Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-31 / 124. (4567.) szám

Az Egyesüli Párt sorra elhódít ja az agrárpárt és a kommunisták volt bástyáit a magyar vidéken Újabb győzelmek a községi választásokon: Fámádon 80, Bősön 64 százalékos gyarapodás, Sárosorosziban az agrárok 15 mandátumából 8-at szerzett meg a magyarság -- Csak 8 magyar község választott -- Henlein: 92*2 százalék Prágában tíz százalékkal erősödön a kommunista párt A kongresszus után (*p) — Tündérmeséket beszélnek, akik visszatérnek a budapesti Eucharisztikus Kongresszusról: ilyen még nem volt, ennyi szépség és fény, s főleg: ennyi béke és har­mónia az emberek között, — ma, a hírhedt itfeszültség" legsötétebb napjaiban Közép- európában! Lehetetlen meghatódás nélkül végighallgatni vagy végigolvasni a beszá­molókat. Minden magyar felemelő érzéssel gondolhat arra, hogy akkor, amikor Európa más helyein zavar, rettegés és harag össz­pontosult, Budapest a béke és a charitás fővárosa lett, emberek testvériesülésének színhelye, még középeurópai embereké is, hümnosz a humanitás, a szelídség és a kiegyensúlyozott élet mellett. A világ a ma­gyar várost választotta, hogy a béke . szim­bólumává tegye és tüntessen emberi harag és emberi gyarlóság ellen, — mi magyarok boldogan könyveljük el a kitüntetést és méltók akarunk lenni hozzá. Amikor a vi­lág másutt idegesen vitatkozott, <— Ma­gyarország az emberi szolidaritás mellett tüntetett. A tridenti zsinat óta nem gyűlt össze ennyi egyházatya, mint most Buda­pesten, Európa egyik legszebb városában. A Duna királynőjének szivéből szállt az imádság az Egek Urához, hogy hárítsa el felőlünk a veszély fellegeit és hozza köze­lebb egymáshoz az embereket, akik elva- kultságukban nem akarnak igazságosak lenni és tiszteletben tartani egymás életér­dekeit. Háromszáz püspök, tizenöt bíboros gyűlt össze, s Budapest egy kicsit Róma lett, az örök város, a világ szellemi ura, ahol a jóság princípiuma tüntetett a gyűlölet prin­cípiuma ellen. A magyar főváros tudatában volt küldetésének, s méltó külső-belső kere­tet adott az Eucharisztikának. Talán a há­ború előtti idők óta nem fordult elő, hogy az elválasztott középeurópai emberek eny- nyi testvéri szeretettel, megértéssel és egy­más iránti tapintatossággal jöttek össze, mint most, s megölelték egymást, mint a ro­konok, akik sokáig haragban voltak, s most mégis megtalálták az egymáshoz vezető utat. Több, mint tízezer csehszlovákiai za­rándok vett részt a kongresszuson, sok ezer romániai és jugoszláv. A cseheket és a szlo­vákokat szlovák nyelven üdvözölte a ma- gyar pap, cseh és szlovák püspökeik veze­tése alatt külön összejöveteleket rendezhet­tek, mintha otthon volnának, s egyetlen pillanatig sem érezték, hogy idegenek eb­ben a városban és vannak dolgok, ami számukra tilos volna. Ugyanígy volt a többi nemzettel, — bárcsak a budapesti Eucharisztia példája megihletne másokat és követnék a megbékülésnek ezt az uj mód­szerét. A kongresszusról visszatért csehek beszélték elragadtatással, hogy először éreztek a háború óta igazán meleg rokon- szenvet és tapintatosságot egy másik du­nai államban. Nem is akarták elhinni, hogy komoly és végzetes viharfellegek gyűlhet­nek másutt valahol az európai égen, ha né­pek és nemzetek oly teljes és szelíd harmó­niában tudnak egyesülni, mint a kongresz- szuson. Nemcsak az elméletben, a katolikus alaptörvények szellemében volt meg a ki­békülésnek ez a hangulata, hanem a gya­korlatban is, s a magyar nemzet valóban keresztény odaadással simult az elvhez: szeretettel és krisztusi megértéssel fogadta a világ minden részéről, s főleg a szomszéd­ból özönlő zarándokokat. Nemcsak a kongresszus fejlődött a béke és a harmónia dokumentumává. A