Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-19 / 139. (4582.) szám
14 <m«gmAyag^arhirlm> 1938 junius 19, vasárnap* A magyarság gazdasági követelései ív. Pénzintézetek (Bd.) A magyarság gazdasági követelései között szerepel egy olyan pénzintézet átadása magyar kézbe, amelynek Szlovákia magyarlakta területén kiépített hálózata van és magyar hitelszövetkezeti központ felállítása, valamint az igy létesített pénzintézet és hitelszövetkezeti szervezet részére számarányunknak megfelelő szubvenció és visszleszámitolási hitel juttatása, továbbá a magyarság részére aránylagos részeltetés hosz- szulejáratu jelzálogkölcsönök folyósításánál. Ezek a követelések képezik az egész nemzet- gazdasági felépítés alapját. Régi közmondás, hogy cuius régió, eius religio — akié a vidék (ország), azé a vallás. A mai gazdasági rendszer mellett felállíthatjuk azt a tételt: cuius pecunia, eius om- nia — akié a pénz, azé minden —: föld, nemzet, kultúra, vállalkozás, munkaalkalom, minden. Az államfordulattal bekövetkezett uj rendszer építői jól tudták ezt és azért hajtották keresztül a pénz nacionahzálását, mert rajta keresztül az egész köztársaság életereit Prága felé irányították. Szlovákia pénzpiaca teljesen ellentétes módon fejlődött az áilamfordulat előtt, mint a történelmi országoké. Nem nagytőke-képződések rendszerén épült fel, hanem a helyi mezőgazdasági piacoknak megfelelőleg sok kisebb pénzintézet, takarékpénztár létesült, mig a bankszerü nagytőkét, amely az iparvállalatok pénzügyi ellátását végezte, a budapesti bankok képviselték az ipari vidéken elhelyezett fiókok utján. A hitelszövet- i kezetek is budapesti központ fönnhatósága alatti működtek. Ezzel szemben a történelmi országokban már az államfordulat előtt is voltak teljesen független nagybankok, mert felállításukat és lé- ÍÍSésüket a nagyméretű ipari jelleg kívánta, viszont szinte teljesen hiányoztak a kis- és középbankok, mert ezeknek szerepét az ugyancsak prágai vagy briinni központokkal rendelkező hitelszövetkezeti hálózat töltötte be. Legjellemzőbben mutatja be ezt az állapotot a „Jednota revizni a duvernické sdruzeni ceskoslovenskych bank" — a bankok ellenőrző testületé — 1929. évről szóló jelentése, amikor még a szlovákiai bankhálózat affiliálása és a kisebb szlovákiai bankok teljes felszívódása csak folyamatban volt, de névleg nagyrészük létezett. Ez egyesületnek törvényes rendelkezése folytán minden bank tagja volt, a szövetkezetek kivételével. Az egyesületnek Csehországban 24 tagja volt, ebből egy felszámolás alatt; Morvaországban 3, Szlovákiában 88, ebből 10 felszámolás alatt; Kárpátalján 16, egy felszámolás alatt. A bankok alaptőkéjére az egyesületi üzletrészekből lehet következtetni, mert minden bank tartozott az alaptőkéjének minden megkezdett 250.000 Kc-je után egy üzletrészt jegyezni. A csehországi 24 intézet összesen 7474 darab, átlagban 311, a morvaországi 3 intézet 532, átlagban 177, a szlovákiai 88 intézet 1591, átlagban 18, a kárpátaljai 16 intézet 63, átlagban 4 üzletrészt jegyzett az egyesületnél. Tehát a cseh bankok alaptőke-átlaga 77,750.000, a morváké 44,250.000, a szlovákiaiaké 4,500.000, a kárpátaljaiaké 1,000.000 Ke. A szlovákiai bankok átlaga azonban másképp alakul, ha leszámítjuk a pozsonyi 13 nagyobb bank 823 üzletrészét, amely átlagban 63 üzletrész után 15,750.000 Ke alaptőkét jelent, mert a vidéki 75 intézet részére 768 üzletrész marad. Ezek közül 11 banknak volt 10-nél több üzletrésze, — összesen 530, tehát 12,000.000 alaptőke átlaga, — mig a megmaradt 64 intézet (túlnyomó többség!) összesen 238 üzletrész — 3 átlag — után csak 750.000 Ke alaptőke átlagot képvisel. A szlovákiai és kárpátaljai bankok azóta megszűntek, vagy legalább is csekély kivétellel csak névleg szerepelnek, mert tulajdonképpen csak affiliált intézetek. Legnagyobbrészük az államfordulat után állami segítséggel létesített Légióbank érdekkörébe tartozik, mig a többit más bankok (sokat a most agrárkézre került Dunabank és kisebb részt a Pozsonyi I. Takarékbank) szívták fel. Ezt a folyamatot a kisebb bankok nagyarányú budapesti betétérdekeltsége és annak elértéktelenedése okozta, mert kisebb alaptőkéjük mellett nem bírták az igy bekövetkezett veszteségeket fedezni és a részvényesek szívesen adták el pakettjeiket az állami segítséget élvező intézeteknek. A hitelszövetkezetek terén is egész különleges helyzet volt és maradt Szlovákiában és Kárpátalján. Mig a történelmi országokban minden városban, gazdasági helyi központban volt egy-egy jelentősebb hitelszövetkezet, amely nagyobb hiteligényeket is ki tudott elégíteni, addig nálunk csupán falusi hitelszövetkezetek működtek szerény keretek között egész kis hiteligények kielégítésére, mert a nagyobb hiteleket a városi takarékpénztárak bonyolították le esetleg nagybanki segítséggel. A bankok átcsoportositával megszűnt a szlovákiai iparvállalatok pénzügyi ellátása, illetőleg olyan kezekbe került, amelyeknek történelmi or- szágokbeli hasonló érdekeltsége mellett a szlovákiai ipar csak konkurrenciát jelentett, tehát — a kartellek segítségével, amelyeket ugyanezen bankok létesítettek, — egyszerűen leépítették; viszont elveszett a magyar mezőgazdaságok hiteligényét kielégítő és úgy földvásárlási, mint egyéb beruházási célt szolgáló bankok támogatása is, ami különösen most érezteti hátrányát, amikor a mezőgazdaságvédelmi rendelkezések J csődje után százával árverezik el a magyar föld-1 birtokokat és juttatják idegen kézre. Az agrárpárt a járási és egyéb székhelyeken* létesített Földműves kölcsönös pénztárak életre- hivásával iparkodott a kisbankok megszűnése következtében beállott űrt betölteni és a magyar vidéken tulnyomólag magyar pénzen, de nem magyar célzattal vonta érdekkörébe a magyar mezőgazdaságot. A bankközpontositás és az ilyen szövetkezeti fejlődés eredménye nem is vezethetett másra, mint általános magyar gazdasági pangásra, amelynek első áldozata az ipari munkásság, utána az iparosság és végül a mezőgazdaság lett, sőt számításba kell venni azt a sok magyar intellektuelt is, akik ezen a téren nem helyezkedhettek el, mert az állások 90 százalékát magyar vidéken is csak magyarul jól-rosszul beszélő csehszlovákok töltik be. Ezek után magától értetődik, hogy a gazdasági jóvátételi követelések között szerepel a magyar pénzpiac szabályozásának és magyar kézre juttatásának kérdése is, hogy a nekünk idegen és idegen célzatú tőke ne fojthassa el a magyar vállalkozási kedvet, ne vegye el a magyar munka- alkalmakat és a magyar betéteket ne fordíthassa nem magyar célra. Az újabb banktörvények megnehezítik, sőt lehetetlenné teszik újabb bankok létesítését, ezért kézenfekvő a követelés, hogy egy meglevő hálózatot kell átadni. Annak idején agyon segélyezte az állam a cseh bankokat, hogy ezt a hálózatot mai formájában kiépíthessék, tehát jogos, ha az államtól önálló magyar bankrendszer felépítéséhez segítséget követelnénk. Törvényes intézkedéssel lehetne szabályozni, hogy történelmi országbeli nagybankok csak legfeljebb Pozsonyban és Kassán tarthassanak fiókot, vagy affiliált intézetet és ne