Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-28 / 122. (4565.) szám
1938 májua 28, szombat. rPRXGAI-A^AG^ARHl ULAP „Követeljük minden magyar anyanyelvű gyermek magyar nyelven történő oktatását!“ A kárpátaljai magyar tanítóegyesület és a PRMKE országos iskolai ankétot tartott Beregszászon - A magyarság követelései BEREGSZÁSZ, —- A kárpátaljai magyar iskolák helyzetének megvilágítása, a sérelmek feltárása és az orvoslás módozatainak meghatározása céljából a Magyar iTanitóegyesület, a Kárpátaljai Magyar Kulturegyesülettel (PrMKE) karöltve országos iskolai ankétot rendezett Beregszászon. A magyar iskolaügy fontossága széles rétegeket mozdított meg és a református egyház tanácstermében lezajlott anké- ton a rendező egyesület tagjain kívül a magyar nevelésügy számos más munkása is megjelent és a szülők is nagyszámban vettek részt. Az ankét elnökévé Kormos Ge- rőt, az ungvári református iskola igazgatóját, a Podkarpatszka-ruszi Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőjét választották meg. A napirendre tűzött kérdések közül elsőnek azzal foglalkozott az értekezlet, miképpen lehetne odahatni, hogy minden magyar gyermek magyar iskolába járjon. Kárpátalján ugyanis a magyar gyermekeknek csak 87 százaléka jár magyar iskolába, mig Szlovákiában több mint 90 százalék. A kárpátaljai magyar szülők tehát nem szívlelik -meg teljes mértékben azt a parancsot, mely szerint magyar gyermek magyar Iskolába való. Agrárpárti titkár a magyar tanítok ellen A felvetett kérdéssel kapcsolatban Hegedűs Imre, a cseh agrárpárt úgynevezett magyar titkára és a „Magyar Falu“ cimü a agxárpárti hetilap szerkesztője felszólalásában azt akarta kimutatni, hogy a magyar gyermekek távolmaradása a magyar iskolától a magyar iskola alacsony nívója miatt történik. A magyar tanítók munkájának színvonala — úgymond —■ alatta -marad a szláv tanítók munkájánál. A magyar iskolában nem törődnek kellő szeretettel a gyermekekkel és igy az szívesebben megy a cseh vagy ruszin iskolába — jelentette ki ' általános megdöbbenést keltve az agrár- ' párti titkár. — A magyar falu népe kiván- t ja és óhajtja a cseh iskolát — folytatta felszólalását a Magyarországról emigrált He- r gedüs Imre, —- mert érzi és látja, hogy a magyar nyelvvel nem boldogulhat. A tényleges helyzet A magyar tanítók és a magyar iskolák nívóját oly lekicsinylő felszólalást dr, Hubay Kálmán a legnagyobb határozottsággal visszautasította. Rámutatott arra, hogy a magyar tanító mily mostoha körülmények közt, olykor egészségét is kockáztatva végzi nevelő és tanító munkáját. A magyar tanító nem tehet arról, hogy a magyar iskolák túlzsúfoltak s a gyermekek egymást váltják fel a rossz- levegőjű tantermekben. Nem a tanító felelős azért, hogy a magyar iskoláik oly elhanyagolt állapotban vannak, hogy volt olyan Iskola is, amelynek falán ölnyi repedéseken át tört be a szél, a hó és eső. A fütetlen iskola sem az ő hibájuk, hanem azé a rendszeré, amely az állami iskolák dologi kiadásait a leszegényedett községekre hárítja s azok képtelenek a súlyos teher viselésére. A magyar tanítókból nem a szeretet hiányzik a magyar gyermekek iránt, hanem a magyar iskola az anyagiakban szűkölködik s azért nem tud a segélyezésben lépést tartani a más nemzetiségű iskolákkal <— szögezte le általános helyeslés közt dr. Hubay. Ami a magyar falu népének a cseh iskolák létesítése iránti állítólagos óhaját illeti, az képtelen állítás, — folytatta. — A magyar falu népe is jól tudja, hogy az elemi iskola nem nyelvekre tanít, de alapismeretekre, amelyeket Co- ménius elvei szerint az anyanyelven kell elsajátítani. Ha a magyar falu népe hátrányt