB'UOA BíjpqpiA pmpg spy b uazsaSa tq PpibSuojozs tAupys'iq ipá iéra a a -pq ÁSa wozoq iBfjBqoq BAuBuapp zy jqqoq-py pun? ‘poA íBizp.idpq raau ‘majj qoqyaprira-pú b “pop'OaoqupqSaux 'bjCbaio; b uosifnsey ASoq ‘uaqqzaq v {nSSuoiop yyopiBi bjsbSbui b ppupo un iqjng BAynra ouad ASa JoqijY jspSas rapqsuzpp — :aySöAu ‘ba-ppioj ayaj Sa zb qaqaqmqaq ea azssg poAS -01 jbujoqozs b pujua BiipqqiA TBSsnzpf etq b upfjBq ‘B.iqiO-zs BÁUBaapp zb ‘loqiozsoq siq ASa popp upypzs ppuaoAuag y -qqyAoy Bfjpq raau ASoq ‘aqza.p st ejSpA Aupyaiq b Siy^ psora pazaqyaAoq BzsfBq sbuijbSzj -Birpqn apB]Bzs ASn a aqqzaq b podBq yoSnoJopBi tquug -BqBAup.il op'jaoAuaj b wnnj ‘ba^bizoj -ypA ;Anpj; s ‘BApaoze zapipSBui yajaAuaq b ‘uaqpiup.i BjjBiBq Aup[ sitq y ■uaqraazs ayaA yyof in iqing uoiBApn zy jaiqqzsaA aQ pBABAupraq^sz pyapzaq ruynj ‘Byiiiq uq^y syq ASoqiB s zoqpSBin aqyaA OAyais yzj ppBqB auaAuaq fqiBq siq ASa 01 -§9a‘Sira poqppf pq-ASa yyoquBiyaj ‘pOA sain uBqBio ryBUÍBq raioq v Apára ‘BqpqAuoq B quosoaq BAdoq pypp Bzpq in tqing yoqu ‘ayaj -bjib ‘qBuoq b ypoSBAiqau qBsa sySara uuq -yBufBq dBuspra — ‘uByn asapqpdiaq SBzssoq BqBzsfa zb — qitazB ap ‘ypySqpio zb yoqpS -búi yipra ‘ypyin iqving yypj uiBqqof BtioyqiA (•epyBpAyoj) — VŰN3031 — ©I@5©J |U©ZSOJ{ jusSusm y ---------------------­•y arayapazsaA pazd^q B lainrafi v ETyiAgenyaj Agy popyis -izyA siq nzssoq laj^raiyuso 09 ^Sa quppi •vi uaAyaq 9A§iqsBii9 saiayauq^j sa ASpu y •„J9ÁSiqsBii9 zb bubi" }qB[BA yoqB ‘uaqyiaq Aga yyaySaiasazsso gpsyynzspq iiopuai zsaSa zy :yasa ASa ozraayyaf búb ‘uiayapaj 9Jba 19; •p.vgiq b yaqaiaqraa zb ByiBAEzSaui aiiAauaui ASopf 'api? jBqiSBd b BiuiBjqBA qxASa ibui naqzoqopj pyoqozsSaui yoiapiania qyposBiu qanAyaiuB ‘uaqaf^ouyd qBUZBq b qEnuBUBAán qBppyBiSain jpÁgrqsByjp zb uppnui (Ibii ypq yn2?A *BqBiqpuiuj’ap ‘qBpEynqyB yyznq napáira soiBAynq zseSa zb ‘BfpzsfBq Spsio -puai b yAjoj iBüdBu-yafig •nyazspuua; s?q?q aaypzafajiq ppuq yypqozsSaiu b Agoq ‘yyoz -oqpBSoj Eqpiq BSouopfByny 9Agiqspu9 zy •pnuaqSara aqaya zspiso.iEA zsaSa zb ‘Eqqns -BqBy qEyzpqiBzaq qaiaqraa zy punyya 9ASiq b Agoq ‘iBSouopjByny aizs^ qpyyaA yayyainra -ai qEsa auazsA'ga sp uayayaraa qiposBui zpq -iaq Aga qByyoyiB; uaqoaiyaq ppzsBiupzsnsa sauqapazsaA y ‘aspunga pASiqsEup nAyns yuoy oc sa nzssoq jajpiu ASau Aga ypgpssoq -sy soiBAynq luopuoy uoydBio jaMoq SídBu yajSEiu ByyopiBy UBquioyBSzi uBi)B)Eqiiag 44&SUI |UQ4|a zo iai®jo6zj '»°m raau yjaqraa inas ‘ypfBq inas pb noáirapq yaysBin saiyap loquiiB ‘pyoA uounaap ijubj -py zb BZSBqBzs qqnAujqzsSay qEHBSBzBpn ap ‘pp pyp piBqiA uaguap nBApBq upfpn lynipq ■SpiIA ‘PlozpI^opiA pyajBzEq ubuuo yiiSaA s ppozBpn BqBqyijByag paASsapuiia BiyBipzsny gypad ubuuo ‘pbAubji appaA ayay apagizs IPiqBi uoupaop