Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-14 / 135. (4578.) szám

4 ra^GAI-7V\AO^AR-HIRLAP 1938 junius 14, kedd. R. Vozáry Aladár élesen bírálta Kárpátalja 1937. évi zárszámadását A kárpátaljai tartománygyülés második évnegyedes ülése ■ Magyar interpellációk sorsa UNGVÁR. (Kárpátaljai szerkesztős éhünktől.) A kárpátaljai tartománygyülés az elmúlt ihét végén tartotta második évnegyedes ülését, melynek leg­fontosabb tárgya az 1937-iik évi zárszámadás tár­gyalása volt. Az ülést Hrabár Konstantin kormányzó orosz be­széddel nyitotta meg 9 azonnal válaszolt R. Vozáry Aladár egyesülüpárti tartománygyülési képviselő ama interpellációjára, melyben a tartománygyülési képviselő arra nézve kért felvilágosítást, hogy miért nem hívta össze a kormányzó a kormányzói taná­csot. Válaszában, a kormányzó elmondotta, hogy miután elkészítették a kormányzó-tanács ügyrend­jét, azt a minisztertanács elé terjesztette, de jóvá­hagyása- eddig még nem érkezett le. Ezután dr. Kossey tanácsos, mint előadó, ismer­tette R. Vozáry Aladár benyújtott Ihat rendbeli in­terpellációját és az azokra szóló válaszokat. R. Vozáry hat interpellációja terjesztések helytállóságát és jogosságát elvitatha- tatlanul igazolja a belügyminisztérium legutóbbi leirata. Amikor március 10-én a Gazdasági Sző vét­ke zeek Kereskedelmi Egysége tízmilliós kölcsöné- nek országos tartományi jótállását tárgyalták, R. Vozáry rámutatott arra, ihogy ez a javaslat nyomós okok miatt nem tárgyal­ható. A többség ennek ellenére megszavazta a 10 mil­liós jótállást, a belügyminisztérium azonban szinte szóról-szóra azzal az indokolással utasí­totta el a hozzájárulást, amelyet annakidején R. Vozáry felhozott. A belügyminisztérium leirata újból a legnyomaté­kosabban figyelmezteti és megrovással illeti az or­szágos képviselőtestület többségét, mert a gazda­sági népiskolák létesítésére és népiskolák építésére vonatkozó utasításait nem vette figyelembe, egyben utasítja az országos hivatalt, hogy a legnagyobb tartózkodással kezelje az ilyen garanciákat és na­gyobb segélyeket igénylő kéréseket. Mindezt R. Vo­záry többizben is szóvátette, háromszor is java­solta a beregszászi mezőgazdasági és szőlészeti szakiskola felállítását, de a többség kétszer eluta­sította, harmadszor pedig ezinleg megszavazta, anélkül, hogy bármit is tett volna a megvalósítás érdekében. De nemcsak a belügyminiszter ur iga­zol bennünket — folytatta R. Vozáry, — hanem az Önök pártjának a lapja, az Uj Közlöny is, amely­nek hasábjain az önök egyik „nagyvezére", Vaszily Seerecky ur a junius 8-iÍti számban a következő­ket írja: „A podkarpatszká-ruszi felvidék rossz helyzet­ben van, különösen az uzsoki Verchovina. Itt az élet a prevrat után mit sem változott. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy az ottani földműve­sek a szó szoros értelmében vergődnek az uzso­rások hálójában . . . lehetetlen, hogy százezrek éhínségnek legyenek kitéve, degenerációnak, pusztulásnak és lelketlen uzsorások hálójában vergődjenek!'* A zárszámadásra visszatérve, R. Vozáry kifej­tette, hogy ismét csökkent 30 %-a.l a tartományi gazdálkodás készpénzmobilitása, amely a legutóbbi három esztendő alatt összesen 60 %-al esett vissza. Mindez legjobban mutatja a tartományi gazdálko­dás helytelenségét. Végül R. Vozáry kijelentette, hogy sehol sem találja magyarázatát és indokolá­sát a zárszámadásban annak, hogy miért állottak elő a magas többletkiadások és kifogásolta, hogy Éltesebib embereknél, akik gyakran fel vannak fuvódva, úgy az allhasi pangás^ mint az emésztés renyheségét a természet tes „Ferenc József" keserüviz rendszerint hamar mérsékli, a rekeszizom emelkedését, csőikként! és a magas vérnyomást leszállít­ja. Kérdezze meg orvosát. 