Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-19 / 139. (4582.) szám
1938 junius 19, vasárnap. Jí lőcsei fehérasszony felségsértési pőre Negyvenhét eredeti okirat a pozsonyi Kóburg-levéltárban Irta: Dr. SZERED AI-GRVBER KÁROLY Jókai Mór A lőcsei fehér asszony cimü történeti regényének hősnője — mint általában ismeretes — Garamszeghi Ghéczy Juliánná, Kor- ponay János kuruc kapitány felesége, aki regénybeli nev-ét két fennmaradt régi festményről kapta, amelyek az érdekes életű, tragikus sorsú asszonyt fehér ruhában ábrázolják. Korponayné nagyravágyása, jobban mondva Gábor nevű egyetlen fiacskája iránt érzett beteges szeretete, 1710 Szilveszter éjszakáján az ostromló labancok kezére játszotta a lőcsei várat, a Szepesség kulcsát. Árulásának jutalmául azt kivánta, hogy fia bárói rangot nyerjen és megkapja Ocskay sztrop- kói uradalmát. Az áhitott javakat azonban nem sikerült megszereznie. Erre a bujdosó kurucok ügyének szolgálatába állott; vétkéért vezekelve, fáradtságot s veszélyt nem ismerve járt el megbízatásaikban s igy hozzájutott titkaikhoz is. 1712-ben letartóztatták és VI. Károly császár parancsára felségsértési pert indítottak ellene. Pálffy János meg akarta tőle tudni a kurucok titkait, de sem fényes ígéretekkel, sem borzalmas kínvallatással nem sikerült Korponaynét rávenni arra, hogy elárulja azokat, akik bíztak benne. Inkább a vérpadra lépett 1715-ben Győrött lefejezték. Amikor Fiilöp Józsiás szász-koburg-gothai herceg engedélye alapján nemrég megkezdtem kutató munkámat a Selmecbánya közelében levő szentantali kastélyból 1936 májusában Pozsonyba költöztetett Kóburg-levéltárban, magára vonta érdeklődésemet egy okiratcsomó, mely „Acta non registrata V. 76“ jelzéssel és „In facto cri- minis laesae Majestatis contra Julianna Ghéczy, consorbem Joannis Korponay 1712—1715“ felírással elémidézte a lőcsei fehér asszony alakját, kinek történetét diákkoromban Jókai Mór regényéből ismertem meg először. íme negyvenhét latimnyelvü, cirádásirásu, fa- kult-tintáju, több mint 220 éves okiratokból és levélből elémformálódik egy emberi, egy asszonyi tragédia: a hajadon szépséges, iramszarvas fogaton járó, férfiaktól körülrajongott Korponayné Ghéczy Juliánná három utolsó életévének minden kimondhatatlan szenvedése ... De mély megilletődéssel tölt el az a lelki nagyság is, melyei ez a súlyos tévedése után nemzeti öntudatára ébredt asszony mindezeket ?C; borzalmakat elviselte. A negyvenhét okirat közül az első VI. Károly császárnak Becsben, 1712 szeptember 1-én kelt, sajátkezű aláírásával és nagy pecsétjével ellátott, IMésházy Miklóstól és Hunyady Lászlótól ellenjegyzett rendelete a Korponayné elleni felségsértési per megindításáról. Ebben az ügyben külön bíróságot küld ki, melynek elnökévé Koháry István grófot, tagjaivá pedig Ná- dasdy Tamás grófot, somogyi főispánt, szlani- cai Sándor Gáspár bárót, felsőbukki Nagy István kúriai protonotáriust és Meszlény János győrmegyei alispánt nevezi ki. Távol áll tőlem, hogy a negyvenhét hosszu- lélegzetü , a pernek és a vek összefüggő eseményeknek számos érdekes részletét tartalmazó okiratot egy újságcikk keretében ismertetni akarjam. Az a hosszadalmas és hátborzongató utasítás, hogy Korponayné fokozatosan mikép vetendő alá az egyre kegyetlenebb kínvallatásnak, | egymagában is -túlhaladja a rendelkezésemre álló helyet. A nagyértékü történelmi anyag közlésére annak idején egy tudományos folyóirat hasábjait fogom igénybevenni, ha a Csákós József János levéltárostól 8148—8195 szám alatt leltározott és hét lakat alatt gondosan őrzött okiratok lemásolását és lefordítását befejeztem. Fárasztó és nagy időt igénylő munka ez. Jutalma az a tudat, hogy ismeretlen források feltárásával szolgálhatom a magyar, elsősorban a szlovákiai magyar tudományt. Ezúttal egész röviden csak arra szeretnék még rámutatni, hogy Koháry István, a Korponayné felett ítélkező bíróság, elnöke, nem kevésbé érdekes egyéniség volt, mint maga a vádlott. Rettegett törökverő, hadvezér és költő, szigorú bíró és a szegények jóságos atyja, három Habsburg^ királynak hüs-égében megingathatatlan szolgája. 