szenved abból, hogy csak a magyar nyelvet érti, azon nem a cseh iskola főt] segíteni, de a magyarság nyelvi jogainak olyan érvényesülése, amely mellett a magyar falu népe is boldogulhat, — fejezte be szavait a felszólaló. Wellmann Mihály, a PrMKE országos ügyvezetője a magyar iskolaviszo-nyokat világította meg részletes adatokkal. Rámutatott arra, hogy a magyar iskolák száma évek óta nem szaporodik. Ma is csak 110 magyar iskola van, éppen úgy, mint tiz év előtt. Ez az oka annak, hogy az elmúlt tanévben 3417 magyar gyermek járt szláv tannyelvű iskolába, mig két év előtt csak 2920. Az emelkedés tehát 20 százalékos. A 110 ezer lelket számláló kárpátaljai magyarságnak 110 iskolája van, a 35 ezer főnyi cseh lakosságnak pedig 166. Még nagyobb az aránytalanság a tanítók száma tekintetében. Mig magyar tanító csak 361 működik Kárpátalján, addig cseh tanító 612. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet az osztályok számát véve figyelembe. A 110 magyar iskolában 364 osztály van, mig a 166 cseh iskolában 613. Az óvodáknál sincs másképp. Magyar óvoda csak 13 van, de cseh már 48. Önálló ma- ' gyár polgári iskola egy sincsen, csupán párhuzamos magyar osztályok vannak. Ezért aztán évről-évre több a magyar tanuló a szláv tannyelvű polgári iskolákban. Tavaly 859 magyar nemzetiségű tanuló járt szláv tannyelvű polgáriba, mig négy év előtt csak 373. Az emelkedés 120 százalékos. önálló középiskolája sincs Kárpátalja magyarságának, A beregszászi reálgimnázium jellege ruszin s abban a magyar diákoknak csak párhuzamos osztályai vannak. A cseheknek azonban négy reálgimnáziumuk van önálló igazgatással. A kárpátaljai magyar tanítók utánpótlására nincsen tanítóképző. A Kárpátalján működő tanítók egyrésze az ungvári ukrán tanítóképzőben nyerte képesítését, abban az intézetben, ahol a növendékeknek tilos magyarul beszélniük s ahol a magyar nyelvet csak melléktantárgyként tanítják az utolsó évfolyamon heti két órában. Magyar gyermeknek magyar iskolában a helye, — hangoztatta Wellmann. — De magyar elemibe csak akkor fog járni minden magyar gyermek, ha lesz elegendő magyar polgári és gimnázium, keres- kedellmi és tanítóképző. A magyar gimnáziumba pedig csak akkor iratkozik be minden magyar tanuló, ha lesz magyar egyetem. A kárpátaljai magyarságnak éppen azért követelnie kell, hogy minél több magyar körzeti polgári iskolát szervezzenek, követelnie kell, hogy Ungvá- ron, Munkácson és Nagyszöllősön magyar gimnáziumot állítsanak fel, a beregszászi gimnáziumot pedig önállósítsák, követelnie kell magyar tanítóképzőt és magyar egyetemet. Magyar gyermeknek magyar iskolában a helye, nincsen szükség tehát a magyar falvakban cseh vagy ruszin iskolákra — fejezte be beszédét Wellmann Mihály. Az iskolaépítő szövetkezetért Behatóan foglalkozott az ankét a magyar iskolaépítő szövetkezet létesítésének gondolatával. A szövetkezet célját Balogh Sándor szernyei református igazgató-tanitó előterjesztései nyomán a következőkben határozta meg az értekezlet: Magyar tannyelvű iskolák építése, meglévő iskolák kibővítése, helyiségek bérlése, uj iskolák szervezése, iskolák támogatása, tankönyvek kiadása, könyvkereskedés létesítése, gyermekek és tanítók segélyezése. A szövetkezetnek minden magyar nemzetiségű teljes- korú egyén tagja lehet, ha a beiratási dijat, s a részjegyet megfizette. A szövetkezet tagjai ezenfelül önként vállalt tagsági dijat is tartoznak fizetni és egy meghatározandó összeget egyszersmindenkorra szóló adományként befizetni. A szükséges anyagiaknak többi részét társadalmi utón, előadások rendezésével és gyűjtéssel teremtenék elő. A szövetkezet