49, ezek felmerültét nem jelentették be időszerűen a tartománygyülésnek. „Ebben a formájában nem ; fogadhatom el a zárszámadást, mert azt előter- ll jesztésének és indokolásának hiányosságai miatt tudomásul venni, elfogadni — mint úgyszólván is­meretlent — nem is lehet!" — fejezte be beszédét R. Vozáry Aladár. Kommuimta hűségnyilatkozat R. Vozáryn kívül még Fehér kommunista be­szélt, aki hitet tett a köztársaság mellett, de kifogá­solta, hogy a költségvetésbe felvett beruházási ősz- szegeket nem használták fel, pedig ezzel a munka- nélküliségen nagyban segíthettek volna. A zárszámadást végül a kormánytöbbség meg­szavazta, ami után már csak jelentéktelen sze­mélyi és helyi ügyeket tárgyalt le a képviselőtes­tület, a közönség érdeklődésének teljes hiánya mellett . . . Több mint száz gyermek nyaraltatásáról gondoskodnak a Gyermekvédő pozsonyi és érsekujvári szervezetei A pozsonyi magyar gyermekvédelmi majális tekintés lyes anyagi sikert hozott ■ ■ Érsekújvár az udvardi és a tardoskeddi szegény gyermekekre is gondot Az első interpelláció arról szólt, hogy hajlandó-e gondoskodni az alkormányzó arról, hogy a jövőben úgy a zárszámadások, mint a költségvetések ma­gyarul is elkészíttessenek. Az alkormányzó erre- szóló válasza az volt, hogy ezt nem Írják elő a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvények, illetve rendeletek. (R. Vozáry I ezt nem vette tudomásul.) A második interpellációban R. Vozáry utalt arra az incidensre, amikor őt az alkormányzó — iákkor még országos alelnök — mert magyarul szó­lott hozzá bizonyos tárgyhoz, az ülésteremből ki­vezettette és rendzavarás címén rendtörvényes ügyészségi eljárást indíttatott ellene. Ekkor R. Vo- Káry sürgős ipanasszal élt a belügyminiszternél, de erre eddig választ nem kapott, bár ellene az eljá­rást a tavaszi amnesztia keretében beszüntették. R. Vozáry arra nézve kérdezte meg az alkor­mányzót: érkezett-e panasza ügyében döntés, il­letve válasz s ha nem érkezett, hajlandók-e intéz­kedni annak érdekében, hogy a döntés mielőbb megtörténjék és az kielégítő legyen s végül haj­landó-e a kormányzó, illetve az alkormányzó saját hatáskörében intézkedni, hogy az anyanyelven való felszólalásban már most se koriátoztassék senki s az anyanyeíven való felszólalást rendzavarásnak ne minősítsék s emiatt senki ellen törvényes el­járást ne indítsanak. A válasz az volt, hogy válasz nem érkezett, viszont a magyar nyelv használati jogát a törvény szabályozza. A következő interpelláció a szubvenciók kiosztá­sával kapcsolatban történt, melyben R. Vozáry a szubvenciók kiosztásáról részletes jelentést kért. Az ülés előtt azohban az elnök kiosztatta a rész­letes jelentést, magyar nyelven is, igy R. Vozáry felszólalásában arra kérte az alkormányzót, hogy a szubvenciók ügyének tárgyalását tűzze ki a leg- üközelebbi ülés napirendjére, mivel a terjedelmes jelentést nincs módjában az ülés alatt áttanulmá­nyozni. Az alkormányzó megígérte, hogy az ügyet a decemberi ülés napirendjére tűzeti. A következő interpelláció