Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-29 / 123. (4566.) szám

1938 május 29, vasárnap*

AF-MLSz

Magyar Labdarugók Szövetsége)

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI:

Kricskó (helyesen Kreöko) Mihály Ungvári AC— SK Rusj Uzhorod átlépését a CsAF érvényesnek ös- merte el, mivel a benyújtott okmányok alapján kitűnt, hogy a bejelentett szül. adatok helyesek. — A 360 Ke tartozásának kiegyenlítéséig játékjogát fölfüggeszti. (Kt. 485/37.)

Ipolysági FC—BSzKRT SE Budapest nemzetközi mérkőzést VI. 5-re az I. B. engedélyezi. (D. 523/37.)

A Losonci AFC jelentését a birák pályalatogatására vonatkozólag az I. B. és a B. T. is tudomásul vette.

(B. 85/38.)

A Huszti SE fölfüggesztését az I. B. a Keleti kér. jelentése alapján hatályon kívül helyezi. (Kt. 105/38.)

Messinger Ferenc (Komáromi FC) ideiglenes fölfüggesztését az I. B. tudomásul vette, a kihallgatás és azutáni döntésről kérünk jelentést. (D. 141/38.)

A Bélái FC, Felsőszelii SE, Izsai SE, Lekéri SC (Déli kér.) és Tornai SC (Északi kér.) a CsAF Választmánya tudomásul vette. (D. 201, É. 171/38.)

A Hodejovoi SC-ot az I. B. — az lg. Tan. utólagos jóváhagyása reményében — törölte a Szövetség tagjai sorából. (Kp. 202/38.)

Lamper Józsefet (Füleki TC) a CsAF kétszeres igazolás kísérlete miatt (Stiavnicky AC részére) 6 hóra fölfüggesztette. (Kp. 220/38.)

Az Északi és Keleti kerületek bajnokait fölhívjuk, hogy a bajnoki elődöntőkre vonatkozó megállapodásukat a Keleti kér. bajnokságának eldőlte után haladéktalanul közöljék — külön játszák-e az elődöntőket, vagy a diviziós selejtezőket veszik egyúttal elődöntőknek is. (S. 257/38.)

A bajnoki elődöntő mérkőzések ügyében az I. B. a köv. határozatokat hozta: Újabb közös kérelemre VI. 5-re helyezte vissza a Rimaszombati TSE—Ligeti SC mérkőzést. — A Párkányi TE ama kéretének, hogy a május 29-re kisorsolt PTE—RTSE mérkőzés lejátszását későbbi időre halasszuk el, az I. B. nem tehetett eleget s értesítette az egyesületet, hogy amennyiben a mérkőzésre nem állana ki, ilL azt meg nem rendezné, a további mérkőzésekből kiesnék. Az I. B. semminemű további elhalasztásba bele nem mehet, mivel a diviziós selejtező mérkőzések, amelyeken a S2ÖV. hármas bajnoki elődöntőjének győztese vesz részt, már VII. 3-án kezdődnek. A biróküldést az I. B. közös megállapodások alapján (1 kivételével) a következőképpen eszközölte: V. 29. PTE—RTSE Forgács, VI. 5. RTSE—LSC Lakatos, VI. 12. PTE— LSC Varga, VI. 19. RTSE—PTE Lakatos, VI. 26. LSC-RTSE Brüll dr., VI. 29. LSC-PTE Brüll dr. (S. 239/38.)

Tróják András (Kassai TSE) fegyelmi ügyében az I. B. az Északi kerületek jelentését tudomásul vette. (A. 268/38.)

A ŐsAF a köv. katonai vendégszereplési engedélyeket hatálytalanította: Ujváry János Dornkappel SC— TrenÖansky TS, Polhammer József Komáromi MTE —Amatersky SK Praha. (Ny. 646, D. 665/38.)

Alábbi igazolványokat 5 napon belül, különbeni rendbírság terhe alatt be kell küldeni: PreSovi TVE: Hriciszák Károly, Munkácsi SE: Segelstein Zoltán. (É. 267. Kt. 270/38.)

Béni Jánost Királyhelmeci SC—BSV Spisská Béla

A I. T. hivatalos közleményei

Birák a bajnoki elődöntőkre:

az I. B. 500 Ke ellenében kiadja. (Kt 265/38.)

Május 29-én: Párkányi TE—Rimaszombati TSE Párkányban. Biró: Forgács.