1649-ben született, Becsben nevelkedett, tanulmányai -befejeztével sub auspi-ciis imperatoris avatták bölcseleti doktorrá és I. Lipóttól aranyláncot kapott, mellyel a pozsony-máriavölgyi Mária-ke-gyképet ékesítette. Élete végéig hitbuzgó katolikus volt, a tiszta erkölcs mintaképe. Jótékony célokra, iskoláik, kórházak és kolostorok alapítására 595.571 forintot fordított; óriási ősz- szeg ez, mely mai pénzértékünk -húszszorosának felel meg. Fülek várának főkapitánya, majd altábornagy és országbíró volt. Thököly 1682-ben elfogta és három évig súlyos rabságban tartotta, de nem tudta meggyőződésének árulójává te-nni. Bármilyen v-éleméranvel is legyünk ma Koháry- nak meggyőződéséről, lelki nagyságát el nem vitathatjuk. Fogságiában kigondolt, de Íróeszköz hij-án akkor csalk emlékezetében Őrzött elmélkedő versei 1720-ban jelentek meg öt füzetben. Aszkéta volt életében, halála pedig a katolikus egyház szentjeinek földi W-mulására emlékeztet. Csábrági kastélyának egyik termében már évekkel hálák előtt felállította érckoporsóját. Mikor 1731 elején súlyosan megbetegedett, a kápolnába {vitette magát és sűrű könyihullatás között, vétekéit szánva-fbánva vette fel a haldoklók szen-t- ségdt. Vájjon véteknek érezte-e akkor, hogy Kor- jponaynét, a fehér asszonyt, ő küldte a vérpadra? JNem hiszem. Különösek az élet utjai: Koháry [volt a bíró, Karponiayné az áldozat, — de mind- ikeüten a törhetetlen hűség mártírjai voltak. óriási választéki Legolcsóbb árak! Pausz T., KoSfice • • Uveg — porcellán — villany csillárod! Hlodern képkeretezés, üvegezés Telefon 2423 Alapítva 1833 Mécs László: Kell bök réfa gyűrött süveg mellé! Vándorutról visszajöttem és már elmaradt Lilié, Namur, Pár is, Hága, kint tavasz volt épen. A vonatból vigan néztem a vidám világba: ezer szépség nyílt ki minden tájon, hogy a lelki éhségem ne fájjon. Közbe lassan éhes lett a testem. Felbontottam ételes tarisznyám mit megtömtek gondos jó kezek — s nagy volt csodálkozásom: mint talizmán, egy szál rózsa volt ott. Meglepetten nézegettem s közbe persze ettem! Megborzongtam: mintha Szív lett volna, úgy nézett rám s megszólalt a rózsa: „Egyél, igyál, aztán álmodozzál szépség-tenger állandó hajósa: zsirog föld termel ki színes rózsát s tündér-álmot jó vaskos Valóság! S megfordítva! Hogy való világunk megszülessen: Költő álma kellett! A világot Isten szép álmából hívta föl az alkotó lehellet és nem volna ember, ha nem válna gyümölccsé az anyák szirmos álma! Álomból lett minden szép Valóság. Nézd a csorgó vérü Jó narancsot: lepke-léha lengő kis virág volt s a Szabadság: rég az összeroncsolt jobbágy-szivek éjében felötlő fény-virág, mit álmodott a Költő. Nézd hogy berreg fent a repülőgép, vas-valóság, mese-kéklő égen: nem mérnök, de költő szállt először szárnyas lovon a tündérmesében! Költő szerkesztette Ikarusnak szárnyait mik Nap-közeibe úsztak. Nagy-nagy színes szerelem-tavaszba csomagolják a kis csúnya semmit, a kis csókot! A költészet nélkül nem lehet se nász, se munka, sem hit, legendába pólyálják a Szentet s a kaszások pajkos nótát zengnek. Kell bokréta gyűrött süveg mellé, koldusszivbe kell a mese-hintó, kell a hit a világgépezetbe, étel közé kell a rózsátirnbó!” — így beszélt a rózsa lelkes tűzben, megcsókoltam s kalapomra tűztem. A magyar katolicizmus helyzete a kárpátaljai városokban A testvéri egység szellemében dolgosnak együtt az ungvári és a munkácsi római és gürögkatoiikusok IINGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztőségiink- tői.) A budapesti Eucharisztikus Világkongiresz- szussal kapcsolatban a szlovákiai és kárpátaljai katolikusság gyönyörű