finanszírozhassanak olyan vállalatot, amilyenhez hasonló már a történelmi országrészekben is érdekkörükbe tartozik. A Földműves pénztárak adják át magyar érdekeltségüket az újonnan alakuló hasonló magyar hitelszövetkezeteknek, amelyek külön magyar hitelszövetkezeti központba csatolandók a meglévő 199 egyéb magyar kishitelszövetkezettel együtt. A Hypotecná Bankánál és Zemská Bankánál is követeljük egy magyar tanács megszervezését, amelyik magyar hitelszakértők meghallgatása után kizárólagos joggal döntene jelzálogos magán- mezőgazdasági) vagy köztestületi (községi) kölcsönök felett. Ezen bankoknál a magyarság számarányának megfelelő hitelkeretet kell megállapítani és a magyar tanács ezen hitelkereten belül folyósittatna kölcsönöket. HofherrSchrantzClaytonShuttleworth magyar gépgyári müvek. Kizárólagos képviselő: wcsiFdHiG %mmuz BRATKSLAVA Mostová 8. Tel, 40 - 48, áprilissal szemben némileg farait színvonalon mozgott a nehézipari termelés PRÁGA. —> Az állami statisztikai hivatal ma tette közzé a kohók és acélművek májusi termelési adatait. Május hónapban a nyersacéltermelés az áprilisi 147.000 tonnával szemben 177.416 tonnára, a nyersvastermelés pedig 104.000 tonnáról 110.127 tonnára emelkedett. A nyersvas és vasöntvényelhelyezés az áprilisi 12.800 tonnáról 13.675 tonnára, a nyersacélelhelyezés pedig 75.000 tonnáról 80.260 tonnára emelkedett. Emelkedett a széft- és koksztermelés A széntermelés májusi adatai szerint a kőszéntermeíés áprilissal szemben 79.469 tonnával 1.327.352 tonnára, a barnaszén 8.452 tonnával 1.367.515 tonnára, a koksz 8.300 tonnával 222.300 tonnára, a kőszénbrikett 5.130 tonnával 37.850 tonnára, a barnaszénbrikett pedig 1.226 tonnával 15.401 tonnára emelkedett. A kőszénkivitel májusban 181.098 tonnát, a barnaszénkivitel pedig 146.331 tonnát tett ki. Csehszlovákia májusban 91.545 tonna kőszenet, 6.659 tonna barnaszenet, 10.617 tonna kokszot és 5.838 tonna antracitot importált. Május végén a készletek állása a következő: kőszén 474.511, barnaszén 541.303, koksz 159.744 tonna. (-) Uj felszámolók a Rimaszécsi Banknál. A Rimaszécsi Bank eddigi felszámolóit: Orbán Istvánt, Orbán Jánosit, Kdlozsi Istvánt, Hamkó Jánost, Revaj Pált, Mészáros Jánost, Mészáros Dezsőt és dr. Csáki Gézát törölték, és mint uj felszámolókat Szabó Elemért, dr. Ragályi Antalt és Pataky Gyulát jegyezték be a kereskedelmi lajstromba. (—) Utazási kedvezmények a Szlovákia s Jugoszlávia közötti forgalomban. Szlovákia és Jugoszlávia, főképpen a dalmát állomások között igen nagy utazási kedvezményeket léptettek életbe. A jegyek Pozsonytól kiindulva a jugoszláv duma- hajózási társaság hajóin Vukovárig, Újvidékig vagy Belgrádig, majd a jugoszláv államvasuta- kon a dunai és adriai kikötők között érvényesek. Mived az úgynevezett adriai expressz, mely ugyancsak Pozsonyon át haliad, csak Susak és Sp'lit (Spalato) között nyújt közvetlen utazási lehetőséget, a kombinált dunai-vasuti jegy különösen a déidalmát államokkal való forgalomban nyújt még nagyobb kedvezményt. Összesen 14 úti kombináció létezik, egyrészt Pozsony, másrészt Susak, Sibenik (Sebemco), Sp'lit, Dubrovnik (Ragura) és Ercegnovi (kattarói öböl) között, aszerint, hogy melyik vonalat választják. Minden kombinációnál azonkívül négy lehetőség áll fenn az igénybevezett osztáy szerint. Alábbiakban azokat az árakat közöljük, amelyek második osztályú hajóra és III. osztályú gyorsvonatra érvényesek. A kiindulási állomás mindig Pozsony: Susaikba Vukovár-Zágrábon át 284-50 korona, Ujvidék-Zágrábon át 316.60, Sibenikbe