Junius 5-én: Rimaszombati TSE—Ligeti Rimaszombatban. Biró: Lakatos. ’

Junius 12-én: Párkányi TE—Ligeti Párkányban. Biró: Varga.

Junius 19-én: Rimaszombati TSE—Párkányi TE Rimaszombatban. Biró: Lakatos.

Junius 26-án: Ligeti—Rimaszombati TSE Pozsonyban. Biró: d.r. Brüll.

Junius 29-én: Ligeti—Párkányi TE Pozsonyban. Biró: dr. Brüll.

A biróküldés az egyesületek közös kérelme alapján történt. A május 29-iki mérkőzésre közösen kért Varga 'biró nem állt rendelkezésre.

Személyi ügyek:

Tagfelvétel: Fried László és Silberstein Sándor az évi tagdíj és ujrafelvételi dij befizetése ellenében (egyenként 50 Ke) felvétetik.

Felfüggesztések: Tagdijibátrálék miatt május bő 30-ával az alábbi játékvezetők működési jogát függesztjük fel:

Nyugat: Benkovszkv, Bncsics, Fistung. Grün- berg, Krausz, Mareseh, Miklóska, Reöhnitz, So- mossy. — Dél: Braun A., Glöokner, Gold, Haber, Hegedűs A., Hodhreiter, Horváth, Löwinger S., Ru- zicska, dr. Sántlha, Steineir, Tóth, Weisz J. és Weisz K.— Észak: Göbl, Kaukes, Lusztig F., Lusz- tig P., Miklóssy, Ratvaiszky, Tóth. L. — Közép: Beinrohr, Gandí, Koller, Koronczy, Kostyál, Kovács, Takács, Weiner. — Kelet: Berger, Bornemissza, Fejér H., Fejér V., dr. Fuchs, Teichmann.

Amennyiben nevezettek tagdijukat junius 30-ig sem egyenlítik ki, úgy őket a tagok sorából törölni fogjuk.

Az UTKSC—Spartacus biróküldési ügy:

Ez ügyben felmerült újabb momentumok alapján a tanács megállapította, hogy Árva elnök nem követett el lényeges hibát, miért is a rosszalás kifejezését hatálytalanítjuk.

A szövetségi egyezmény módosítása:

A CsAF—MLSz nyugati kerületének módosító indítványát a tanács megtárgyalás és javaslattétel céljából a BT. elnökségének adta ki.

BT. tagok idegen al&zövetség funkcionáriusai:

A szövetség által áttett fenti kérdésben kérjük a szövetséget, hogy a CsAF idevonatkozó rendelkezését szerezze be, melynek beérkezte után intézkedünk.

Fischhof biró kjj^etelése:

A déli kerületet felhívjuk, hogy szerezze be a CsAF—MLSz déli kerületének ama határozatát,

^KÖZGAIDASÁG L

A rovatért LuKfl GÉZA felel

A magyarság gazdasági követelései

in.

Ipari vállalatok vittzatelepitése

(h. 1.) Azt szokták mostanában hangoztatni, hogy az ipari vállalatok a néhány esztendős válság után újabb konjunktúra- folyamatba kerültek, a foglalkoztatottság elérte az 1930. évi indexszámot, sőt a ledolgozott munkaórák indexszáma is eléri a 90 százalékot az 1930. évi állapottal szemben. A szlovákiai GyOSz jelentése szerint a gyáripar mindenben teljesítette a munkásság követeléseit, mert a munkásság az elmúlt évben csak elvétett esetekben volt kénytelen a sztrájk fegyverét igénybevenni a bérek emelésénél. A jelentés minden évben síkra száll a csehszlovák államvasutak tarifapolitikája ellen, mert a munkabér-rendezés legtöbbször a tarifális nehézségek, illetve a szlovikai ipari cikkek tarifájának magassága miatt volt nehezen megoldható.

A váltig hangoztatott konjunkturafolya- matra vagyunk kiváncsiak Szlovákia magyarlakta területein. A GyOSz jelentése szerint 1935-ben 36, 1936-ban 26 uj ipari

vállalat létesült Szlovákiában (az 1937-es adatok még nem ismeretesek.) A meglévő vállalatok közül 1935-ben, tehát a konjunk- turafolyamat kezdetén 31, 1936-ban 41

szlovákiai iparvállalat bővitette üzemét. A beszüntetett ipari üzemek közül az utóbbi három évben 30 üzem nyitotta meg újból kapuit.

