Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-12 / 134. (4577.) szám
1938 junius 12, vasárnap. 11 SíJimÁzKötitoKminRA. A szlovákiai magyar irodalom nagy napjai a magyar főváros könyvünnepén A szlovákiai magyar könyv ötödik seregszemléje a Petőfi- uccai könyvsátorban ■ ■ A magyar társadalmi élet kitűnőségeinek szeretetteljes érdeklődése Íróink müvei iránt ■■ BUDAPEST* — (Szerkesztőségünktől.) Ez a város, amelynek lakossága szorgalmas, műn kás és reális s csak ritkán ér rá ünnepelni, egy hónap óta a szakadatlan ünnepség hangulatában él. Természetes, hogy azok a magasztos ünnepségek, melyek falai között lejátszódtak és lejátszódnak, nagy hatással vannak a város lelkiségére, lakóinak szellemi és lelki megnyilatkozásaira. Az elmúlt hónap utolsó napjait a lélek iegmagaszitosaíbb ünnepei aranyozták meg. A világ minden sarkából egybegyült a katolikus hívők tömege, hogy szive mélyéből mutassa be hálaáldozatát az Eucharisztiában rejtőző Krisztus Királynak. A kongresszus magasztos eseményeihez a Szent Isitván-év ünnepélyes egyházi megnyitása csatlakozott. Ragyogó keretekben bontakozik ki a Szent István-év, amely a vallásos és nemzeti érzés reneszánszát hozza meg millió lélekben. A lelkiség ünnepeinek ezeknek a ragyogó napjaiban junius első felében a szellem ünnepe is szót kér a magyar főváros gyönyörű nyarában. . A magyar könyv tartja most háromnapos hadjáratát a főváros uccáin. A magyar könyv, amely a magyar léleknek legszebb, legértékesebb és legigazabb tükré. A magyar könyv, amely a krónikamásoló barát korától kezdve a modern rotációs szörnyeteg amerikai arányú termeléséig mindig hűséges kalauza, barátja, vigasztalója, fegyvertársa volt a műveltségre áhitó, a kultúrát, haladást szomjazó magyar léleknek. A könyvnap jól bevált intézménye nagyszerű propagandája a magyar könyvnek és az abban megnyilatkozó magyar kultúrának. Az irodalmat és az írótársadalmat egészen közellhozza az olvasóközönséghez, az ucca egyszerű járó-kelő emberéhez. Hangosan kelleti magát, mintha vásári portéka lenne, de mindenki tudja: eladó és vásárló egyaránt, hogy az az áru, ami itt sátorba került, nem talmi portéka, a nemzetközi piacon is nagy értéket jelentő magyar szellemiségnek java termése. Nem csoda, hogy a könyvnek ezek a háromnapos hadjáratai évről-'évre növekvő erkölcsi és anyagi sikerrel járnák. Az egységes magyar lélek és szellemiség sehol nem nyilatkozik meg bensőségesebben és szemléletesebb módon, mint a könyvnapon. Nemcsak abban nyilvánul meg ez a lelki és szellemi egység, hogy azonos nyelven, az édes magyar nyelven íródnak könyvek Brassótól Pozsonyig és Kassától Szabadkáig, hanem a hasonló kulturidéálokban is. Ezt minden magyar érzi és tudja. És ezért fogadja évről-évre a testvérnek 'kijáró szeretettel Budapest közönsége az erdélyi, a vajdasági és a szlovákiai magyar írókat és irodalmat. Ez a bensőséges szeretet és lelkes érdeklődés az idén is éppen olyan arányokban bontakozott ki, mint eddig* Két rokon sátor áll egymás közvetlen közelében az idén is a magyar főváros legszebb, legforgalmasabb helyein. Az egyik az erdélyi Szépmives Céhnek már külsőségeiben is erdélyi levegőt árasztó hatalmas könyvsátra a Szervita-téren, a másik a Csehszlovákjai Magyar Irodalmi Szövetség sátra alig kétszáz lépésnyire innen, a főposía közelében, a Petőfi Sándor-ucea hatalmas forgatagában, De a szlovákiai irodalomnak mén egy kultur-rakfára van itt a könyvnapon, még pedig a Kecskeméti-uccán, a Stúdium könyvesboltja előtt, ahol a bácskaiakkal és néhány erdélyivel együtt a pozsonyi Toldy Körnek és a „Minerva" folyóiratnak köre vonult ki ünnepi áruival. Az erdélyiek sátra ugyanaz, mint amelyikben (már ötödik esztendeje gyönyörködünk: a Koós Károly által tervezett, székely kopjafákkal határolt emelvény. Kemény