Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-26 / 121. (4564.) szám
wscsi-MAGÍARmmj^' A katolikus Érsekújvár 400 esztendeje Alapításától kezdve egész történelme összenőtt a katolicizmussal ■■■ Érdekes szemelvények Érsekújvár katolikus múltjából ■■■ Az első plébánia és az első templom ■ Egy város drámája két templom történetében ■ Az uj Érsekújvár hitélete ÉRSEKÚJVÁR. - (A PMH munkatársától.) Aki Érsekújvár múltjában kíván elmélyedni, abban a szerencsében részesül, hogy egyrészt rendelkezésére áll dr. Haiczl Kálmánnak, a tudós papnak gazdag anyagot feldolgozó könyve, ,,Érsekújvár múltjából", másrészt módja van adatokat szerezni a múltból dr. Noszkay Ödöntől, a kiváló érsekujvári történettudóstól. Az újságíró a maga rohanó, felületes módszereivel persze csak kellő alaposság nélkül használhatja fel a két kiváló tudóstól szerzett adatokat, de célja nem is lehet tudományos tanulmány, csupán az a szerény igyekezet, hogy a katolikus Érsekújvár múltjából megörökítsen néhány olyan érdekes adatot, amely ennek a városnak a kialakulására a legjellemzőbb volt. A város alapítása Dr. Haiczl Kálmán adatai szerint a legrégibb Írásbeli megjelölése Érsekújvárnak még 1546-ból származik, amikor a király' Várady Pál esztergomi érsekkel — hozzá- j intézett levelére válaszolva — közölte, hogy j meghagyta a generális kapitánynak, hogy az „érsek uj várát" lássa el megfelelő helyőrséggel. így lett az „Érsek uj Várából" <— Érsekújvár ... Sőt nemcsak alapította a prímás, hanem a várat az érsekség jövedelméből is tartották fenn. Az első templom Csak természetes, hogy az érsek által alapított város számára az esztergomi érsekség megfelelő lelki épülésről is kívánt gondoskodni. Egyes feljegyzésekből az vehető ki, hogy már 1546-ban, a vár alapjai lerakásának esztendejében megalapították az első érsekujvári plébániát, de az első plébánia-templomra vonatkozólag nagyon homályosak a nyomok. 1584-ben a király megbízta Telegdy Miklós pécsi püspököt, az érsekség adminisztrátorát, hogy építse fel az érsekujváriak templomát. Hogy a felépítésre mikor került a sor, az nem egészen tisztázott. Kétségtelen, hogy 1594-ben Szombathelyi János esztergomi kanonok személyében már kinevezték Érsekújvár első plébánosát s ez annyit kell hogy jelentsen, hogy ekkor már volt plébániája és temploma is a vár katolikusainak. Az első plébános négy évig volt hivatalában, utódja az újvári származású Telegdy János esztergomi kanonok, zólyomi főesperes volt s újabb négy év múlva Pozgay János komáromi főesperes került Érsekújvárra és bár valószínű, hogy ezekben az évekbgn már volt templomuk az újváriaknak, írásbeli nyomok szerint 1607 és 1615 között építették fel az első érsekujvári A Magyar Család ötödik évfolyamával megmutatta, ogy olcsó pénzen, idealizmussal is lehet lapot kiadni, i szerkesztő és kiadó Farkas István, egyike legjobb s legtermékenyebb katolikus íróinknak. Bátor harcosa rolt mindig a keresztény magyarságnak és sokféle ámadás közepette is kitartott a lap alapításával vál- alt eszme mellett: keresztény, szociális és mindenekelőtt nemzeti érzésű magyarságot hirdetni. A lap runkatársai sorában minden jelentős magyar keresz- ény irót ott találunk. Magyarországi szerkesztője, Ír. Marék Antal egyike a magyarországi vezető kato- ikus Íróknak. A Magyar Család minden katolikus negmozdulásról beszámolt, s minden fontos katolikus lolognak helyet adott Etikája a magasabbrendü és a :özélet minden ágára, valamint a családok életére kl- erjedő pozitív, testvér kereszténység. A keresztény elekezetek közötti teljes h^móniát elsőrendű feladatálak tartja, s hirdeti, hogy a krisztushivő magyarok a :creszt jegyében szociális telítettséggel felvehetik a iarcot a nemzetköziséggel szemben. Mindig a szlovák- nagyar testvériséget hirdette, s lépten-nyomon kímélte a két nép egymásrautaltságát. Mai csehszlovákiai