vissza­tértek csak jót 'beszélnek a magyar állapo­PRÁGA. — A vasárnapi községi válasz­tások minden különösebb incidens nélkül folytak le az országban. Egyedül a szudéta- német Eibenberg községben volt vérontás, az ottani német szociáldemokrata és kom­munista párthivek megtámadták a szudéta- német párt embereit és revolvergolyókkal három embert megsebesitettek. Prágában a kerületi választásokat tar­tották meg s a választási érdeklődés mint­egy hatezer fővel alacsonyabb volt, mint előző vasárnap, amikor a főváros száztagú központi képviselőtestületét választották meg. A választási urnák közelében gyűjtő- szelencéket állítottak föl és nemzetvédelmi célra a fővárosban 830 ezer koronát ado­mányoztak a szavazó polgárok. A prágai választásokon megint erős balratolódás mu­tatkozott: megerősödött a kommunista és a cseh nemzeti szocialista párt. A prágai kép­viselőtestületekből végképpen kibuktak az tokról is és örömmel állapítják meg, hogy az elmúlt hetekben kolportált rémhírek tart­hatatlanok. Az Eucharisztia szelleme dia­dalmaskodni látszott a magyar politikában is. Lehet, hogy az osztrák-német csatla­kozás után átmenetileg némi idegesség ke­letkezett Budapesten, de az egészséges ma­gyar erő és szellem hamarosan legyőzte az izgalmat. Magyarország fölegyenesedett. Szó sincs többé azokról a zavarokról, ame­lyek híreit kéjelegve kürtölte világgá egy hónap előtt a magyarellenes klikksajtó. Erős és egészséges kormányzat vezeti az országot, a hibákat leépítették, a gépezet kopott alkatrészeit kicserélték, a kerekeket megtisztították s ma hibátlanul működik is­mét a gép. Magyarország nem hullott sem­miféle szélsőségbe. Nem cselekedett érdekei ellen. Kiegyensúlyozottan áll a külföldi erők ütközőpontjában, nem kapkod, nem mene­kül a megadásba. A háború óta nem állt oly nehéz választás előtt a nemzet, mint ezekben a napokban. A helyzet gyakran kritikus volt, de már látni, hogy az ország független tud maradni s a kormányzat meg­találta a Scilla és Charybdis között átvezető utat. A rendkívüli állapotok ellenére nem csatlakozott le senkihez és nem adta meg magát. Független maradt, anélkül, hogy el­lenségeket szerzett volna s éppoly barátsá­gos és korrekt a viszonya a Berlin-Róma 'tengelyhez, mint —' Imrédy Béla révén — az angol-francia antanthoz. Nem esett abba a hibába, hogy az egyik európai erőblokk­hoz pártolt a másik rovására, azaz nem ál­dozta fel belső szuverenitását. Kis országok. aktivista németek. A vidéken a cseh nemzeti szocialisták, a cseh szociáldemokraták és a kommunisták mutattak föl erősödést, bár a kommunisták a német vidéken katasztrofális vereséget szenvedtek. Ugyanez mondható a kommu­nistákról a szlovák és magyar vidéken is. Az agrárforrások szerint azonban a kom­munisták cseh területen szerzett erősödése elég ahhoz, hogy a cseh nemzeti szocialista pártot az ötödik helyre szorítsák vissza. A magyarság mindössze nyolc helyen állt az urnák elé. Ezek azonban kisebb he­lyek s főleg olyanok, amelyekben az agrár­párt eddig biztos pozíciókban érezte magát. A magyarság ennek ellenére óriási sikere­ket aratott. Farnadon mandátumaink szá­ma nyolcvan százalékkal erősödött, Bősön a szavazat száma 64 százalékkal magasabb, a kárpátaljai Sároszorosziban az agrárpárt 15 mandátumából 8-at ragadott el az Egyé­nem könnyen találják meg ezt az egyensú­lyi helyzetet s a nyugati semleges államok kivételével kevés olyan kis országot látunk, amely nem eszköze egy rajta kívül eső ha­talmas és parancsoló erőnek, vagy egy vi­lágnézetnek, amely pórázon vezeti. Hetekig úgy látszott, hogy Magyarország beesik abba a hibába, amibe legtöbb sorstestvére. Imrédy Béla rövid idő alatt kiegyensúlyoz­ta a veszélyt s ma Magyarország olyan szabad, mint Svájc: senkinek nem előfo- gata, senki érdekeit nem képviseli, csak a sajátját, senkinek a jármában nem nyög. Pedig mennyit írtak már a lapok arról, hogy Magyarország ,.