Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-01 / 100. (4543.) szám

Budapesti tevéi r (Ző.) BUDAPEST. - Azok mellett a liapról-napra változó kusza és izgalmas, fe­lelőtlen és könnyelmű, kiagyalt és izga asi a szánt, valótlan és hazug hircszte esek mel­lett, amelyek a magyar politikai élet arcú a- tát átmenőén eltorzítják, valóságos üdülés az a közel száz gépíróit oldalra terjedő je­lentés, amelyet Szendy Karó ynak, Buda­pest népszerű polgármesterenek megbízásá­ból a dr. Horony-Pálfi Aurél tanácsnok ve­zetése alatt álló szociálpolitikai és közjóté­konysági ügyosztály hozzánk eljuttatott. Ebből a jelentésből a maga teljes valóságá­ban bontakozik ki egy milliós metropolis szociális gondoskodásának és munkájának hatalmas képe. Ez a kép természetesen in lcébb sötét alaptónusu. Hiszen a nyomor és nélkülözés, a munkanélküliség és az elesett- seg nem bírja el azokat a derűs színeket, amelyeket a jólét, a gondtalanság, a biztos megélhetés varázsol az emberek arcára. És ka ezen a polgármester által olyan nyilt be­csületességgel megrajzolt képen itt-ott egy derűsebb és vidámabb színfoltot is találunk, úgy ezt az a mindenre kiterjedő szociális gondoskodás vetítette a képre, amellyel Budapest székesfővárosa a maga szegényei­nek és közsegélyre szorulóinak az ügyét in­tézi. Minden milliós városnak megvannak a maga szegényei és minden milliós város tőle telhetőén bizonnyal gondoskodik is ezeknek a szegényeknek az ellátásáról. De egészen bizonyos, hogy a magyar főváros ezen a működési téren is elüljár, mert talán erejét meghaladó módon is gondoskodik azokról, akiknek az élet fukarul mérte ki a kenyeret. Lapozva ebben a jelentésben, hamarjában azt sem tudjuk, mit ragadjunk ki belőle, hogy megközelítően is számot adjunk arról a tevékenységről, amelyet Magyarország fővárosa a szociális nyomor enyhítése te­rén végbevisz. Nem állítjuk, hogy ez a gon­doskodás tökéletes és minden igényt mesz- szemenően kielégítő. De az alább olvasható adatokból mindenesetre az derül ki, hogy a magyar főváros vezetésére hivatott ténye­zőket áthatja a szociális kötelességteljesi- tésnek az a tudata és érzése, amely az élet minden olyan vonatkozásához elvezeti őket, ahol lehetőség kínálkozik rá, hogy segítő kezet nyújtsanak azok felé, akik önhibáju­kon kívül nem jutnak munkához, vagy aki­ket testi mivoltuk akadályoz a mindennapi kenyér megkeresésében. De ennek a szo­ciális munkának legjelentősebb és kihatá­sában bizonnyal legfontosabb része az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem terü­letén zajlik le. Vagyis ott, ahol ennek a munkának az eljövendő nemzedék fölneve­lése és megerősödése nézőpontjából kétség­telenül a legnagyobb szükség van. Megállapítható a jelentésből, hogy a gaz­dasági életnek kisebb-nagyobb eltéréssel megismétlődő jelenségei a főváros által tá­mogatott ínségesek számának és helyzeté­nek bizonyos állandósulását vonták maguk után. Ez az egyébként nem túlságosan vi-| gaszíaló körülmény mindenesetre megköny-g nyiti és gyorsabbá teszi a főváros segítő jj munkáját, mert hiszen az évek során szinte megrögzitett kereteket kell megtöltenie. A jelentés tanúságot tesz arról, hogy a magyar főváros részéről segélyezett munkaképtelen szegények és munkanélküli ínségesek szá­máról az ügyosztály pontos adatok fölött rendelkezik, amelyek egyöntetűbbé és köny- nyebbé teszik a segélynyújtást. Ezekből az adatokból az tűnik ki, hogy az így nyilván­tartottak száma a téli hónapokban éri el a maximumot, — februárban például 75.499- ct. Ez a szám szeptemberre, amikor a leg­több közmunka folyik, ötvenezerre csökken. Egészen kétségtelen, hogy ezekből a szá­mokból arra kell következtetni, hogy Buda­pest még a gazdasági viszonyok fokozottabb javulása esetén sem mentesül teljesen a