sapuaso y •uouBaoo ;puE]-py zb pyaqpE Síin ‘agasqnzs pyoA EidBupq yej sa ASpu qqoja ’ap ‘peqy.iauiByaa apiniaqSani pp nopn uiriyaSBj^ b ‘pBSBZEpn Sara appzaq uaqafopoqiq ocnapiBO yoSuB zb pooiuiag rap -zoiEiqiuoq poSpijA zssga zb ppb[b dBupq zip sa Ap ASa [babsbiioiia saAypraazsASa nzssoq lappra Agau UBpniui ‘BjqopiBd BiauBiy b ppaz -aqiaSara ub-£ sniunf auaiag pooiuiag ‘Aubj -líÍEqzsp.iaSuap ppozEuqüSnÁ'u saÁp pc; zy fíFÍPl PI9J 0 [0Apji©4fA- £6í — *pspyBg ‘n -o gygA ‘iopu9S tAnfto •qappip tnapayg q°PUBq ppBqsoi yp ‘fan •paqaAp ySpi qBSQ ‘yuziip gm uasanyM “qppsa zb qnzssoq bh ‘lJ9 II? PIOH B jpUI BRÍ ‘qppzii^ q?uopB^ soipoupd BqByeA •paqpSai pynraia zy ‘BÍSosns ipzs b qsSQ ‘ppayaj 19A 9ynpzsng ‘9yuioazsso oazg •BfpBioanpi sapuaso ‘Biupu qaASaq J?do5J :B{niozsoq soqsBA qBnpuBq iSpi ‘ppBqsog *ayA ozoavHsoa yumg *o 'aj ‘BiaSoy sopqBX •psrapAuB 9f ‘saApa^l raappopuqzsoq yazza s ‘Bqioqosá uiappap pzj npdauun qpAire pia^ *nr?ptA raaAizB isoyH ‘inoppiSara pzB n? bh ‘SbiiaASupAS ipqaj y qnpzoq qqasaApaqSaq *n?ioq yaSSai napngv pzB sí mapaSzopoQ ‘S?jia qos psoui qygA^ uaqiu»apJaq stq np zy miHaa m zv •pipSTSpyi ‘Bqyapg aSig •qopBfyAnpnnn raoyoqpso ‘paiaA uapsi l^zg ‘qoppzzoq qaASarayg uoipAn pfuju •niaSna ppoAiqSaw B(i?IM spyíl ASoh ‘qamnraynzs 9f ya raBppnora larauiojQ •uiapyai UBqSpsfn zy p^yaAay b Joqjj\[ *raapinjo uoASb>í ‘BqsiIB^ S9Ap«H •avNyasiavw ZSV1YA ■psB5yiBj‘•p-o *XA‘piSibw An^Aj *P?Sszia b i® raopuora aqqg ‘ppqnjtnaAyas BpfBi qazsaA •mopBya pfBin ‘qanguSaux bh ‘raópBSpBpx ‘raapaSpapg •qaAupy iáid ‘saApaq na8l ‘paqg hoÁSbh np raapaiazs •luipqsnqyy nyyopBSipS ‘nnpqpByy? raaqan qsuUBA •my^snan m zv ■piqqzöqpyyBSO ‘‘1*IA <snP^M I?^9 •nazzaiazs paraoiQ naqnapnpn qauaqaiuiaAS ASoh ‘qyASpA qBsa OJinry ‘pnapaiui pyaa zsapSapy •ppSpspiSas uapsi HW S ‘ppqauuaAS ypaiazs ‘SOujn Aupy qqpSBip uopyoj ‘saupi BS?ip bAub zy •VAKV ZV *p8BqiBj‘•p *0 *ia <BnuI sa-i®S •BnynuB-Sara ppqoay uapnrpy ‘BupBSsBAyo ‘BupBSynnBX ‘sí 9 aupaqof ipa *Bqpi°q8i qyASpA uoASbM •oaSpi jpra pynnBpSapj |Uzoqpprai ‘ínyaqaug ‘iaqa noASBn ‘saASn'uoASeK ‘inaipApsapsiq ASa maqaa óba •W3H3AXS3XSrH •SpeAyodi ‘saAp gy ‘piSiByv Aufoipzs •qyzsap inpzyaf-zsTa Pliara aian qaqanuaÁS Bpnq pzb piajV ‘qipaSayuia obujbAS sí p?Aan y ‘apyasiA ubSboi pzb ‘ppiaf b pjajtf ‘appapfayaj inán ya Auoziq ibui psoft •ipniBzs ASoq ‘qpfArq ASn BP9ZB sg „jjpuiBzs ax“*:rq0n Bppnoui pzy ‘BiqoASBH 9f BpipSznqiq pi®ing ‘BpAiq pya bSbui uapsi 9,f B Pipzy •Bppnp raau inBpnoraSara ppAan ASoh ‘Bqopso Ayo pyoA isobso b qBsy) wjBq9i B qoASEA ug iynin B qoASBA ug“ PBqios uadpzs qpppuora sí ja dBueppj •ppopB paAan dpzs sí iqan uapsi ^ S ‘pyoA pBfyp dpzs isoesd b Spra ioqqy •paAan ppopn qBupen? uapuiin napsi 9f V ‘qapassaAan sí au uaraya