magyar életünk egyik szerves, nevelő részévé vált e lap, amely húsz koronás évi előfizetési árával i legolcsóbb havi folyóiratunk. Támogassuk és minél ;zélesebb rétegekben terjesszük ezt a föltétien keresz- ény folyóiratot. Mutatványszámot bárkinek szívesen cüld a kiadóhivatal: Ipolyság, Temető-ucca 12. templomot Forgách Ferenc gróf esztergomi érsek áldozatkészségéből, azonban csak Pázmány Péter idejében, 1626-ban fejezték be végleg és szentelték fel. A Serencrendiek temploma Körülbelül ugyanebbe az időbe esik a szent ferencrendiek érsekujvári kolostorának és templomának megalapítása. Pázmány Péter volt az, aki P. Végh Ferenc tartományi főnök kezébe tette le az alapitó okiratot s ennek az építése már gyorsabb tempóban történt. Az alapitó okirat — II. Ferdinánd korából — 1626-ból származik s 1631 május 24-én, tehát éppen most 307 esztendeje szentelték fel a kolostort ugyanazon a helyen, ahol most áll. Két templom történetében — egy város drámája A 17. század szörnyű és véres megpróbáltatásai pontosan kitapinthatok e két templom történetének szomorú adataiból. S ezen át egy kis város embertelen szenvedései. Néhány adat: 1663: A törökök inváziója. Mindkét templom, a kolostor s az egész város súlyosan megrongálódik. A szent ferencrendi templomot a törökök maguk kijavították. Egy barát-történetiró keserűen jegyzi meg: bár ne tették volna. Mert a templomot — istállóvá alakították át s az újvári pasa főhadiszállását a — szentélyben rendezték be. 1685: A győzelmes visszafoglalás esztendeje. De a templomok újra romokban. Nagy áldozat újra helyreállítani, amelyben a város második alapítójának, Széchenyi György érsekprimásnak volt halhatatlan érdeme. 1704: Rákóczi és serege támadják Érsekújvárt és sürü tüzcsóvákkal szórták tele a várost. Mindkét templom s a zárda is tüzet fogtak, elpusztultak. — A tövig égett szent ferencrendi templomot maga Rákóczi Ferenc épittette fel, de 1709: újra jöttek a császáriak S most Heister generális a besúgók vádjai alapján büntetésből leromboltatta a Szent Ferenc- rend kolostorát és a templomot is. 1764: kicsit nyugalmas, háborús pusztításoktól mentes félszázad után elemi katasztrófa következett. Szeptember 11-én földrengés pusztított Érsekújvárod s este 8 órakor egész sor ház, többek között a ferencesek temploma is összeomlott. , De utána megindult a fejlődés: 1768: Megépítették a ferencrendi kolostort a mai alakjában s hat évvel később felszerelték benne az első érsekujvári orgonát. Egy nagy csapás a múlt században 1810 május 9-én délután 2 órakor történt. Kiss János házában tűz támadt. Hatalmas szélvihar dühöngött. És órákon belül lángban állott az egész város. Reggelre pusztulás és üszők volt minden. Elpusztult 216 ház, csaknem valamennyi középülete a városnak. Még a levéltár is elpusztult a Városházán s ezért homályos annyira Érsekújvár múltjának több része a kutatók számára. De elpusztultak a templomok is. Leégett a plébánia, a plébánia-templom, a ferencrendi templom, a kolostor.,* Szörnyűséges büntetés volt. És a nép érezte, hogy ez a rettenetes A magyar katolikus irodalom Irta: Dr. Alszeghy Zsolt, főiskolai tanár (Budapest) A magyarság szellemi élete erősen benne gyökerezik a katolikumban. Hiszen e szellemi életnek irodalmi megnyilatkozása abban a korban indul meg, amikor a magyar nép a nyugati Egyház térítő papjai révén megismeri és felveszi a kereszténységet. Mindaz, amit a keresztény Nyugat a középkorban eszmei, műfaji, sőt formai értéket létrehozott, átszivárgóit, a magyar irodalom meginduló életébe is és az itt meginduló írásbeliség tartalmat és formát Nyugat keresztény irodalmától tanult. Legelső összefüggő nyelvemlékünk temetési szertartás közben elmondott beszéd lejegyzése, első verses emlékünk egy Planctus könnyed maI gyar tolmácsolásai. Legnagyobb magyar prózai szövegünk Assisi Sz. Ferenc legendájának