Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-26 / 121. (4564.) szám

1938 május 26, csütörtök. " 30 Az Euchariszfikus Kongresszus és a magyar királyi posfafakarékpénzfár A budapesti eucharisztikus világkongresszus hatalmas apparátussal működő előkészítő mun­kálataiba érdekes és praktikus módon kapcsoló­dott be a magyar postatakarékpénztár. Az inté­zet a kongresszus résztvevőinek utazási és egyéb kiadásaira szükséges összegnek fillérenként való megtakarítását tette lehetővé oly módon, hogy ebből a célból a múlt év őszén tetszetős kiállítású külön takarékbetétkönyveket hozott forgalomba, amelyeknek fedőlapját Szent István királyt ábrá­zoló rajz díszíti. Az uj betétkönyvek forgalomba- hozatalának célja kifejezetten az volt, hogy a Kongresszus ünnepségein résztvenni szándékozók költségeinek összegyűjtését elősegítse. Az össze­gyűjtött összegek megtartását azzal biztosította a postatakarékpénztár, hogy a Szent István betét­könyveken elhelyezett tőkéket 1938 április 30-ig zárolt betétek gyanánt kezelte, abból tehát visz- szafizetéseket eddig az időpontig nem teljesített. A Szent István betétkönyvek mérlege — úgy a kiszolgáltatott könyvek darabszámát, mint a könyvekben összegyűjtött tőkét tekintve, — a legszebb eredménnyel zárult, ami igazolja azt, ÍSgy ez az akció szükséges volt, mert e nélkül a kisebb gazdasági egyedeknek aligha lett volna módjukban a kongresszusi költségeknek filléren­ként való összegyűjtése és lekötése. A postatakarékpénztár azonban a gyűjtési le­hetőség nyújtásán kivül még jutalmazásban is ré­szesítette a legszorgalmasabb gyűjtőket és a Szent István takarékkönyvek legbuzgóbb terjesz­tőit. Összesen 41 jutalmat osztott ki, ebből esett 36 a takarékoskodókra és 5 azokra az egyházköz­ségekre, amelyek a Szent István betétkönyvek, valamint a takarékosság gondolatának terjeszté­sét legeredményesebben végezték. ' A magyar postatakarékpénztár ezzel a nemes magatartásával ismét bizonyságot tett amellett, hogy az 52 éve fennálló népszerű állami intéz­mény az eredeti célkitűzéseknek megfelelően mindenkor támogatja a leggyengébb társadalmi rétegeket. A magyar postatakarékpénztár takarékbetét­állománya ezidőszerint 130 millió pengő, csekk­betét tőkéje 190 millió pengő s a forgalma ál­landóan emelkedve, a kétszerese a 10 év előtti­nek s jóval nagyobb mint a világháború előtti egész Magyarország postatakarékpénztárának. 25153 „GOLDBERGER" A Budapesti Nemzetközi Vásár kereté­ben mutatta be a „Goldberger-gyár“ világ­szerte ismert készítményeit. Az elegáns pavillon homlokzatán a Gold- berger név mágnesként vonzotta magához a közönséget. Az előcsarnokban érdekes illusztrációk voltak láthatók a gyár kulturális és szo­ciális intézményeiről, melyek tanúságot tesznek ennek a hatalmas vállalatnak ma­gas nivóju belső életéről. 1784. óta fokról fokra fejlődött fel ez a vállalat az ország egyik legnagyobb ipar- vállalatává s ma több mint 12.000 ember­nek ad munkát és tisztes megélhetést. A világ minden táján, ahol a kultúra gyöke­ret vert, ismerik ma már a Goldberger ne­vet, mert 4300 exportvevő és százezrekre menő fogyasztó publikum dicséri a Gold­berger gyár készítményeit. A párisi világkiállítás magyar pavilon­ja „Goldberger termével" aratta legna­gyobb sikerét. A mintáknak és rajzoknak raffinált ízlése, a feldolgozott anyagnak szolid fejlettsége bátran felveheti a ver­senyt a francia készítményekkel. Kifino­mult ízlés, magas kultúra és mindenekelőtt évszázados tapasztalat az alapja annak a szédítő sikernek, melyet a Goldberger cég a világpiacon magának biztosítani tudott. A Goldberger Sám. F. és fiai r. t. budai Goldberger Leó kormányfőtanácsos, elnök­vezérigazgató vezetése alatt érte el azt a magas nívót, amelyet e név a világpiacon jelent. sssi A Fuímra szerepe a magyar közgazdasági életben A szövetkezés