Vukovár-Zágrábon át 322, Ujvidék-Zágrábon át 355, Splitbe Wukovár-Zágrábon át 327.80, Ujvidék-Zágrábon át 360.20, Duibrovnikba (Ra- guzába) Ujvidék-Bos. Brod-Sarajevon át 355, Belgrád-Uzsice-Sarajevon át 366-60, Belgrád- Bos. Brod-Sarajevon át 378. Ercegnoviiban a jegyek annyiba kerülnek, mint Dubrovnikba, ezért ajánlatosabb a jegyeket Ercegnoviba venni, meri az ut Dubrovniko-n át vezet. A jegyek ára tirádában foglalja úgy az oda, mint a visszutazás költségeit. (—) Szlovákia iparosításának gyönge mérlege. (MTP.) 1937-ben Szlovákiában 27 uj ipari vállalat létesült, 35-öt kiszélesítettek, 11-et pedig újból meg- I nyitottak. Ezzel szemben 20 vállalat megszűnt, 56~ot • pedig leállítottak. (—) Nagy büntetés tiltott szeszfőzés miatt. Kelő községben 1932 óta összesen 95 esetben ítéltek el ottani lakosokat tiltott szeszfőzés miatt összesen 190 ezer koronára. A községnek mindössze 2000 lakosa van. (—) Személyi változások a gabonakereskedők egyesületében. A szí. gabonakereskedők egyesülete szövetkezetében Pozsonyban törölték az eddigi üzletvezetőket: Klug Ferencet, Steiner Leót, Fáik Vilmost, Deutsch Jenőt és Braun Dezsőt; egyúttal mint uj üzletvezetőket bejegyezték: Friedlánder Géza szeredi gabonakereskedőt, Fiala Bmánuel sűrűn yi gabonakereskedőt és Krno Dalibor pozsonyi igazgatót. A prokiurával Langer Oszkárt és Grünwald Imrét bizták meg. (—) Nagy veszteség a turócszentmártoni bútorgyár mérlegében. A turócszentmártoni hajlított bútorgyár 9. közgyűlését junius 24-én tartja. Az elmúlt esztendő mérlege 1.8 millió koronás alaptőke mellett 298.588 korona veszteséget mutat ki A hitelezőik követelése 6.54 millió korona. A künnlevőségek összege 2 millió korona. A gyár a múlt esztendőben 3.27 millió koronás bevételt ért el, azonban ez az összeg alig fedezte a termelési költségeket. A mérleg azonkívül 300.000 koronát meghaladó veszteségáthozatallal indult. (—) Modem csomagolási kiállítás a pozsonyi Nemzetközi Dunavásáron. A pozsonyi Nemzetközi Dunavásár keretében az idén igen érdekes kiállítást rendeznek a modern csomagolásról. A kiállítási csoport egyaránt fogja érdekelni az ipari és a kereskedelmi köröket, mert ma már senki nem kételkedik abban, hogy a csomagolás nemcsak kiadási tételt képez, de az áru eladhatóságánál is jelentős szerepet játszik. (—) Terméskilátások Káirpátaiján. Ungvárról jelentik: Kárpátalja terméskilátásai aránylag kedvezőek. A gabona és a kapásnövények állása elég jó s a szénaterméstől sokat várnáik. Főképpen a szénatermés érezteti hatását kedvezően, mert a tavaly a belföldi áru hiányában rossz román árut kellett métermázsánlként 60 koronáért vásárolni. Ezzel szemben állandóan rossz a kilátás a gyümölcsökben. Csehszlovákia és Magyarország árucsereforgalma PRÁGA. — A májusi külforgalom ma közzétett adatai szerint Csehszlovákia Magyarországba 24,072.000 korona értékű árut szállított, Magyarországtól viszont 18,107.000 korona értékű árut vett át, úgyhogy a két állam közötti májusi árucsereforgalom Csehszlovákia javára 5,965.000 koronával aktív. A január-májusi időszakban Csehszlovákia Magyarországról 90,056.000 korona értékű árut hozott be, oda viszont 105 millió 531.000 korona értékű árut szállított. Az öthónapi árucsereforgalomban Csehszlovákia javára 15,475.000 korona aktívum mutatkozik. Kötelező a balföldi kazein átvétele PRÁGA. — Csehszlovákiában egész 1928-ig majdnem semmi figyelmet nem szenteltek a ka- zemgyártásmak s ezért a minősége is igen gyönge volt. Az állandóan növekedő fogyasztás a termelés tökéletesítését vonta maga után. 