Az adatok kecsegtetőknek látszanak, de nem a szlovákiai magyarságra nézve. Mint teljesen idegen külföldi igyekszünk keresztül Szlovákia magyarlakta területén. A külföldi felületes szemlélésével is megállapíthatja azt, hogy itt valami történt. Pozsonyban még füstölögnek a gyárkémények, Érsekújvárt beszüntette üzemét az egyetlen gyár, amely ipari munkásságunknak ideig- óráig kenyeret nyújtott. Tovább utazunk. Losoncon a gyorsvonat ablakából 11 gyár hideg ké‘ményét látjuk az égnek meredni, 11 gyártelepen konganak a hatalmas gyárépületek és már évek hosszú sora óta nő a gyárudvarokon a gaz. A füleki gyár után Gömörben csak a Rimamurányi üzemei dolgoznak. Kassán egynéhány kisebb gyártelep (szappangyár, margaringyár, pótkávé- gyár) nyújt némi kereseti lehetőséget az ipari munkásságnak. De ezek a gyárak is nehezen bírják a versenyt a történelmi országok ipari üzemeivel szemben a vasúti tarifa és a kontingentálási rendszer merevsége miatt.

A jelentések szerint az ipari munkanélküliek száma Szlovákiában (a gyáriparban foglalkoztatottak) állandóan 40.000 körül mozog. Ennek a számnak legalább a fele, tehát 20.000 magyar. Húszezer magyar ipari munkáscsalád tengődik kenyér, betevő falat nélkül. A köztársaság húszéves fennállása óta a magyarság érdekes átalakuláson megy keresztül. A magyarlakta vidék iparának megszűnése következtében a magyar ipari munkásság egyrésze visszatért a faluba, hogy ott tovább növelje a magyar mezőgazdasági munkásság nyomorát, a másik része pedig elvándorolt a történelmi országok gyártelepeire vagy külföldre. Ez a réteg magyar nemzeti szempontból már elveszettnek tekinthető. A hivatalos statisztikai adatok szerint Csehszlovákia lakosságának 38 százaléka él mezőgazdálkodásmely szerint a Farkasd-Negyedi SC-ot elmarasztalta Fiscihhof orvosi gyógykezeltetési költségének, 280 Kő összegnek a megtérítésére.

Panasz a keleti divízió ellen:

Északi kerületünk áttette a keleti divízió két átiratát, melyre tanácsunk a következő álláspontját közölte a keleti divízióval: Egészen furcsa és a sportjogszoká&ban eddig példátlan eljárást követnek akkor, midőn a bíróig jelentéssel szemben a játékosok hivatalos tanúsítványt adhatnak be, melyek azt kívánják igazolni, (hogy a játékosok a biró által megadott cselekményt nem követték el, másodszor pedig, hogy a bírói jelentésben közöltek megerősítését becsületszóval követelik. Eme eljárások ellen a legerélyesebb tiltakozásunkat jelentjük be és kérjük, 'hogy a jövőben [hasonló jogszokás gyakorlásától eltekintsenek, mert kénytelenek lennénk a CsAF-lioz jogorvoslatért folyamodni.

A BT. titkársága.

ból, a szlovákiai magyarságnak ezzel szemben 65.3 százaléka földművelő. Mig a köztársaság többi nemzeteinél a mezőgazdasági foglalkozás arányszáma csökkent, addig a magyarság foglalkozási arányszáma a mezőgazdálkodásnál emelkedett. A cseheknél ez az arányszám 34 százalékról 28-ra, a szudétanémeteknél 28-ról 23 százalékra, a szlovákoknál 62-ről 57-re, a ruszinoknál 83-ról 81-re, a zsidóknál 13 százalékról 9- re csökkent, a magyarság 1921. évi 61 százalékos aránya ellenben 65.3 százalékra emelkedett. Ennek oka egyszerűen az, hogy a magyarság az ipari és a köztisztviselői pályákról kiszorult. A föld pedig nem, hogy több lett azóta, hanem a földreform során tetemesen kevesbbedett.

Az ipari konjunkturafolyamat tehát a szlovákiai magyarságot, de magát Szlovákiát sem érinti. A vasúti tarifa Szlovákiát érintő hátrányairól majd a tarifa szükségszerű revíziójánál lesz szó.