altruista gondolata Magyarországon hosszú és eredményes múltra tekinthet vissza és már jóval a világháború előtt a hitelnyújtás és áruellátás terén számottevő társadalmi és gazdasági tényező volt. Rövidesen a háború befejezése után a szövetkezeti mozgalom kitérjeszkedett a terménygyüjtés és értéke­sítésre is, a Futura Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi r. t. révén, amelyet 1919-ben alapított a Hangya termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezet és az Országos Központi Hitelszövetkezet. A Futura mindenkori célkitűzése az volt, hogy a termelő részére a legelőnyösebb értékesités révén a piaci helyzet által lehetővé tett legnagyobb árakat biztosítsa azon a réven, hogy igyekezett a terménye­ket közvetlenül a fogyasztónak eladni és egyúttal nagy súlyt helyezett arra is, hogy a gondos kezeléssel a termények minőségét is javítsa. Ezek a szempontok irányították a Futura működését. Az 1931 évben bekövetkezett gazdasági világválság által előidézett alacsony terményárak végveszéllyel fenyegették úgy a mezőgazdaságot mint az ipart. Azok a gazdasági elméletek, amelyek évszázadokon át a termelés és értékesités alapját adták, nem bizo­nyultak eléggé erőseknek a világválság okozta katasz­trófa megszüntetésére: a kapitalista termelési rend és a szabad verseny elve módositásokra szorult, ami első­sorban az állami beavatkozás különböző mértékben és formában való életbeléptetésére vezetett. A nemzetközi helyzet bizonytalansága mindenekelőtt arra kényszeritette az egyes államokat, hogy lehető­leg minél nagyobb mértékben függetlenítsék magukat más államok termelésétől és berendezkedjenek az u. n. önellátási politika gyakorlati megvalósítására. Ter­mészetesen, mint leginkább érdekeltek, az import­országok igyekeztek elsősorban megvalósitani az ön­ellátás politikáját, aminek következtében az export­országok -— amelyeknek termelésére és értékesítésére ez a körülmény nem maradhatott hatás nélkül —- fokozott tevékenységgel törekedtek arra, hogy az im­portországokban érvényben levő magas behozatali vámok a behozatali korlátozások ellenére is olyan árakat biztosítsanak a kiviteli cikkeknek, amelyek a lehetőség szerint biztosítják a termelés jövedelmező­ségét Az önellátási politika Magyarországot mindenekelőtt mezőgazdasági terményfeleslegeinek elhelyezése szem­pontjából érintette és ezt a célt szolgálják a kormány által létesített államközi megállapodások. A termés- felesleg elhelyezésének biztosítása mellett szükséges­nek mutatkozott egyben a magyar gabonakivitel oly tervszerűen összpontosított megszervezése, amely le­hetővé teszi az ugyancsak szervezetten, sőt gyakran monopolisztikus formában fellépő külföldi vevőkkel szemben a magyar gazdaközdlftég érdekeinek hathatós megvédését A Futurának természetesen vezető szerep jutott ebben az értékesítési munkában is. Az ország egész területét, behálózó szervezet létesítésével elérte azt, hogy a magyar gazdaközönségnek az ország min­den részében az elérhető és a piaci helyzetnek meg­felelő legmagasabb napiárat biztosítja gabonára, mag­féleségekre, hüvelyesekre, takarmánycikkekre és gyapjúra egyaránt. Ennek a célnak — mindenkor a legmagasabb napiár megfizetésének — biztosítéka nagyszámú elsőrendű külföldi összeköttetése, amelyek lehetővé teszik, a mezőgazdasági terményeknek min­denkor a legkedvezőbb piacon való elhelyezését. Közérdekű munkásságot fejt ki a Futura a gyapju- értékesités terén, továbbá azáltal is, hogy nemcsak a teljes világpiaci áron vesz át minden felajánlott gyapjutételt, de a juhtartó gazdák még abban az ésetbén is biztosan számíthatnak gyapjutételeiknek a Futura által eszközölt felvásárlására, ha bármilyen oknál fogva a gyapjukereskedők és a gyárosok a gyapjuvásárlástól esetleg tartózkodnának. Ugyancsak gazdaérdeket szolgál a Futura által ,újonnan létesített gyapjuminta mosóda is, amelynek segítségével az árra döntő befolyással biró tisztasági fokozat nyer megnyugtató megállapítást. A Futura a gyapjuvételi jegyekből ellenőrzi mindazokat az ügyleteket, amelyek bármely kereskedő vagy gyáros és valamely eladó termelő között létesül­tek és amennyiben a gyapjúért fizetett ár nem felelne meg a világpiaci árnak, úgy annak kiegészítéséről gondoskodik. A Futura és leányvállalata a Nostra Általános Áruközraktárak és Kereskedelmi r. t. az egész ország­ra kiterjedő raktárhálózatot épített ki, kettős célt szol­gálva ezzel, miután egyrészt szakszerű kezeléssel a betárolt gabonafélék minőségét feljavítja, másrészt méltányos feltételek mellett lombardhiteleket nyújt a gazdaközönségnek. A magyar burgonya és hagyma értékesítésénél ve­zető szerepet tölt be a Futura érdekkörébe tartozó METESZ Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövet­kezete, amely bel- és külföldi összeköttetései révén mindenkor a legmagasabb árakat biztosította a terme­lőknek és jelentékeny szerepe van a magyar élővad kivitelében is. ” Az ugyancsak a Futura által alapitott „Sátor" Mag- és Terményértékesitő r. t. üzletkörébe a vetőmagvak, hüvelyesek, olajosmagvak és takarmánycikkek értéke­sítése tartozik. Úgy bel- mint főképpen külföldi vevők megbízásából termeltetési szerződéseket kötött a gaz­dákkal konyhakerti és virágmagvak termeltetése cél­jából. Gazdaérdekeket szolgál a Csepelen üzemben tartott, teljesen korszerű, elsőrangúan felszerelt tisztító­telepe is. 2551 Mandelik Róbert, a csehszlovák cukorfinomitók egyesületének elnöke, Prága. A csehszlovák finomított cukrot, mint minőségárut, minden piacon kedvelik Az 1918 évi államfordulatkor a régi oszt­rák cukoriparnak mintegy 90 százaléka, az egykori Magyarország cukoriparának pe­dig kb. 25 százaléka került az uj csehszlo­vák köztársaság területére. Az egykor oly hatalmas iparágat, amely az 1913/14 évi utolsó békekampányban a mostani csehszlo­vák területen a 295.081 hektáron termelt 79.7 millió métermázsa cukorrépából 12.7 millió métermázsa cukrot gyártott, a hábo­rús esztendőkben erősen csökkentették. <—■ 1918 tavaszán már csak mintegy 182.000 hektár területet vetettek be és csupán 6.4 millió métermázsa cukrot gyártottak. A ré­patermelés és cukorgyártás a háborús vál­ság következtében a következő években is mérsékelt volt. A megmunkálatlan földek rossz termést adtak, a kiéhezett lakosságot liszttel és kenyérrel kellett ellátni. Ezokból fokozni kellett a búzatermesztést, amit a magas árak mégjobban támogattak. Az 1918/19 évi cukortermés, a csökken­tett államterületek ellenére könnyű elhelye­zést talált, mert az uj osztrák köztársasá­got Csehszlovákia előzékenyen a belföldön érvényes árakon látta el cukorral, noha a többi külföldi állam jelentősen magasabb árakat fizetett és nagyobb mennyiséget vett át. A cukorbizottság, amely 1921 őszéig irá­nyította a cukorgazdálkodást és zsebelte be az államnak a milliárdos külkereskedelmi hasznot, magasabb répaárakkal igyekezett a termelést fokozni, ami azonban csak las­sanként sikerült. Mikor azután az 1925/26 években a vetésterület 311.674 hektárral, a termelés 15.100,000 métermázsával és a ki­vitel 11 millió métermázsával tetőfokát ér­te el, véget is ért a csehszlovák cukoripar aranykora. — Az állam már 1922-ben visz* szavonult a cukorkereskedelemtől, mert a* most már nem hozott hasznot. Időközben ugyanis a világpiaci árak rendkívüli módon hanyatlottak. Ezt egyrészt az önellátási tö- rekvések okozták, melyek sok importál* lamban, igy elsősorban Angliában uj cu* koripar létesítéséhez vezettek, másrészt az okozta, hogy a nyerscukoripar, amely a háború alatt meggazdagodott, állandóan fo-i kozta termelését olyannyira, hogy tulterme* lésével nemcsak meghaladta a szükségletet, hanem kezdeti készleteit az évi fogyasztás 40 százalékára növelte és ezzel a cukorára­kat mélyen a termelési költségek alá szorí­totta. A csehszlovák köztársaság emiatt kénytelen volt termelését, főleg azonban ki­vitelét csökkenteni. A cukorkivitel az; 1933/34 évi kampányban 1.66 millió mé­termázsára, azaz a legmagasabb kivitel 16 százalékára esett vissza. — A cukoripar ezekután a gyárak összevonásával igyeke­zett az uj viszonyokhoz alkalmazkodni. Ily- módon sikerült ezévben a termelést 7.5 mil­lió métermázsára és az előrelátható kivitelt mintegy 3.4 millió métermázsára fokozni. A háboruelőtti években Anglia kristály- cukorunkért 12 aranyshillinget fizetett (ami mai árban 20 shillingnek felene meg), ma valamivel többet kapunk 7 shillingnél, —* tehát alig 40 százalékát a békeárnak. Ezek a számok mutatják legélénkebben azokat a nagy áldozatokat, amelyeket a mezőgazda­ság és ipar a világpiacon való érvényesü­lés érdekében hozott. — Nagy támaszunk volt ebben a csehszlovák cukormárkák ked- veltsége, melyek mint minőségáruk megőriz­ték jóhirüket és az egész világon a mai na­pig nagy keresletnek örvendenek. S55? A Magyar Királyi Államvasutak közleményei az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából Az Eucharisztikus Világkongresszus meg­mozgatja az egész világ katolikus társadal­mát. A kongresszus ünnepségein úgy bel­földről, mint külföldről a hivők százezrei fognak résztvenni. E hatalmas utastömegek elszállítása egé­szen rendkívüli feladatokat ró a magyar ki­rályi államvasutakra. A forgalom akadály­talan lebonyolításának biztosítása érdeké­ben egészen különleges berendezésekre s különösen a belföldi forgalomban az utazá­sok célirányos megszervezésére volt szük­ség. A rendes budapesti személyforgalmu pá­lyaudvarokon kivül átalakításokkal, beru­házásokkal nagyobbarányu személyforga­lom lebonyolítására a m. kir. államvasutak berendezték a józsefvárosi, ferencvárosi, dunaparti, kelenföldi pályaudvarokat. Bu- dapest-Városligetben belföldi zarándokvo- natok fogadására és indítására ideiglenes uj pályaudvar létesült. A külföldi résztvevők zöme 46 különvo­natta] érkezik, ezeket a vonatokat a kül­földi menetjegyirodák szervezik. Társasuta­zásokkal és egyéni utasként a menetrend­szerű vonatokkal ugyancsak igen sok kül­földi érkezése várható. A belföldi utasok részben két háromna­pos csoportban 138 különvonattal érkeznek Budapestre. Naponta 25—'30.000 utas ré­szére ezenkívül rendelkezésre állanak reg­gel érkező és este visszafelé induló egyna­pos különvonatok. A menetrendszerű vona­tokkal szintén 40 — 50.000 külföldi utasnak az ünnepségre való feljövetelére lehet szá­mítani. A budapesti ünnepségeket a május hó 31-iki esztergomi és junius hó i-i székes­fehérvári jubileumi ünnepségek követik. Ezeken a napokon Esztergomba és Székes- fehérvárra is Budapestről és egyéb belföldi gócpontokból szintén több különvonat viszi az ünnepségek résztvevőit. A) BELFÖLDIEK RÉSZÉRE. 50% 1. Igazolványfüzet: a) 100 km-ig rózsaszínű: ára 1.50 P. b) 100 km-en felül sárga: ára 2.50 P. Érvénytartam: 1938 május 20-tól 1938 augusztus 25-ig. 2. Május hó 25 és május hó 31-ike közti időben Budapesten tartandó főünnepsé­gekre: a) az úgynevezett 3 napos különvonato- kon 75%. (Igazolványfüzet szükséges.) b) az úgynevezett 1 napos különvonato- kon 57%, (csak tagsági igazolvány szüksé­ges.) 3. Junius hó 1-től augusztus hó 25-ig ter­jedő időben Budaipestre vagy Esztergomba, vagy Székesfehérvárra 57%-os kedvez­mény. B) KÜLFÖLDIEK RÉSZÉRE: 50 %] 1. Igazolványfüzet: színe: kék; ára 6.— P, Érvénytartama: 1938 május 17—1938 VIII. 30-ika között 30 (tengeren­túliak részére 60) nap. Érvénytartam kezdete a határ átlépése, A fenti kedvezmények igazolvány alap­ján vehetők igénybe. Erre vonatkozó részletek az igazolvány­füzetben (tessera) [találhatók, ías*

Next

/
Thumbnails
Contents