Munkács város szaná­lása ügyében történt, melyre nézve az interpelláló megnyugtató választ 'kapott. Ugyancsak interpellált R. Vozáry Munkács vá­ros adósság-tartozás-jegyzékének elkészítése tár­gyában, amely körül hanyagságot észlelt. Miután erre is megnyugtató választ kapott, dr. Kossey előadó elnökségi bejelentéseket adott elő, illetve is­mertette azokat az ügyeket, amikben a miniszté­riumok jóváhagyása leérkezett. Az országos segélyalapnak 5 millió koronával való felemelései és az iskolaépítő szövetkezet ala­kítása tárgyában R. Vozáry még a legutóbbi ülé­sen tett két indítványt, melyre nézve az országos választmány az iskolaépítő szövetkezetre vonatkozólag bő­vebb felvilágosítást kér, hogy e kérdésben állást foglalhasson. Az előadó bejelentette, hogy az iskolaűgyi mi­niszter a szolyvai és ralhói körzeti polgári iskolák felállítására vonatkozó tervezetet jóváhagyta. Ezután megkezdődött az 1987. évi zárszámadás vitája, melyhez elsőnek Beoicze kurtyákpárti, majd R. Vozáry egyesültpárti tartományi képviselő szó­lott hozzá. Amikor a belügyminiszter igazolta a magyar álláspontot R. Vozáry beszédének elején hangsúlyozta, hogy továbbra is ragaszkodik a zárszámadásnak és a költségvetésnek magyar nyelven való kiadásához. „Ezt — úgymond — nemcsak azért kívánjuk, mert föltétien jogunk van hozzá, mert a képviselőtestü­let többsége legjobban magyarul tud és igy ma­gyar kiadásban jobban megértené a zárszámadást, hanem azért, is, mert a zárszámadás magyarnyelvű kiadása egyik do­kumentuma volna az ittélő nemzetek egyenjogú­ságának, melyet ma a kormányzat részéről szó­ban annyira hirdetnek.” Majd kifogásolta, hogy a zárszámadást sem írásban, sem élőszóban nem látták el részletes ma­gyarázattal és indokolással. Minthogy pedig a zárszámadás 100 oldalas számvevőségi szakkönyv, amelyet a laikus tartománygyülési képviselők meg­felelő részletes ismertetés és tájékoztatás híján nem értenek meg, — a zárszámadás tárgyalása üres formalitás, minden tartalom és lényeg nélkül. A többség hozzászólás nélkül fogadja el, anélkül, hogy átolvasta volna. Emiatt kénytelen megálla­pítani, hogy a tartománygyülés tagjai nem telje­sítik mandátumukszabta kötelességüket. Megálla­pítja a továbbiakban, hogy sem a decemberben tárgyalt költségvetésben, sem a zárszámadásban nem találja nyomát a dr. Meznik által beígért hatalmas program meg­valósításának. R. Vozáry ezután rámutatott arra, hogy a kormánytöbbség 'által vlszautasltott magyar eiő­POZSONY, — Beszámoltunk arról a fé­nyesen sikerült gyermekvédelmi majálisról, amelyet a Csehszlovákiai Magyar Gyer­mekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület pozsonyi ihölgygárdája rendezett. A .majá­lisnak anyagi eredménye is minden vára­kozást felülmúlt. A majális jövedelmének és a jövedelem felhasználásának megállapítása céljából dr. Jandó Rezsőné, a pozsonyi helyi szervezet elnöke az elmúlt héten választmányi ülést ■hívott egybe s ezen hálás köszönetét nyil'*- vánitotta mindazoknak, akik a nagy siker érdekében közreműködtek. Ez alkalommal is kiemelte dr. Moravitz Zoltánná ügyve­zető elnök, valamint férjének, két fiának és az ügyvédi iroda egész személyzetének ön­zetlen és fáradhatatlan ügybuzgalmát a ma­gyar gyermekvédelem megalapozása és fej­lesztése érdekében. Különösen elismerés il­leti az ügyvezető elnököt azért a két kitűnő előadásért, melyben kifejtette