megmozdulása igen jelentősen volt észlelhető Ungvárott is. llngvár egyike azoknak a magyar városoknak, ahol a katolikusság teszi a város lakosságának jelentős többségét, hiszen az 1930-as nép- számlálás adatai szerint is a katolikusok a lakosság 60.40 százalékát alkotják. Ebben a 60- nál több százálékban a latin sze-rtartásu katolikusok 32.40 -százalékkal, a görög szertartásu katolikusok pedig 28 százalékkal szerepelnek. A katolikus intézmények terén viszont a görög szertartásu katolikusok vezetnek. Aki idegen Unigvárra érkezik, első pillanatra szemlébe ötílik a munkácsi görögszertartásu katolikus püspökség hatalmas palotája és a görög kéttornyos katedrális, melyeket annak idején Mária Terézia ajándékozott a munkácsi püspöknek, aki e szép adomány (volt jezsuita rendiház) kedvéért költözött át eredeti székhelyéről, Munkácsról llngvárra. Egészen szegényes külsejű azonban az erdő- kincstár kegyurasága alá tartozó római katolikus plébániatemplom, amely azóta nyert különösebb jelentőséget, amióta az ungvári plébános, néfhai Tahy Ábrahám, majd utódja, Svo- boda Ferenc apostoli kormányzóvá lépett elő és ma a volt szatmári egyházmegyétől elcsatolt kárpátaljai területet igazgatja. Amilyen szegény templomokban ez a katolikus város, mert mindössze három görögkatolikus és egy római kátolákus temploma van, olyan gazdag egyházi intézményeikben és intézetekben. Ezekben ismét a görögkatolikus egyházmegye vezet, amely papnevelőinfcézetet, tanító- és ta- nitónőképzőt, polgári iskolákat, fi-u- és leányinternátusokat tart fenn, részint a Galíciából betelepített bazilisza-apácák, részint a bazilita- szerzetesek vezetése alatt. A római katolikus egyháznak a római katolikus fiúiskolán, a Má- riaJház- és a Glzel 1 ah áz-apác áfc vezetése alatt alatt álló leányiskoláin, gyermekóvóin és zeneiskoláin kívül csupán papnevelőintézete van, melynek növendékei azonban a görög,katolikus teológián végzik tanulmányaikat', vagy az. olmützi teológiai fakultáson. A mai körülményekhez képest mindkét egyház a szegénységgel küzd s nagyrészben a hívek segítségére szorul. A katolikus hitélet bensőséges fejlődésének köszönhető, hogy úgy a görögkatolikus székesegyház, mint a római katolikus plébániatemplom belseje minden széppel és művészivel rendelkezik, úgyhogy az idegenforgalomban is elsőrendű látnivalókat nyújt. ligy a görögkatolikus, mint a római katolikus egyház évtizedek óta gondoskodik arról, hogy az egyesületi életet ápolja és fejlessze. Erről 'tanúskodik a két katolikus Legényegylet és Katolikus Kör; erről tanúskodnak a 'kongregációk és 'leányegyesületek, az énekkarok, melyek között első helyen áll a görögkatolikus székes- egyházi énekkar. Sztojka Sándor görögkatolikus püspök érdeme, hogy a nehéz anyagi körülmények között volt egyházmegye gazdaságilag erőgyarapodást mutat és intézményei sokasodnak. Ugyancsak nagy erőssége a magyar kultúrának és vallásos életnek a római katolikus egyházközség, amely rendületlenül kitart magyarsága mellett, bár e téren többizben erős harcot kellett megvívnia az egyházi életben mutatkozó szlávositó törekvések ellen. Szociális téren is vezető szerepet visz llngvár kiatolikussága. Ennek bizonyságául szolgál a keresztény népkonyha és a ruszin népkonyha. A sport terén a katolikus Munkás Sportklub teljesíti hivatását, de van keresztény cserkészcsapat is s ez mind a magyar élniakarás jegyében is működik R. P. A munkácsi helyzet MUNKÁCS. — Munkácson az utolsó nép- számlálás adatai szerint 11.313 zsidó mellett 5742 római katolikus és 6378 görögkatolikus lakik. Bár ebben a városban a zsidó jelleg szembetűnő, azonban a katolikus élet is örvendetesen fejlődik. így 1934-ben, amikor Kárpátalján még nem igen ismerték a katolikus akciós munkát, a munkácsi Katolikus Köt már akkor Katolikus Napot rendezett s uccai felvonulással tüntetett a katolicizmus mellett. Legutóbb a március