létesítésévé! kapcsolatos előkészületi munkák elvégzésére és a tagok toborozására az értekezlet 16 tagú bizottságot választott, melynek tagjai a következők: Benda Kálmán, dr. Kubowich Géza, dr. Jantsky Béla, Czvank László, R. Vozáry Aladárné, Schenkner Margit, Kormos Gerő, Balogh Sándor, Fóry József, Wellmann Mihály, dr. Kovách Béla, Szilágyi József, Joanovits Aurél, Szabó János, dr. Klein Jenő és Ilku Pál. A felekezeti tanítók helyzetét Fóry József nagyberegi református igazgató-tanitó ösmertette és rámutatott arra a viszás helyzetre, amely szerint a sokkal szegényebb kárpátaljai egyházaknak 4908 korona alapfizetést kell biztositaniok, mig a kedvezőbb viszonyok közt lévő szlovákiai egyházaknak csupán 1200 koronát. A tanítói fizetésbe beszámítható járandóságok értékét és hozamát 1924-ben állapították meg utoljára és bár azóta a viszonyok nagyot változtak, még ma is ez a 14 év előtti becslés az irányadó. Az iskolák dologi kiadásainak kérdésével kapcsolatban Kocka Andor búcsúi állami igazgató-tanitó fejtette ki azt a helyes álláspontot, amely szerint az állami iskolák dologi kiadásait Kárpátalján az állam tartozik viselni. Ezt a felfogást vallja a legfelső közigazgatási bíróság is. A magyar iskolákról tehát az államnak kell gondoskodnia, s nem a szegény községeknek. Az elhangzott felszólalások és indítványok alapján az értekezlet a következő határozati javaslatot fogadta el: A magyarság iskolaügyi követelései í. Követeljük minden magyar anyanyelvű gyermek magyar nyelven történő oktatását. Addig is, mig ezen elv törvényileg nyer szabályozást, rövid utón, rendeletileg terjesztessék ki Podkarpatszka Rusra is az isk. és nemzetmüvelődésügyi minisztérium 1937. évi junius 30.-án kelt 105.513-1. sz. rendelete 29. §.-ának 2. bekezdése, — mely jelenleg csak Morvaország területén érvényes _ miszerint nyilvános elemi iskolába csak az iskola tannyelvét bíró gyermekek vehetők fel. 2. Követeljük az elnemzetlenités büntető rendelkezésekkel való megakadályozását. 3. Minden községben, ahol 20 magyar nemzetiségű gyermek található, ezek részére magyar tannyelvű elemi iskolát és óvodát követelünk. 4. Minden magyar községben, ahol nincs 20 cseh, vagy ruszin tanköteles gyermek, követeljük a cseh és ruszin tannyelvű iskolák és óvodák beszüntetését. 5. Követeljük, hogy az állami, tartományi, járási és községi iskolai költségvetésekbe a magyarság pontos számarányának megfelelő összegek állitandók be a magyar tannyelvű iskolák és óvodák személyi, dologi, gyermekvédelmi, gyermekjótékonysági és iskolaépitési szükségleteinek fedezésére. 6. Követeljük a magyar iskolákból a nem magyar tanerők eltávolítását és magyar tanerőkkel való pótlását. 7. Követeljük a magyar óvodák szaporítását és államilag való segélyezését. 8. Követeljük a magyar árva- és lelencházak felállítását. ■9. Követeljük a magyar vakok és siketnémák részére külön intézet felállítását. 10. Követeljük a kisiskolatörvény kiterjesztését. 11. Uj iskolaépületek emelését és a meglévők renoválását. 12. Követeljük a népjóléti minisztérium és Vöröskereszt pénztárából a magyar 7 gyermekek aránylagos tárnoki • 13. Követeljük a magyar iskolatanácá felállítását és a teljes magyar iskolai önkora mányzatot. 14. Magyar körzeti polgári iskolák felál-1 litását és magyar nemzetiségű tanerőkkel való ellátását. 15. Beregszászon szőlészeti iskola felállít tását kívánjuk. 16. önálló magyar tanfelügyelőséget kívánunk. 17. Követeljük a podkarpatszka ruszi mán gyár tanítóképző megnyitását, hogy ma- gyár iskoláink magyar tanerőkkel való ellátása lehetővé válljon. 