a magyar gyermekvédelem nemzetfenntartó jelentő­ségét. ■ i | ■ Dr. Jando Rezsőné megemlékezett még dr. Fleischmann Gyuláné áldozatkész te­vékenységéről, továbbá köszönetét mon­dott a főiskolai és középiskolai leányoknak és a cserkészcsapatnak, valamint a követ­kező magyar leányoknak: Fleischmann Baby, Farkas Irén, Friebeisz Felicia, Gállffy Emília, Hantke-Halmi Juliska, Kirchner Éva és Metzl Dodynak. A majális anyagi eredménye Ezek után dr. Moravitz Zoltánné beszá­molt az első majális anyagi eredményéről. Beszámítva az erre a célra befolyt adomá­nyokat, a majális jövedelme elérte a tízezer koronát. Ez alkalommal is áldozatkészségé­nek páratlan jeleit szolgáltatta a magyar társadalom. 200 koronát adományozott W, A. dr. Friedrich Zoltánné utján; egyenként 100 koronát Petravich Gyula magyar királyi konzul, dr. Glaser Imréné, dr. Fejér Mik- sáné és egy kereskedő; 50—50 koronát dr. Szemző Pál ügyvéd, dr. Balás Imre (Kék­kő), Rovó András, dr. Sporzon Gyuláné, legfelső bírósági tanácsos felesége, Bayer- né és egy névtelen: 45—45 koronát Flórián János, Guzeo Sándor és dr. Neményí; 40— 40 koronát Fleiscbhacker Ferenc kamarai tanácsos, Endreffy János evangélikus lel­kész és dr. Leubner; özv. Linzbóth Mihály- né 35, László Miklósné 30, Bacsák Gyula 25; 20—20 koronát Bartal Iván, dr. Szegő, Torma Károly, dr. Gothe Árpád, Szalay, Udvardi, Bojtos József, Gazzuly Ferenc, Szulovisziky Béláné, dr. Tburóczy és Kost- ka; 15—15 koronát Kontsek György, Mergl Károlyné, Gregár Mária, Levatich István, dr. Jamnlczkyné, Sdherz Rezső, dr. Demjan János, Krum'l mérnök, dr. Emery, Rácz Ká­roly, Ruzinsziky, Dalotty, Stefan és még mások. A Mayer ée Levius céges cukor sütemé­nyeket ajándékoztak 210 korona és 160 ko­rona értékben; a Flórian Jánosné által ado­mányozott feketekávé jövedelme 179 koro­na; Schef'fer Vilmosné, Mészáros Béláné, Holderer és Matador cégek gyermekjáték­szereket; dr. Friedrich Zoltánné élelmisze­reket 78 koronáért; a „Bamad" cég iifj. Sprinczl Ferencné utján tejfelt és tejeska­kaót és egyéb cégek husit és zsirt adomá­nyoztak. Klatt Románná egy magyar asszony szép és követendő példáját szolgáltatta, ameny- nyiben egy egy teljesen felszerelt vándorikosarat ado>- mányozott gyermekágyi fehérneművel és csecsemőkelengyévd; hasonló áldozatkészséget nyilvánítottak egy magyar leányiskola növendékei az igaz­gatónő és Z. J. tanárnő lelkes kez­deményezése folytán, továbbá K. D.- né és egy „magyar anya“j dr. Moravitz ÉRSEKÚJVÁR. - A Magyar Gyermek­védő Egyesület érsekujvári fiókja e napok­ban tartotta közgyűlését özv. Hegedűs Kál­mánná elnökletével. Az elnöki beszámoló­ból rendkívül nagyarányú munkateljesít­mény bontakozott ki, amely az egyesület első évének minden várakozást felülmúló sikerét mutatja. Az elmúlt évben a Tatarik Emil tanító vezetése alatt álló szigeti tá­borban 40 gyermeket nyaraltattak a Nyit- ra-parton, 15-öt a rendkívül áldozatkész, nemesen gondolkodó udvardi lakósság, s ötöt az ugyancsak áldozatkész tardoskeddi lakósság látott el. Két gimnazistát a cser­késztáborba küldött el az egyesület, mig az iskolaév folyamán 8 szegény vidéki bejáró­diák kapott ingyen ebédet az egész év fo­lyamán. Az egyesület első évi költségveté­se megközelítette a 10.000 koronát. Az idei program Magas színvonalú vita után kialakult az egyesület mostani programja. A Tatarik- strandon ezévben is 40—50 rászoruló