fordítása, leghosszabb, négyezernél több verssort magában foglaló versesemlékünk pedig a középkori tudományosság védőszentjének, Alexandriai Sz. Katalin legendájának elmondása. De nemcsak magába fogadja a magyar középkor a nagy nyugati szellemáramlatot, hanem gazdagítja is azt, Temesvári Pelbárt latin nyelvű I prédikációi és fejtegetései Európa nyugati országainak kolostoraiban a középkor végének legkedvesebb olvasmányai. A humanizmus ókor-rajongása magyar földön Is 0 gazdag latin nyelvű poézist kelt életre, de sajátos ár- |nya!ata is vám Vitéz János és Georgius Polycarpus |de Kcstolan hatalmas latin szónoklatai a német birodalom rendjei előtt a magyarság uj hivatását hangsúlyozzák: a keleti veszedelemmel szemben a kereszténység megvédelmezéset. Ezt a hivatást — a török hódításával szemben Nyugat bástyájául megállani, s e mellett bűntudattal a török veszedemben Isten büntető ostorát látván, az erkölcsök megjavításán munkálkodni —< hirdeti a XVI. század magyar irodalma. Ez a gondolat jut leg- müvészibb kifejezésre a XVII. század legnagyobb magyar hadvezérének és poétájának Tasso ihletén kelt eposzában, Zrínyi Miklós költeményében, a Szigeti Veszedelemben. A barokk költészet legmonumentáli- sabb magyar hajtásában a Heros Chritiánus eszménye a pogány török ellen harcol és esik el a magyar haza és a kereszténység védelmében. De ez a kor teremti meg a magyar szónoki prózának barokk fenségét is jj Pázmány Péter kardinális Írásaiban és ad otthont a jezsuita iskolák ünnepi előadásain a barokk drámának is. A misztika is ekkor, az ellenreformáció áhítatában virágzik, éspedig nemcsak elmélkedésekben, hanem a templomi ének és verses imaparafrázis bőséges terméseiben is. Ennek a magyar barokknak sajátos hajtása a Reg- num Marianum gondolata is, annak az egyre határozottabb kihangsulyozása, hogy a magyar királyság megalapítója, Szent István az országot Szűz Mária pártfogásába ajánlotta és a véres századok során valóban Szűz Mária oltalmazta meg a magyarságot. Ez a meggyődés lelkesíti a XVIII. század vallásos magyarját a francia foradalom eszméinek terjesztői ellen, és ez adja a gondolatot, hogy a felvilágosodás vallás- üldözése ellenében éppen Szűz Mária és Szent István kultuszát terjesszék. A kultusz azonban az ünneplésekben lángol a legmagasabbra, amelyeken a Budára visszahozott Szent Jobbot övezi a nemzeti kegyelet. A XIX. század liberalizmusa a magyar költészetben is háttérbe szorította a vallásos eszmét, bár magának a katolicizmusnak életformáló ereje nem egy nagy szellem lelkében tudatosult így például Madách Imre, a leghatalmasabb magyar böcselő drámának költője az emberi sors örökös küzdelmét, bukását látva jut el ahhoz a végső következtetéshez, hogy az emberiségnek a folytonos kudarcok csalódásaiban csak az a meggyőződés adhat erőt és támaszt, ha visszatér ahhoz az ösztönös függéshez, amely a paradicsomi lázadás előtt az embert Istenéhez kapcsolta. önálló hivatását a magyar katolikus irodalom csak a XLX. század végén, a naturalizmus kietlen szellemáramlatával szemben találta meg újra, hirdetvén azt, hogy az embernek az anyagiasság posványán felül kell emelkednie az eszméhez, az élet piszkának szemléletéből a lélek igazibb erőit optimista megnyugvással néző szellemhez. Ez a hivatás-felismerés hozta létre a magyarországi katolicizmusnak ma is legtekintélyesebb két folyóiratát, a Katolikus Szemlét és az Életet, ennek a szolgálatában csoportosult a magyar katolikus iró- és tudósvilág a Szent István Akadémia keretében, ennek jelszava hódit a magyar katolikus napilapok zászlaján. Hogy ma virágzó katolikus költészet van Magyarországon, azt elsősorban Prchászka Ottokár püspök ébresztő szavának köszönhetjük. csapás csak Isten büntetése lehet. Bernolák Antal volt akkor Érsekújvár plébánosa. Az ő megrendítő szózatára magába hullott az amugyis hitbuzgó érsekujvári katolikus nép és szent fogadalmat tett, hogy minden esztendőben elzarándokol a sasvári Szűz Máriához s könyörög hozzá, hogy az Isten kimélje meg az érsekujvá- riakat ilyen szörnyű csapástól. 