18. Követeljük az ungvári, munkácsi és nagyszőlősi magyar gimnáziumok visszaállítását, illetve felállítását, valamint a beregszászi magyar gimnázium önállósítását, 19. Magyar egyetemet kívánunk. 20. Követeljük a tanítóság teljes szolgálati idejének beszámítását fizetésemelésnél és nyugdíjnál, tekintetnélkül arra, hogy a szolgálatban volt-e megszakítás vagy nem. 21. A községi és felekezeti tanítók részére követeljük: a) hogy a tanítók alapfizetéséhez az iskolafentartók hozzájárulása 1200 koronában legyen megállapítva, b) Az államsegély az eddigi gyakorlat helyett végleges formában törvényileg biztositas- sék. c) Részükre utaltassák ki az 1918- 1924 évekről elmaradt államsegély, d) A felekezeti tanítók részére is követeljük a kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolványok kiállítását. 22. Olyan községekben, ahol a magyar gyermekek száma 20-nál kevesebb s ebből kifolyólag idegen tanítási nyelvű iskolába kénytelenek járni, a magyar nyelvű vallás- oktatás biztosítását követeljük. 23. Az állam lássa el a magyar népiskolákat a legújabb magyar nyelvű szakiroda- lom termékeivel, hogy a magyar tanító is lépést tarthasson a kultúra és £ pedagógia fejlődésével. 24. Szüntessék be ruszin és cseh könyvek küldését a magyar iskolákhoz. Tízévi kényszermunkára ítélték Codreanut BUKAREST. — A második katonai hadtest haditörvényszéke ma hajnali félnégy órakor Ítélkezett Zelea Codreanu, a román vasgárda egykori vezére fölött. A haditörvényszék Zelea Codreanut tízévi kényszermunkára, hatévi polgári jogvesztésre, ötezer lej pénzbüntetésre, továbbá ötévi javító fogházra, ötévi polgári fogházra és ötévi államfogházra ítélte el. A hadbíróság azonban egyúttal megállapította, hogy az uj büntetőtörvénykönyv értelmében az elítéltnek csak a legsúlyosabb büntetést, a tízévi büntetést kell kitöltenie, végeredményben tehát Zelea Codreanut tízévi kényszermunkára Ítélték el. A törvényszék negyven vádpontban találta bűnösnek a volt vasgárdista vezért. Ezek között a vádpontok között azonban nem szerepel a hazaárulás büntette. — ÖNGYILKOSSÁG A VALUTAÜGYÉSZSÉGEN. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Strum Sándor budapesti gyümölcskereskedőt ma délelőtt előállították a valutaügyészségre, mert megállapították róla, hegy 70.000 pengőt csempészett ki az országból. A kereskedő kihallgatása közben a valutaügyészség Lipót-köruti kirendeltségének második emeleti kettős zárt ablakán keresztül fejjel előre kivetette magát az uccára. Összetört tagokkal véresen terült el az úttesten s mire a mentők beszállították, meghalt — VÉRES VEREKEDÉS KÉT SZOMSZÉD FALU LEGÉNYEI KÖZÖTT. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Homonna melletti Felsőbaskóc községben táncmulatság volt. Megjelentek a szomszédos Alsócsemye község legényei is a mulatságon és összeverekedtek a falubeliekkel. Hosszú verekedés után két súlyos sebesült maradt a színhelyen. A csendőrség tiz verekedő legényt letartóztatott. — HALÁLRA KÉSELTE EGYETLEN FIÁT. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A PMH a napokban röviden megemlékezett arról, hogy Galo- vies István horvátgurabi munkás késével véresre szurkába 25 esztendős János fiát. A szerencsétlen legény a pozsonyi kórházban meghalt. A gyilkos apát letartóztatták. Most a nyomozás kiderítette, hogy a halálos tragédia csekélység miatt történt A legény éjfélkor jött haza jókedvűen. Atyja, aki már aludt, rászólt,’ hogy ne lármázzon és ne zavarja az éjszakai nyugodalmat A fiú erre valami megjegyzést tett, mire az apa, bőszülten kiugrott az ágyból, kést rántott és tizennégy szúrást ejtett a fián, aki különben egyetlen fiúgyermeke volt Galovicsnak. A gyilkos apa fölött esküdtszék fog ítélkezni.