önként vállalta a német gyarmati sorsot" s hamarosan ugyanarra a sorsra kerül, mint Ausztria. Azt mondták, ,,a német. áfium" bevülről megejti, -— ma szó sincs ilyenekről. Idegen szélsőségek nem diadalmaskodhatnak Magyarországon. A külföld egy bizonyos része csak azért vá­dolt és támadott, mert Magyarország <— mint egyébként Jugoszlávia is — saját jól felfogott érdekeinek megfelelve, teljes szu- verénitásának és függetlenségének tudatá­ban nem szédült be azoknak a táborába, akik ideológiai okokból keresztesháborut hirdetnek Németország ellen. Nem enged­ték, hogy belekényszeritsék egy olyan né­metellenes pózba, amely elsősorban őt sem­misítené meg és sokkal okosabbnak találta a kibékülést Németországgal, mint az ujjat- huzást, mert tudja, hogy senki meg nem vé­dené s tudja, hogy sok érdeke még mindig azonos a német érdekekkel, sokkal inkább azonos velük, mint Németország ellenfelei­sült Párt s a többi helyeken is megállotta helyét. A szudétanémetek mindenütt fölényesen megállották helyüket. Átlagban a német szavazatok 92.2 százalékát és a mandátu­mok 85 százalékát szerezték meg. Erősödé­sük főleg a kommunista párt rovására tör­tént, de a német szociáldemokrata párt is súlyosan gyengült a legutóbbi nemzetgyű­lési választásokhoz képest. Általános visszaesést mutat a cseh iparos­párt és a fasisztapárt. Csak 8 magyar község választott Vasárnap, május 29-én folyt le a községi vá­lasztások második turnusa. Ez alkalommal a be- nesaui járás is uj képviselőtestületet választott. Prágában pedig a prágai kerületek községi kép­viselőtestületeit választották meg. összesen 2.459 községben rendelték el a választást és pe­nek érdekeivel. Akik német veszélyről ku- vikolnak s például legújabban együgyü és rosszakaratú módon egy nevetséges német térképpel agitálnak, amelyen Németország­hoz csatolták Magyarország egy részét és önkívületi állapotban ordítják: ,,ne engedd nemzet, hogy leszakítsanak belőled három milliót" —' elfelejtik, hogy a magyaroknak sokkal közvetlenebb bajai vannak, mint ezek a rémlátások és indokolatlan utópiák és sokkal közvetlenebb igazságtalanságok jóvátételére kellene törekednie, mint képte­len lehetőségek és fantomok ellen hadakoz­nia. • Mindazonáltal Magyarország megmutat­ta, hogy felkészült minden idegen hatás és agresszív szándék visszautasítására, a né-, metre is. Jaj .annak, aki a Woche együgyü, ezerszer megcáfolt és elrajzqlt térképét va­lóra kívánná váltani, mert mindenki egysé­gesen maga előtt találja a magyarság teljes szellemi és fizikai falanxát, aki a magyar nemzet egységét csonkítja meg. Az ország nem hull szélsőségekbe s Európa ma már látja és becsüli a nemzet erejét. Soha oly elbűvölt és bizakodó jelentés nem jelent meg például Magyarországról, mint Mme Tabouis legújabb cikke az Oeuvreban, pe­dig ez a külpolitikai asszonyság valóban nem nevezhető a magyarság barátjának. Most mégis a magyar nemzet bámulatra- méltó viselkedéséről ir — s e megnyilatko-i zást is odasorozhatjuk ahhoz a világelisme­réshez, amely az Eucharisztikus Kongresz-i szus után kristályosodott ki Európában Magyarországgal kapcsolatban. Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- , Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450f J\ Szlovákiai és kárpátaljai TTiagljarság ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Prága II., Panská ulice 11, III. emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. DOLltlKai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl.-Wu __~~

Next

/
Thumbnails
Contents