János bárónak, a kitűnő írónak, lelkes irodalombarátnak és az erdélyi magyar irodalmi élet megszervezőjének és vezetőjének irányítása mellett itt árusítják előkelő erdélyi magyar urihölgyek az erdélyi magyarság legjelesebb szellemi termékeit. Mondanunk sem kell, hogy Nyirő József és Tamási Áron könyveinek van I a legnagyobb sikerük, de a többiek munkái is meghódították az irodaija a számos érdeklődőnek a Nemzeti Kultúra most megjelent első számát, ezt a hatalmas kulturdokumentumot, amely bizonysága ir mi értéket felismerni tudó közönséget. Az erdélyiek régóta „befutottak", ők csupán évről-év- re a már kiépített pozíciókat szilárdítják meg. A Sajóparti kunyhóban nyiresi Tidhy Kálmán kitűnő művészünk és írónk artiszíilkus alkotásában vonult ki az idén is az ünnepi köntösbe öltözött szlovákiai magyar irodalom. A „Kazinczy Könyvbarátok" felirat a kunyhó homlokzatán hirdeti és tanúskodik mellette, hogy a szellemi élet folytonossága meg nem szünhetik a szlovákiai magyarságban, hogy az az érdemes kezdeményezés, amely a „Magyar írás" működésének legjelentősebb alkotása volt: a könyvnapon való részvétei és az egyetemes magyar szellemi életbe való bekapcsolódás, hagyományt teremtett és a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség gondoskodott ennek a hagyománynak folyamatosságáról, amikor az idei könyvnapra felhozta a szlovákiai magyar könyvet és azt a már ismert helyen, a már ismert, szeretett és keresett milliőben a budapesti olvasóközönség elé tárta. Amikor figyelő szemlénket tartjuk a szlovákiai könyvsátrak körül, mind a kettőben élénk sürgés-forgás. Ha előkelő látogatókról irtunk, akkor ezek a beszámolóink tulajdoniképpen 'mindkét sátorra vonatkoznak, mert akik meglátogatták az Irodalmi Szövetség kunyhóját, azok felkeresték a Minerva sátrát is. A Sajóparti kunyhóban Révay Istvánnénak és dr. Staud Gábornénak a felügyelete és állandó részvétele mellett folyik a munka. De itt van állandóan a szövetség lelkes elnöke, dr. Staud Gábor is, aki büszkén muitogatdalmunk és szellemi életünk intenzitásának, erejének. Nagy sikere van a folyóiratnak és igen nagy sikere van a Borsody István szerkesztésében megjelent kitűnő műnek, amelyet Az Ország Útja cimü budapesti társadalmi szemle könyvnapi újdonságképpen hozott ki. Ez a hatalmas kötet — mint ismeretes — a legbeavaíotíabb tollak feldolgozásában ismerteti a csehszlovákiai magyarság húsz kisebbségi esztendejének történetét, kulturális, politikai, gazdasági életét, szóval a szlovákjai magyar kisebbséget hozza közel a más országokban élő magyar olvasóközönséghez, A Tátra-ikönyveknek, különösen a szlovákjai városképeknek, Tamás Mihály uj novelláskö- tetének és Darkó István „A deszkaváros" cimü regényének van még nagy kelendősége. És amit elsősorban kellett volna említenem, a Mécs-kötetnek. Autogram-ostrom Mécs elten Mécs László minden könyvnapon fenn van a magyar fővárosban, most is feljött és a| Minerva sátrában, meg az Irodalmi Szövetség kunyhójában órákat tölt, hogy ki tudja elégíteni az autogram-igénylők seregét. Csak néhány példa arra a népszerűségre, amely a kisebbségi magyarság vezető költőjét környékezi: | Egy vidékről érkezett házaspár reggel kereste Mécs Lászlót, mert délben el kellett volna utazniok. Amikor megtudták, hogy Mécs 12 és 2 között ad autogramot a Sajóparti kunyhóban^ elhalasztották az utazásukat. Szerencsére abban a pillanatban értek a kunyhóhoz, amikos Mécs éppen elkészült onnan és igy még alá tudták íratni a Mécs-kötetet. Más példa. Lelkes szemű fiatalok serege özönlik a sátor éllé. Kezükben fénykép-tabló, a gyakorlott szem rögtön észreveszi, hogy érettségi-tabló. Valóban a tanárképző intézet gyakorló iskolájának növendékei, akik most maturáltak. És ‘az érettségiről egyenesen ide vezetett az ütjük. Mindnyájan Mécs verseskötetét keresték. Boldogságuk akkor emelkedett tetőfokra, amikor aláírást is kaptak a könyv első oldalára. A társadalmi élet kiválóságai egymásután keresik fel sátrainkat. Pénteken a díéli órákban, amikor legnagyobb a „kereslet", az Irodalmi Szövetség sátrában a következő látogatásokat jegyeztük le: József királyi herceg az idén is az első magas látogatónk volt a második nap délelőttjén. Révay Istvánné, Stand Gábor és Mécs László üdvözölte a királyi herceget a sátor előtt. Mécs László verseinek most megjelent francia fordítását ajánlotta fel. A királyi herceg nagyon élénken és behatóan beszélgetett el Mécs Lászlóval a nagysikerű francia kőrútról. Megvásárolta a szlovákiai városképeket, Darkó regényét, Aixinger László Pozsonyról szóló és Sziklay Ferenc Kassáról szóló városrajzát. Teleki Pál gróf kultuszminiszter, aki tudvalevőleg kiváló földrajztudós, elsősorban szintén Aixinger és Sziklay könyvei és a szlovákiai városképek iránt érdeklődött. Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter az uj szépirodalmi termést vette meg. Délben tett látogatást a kunyhóban Szendy Károly, Budapest polgármestere, aki nagyobb bevásárlást eszközölt. Sorra jönnek mindazok, akik már régi ismerőseink, de jönnek az uj barátok is. Azonban nemcsak pesti vendégeink vannak, szlovákiaiak is sűrűn adják egymásnak a kunyhó kilincsét. Ma délelőtt Révay István, Andrássy Manó, Károlyi Lajos tartózkodott hosszabb ideig a sátorban. A sátor előtt pedig annyi a vásárló, hogy a hölgyek alig győznek csomagolni. Az idei könyvnap sikere a szlovákiai magyar könyv szempontjából egyáltalán nem marad el a múltak nagy sikerei mögött. Imrédy Béta minisztereInöh meglátogatta a szlovákiai magyar könyvsátrat BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szombaton, a budapesti könyvnapok utolsó napján is élénk volt az élet a szlovákiai magyar könyvsátrak előtt. A közönség szeretettel és lelkesen vásárolja a szlovákiai magyar irodalmi termés legfrissebb gyümölcseit. Előkelő látogatók keresik föl mind a Petőfi Sándor-uccában levő Kazinczy-sátort, mind pedig a Kecske- méti-uccában levő Minerva-sátort. Az előbbinél Szendy Károly polgármester tegnapi Magyar ember szavazólistájának száma: Pozsonyban 8 Komáromban 5 Poprádon 1 Párkányban 1 Magyar ember az Egyesült Pártra szavaz! látogatása után ma Schuller Dezső alpolgármester és Feleky Ferenc tanácsnok jelent meg és nagymennyiségű könyvet vásárolt a magyar főváros részére. A sátor látogatói között volt Kemény János báró, az erdélyi magyar irodalom ismert vezére, azonkívül a sátorban tartózkodott gróf Des- sewffy Gyula és Barankovics István, Az Ország Útja kitűnő szerkesztői, továbbá gróf Károlyi Lajos, Nesnera Ödön és felesége, Haupt-Stummer Gertrud bárónő. A szlovákiai magyarság reprezentánsai és irói közül állandóan a sátorban tartózkodik Ké- vay István, Staud Gábor, Bolya Lajos és Szombathy Viktor. Kobr Milos budapesti csehszlovák követ személyesen nem tudott ugyan eljönni, de maga helyett a követség egyik tanácsosát küldötte el a sátorhoz, ahol Révay Istvánné, Staud Gáborné, gróf Dessewffy Gyuláné, Tuboly Mária, Somogyi Szilveszterné és Németh Lórántné segédkeznek az eladásnál. A két sátor között osztja meg magát Mécs László. Hol itt, hol ott bukkan föl alakja és alig győzi a sok autogramot adni. A Minerva-sátornak, ahol az elárusitás munkáját Sennyey József né, dr. Kozma Ferencné, dr. Urr Ida, Berde Mária és Sónyi Alice intézik, ma előkelő látogatója volt. Megjelent a sátorban Imrédy Béla miniszterelnök és felesége, továbbá Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Ravasz László református püspök. Általában megállapítható, hogy a szlovákiai magyar irodalom a budapesti könyvnapokon általános nagy sikert és elismerést aratott.