1936- ban mindössze 150 tonna kazeint állítottak elő, 1937-ben már körülbelül 400 tonnát. Tekintettel arra, hogy a behozatal még mindig igen jelentékeny, a belföldi termelőle és a fogyasztók között egyességet hoztak létre, amely szerint julius 1-től kezdve a kazein behozatalát a belföldi kazeinnek 1:3 arányban való átvételéhez kötik. — Ami a lamolit gyártását illeti, az érdekelt körök mérlegelés tárgyúvá teszik, hogy vájjon a gyártás — tekintettel a magas kazein' áraikra — rentábilis lenne-e. A Kamarai központ a szövetkezetekre vonatkozó kain előírások megszüntetését követeli PRÁGA. — Az 1935 május 18-án kelt kormányrendelettel külön előírásokat adtak ki a 'szövetkezetekről. Mint ismeretes, a szövetkezeteiknek megengedték, hogy művelődési, szociális és egészségügyi tevékenységet is fejthessenek ki, természetesen kizárólagosan a szövetkezeti eszme megerősítése és a szövetkezeti tevékenység elmélyítése érdekében. Ez a rendelet egyszersmind megtiltotta a szövetkezetek tevékenységének nem-tagokra valló kiterjesztését és az előírások áthágásának büntetését a járási hivatalokra bízták. A kamarai központ a közelmúltban javaslatot nyújtott be a kereskedelemügyi minisztériumhoz aziránt, hogy ezt a rendeletet helyezzék hatályon kívül és kéri, hogy újítsák fel a rendelet kiadása előtti állapotot. Újabb tárgyalások indulnak a Hamburg-Gögnia és Magyar- ország közötti forgalom lebonyolításáról PRÁGA. — A napokban beszámoltunk azokról a budapesti tárgyalásokról, amelyek célja Magyarország bekapcsolása úgy a Hamburggal, mint a Gdyniával való forgalomba. Ezek a tárgyalások nemcsak Magyarország, hanem Csehszlovákia, valamint Lengyelország és Németország szempontjából is igen nagy horderejűek. A jelenlegi tarifahelyzetben ugyanis Magyarország számára a Gdynián át érkező küldemények körülbelül 7.5 százalékkal ocsóbbak, mint a Hamburgon át érkező szállítmányok, úgyhogy a németek arra törekszenek, hogy Gdynia e versenye megszűnjék. A budapesti tárgyalások utáni napokban, de mindenesetre méc junius folyamán újabb tárgyalások indulnak meg, előreláthatólag valamely lengyel városban. Amint eddig ismeretessé vált, Magyarors^ag ezeken a tárgyalásokon általánosságban semleges álláspontra helyezkedik, mert egyrészt nem akarja elveszíteni azokat a kedvezményeket, amelyeket a Gdynián át való szállítás nyújt, másrészt azonban nem akarja, hogy a német szállítási vállalatok más téren megfizetessék azokat a szállítmányokat, amelyeket a német vállalatok most a lengyel verseny következtében elvesztenek. A lengyel államvasutak természetesen erősen pártolják a lengyel kikötőn át történő szállítást a jelenlegi versenytételek mellett, mig a csehszlovák közlekedési vállalatok képviselői is a lengyel állásponthoz hajlanak, mert a Magyarországra Hamburgon át történő szállitmányok mindenesetre teljesen elvesznek a csehszlovák államvasutak számára, mig Gdynián át történő szállitmányok igen nagy szakaszon csehszlovák területen haliadnak át. Á tárgyalásoknál fontos szerepet játszanak még az összes dunai hajózási társaságok is, amelyek közül a többséq inkább a németek törekvését pártolja. (—) Jóváhagyták a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara zárszámadását A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara igazgatóválasztmánya a napokban ülést tartott. Pauliny elnök az ipar helyzetét igen optimiszti- kusam Ítélte meg, eltérően a köztársaság többi szakértőitől. Az ülésen jóváhagyták a kamara zárszámadását 1.093.192 korona bevétellel és 1,060.037 korona kiadással.