gyer­meket nyaraltatnak. Miután az udvardi és tardoskeddi tehetős családok ismét lelkes készségüket fejezték ki a városi gyermekek nyaralta tására. az egyesület gondoskodni kíván a sze­gény udvardi és tardoskeddi gyermekek nyaraltatásáról is s ezért akciót indít a délszlovákiai földbirtokosoknál, tehetős gazdáknál és más családoknál, hogy vál­laljanak négy hétre szegény falusi gyer­mekeket teljes ellátásra. Ennek szociális és népnevelési szempontból is felbecsülhetetlen jelentősége lehet. (A je­lentkezéseket hálásan fogadja özv. Hegedűs Kálmánná, Érsekújvár, Törökszalasztó-uc- ca.) Ezt a revánsot a városi közönség há­lája jeléül megérdemlik a kedves és áldo­zatkész udvardiak és tardoskeddiek, mert Zoltánné rádiőelőadásának honoráriumát (100 koronát) adományozta. A majális nagy sikerére való tekintettel a választmány kimondotta, hogy a nyár folyamán 39 magyar gyermeket küld üdülő telepre, elsősorban a pozsonyi YMCA vadregényes fekvésű táborába. Az egyesületi tagok száma már megkö­zelíti a háromszázat. Dr. Demjan Jánosné indítványára a po­zsonyi szervezet érintkezésbe lép a lelkes magyar lelkészi karral a gyermekvédelmi mozgalom felkarolása érdekében. Felkészülés a jövő feladataira Ezután dr. Moravitz Zoltánné beszámolt azokról a lépésekről, melyeket a helyi szervezet vezetősége már megtett arra az esetre, ha életbe lép a nemzeti népcsoportok kulturális és szociális auto­nómiája. Ebben az esetben a Magyar Gyermekvédő Egyesület azonnal bejelenti igényét az ösz- szes magyar vonatkozású anya- és gyer­mekvédelmi intézmények átvételére. Vagyis követelni fogja, hogy a magyar anyák és a magyar gyermekek gondozása és vé­delme magyar nemzeti alapon történjék. Miután ezen nemzetmentő munkához ha­talmas társadalmi szervezetet kell teremte­nünk, felhívja a pozsonyi szervezet a magyar hölgyeket, anyákat és leányokat arra, hogy teljes számban csatlakozzanak eh­hez a nemzetmentő munkához, Dr. K. L, nemcsak nagyszerűen tartották a gyerme­keket, hanem sokesetben tetőtől talpig ki is öltöztették. Népünnepély a szigeten A rendkívül agilis munkát kifejtő egye­sület a tagdíjakon és adományokon kivül elsősorban rendezésének jövedelméből él. A farsangi szezonban emlékezetesen nagy sikert aratott a teadélután. Most nagyszabású nyári mulatság rendezését határozták el junius 29.-én, Péter-Pálkor a Tatarik-strandon, A nagyarányúnak Ígérkező mulatság megrendezésére külön bizottságot küldöttek ki. Wilkins uj északsarki expedíciót tervez OSLO. — Sir Hubert Wilkins 12.000 fontért uj tengeralattjárót építtetett, amely­nek segítségével a jövő tavasszal kilenc társával együtt az Északi Sarkra fog utaz­ni. A tengeralattjáró, amely speciális acél­ból készül, harminc méter hosszú, öt méter széles és 540 tonna súlyú. Wilkins reméli, hogy a tenger feszine alatt tiz méternyire szükség esetén öt napig is tud tartózkodni. Egyébként a tengeralattjáró szántalpakkal Iu föl van szerelve, úgyhogy a jégen is le­het vele haladni. Nyolc megfigyelő ablaka van a hajónak, amelyen keresztül a tenger-* áramlásokat és az északitengeri állatvilág got figyelni lehet. Wilkinsék a Spitzbergák- ról utaznak az Északi Sarkra és onnan ai Behring-tengeren keresztül akarnak vissza* térni. Tudományos körökben nagy érdeklőd déssd tekintenek Wilkins yáHajJko^ása jeléji Az érsekujvári szervezet nyári munkaprogramja

Next

/
Thumbnails
Contents