127 évvel ezelőtt tették az érsekujvári katolikusok ezt a fogadalmat s hűséges lélekkel tartják be azóta, sőt évről-évre töb-. ben zarándokolnak Sasvárra gyalog és jár-i müveken. Az idén is közel 1000 újvári zarándok éneke fohászkodott az Úrhoz. ...És 127 esztendeje nem volt nagyobb tűzvész Érsekujvárott. Egy katolikus város - katolikus iskolái A város alapításától (1546) kezdve 1626-ig nem igen találtak a történeti kutatók iskolák nyomaira. Pázmány Péter egy levelében találnak utalást a tanítók javadalmazására, de nagyon valószínű, ' hogy ezt megelőzőleg, legalább is az előző szái zad utolsó éveiben működtek plébániai iskolák. A legrégibb egyházi iskolát 1630-ban Érsekujvári Farkas, az akkori plébános, utóbb nyitrai főesperes tartotta fenn s a nyomok szerint az iskolamester az esztergomi érsektől évi 50 forintot s minden egyes tanítványától évi 1 forintot kapott. Az egyház iskolagondoskodásának egyik érdekes megnyilvánulása volt, hogy a múlt század közepén Kopácsi József hercegprímás kezdeményezésére 1856-ban Farkas Ferdinánd érsekujvári káplán cigányiskolát alapított. A prímás ugyanis súlyt helyezett rá, hogy civilizálják az akkor még nagyon elhanyagolt cigányságot és sok áldozató*- hozc érdekükben. Uj ruhát, napont 2 ti., < cipót, könyvet és egyéb aján-.; . af. kap tak a cigánygyerekek, csakhogy ■ járjanak, de a kísérlet nyilvá :ce, télén volt, mert 10 év múlva be •zúntei.íllc a nemes célkitűzésű iskolát j pr;;-• egykori feljegyzések szerint - '0.' V. tót költött rá erre az iskolára. A „Flenger4* és a „Simor44 Érsekujvárott ez a két név az iskolák fogalmát jelenti. A „Flenger" — a leánypolgári, a „Simor" — a leányelemi. 1825 április 6-án kelt végrendeletében Flenger Mihály vagyonos érsekujvári ke^ reskedő 10.000 forintról szóló 5 százalékos államkötvényt hagyott „egy leánynövelde felállitására, amelyben a már felnőtt lányok egy díjazott tanítónő által nemcsak a hit-i és erkölcstanban alaposan, hanem a kitelhető házimunkában, úgymint varrás, kötés, főzés, mosás, kenyérsütésben stb. oktattas- sanak, azonkívül a hajadon és házasélet szabályai jól eszükbe és szivükbe ojtassa- nak; hogy ezáltal nemcsak jó és erkölcsös hajadonok, hanem a házasélet számára hasznos anyákká neveltessenek." Ez a bölcs célkitűzésű intézet immár több mint egy százada működik magasztos szellemben, 1879 óta — Krotky József akkori plébános kezdeményezésére — az Is-i teni Megváltóról elnevezett apácák jóságos vezetése alatt. Ma már nemcsak polgári leányiskola, nemcsak óvoda, hanem — hogy az alapító Flenger Mihály intencióinak maradéktalanul megfelelhessen — gazdasági és kereskedelmi szakiskola, háztartási iskola, sőt tanítóképző is ... Ilyen fejlődésről még a nemes gondolkoi dásu alapitó sem álmodhatott... De örök időkre beirta nevét az érsekuj-f vári kultúrtörténetbe Simor János biboros- érsek is, aki 1880 decemberében a saját költségén megvette a régi Simor-iskola épületét, azt felépittette s 41.500 forintos költséggel korszerű iskolává tette. Ez a leányelemi iskola is a kedves nővérek vezetése alatt áll s legújabb uj, modern iskolapalotában teljesiti küldetését abban a szellemben, amint azt boldogemlékü Simor bíboros érsek elképzelte. Az uj Érsekújvár katolikus hitélete A jelenlegi plébánia-templomot Krotky József plébános épittette át 1877-ben s azóta lényeges átalakítást nem is végeztek rajta. A Szent Ferenc-rend templomával együttesen is túlságosan szűk az érsekujvári katolikus tömegek befogadására, hi^ szén hozzávetőleges becslés szerint a katolikus vallásuak lélekszáma Érsekujvárott megközelíti a 20.000-et. Ennek a hatalmas katolikus tömegnek a 1938 május 26, csütörtök. 25