Esomj y •aywvzs v ayivvzs xa^iw ívsyai xottVADVH sím — 861 — — 191 ­Volt egyszer eigy törpe, akit Picinykének hívtak tör.petársai. Ezt a nevet azért kapta, mert még a törpéik közt is a legkisebb volt, pedig már az öregebbek közé tartó zolt. Rendes neve Törpefalvi Péter volt. A törpék világa az üveghegy belsejében volt. ahová csak úgy lehetett eljutni, hogy föl kellett mászni a hegy tetejére, ahol eg\ óriási lyuk volt, de lejebb ez el volt. re­teszelve egy nagy üveglappal, amelyen ke resztül csak a törpék életét lehetett fi­gyelni. Oda azonban he senki sem mehetett és Így a törpék zavartalanul élték életüket Az üveghegy nagyon nagy és igy minden törpének és családjának megvolt a saját lakása. Picinykének is volt egy kis egyszobás lakása és jó felesége, még két piciny gyer­meke. Az egyik kislány volt, akit Lilinek hívtak és a másik fiú volt, akit Dénesnek hívtak, <ie a beceneve Donó volt. Picinyke szegény törpe volt és igy sokat nélkülözött családjával. Lili egyszer kiment az erdőbe epret szed­ni Donéval. Amint mentek mendegéltek az erdőben, egyszercsak egy nagy medve ug­rott eléjük. Mindketten nagyon megijed­tek és egymáshoz bújtak. A medve azonban bánatos szelíd hangom megszólalt: „Ne fél­jetek tőlem gyermekeim, én nem bántlak titeket, csak tegyétek meg azt, amire kérlek benneteket. Meglátjátok, meghálálom jó­ságotokat, csak most gyertek velem.” A két törpe, az üed&ésrtől mén- mindéu meg­dermedve lapult egymáshoz. Végre 1 aki idősebb volt, mint Lili, visszanyerte bátorságát, megszólalt: „Szívesen elme­gyünk oda, ahová te vezetsz minket.” Ev­vel megfogta kistestvére kezét és elindult a melve után. A medve egy rengeteg erdőn vitte át őket a hátán, mert a két csöpp törpe elfá­radt. A rengeteg erdő után, egy gyönyörű zöldselyera pázsitos tisztásra léptek. E gyönyörű tisztás közepére ment a medve, hátán a gyermekekkel. A rét közepén egy kis kunyhó állt. Ebben a kis kunyhóban lakott a medve él ét párjával, a másik med­vével. A medvék azután arra kérték a gyermekeket, hogy a kunyhó mellett levő kis gödörből, amely tele van vízzel, fogják meg azt a varamgyosbékát, amely a szélén üi egy lapulevelem és öljék meg. A gye­rekek bár undorodva, de megtették a med­vék kérését és abban a pillanatban, ahogy a békát egy kővel fejbe dobták és az meg­döglött, a medvék törpékké változtak áL Az egyik a szomszéd törpék királyának a lánya volt, a másik pedig egy fiatal törpe­király volt. A törpékké visszavarázsolt medvék aztán, hazakisérték a gyermekeket és jóságukért megjutalmazták őket. Odaadták nekik a szép zeklselyem pázsitot a rengeteg erdővel együtt és három zsák aranyat. Pincimyke azután el­költözött családjával a kunyhóból a palotá­ba, amely a törpe királyé volt. Picinyke