vé■unBanana gén és április elején tartott magyar katolikus misszió befejező 'körmenetén körülbelül 8000 ember vett részt. A katoli-kusságnák ily öntudatra ébredése s a katolikus hitélet fejlődése természetesen kihatással van a társadalmi életre is, ahol szintén mindinkább észlelhetőbbé válik a katolikus összetartás jelensége. örvendetesnek mondható körülmény az is, hogy az öntudatra ébredés ezen, szinte történelmi pillanataiban mindinkább összedől a római katolikusok és a görögkatolikusok között mesterségesen felállított válaszfal. Amíg az államfordulat után a ruszin nemzetiségű görög- katolikusok nagyrésze szinte idegenkedett a leginkább magyarokból álló római katolikus tábortól, addig most már csaknem minden ünnepélyesebb megmozdulás közösen történik s a római katolikus éppen olyan otthon érzi magát a görögkatolikus templomban, mint megfordítva. Ez a testvéri együttérzés már annyira kifejlődött, hogy igen sokan ma már a katolikus ünnepek közös megünneplését óhajtják. A munkácsi katolikusság öntudatra ébredése nem szűnik meg a templom kapujánál, de a templom falain kívül is törekszik katolikus társadalmi életet biztosítani. A munkácsi Katolikus Kör a téli hónapok minden vasárnapján megrendezi kulturdélutánját, amivel nemcsak katolikus, de magyar kult-urmissziót is teljesít. A Katolikus Kör tagjai, különösképpen annak ifjúsága az egyházi ünnepélyek rendezőiként szerepelnek s igy a Kör nemcsak társadalmi, de a hitélet terén is igen fontos szerepet játszik. Amig a férfiak és ifjak a Katolikus Körben találják otthonukat, addig a leányok a Kaitoli- „ kus Leányklub keretében úgy kulturális, mint szociális téren fejtenek ki áldásos tevékenységet. A Katolikus Leányklub évente több előadást és gyűjtést rendez s ezek bevételeit teljes egészében a szegények támogatására fordítják. Amióta a Leányklüb megalakult, azóta minden karácsonykor, húsvétikor, első szentáldozáskor 9fcb. százan és százan áldják a katolikus leányok önzetlen munkáját. Ma már nemcsak a katolikusok, de a másvallásuak is elismeréssel nyilatkoznak a Katolikus Leányklub működéséről. A katolikus asszonyok az Oltáregylet keretében fáradhatatlan munkával igyekeznek templomunkat széppé varázsolni. Sokan közülük nagy áldozatok árán segítették elő az egylet céljának elérését. A fiatal iskolásleányok és fiuk a Mária-kong- regációban és a szivgáxdában találtak megfelelő szervezetre s igy mondhatjuk, hogy Munkácson minden katolikusnak — kezdve az iskolásgyermektől az idős korig, módjában van neki megfelelő katolikus szervezetben működni. S ha ez a működési lehetőség mai napig még nem hozta meg a százszázalékos eredményt, annak oka kizárólag ott kereshető, hogy megfelelő helyiség hiányában nem lehet megvalósítani e katolikus egyesületek kívánatos együttműködését. Munkács egyetlen nagytermének tulajdonosa szinte megfizethetetlen összegeket kér terem- használat címén s igy joggal mondhatjuk, hogy a katolikusság zárt helyiségben nagyobbszaibásu összejöveteleket nem tarthat. Talán elsőnek kellett volna megemlíteni a munkácsi zárdaiskola működését, ahol — minden elfogultság nélkül állapíthatjuk meg —• gyermekeink a legmintaszerübb nevelésben ré-# szegülnek. Ennek bizonyítéka az is, hogy e római katolikus zárdaiskolának nemcsak katolikus, de szépszámú más vallásfelekezetü tanulói is vannak. Anyagi téren ez iskolának sokszor igen nagy gondokkal kell megküzdenie, mert amig a többi iskolák állami, sőt városi támogatásban részesülnek, addig a zárdaiskola költ- ségvetésileg biztosítva semmiféle támogatást nem kap és csak néha-néha sikerül a várostól némi tűzifát valósággal kiverekedni. A budapesti Eucharisztikus Kongresszuson Munkácsról 150 magyar és 38 ruszin hivő vett részt. Ez a szép szám is bizonyítja azt, hogy a kárpátaljai városok sorában Munkács méltó helyet foglal ^1 a katolikus hitélet terén. TONHAIZER FERENC. 4