Nem érdektelen röviden megemlékeznünk a csehszlovák agrárpárt szlovákiai ipari térhódításairól. Az agrárok eddig kizárólag a pénzpiac monopolizálására vetettek súlyt, minden elfoglalható teret elfoglaltak. Amikor a pénzpiac jórésze már a kezükben volt, rávetették magukat a mező- gazdasági nagyipar megszerzésére. A far- kashidai, diószegi cukorgyárak után jön még a surányi cukorgyár átvétele, a nagymalmok megvásárlása (Pozsonyban a Schindler- és Jedlin-malom és a nyitrai konszern már agrárkézen van), vagy uj malmok építése (NUPOD-malom Nagyszombatban.) Lassan odajutunk, hogy a csehszlovák agrárpárt keze minden szlovákiai gazdasági vagy ipari megmozdulásban

látható lesz. «■— Nem kevésbbé fontos tudnunk azt is, hogy a Földműves Kölcsönös Pénztárak mellett, mely pénzintézetek tartoznak már az agrár-mammutkonszernhez. Első volt a Dunabank, utána a Tátra Bank is agrárellenőrzésbe került. A Földműves Kölcsönös Pénztárak Szövetsége újjászervezte a két bankot a pénzügyi törvény VI. szakasza szerint (alaptőkeleszállitás).

A csehszlovák agrárpárt gazdasági terjeszkedését nem pártszemszögből vonjuk kritika alá, hanem tisztán magyar nemzeti szempontból. Elsőrendű nemzeti feladatunk, hogy magyarlakta területeink magyar nemzeti jellegét fenntartsuk és ezt az illetékesek részéről is követeljük. Ezért tartjuk szükségesnek azt, hogy magyar területeinken leállított ipari üzemeket újból nyissák meg, a magyar területen megnyitandó ipari telepek pedig az átadandó pénzintézeti hálózat érdekkörébe tartozzanak. A magyar kézbe átadott nagyipar aztán tudni fogja kötelességét a magyar kisiparral szemben, de nagyobb szolgálatot tesz szociális szempontból is magyar vidékeinken, mint a nem-magyar tőke kezében lévő gyáripar.

Nem kívánjuk egyelőre azt, hogy a magyarlakta vidéken lévő ipar teljesen magyar kézbe kerüljön, de legalább azt, hogy a magyarságnak is beleszólása legyen a nagyipari kérdésekbe. De ugyanakkor nemzeti és szociális kötelességünk az, hogy a magyarlakta vidéken leépített gyáripar visszaállítását, vagy helyébe uj üzemek létesítését követeljük. A szudétanémet vidéken nem történt ipari leépítés, csak Szlovákiában. Ez a magyar követelés teljesen jogos és minden különösebb nehézség nélkül teljesíthető.

Csökkent a textilnemíiek, kötöttáruk és bőrkesztyűk kivitele

PRÁGA. — Ez cv első négy hónapjában a textil- neműek kivitele volumen tekintetében 20.5, érték tekintetében 5.2%-kai maradt alatta a múlt év első négy hónapjában kivitelre került textiláruknak. Az 1927—29 évek átlagával szemben az idei csökkenés a volumennél 54.8, az értéknél pedig 60.5 %-ot tesz ki. Ami a textilipar nyersanyagbehozatalát illeti, annak volumen- je ugyanebben az időben 38.2, értéke pedig 45.8%-kai csökkent. A nyersanyag behozatalnak ez az egész rendkívüli csökkenése a textilipar rossz kilátásaival magyarázható és a szakmában erős munkanélküliséget idézett elő.

A harisnya, kötöttkesztyü és egyéb kötöttáru kivitele egyenetlen. Mig az év első négy hónapjában a harisnyakivitel a multévi állománynál 33%-kai magasabb, addig a kötöttkesztyükivitel 25.5%-kal csökkent.

Hasonló hanyatlást mutat áprilisban a bőrkesztyű- kivitel. Mig ugyanis a múlt év áprilisában még 478.220 pár bőrkesztyű került kivitelre, addig idén már csak 387.539 pár bőrkesztyűt adtak el külföldre. Értékben idén áprilisban 8.1 millió, tavaly 9.6 milliót tett ki a bőrkesztyükivitel.