munkanélküli ínségesek segélyezésének a terhétől. Ez azonban nem jelent sokat, mert még azokban a nagy városokban is, amelyek jobb gazdasági viszonyok között élnek, so­ha sincsen olyan időszak, amelyben nem volnának községéire szoruló szegények. Azt mondottuk az imént, hogy a magyar székesfőváros szociális gondoskodásának túlnyomó súlya az anya*, csecsemő- és gyermekvédelemre esik. A fővárosban föl­állított védőintézetekben az 1937-ik év fo­lyamán — a jelentés ennek az évnek az adatait ölelt föl — 7810 áldott állapotban lévő nőt és 9900 gyermekágyas anyát gon­doztak. Első életévüket cl nem ért csecse­mő 19.810, — hároméves életkort el nem ért gyermek 22.683 állott gondozás alatt. A védőintézetek 101.366 esetben látták el or­vosi tanáccsal a hozzájuk forduló anyákat, csecsemőikkel és kisgyermekeikkel együtt A védőintézetekben folyó orvosi munkát a védőnők gondozói tevékenysége egésziti ki. Ezek a védőnők a szükséghez mérten a lakásban keresik föl az anyát és ott ellenőr­zik, vájjon eleget tesznek-e az orvos utasí­tásainak? Nagy gondot fordít a főváros szociálpolitikai munkája során a csecsemők táplálására, amit legjobban bizonyít, hogy az elmúlt év folyamán 1032 csecsemő 610.577 üvegben 109.480 napi adag mes­terséges táplálékot kapott. Ezenfölül cse- csemőkelengyével is segíti az arra szoruló­kat és arról is gondoskodik, hogy a napi munkával elfoglalt anyák gyermekeit rész­ben a bölcsődékben, részben pedig a nap­közi otthonokban gondozza és ellássa. Egy­általában azt lehet mondani, hogy minta­szerű az a gondoskodás, amellyel Budapest fővárosa az anya-, csecsemő- és gyermek- védelem terén előljár. A napközi otthonok­ban való gondozás, amellyel természetesen a napközben szükséges kiadós élelmezés is együtíjár, még az elemi iskolai tanulókra is kiterjed. Külön fejezete ennek a szociális gondoskodásnak a magyar székesfőváros által eltartott árvaházakban nevelt gyer­mekek ügye. Hogy ezek az árvaházak mennyire a hivatásuk magaslatán állanak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy ilyen székesfővárosi árvaházból került ki többek között a főváros egyik legkiválóbb főtisztviselője, a két esztendővel ezelőtt el­hunyt Liber Endre helyettes polgármes­ter is. Hosszú sora volna elmondani mindazt, amit ez a jelentés a hatósági segélynyújtás terén föltár az érdeklődő előtt. Pénzsegély, lakbérsegély, tüzelőanyagsegély, szegény betegek ingyenes orvosi kezelése, ingyen gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök nyújtása, ingyenes gyógyfürdők, karácsonyi segély és egyéb címeken milliókat oszt el a főváros a lakosság szegény rétegei között. Ennek a szociális gondoskodásnak nem utolsó következése az, hogy Budapesten ma már nincsen koldus. Mert ezeknek a meg­segítése is hatósági utón történik és a Bu­dapestre vetődő idegen mindenesetre meg­elégedetten tapasztalhatja, hogy a nagyvá­rosi uccáknak ez a szánalmas látványossá­ga egy szegény ország milliós fővárosának uccáiról hiányzik. Egy nagyváros életének mélyén sok rej­telem és titok van, amely sokszor rávilágít olyan bajokra, amelyek mellett egyetlen ér­ző ember sem mehet el közömbösen. Meny­nyivel fokozottabb mértékben áll ez azokra, akik ennek a városnak az életét irányitant hivatottak, llgy látszik, hogy Budapest pol­gármestere, aki hivatali pályáján sokat és behatóan foglalkozott a szegények ügyével, magas közjogi méltóságában sem feledke­zett meg azokról, akik a köz segítésére rá­szorultak. Erről ékesen szóló bizonyságot szolgáltat az ügyosztály vaskos és alapos jelentése. Sörös Bélát jelölték püspöknek a vágmenti református lelkészek Egyhangú jelölés Balogh Elemér megüresedett püspöki méltóságéra PRAGA. — A vágmenti református lel­készkor most tartott értekezletéről a követ­kező jelentést kaptuk az értekezlet jegyző­jétől: —- A vágmenti református lelkészkör április 27-én tartotta értekezletét Vágsely- lyén a Horváth-féle vendéglő termeiben. Az értekezlet tárgysorozatán szerepelt a rövidesen megejtendő püspökválasztással kapcsolatos állásfoglalás is. A szóbajöhető jelöltek között a vágmenti lelkészi kör egy­hangúlag Sörös Béla losonci református lelkész, teológiai igazgató jelölése mellett foglalt állást. Bár az értekezlet értékeli egyéb jelöltek képességeit is, mégis az ál­talános vélemény szerint Sörös Béla az, akit eddig végzett munkája és nagy képes­ségei egyenesen és egyedül determinálnak a püspöki széjkre. Mint gyakorlati teoló­giai szakos, tanárember Sörös Béla nem­zetközi értéket jelent, A losonci református teológiai szeminárium egyik megalapítója, azóta igazgatója. Az ő személye volt és ma is a garancia, hogy a Losoncról kikerülő teológusok nemzetközi nívót nyertek és ér­téket jelentenek egyházunk és kultúránk szempontjából. Sörös az egészségét rááldoz­ta az intézményre. Kiváló egyházjogász, aki a református egyháznak az állammal való tárgyalásai során a megbeszéléseket vezette. Sokáig működött Budapesten, Skó­ciában tanult. Nagy nyelvtudása, angol, skót és amerikai összeköttetései kezességet nyújtanak arra, hogy Sörös Béla, akinek a református egyházi kiválóságok között befelé is a legnagyobb közéleti súlya van, kifelé is legméltóbb módon tud­ja és fogja képviselni az itteni magyar re­formátus egyházat. A lelkészi kör úgy érzi, hogy mikor Sörös Bélát a Dunáninneni Re­formátus Egyházkerület püspöki székébe ajánlja, egyházunk leginkább munkás férfia iránti mélységes háláját rójja le. Nagy katonai szemle lesz Prágában május 28-án PRAGA. — Benes köztársasági elnök öt- venegyedik születésnapján, május 28-án nagy katonai díszszemle lesz Prágában. A katonai szemlét ez alkalommal a város bel­sejében, a Vencel-téren rendezik. A leg­utolsó városi díszszemle 1933 október 28-án volt. A felvonulás a cseh Nemzeti Múzeum­nál kezdődik és a díszszemle a köztársasági elnök előtt a parlamentnél lesz. Az elnöki sátort épp úgy, mint Károly román király látogatása alkalmával a parlament előtt ál­lítják feL A május 28-ikai katonai dísz­szemle lesz a legnagyobb, amit eddig Prá gában rendeztek. A felvonuláson részt vesznek az összes fegyvernemek. IGYUNK KASSAI SORT! 12° PRIMUS 16° Set. FLÓRIAN GYÁRTJA: BAUERNEBL ÉS PIA R.T. KOSICE Anglia megkétszerezi repülőgépgyártását PRAGA, — A Londonból érkező hírek szerint az angol légügyi minisztérium meg­kétszerezi a repülőgépek gyártását. Minisz­terközi bizottságot alakítanak, amely gon­doskodni fog a repülőgépgyártás meggyor­sításáról. Együttműködve Franciaországgal egyidejűleg francia területen nagy benzin­raktárakat létesítenek. Anglia légügyi ere­jének emelését Rothermere lord a Daily Mailben azzal indokolta, hogy Németor­szág évente 7000 repülőgépet gyárt ezidő- szerint, de a termelést 14,000-re fokozhat­ja. Ha Németország üzemen kivüj is he­lyezi azokat a gépeket, amelyek már négy évesnél öregebbek, még akkor is 20.000 gép áll rendelkezésére. Ezért van szüksége Angliának arra, hogy erejének minden megfeszítésével szaporítsa repülőgépeinek számát. — KÉSŐBB INDUL MEG A LONDON— PRAGA—BUDAPESTI LÉGI JARAT. A London—Br üss ze 1—Fr an k f u rt—Prág a — Wi en— Budapest angol légi vonalat, mint Ismeretes, má­jus 2-án akarták átadni a forgalomnak. Az uj légi vonal megnyitását egyelőre elhalasztották. ’ 1938 május 1, vasárnap n* *»­B MEGSZÉPÍTIi SLTÜNTETIi A ejíPLÖKIT MÁJFOLTOKAT RÁNCOKAT, PATTA NÁS OKÁT MITESSZEREKET ____ j Kapható minden szakOztetbeii 11 Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb | I i iiniiE—inin uini*íI mi nf nnwTiMifi in— .........

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents