Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-12 / 134. (4577.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, télévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2. Ki. A szlovákiai es kárpátaljai magyarság politikai napilapja LEVÉL A POZSONYI MAGYAROKHOZ (d) Mire ezek a sorok Szlovákiába ér­nek, akkorára már igen sok helyen vége lesz a községi választás szavazási aktusá­nak. Elsősorban nyugaton, Pozsony vidé­kén jut el ez az üzenetünk idejében a vá­lasztási urnák elé készülő magyarok kezé­be. E szavaink tehát Szlovákia fővárosá­nak magyar szavazóihoz szóljanak. A pozsonyi magyarság a három nemzet ősi szép városának a legkisebb népe, a hi­vatalos statisztika szerint csak 16 százalé­ka a lakosságnak, de a magyarság pártja eddig mindig a legelső, legerősebb pártja volt a város parlamentjének, szavazatainak száma meghaladta a húsz százalékot. De a hivatalos 16 százalék miatt a városi koalí­ció a városházán megszüntette a magyar nyelvhasználatot, a magyar szó töröltetett az uccai föliratokról és a közvállalatok nyelvhasználatából, sőt a kereskedők nagy­része —■ anélkül, hogy erre bármilyen tör­vény vagy szabály lenne — mohó készség­gel még a kereskedelmi cégtáblákról és ki­rakatokból is kiszorította a magyar nyel­vet. Húszezer pozsonyi magyar polgár nyelve némult el igy a városházán és a vá­ros üzemeinél. Pozsonyi magyarok, mai szavazatotokkal elsősorban azt kell köve­telnetek, hogy a magyar nyelv újból meg- zendülhessen városotok hivatalaiban. Sza­vazatotok egyenként véve néma hang, de tízezer más ugyanolyan szavazattal együtt nagyon is messzehangzó kiáltás, olyan han­gos visszakövetelése a magyar nyelv jogá­nak, amit nemcsak Prága, de a nemzeti ki­sebbségek uj protektora, London és Páris is meg fog hallani. Az Egyesült Párt az egyetlen politikai szervezet és hatalom, amely a nyelvi egyenjogúsításért küzd, azt ki tudja harcolni és rövidesen ki is fogja harcolni. Azoktól ne várjátok a magyar nyelv jogának fölkarolását, akik nemcsak a pozsonyi, hanem a kassai és ungvári vá­rosházán is a magyar nyelv használatának eltörlése mellett szavaztak. Ne felejtsétek el, hogy kik voltak azok, s hogy köztük vol­tak a csehszlovák pártok magyarjai is. Ma ez utóbbiak megint magyarkodnak, de mi a magyarságot nem a szavak, hanem tettek szerint mérjük. Ezek, — amikor a magyar nyelvhasználat eltörléséről volt szó —- a vitában a magyar nyelv mellett szavaltak, de a szavazásnál a magyar nyelvhasználat ellen szavaztak. Nem. szavalni kell a ma­gyar ügy mellett. hanem tenni: szavazni. Ezt a tettet várja el a magyar nyelv szent ügye ma minden pozsonyi magyar válasz­tópolgártól, azoktól is, akik a magyar nyelvhasználat megszűnését kimondó vá­rosházi koalíció valamelyik pártjának adták oda eddig szavazatukat. De a magyarság választási győzelme nemcsak a magyar nyelvjogokért való dia­dalmas sikraszállást fogja jelenteni, hanem az igazi önkormányzatért való harcunk elő­nyomulását is. A pozsonyi koalíció pártjai mind meg vannak elégedve az eddigi kine- vezéses rendszerrel, csak az ő tagjaik sorá­ból került ki a képviselőtestületek tagjai­nak kinevezett egyharmada. A magyarság­nak nem érdeke ennek a rendszernek a föntartása, mi a tisztára választott tagokból álló és kinevezett tagoktól mentes községi, járási és tartományi képviselőtestületekért küzdünk. A német és magyar ellenzéknek a jövő héten megkezdődő kiegyezési tár­gyalásokon az első föladatai közé fog tar­tózni á tisztára Választásokon nyugvó*, ti ta népképviseletre épülő demokratikus ön- kormányzat megvalósítása. De győzelmünk nemcsak a magyar nyelv és a demokrácia győzelme lesz, hanem a szociális igazságosság győzelme is. Mert Pozsonyban a magyar kérdés elsősorban szociális kérdés. A magyarság a szociális tekintetben leggyengébb rétegekből tevő­dik össze. A földreform után munkanélküli­vé vált magyar földmunkások fölszivárgá­sával fölszaporodott a külvárosi nyomorta­nyák magyarsága, jobb munkaalkalmakra, a munkaalkalmak igazságosabb városi el­osztására van szüksége, gyermekeinek ma­gyar iskolák kellenek. A magyarság Egye­sült Pártja most az egész vonalon, az áWa­mi, önkormányzati és gazdasági élet min­den vonalán ki fogja küzdeni a magyar részarányt, a törvényes magyar kvótát. A kijáró magyar életteret, a magyar szellemi és fizikai munkásoknak egyaránt. A városi iskolákra költött milliókból a magyar isko­lákra eső részt. A városi szükségmunkák­nál a magyar napszámosra eső részt. A ma­gyar kulturális és szociális egyesületek ré­szére a segélyezés törvényes magyar há­Páris a „lehető legliberálisab^" nemzetiségi statútumot vári© a lővőhefi tárgyalásoktól Osusky tolmácsolta Prágának a francia kormány álláspontját ■Hodia tárgyalása Newton angol követtel ■ Mastny szintén Prágában ■ Csak a ssokoJHnnepségek Után, julius második hetében kerül a parlament elé a nemzetiségi statútum Anglia két megfigyelőt küld a szudétanémet vidékre PR AGA. — A kormány politikai bizott­ságának szombati ülésén Hodza miniszter- elnök beszámolt a politikai minisztereknek arról a megbeszéléséről, amelyet a kor­mányelnök Newton prágai angol követtel és Osusky párisi csehszlovák követtel foly­tatott. Osusky ugyanis Bonnet francia kül­ügyminiszterrel való hosszabb értekezlete után ismét Prágába érkezett, hogy szemé­lyesen tájékoztassa Prágát a francia állás­pontról. Tegnap délután Osusky Hodzánál volt, este pedig a köztársasági elnök látta vacsorán. Ugyancsak Prágába érkezik Mastny berlini követ is. E követjárásból látható, hogy a nemzetiségi kiegyezés kér­dése döntő stádiumba jutott. A kormány politikai bizottságának mai ülése három óra hosszat tartott. Mit vár Páris Prágától? A félhivatalos Prager Presse Osusky prá­gai tartózkodásával kapcsolatban Parisból a következőket jelenti: — Párisban azt várják, hogy a választá­sok lebonyolítása után a kisebbségek telj­hatalmú képviselőivel a nemzetiségi statú­tumra vonatkozó tárgyalások döntő stá­diumba fognak lépni. A félhivatalos párisi Le Temips írja: — Osusky a csehszlovák kormány előtt tolmácsolni fogja a francia kormány ama kívánságát, hogy a vasárnapi községi vá­lasztások után a szudétanémeteknek a le­hető legliberálisabb statútumot nyújtsa. Két német javaslat A cseh lapok közléséből megtudhatjuk, hogy a szudétanémet part voltaiképpen két emlékira­tot terjesztett be. Az egyik a karlsbadi nyolc pontot ismétli meg, a másik pedig a nyolc pont magyarázatát nyújtja. Annyi bizonyos, hogy a­kormány annak ellenére, hogy a kacrlsbadi pon­tok nyilvánosságra hozatala után az egész cseh kormánysajtó kereken elutasította a német kö­veteléseket, most nem adott azonnal választ, hanem a kormánypártok és az alkotmányjogi szakértők elé utalta az emlékiratot. Mindaddig, amig a válasz nem lesz meg, a kormány nem tájékoztatja a közvéleményt a német emlékirat tartalmáról. Hasonló titoktartást vár a kormány német részről is. A további eljárás az lesz, hogy a kormánypártok mindegyike kifejti álláspont­ját a német javaslattal szemben, ezt az álláspon­tot megint a kormány alkotmányjogi szakértői is véleményezik és csak ezután jut el a válasz a szudétanémet párthoz. Parlament: a szokolünnep- ségek után A kormány úgy tervezi a munkát, hogy a nemzetiségekkel való tárgyalások, amelyek a választások utáni hullámok lecsillapodása után körülbelül kedden vagy szerdán veszik kezde­tüket, junius végéig véget érjenek. Közben a nemzetiségi kiegyezésre vonatkozó részleteket a kormánypártok is állandóan tárgyalni fogják, úgyhogy a nemzetiségi reform parlamenti tár­gyalása már simán menne. A reform a parla­ment elé valószínűleg csak a szokolkongresszus főünnepségei után, julius második hetében kerül. A miniszterelnökség szakértői most dolgoz­nak a nemzetiségi statútum tervének harmadik szövegén. Mit tudhat meg a közvélemény Valószínűnek tartják, hogy a kormány már a választások utáni napokban általános vonások­ban tájékoztatni fogja a közvéleményt arról, hogy mi volt az a munka, amely a kormányt he­tekig oly intenzive foglalkoztatta. A németek­kel és a magyarokkal folytatandó tárgyalások anyagából csak azt fogják fokozatosan nyilvá­nosságra hozni, amire nézve a tárgyaló felek megegyeztek. Hivatalos angol megfigyelők a szudétanémet vidéken PRÁGA. — A Prager Abendzeitung jelenté­se szerint Newton prágai angol követ tegnap délután meglátogatta Hodza miniszterelnököt s vele időszerű kérdésekről tájékozódó beszélge­tést folytatott. Egyebek közt a nemzetiségi kér­dés jelenlegi állásáról beszéltek, Anglia, amely a világbéke szempontjából nagy jelentőséget tu­lajdonit a csehszlovákiai eseményeknek és a leg­nagyobb súlyt helyezi a független hírszolgálat­ra, a csehszlovák kormány engedélyével meg­vizsgáltatja megfigyelői utján az esetleges inci­denseket. Ebben a törekvésében az angolokat valamennyi csehszlovák hatóság készséggel fog­ja támogatni. Hyen megfigyelő lesz az angol katonai attasé uj beosztott tisztje, Sutton-Pratt őrnagy és Peres Péter reichenbergi angol kon­zul* Az angol hírszolgálati terv előzményei Az angol megfigyelőkről a öeské Slovo egye­bek közt a következőket Írja: Anglia érdeklő­dése a csehszlovákiai események iránt állan­dóan fokozódik és igy felmerült az állandó tu­dósító kiküldésének szüksége is. Hosszú éve­ken át a világ közvéleményét a harmadik biro­dalom elrajzolt .propagandája -látta d, ez ellen. Csehszlovákia nehezen védekezhetett, mert a támadó propaganda mindig előnyben van. — A lap jelentése szerint az angol kormány a cseh­szlovák kormánnyal tárgyalásokat kezdett az irányban, hogy London kiszélesíthesse Prágá­ban hírszolgálatát, aminek révén állandó és rendszeres információkat szerezhet a csehszlo- aaéjjjcekeől. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2 - Ke Ma: Kis Magyarok Lapja *fi|® MjT I XVII. évf. 134 (4577) szám ■ Vasárnap ■ 1938 junius 12 Szerkesztőség: Prága II., Panská u l i c e 12. II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice lí, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1, SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA.

Next

/
Thumbnails
Contents