A beregszászi vegyes ipartársulat rendkívüli közgyűlése

BEREGSZÁSZ. — E napokban tartotta a beregszászi vegyes ipartásulat rendkívüli közgyűlését az iiparostanonciskola nagyterűméiben. Rei- nitz Henrik főnök nyitotta meg a közgyűlést szép számiu érdeklődő jelenlétiében. A tárgysorozat fő pontja a prágai Zemská bankától a beregszászi iparostanonciskola építkezési költségei fedezésére felveendő 'társulati kölcsön ügye volt, melyet a közgyűlés névszerinti szavazással elfogadott. A kölcsön 89.000 korona névértékű, 4%%-os, 30 év alatt fariesztendő és mivel az annuitások a társulat tulajdonát képező Duchno- vics-uccai ingatlan béréből nyernek kifizetést, ezen kölcsön semmiféle megterhelést a társulati tagokra nem fog jelenteni. A kölcsönnel őssze- függőleg letárgyalta a közgyűlés és egyhangúlag elfogadta a társulat 1937. évi zárszámadását, melynek végösszege 123.026 koronát tett ki. Az indítványok során főleg adóügyekkel foglalkozott a közgyűlés, melynek során Reinitz főnök részletesen ismertette az adóügyi helyzetet, felsorolta azokat az ebeteket ,ahol a társulatnak kérnie kell a helyzet megjavítását,! egyúttal azonban felkérte a tagokat, hogy folyó adóikat rendesen fizessék és kössenek egyességeket a hátralékok fizetési föltételeire, mert csupán ily módon lehet kellő megértést és méltánylást elérni. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy kérni fogija a kerületi pénzügyigazgatóságnak Beregszászon való újbóli létesítését, Tiszaujlak lés Tiszakeresztulc községeknek az ungvári betegsegélyzőhöz való csatolását, Beregszásznak a turistazónákba való beosztását. Foglalkozott a közgyűlés még közlekedési és forgalmi, valamint kontár kérdésekkel is.

A szlovákiai túró- és sajtgyárosok szövetségének közgyűlése

BESZTERCEBÁNYA. — A túró- és sajtgyárosok szövetsége május 23-án tartotta Besztercebányán évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Waschko Vencel, a szövetség elnöke nyitotta meg, aki beszámolót adott a liptói turóipar helyzetéről. A beszámoló szerint 1937- ben a liptói túró elhelyezése kedvezően fejlődött, a belföldi fogyasztás 13.3%-kai, a kivitel pedig 5.75%- kal emelkedett. Az ellenőrizhetetlen és rendezetlen árverseny a vállalatok hasznát a minimumra csökkentette. Az 1938 év szintén elég kedvezően indult, de a hűvös időjárás és a kedvezőtlen nemzetközi politikai viszonyok ezt a sokat Ígérő fejlődést megakadályozták. A kilátások a jövőre nézve bizonytalanok. Az elnöki jelentés után jóváhagyták dr. Balko titkár részletes jelentését, majd a szövetség 1937. évi zárszámadása került tárgyalás alá, amelynek jóváhagyása után a lelépő elnökségnek a szokásos fölmentést megadták. A szabályzat némely pontjának megváltoztatása után a szövetség uj bizottságának tagjait választotta meg a közgyűlés. A szövetség elnökévé újból Waschkó Vencel főtitkárt választották meg, első alelnök id. Molec Péter, másodalelnök pedig dr. Herritz Vilmos lett. Az

1938-ra szóló költségvetés jóváhagyása után a liptói túró eladási viszonyainak végleges rendezése érdekében egységesen intézkedett a közgyűlés.

(—) Csökkent a magyar bankjegyforgalom,

Budapestről jelentik: A Nemzeti Bank bankjegyforgalma a május 23-d kimutatás szerint a május 15-i forgalommal szemben 20.1 millió pengővel 518 millióra csökkent. A csökkenést állami zsi- rószámlákra történt befizetések és váltó-visszaváltások idézték elő. Az állami zsirószámlákra

19.5 millió pengő folyt be, ellenben egyéb számlákról 0.5 millió folyósittatott, úgyhogy végeredményben a zsíró követelések állománya 19 millió pengővel emelkedett. A váltóvisszaváltások ösz- szege a váltóbenyujtások összegét 1.3 millió pengővel haladta meg. Az éirckészlet a váltópénzkészlet növekedése következtében 0.5 miliő pengővel emelkedett. Az Egyéb követelések 1.3 millió pengővel, az Egyéb tartozások 1 miliő pengővel apadtaik.

(—) Állatvásári hír. A május 30-i, hétfői prágai állatvásárra az előzetes bejelentéseik alapján 580 szarvasmarha, 1900 belföldi származású sertés és 500 külföldi származású bakonysextés fölhajtásót várják. — A prágai központi vágóhíd és állatvásár igazgatósága közli, hogy a prágai központi vágóhídon is bekövetkezett száj- és körömfájás! járvány miatt a hétfői állat- és semtésvásánról tübs az élőállatok kivitele.