éa családja boldogan élt, mig meg nem halt. — 199 — TANULSÁGOS TÖRTÉKETEK A FÉSZEK. Vissza visszaszáll a madár fészkére, Párja repül csicseregve feléje. Kicsi fészek tele apró madárral, Ételt várnak tátogató nagy szájjal. Kicsi madár úgy örül a fészkének, Mint kicsinyek nekik-nyujtott lepkének. Ha zord idő, letakarja szárnyával, így védi meg kicsinyeit párjával. Lovász Emese, 12 éves, Ipolyság. AZ ÉN KUTYÁM. Az én Dakszli kutyámnál Nincs okosabb állat, öröm vele játszani, Mert megtanult labdázni. Ha megtanult labdázni, Segit nekem fuíballozni, Meg is kapja a jutalmat, Minden jó ételből kap. Kőrös István, VI. 0. t., Farlkasd. ESIK ESŐ. Esik eső nagy csöppekben, Hideg szél is fujdogál, Haza mennék, de rossz cipőm, így hát várok még talán. Végre elállt már az eső, A szél is alább hagyott, Napocska is már kisütött, Most már hazaballagok. Mikor már elindultam, Édesanyám már várt, Meleg tea volt kezében: „Édes fiam, itt vagy már?“ Németh Márton, 13. o. t., ualánta. MÁJUS VÉGÉRE. üdvözöllek, óh, távozó szépség, Akit ily szépnek adott a mennyei Fölség. Mivel ez az évnek a legszebbik szaka, Kit magának választott Szüzanyánk, Mária. Azért, kis pajtásim, ne mulasszuk hát el, Hogy egy hő fohászra templomba járjunk el. Könyörögjünk térdre hullva az egek urához, Adja reánk bő áldását, kisfiúk és lányok. Bucsuzásul maradjon köztünk a te szép emléked, így könnyebben bírjuk el az elég nehéz éltet. Minden szívben maradjon meg gyönyörű emléked, Hogy százszor is üdvözöljünk, Isten legyen véled. Gulyás Bertalan, IV. o. t., Szűrte. LEFORRÁZTÁK. A fa virágba borult. Megállt alatta a ró­ka mert a virágzó fán megpillantotta a tyúkot. A fa boldogan szólt, a rókához: — Gyönyörködsz bennem, u-gy-e? — Nem benned — mondta a róka —, ha­nem a rajtad ülő tyúkban ... AZ ÁRNYÉK. A nagyravágyó veréb napnyugtakor a sas közelébe került. A tömzsi madár örömmel vette észre, hogy mily nagy az árnyéka. — Nézd csak — mondta a sasnak —, mily nagy vagyok! — Kicsi vagy te. fiacskám — szólalt meg a sas —, csak az árnyékod nagy. KIS LEVELEK Thüringer Márta, Nagy Ilona, Seres Irma, Anda Amrbus, Ivány Margit. Felvettelek a kis magyarok táborába. MEGFEJTÉSEK A 24. sz. rejtvényeinek helyes megfejtése: Keresztrejtvény: Szüreti, rúg, mutatná, aci, túl, du, 11, ócsárló. — Számadó, tir, ruha, eg, istálló, ucuc, ti, null, rá. — Klu- csik Tildus rejtvénye: Lakás. — Nagy Ilona láncrejtvénye: Mák, kés, sál, láb, bot, tűz, zab, bor, réz, zár. — Seres Irma rejtvénye: Kakas, labda. — Kenessey Csaba rejtvé­nye: Félelmetes. — Seres Imre rejtvénye: Répa, Pali, láva, Gizi, páva, repülőgép. — Bernáth József rejtvénye: Pálca, Áron, lap, cu, a. — Szilvás Ella rejtvénye: Ital, daru, cu, a. — Szilvás Ella rejtvénye: Ital, daru, őszi, mozi, éber, Rima, őzek, időmérő. A rejtvényeket helyesen fejtette meg: Alagi József. Áldor István, :: Biró István, Biró Ferenc, Benkő Ferenc, Bencze Károly, :: Darvas Szilárd, Dobos László, :: Forgácth Ildikó Forgách Klárika, Fekete János, :: Gúnya Mihály, Gergely Ferenc, :: Horvát Istvájn, Halas Kázmér, Halász István, Ha­lász Sándor, :: Jelűnek Öli, :: Kovács Pé­ter, Kis Ferenc, Kerekes Péter, Kollárik Guszti, :: László Dénes, Lánp Ede, Linner Ilonka, :: Molnár Teréz, Martos Béla, :: Riszner Karcsi, Rólh Bözsi, :: Sós Sándor, Szelei Mikéós, :: Tóth Jenő, Török István, TMringer Márta, Virág Vilma. ===== Irta: Szilágyi Én? 13 éves.. fj! ■aoasB*2»T; ••• •ríBBamQacEL'v^/-.*i>trF^5tí.uiBaHTt . mbbbiui PICINYKE Nyári örömök hez. A felhevült t'üidő nem szereti a hirte­len lenyelt jéghideg vizet, tehát ha bármi­lyen szomjasak vagytok is, csőik akkor igya­tok, amikor már lehűltetek egy kicsit. Azok, akik falun nyaralnak, előszeretettel szeretnek a gyümölcsfákon mászkálni. Ter­mészetes, hogy ezt városokban nem tehetik s irigykedve nézik a falusi gyerekek ügyes­ségét. Ne irigykedjetek, mert a fáramá- . szást is tanulni kell. A falusi gyerekek kis­koruktól gyakorolják s mégis megtörténik, hogy az almával együtt ők is leesnek. Hogyne esnének Le a városi gyerekek, akik eddig csak hírből hallottak a fára mászás­ról. Még egyet! A nyaralásra utazó gyere­kek legtöbb esetben elfeledkeznek arról, hogy vasárnap templomba kell menni. Higy- jétek el, hogy az az egy óra, amit a temp­lomban töltöttük el, cseppet sem rövidíti meg a nyaralástokat! Isten házába járni nem felesleges szórakozás, tehát a kellemes nyaralás közben Be kerüljétek el a templo­mokat. Megígéritek, hogy igy lesz, ugy-e? Végre megérkezett a várva-várt gyönyörű nyár. Lássan-lassan elmúlnak majd a vizs­gák i$ és megkezdődik a jól megérdemelt pihenés. A strandokon máris vidám az élet, hangos jókedvvel élvezik a nyár sokáig nélkülözött örömeit. Kedves gyerekek! Jusson eszetekbe, hogy az örömbe néha szomorúság is vegyül, különösen altkor, amikor valaki vigyázatlanságával követ el valami jóvátehetetlen hibát. Óvakodjatok a viz és a napsugár veszélyeitől, mert amilyen egészséges ez éknek mértékletes igénybevétele, éppen olyan káros, illetve veszélyes tulajdonságaik is vannak, ba azo­kat felügyelet és kellő _ elővigyázatosság nélkül szeretnétek hasznosítani. Á mély viz veszedelmes, tehát ha nem tudtok úszni, ne menjetek a közelébe, de játékból se lök­jetek be senkit, mert ez az ijedtségtől még ama is veszélyes lelhet, akii úszni tud. A napsugarak égési selbflkef; és veszélyes, naytszurást okozhatnak. A virtuskodás nem tartozik a nyári örömök kellemessé tételé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents