Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-26 / 121. (4564.) szám
1938 május 26, csütörtök. 'PRXGAI-yVVA&^AR-HIRIiAP 21 Templomépitések jelzik a kassai hitélet örvendetesen fejlődő útját 44 ezer hivő, 16 templom, 14 káplán, évi 300 ezer áldoztatás, 23 magyar katolikus egyesület, 11 szerzetesrend, több iskola..* KASSA. — (Szerkesztőségünktől) A katolikus világ budapesti nagy ünnepén lélekben ott Vannak azok a kassal katolikusok Is, akik személyesen nem utazhatnak fel az Eucharisztikus Kongresszusra. Méltónak tartjuk tehát az alkalmat, hogy az itteni örvendetesen fejlődő katolikus hitélet és katolikus mozgalmak szép virágait ösz- ezeszedjük és elküldjük gondolatban abba a hatalmas csokorba, amelyet a katolikum gyűjtött lösszé Budapesten a világ minden tájáról Kassán a szép fejlődés egyaránt megmutatkozik úgy a katolikus hitbuzgalmi életben, mint kulturális téren és az egyesületi és szociális mozgalmakban. A HATALMASAN FEJLŐDŐ HITÉLET A legszembetűnőbb a fejlődés a hitélet terén. Kassán negyvennégyezer katolikus él és noha az elmúlt őt évben csak kis mértékben gyarapodott a város lakossága, éppen ez idő alatt oly imponálóan nyilvánul meg a vallásos érzés és hitbuzgóeág terjedése, hogy a meglévő keretek sürgős kibővítésére van szükség. Az elmúlt évben két uj katolikus templom épült Kassán. Ebben az évben kezdik meg egy harmadik uj templom építését, de mindez kevés a tömegek befogadására, amelyek egyre buzgóbban keresnek menedéket a vallás vigaszában. Jelenleg tizenhat nyilvános templomban és kápolnában tartanak rendszeresen vasárnapi és ünnepi istentiszteletet, tizennégy káplán működik SCassa város plébánosa mellett, de nemcsak a templomhiány érezhető mind nagyobb mértéke ben, hanem a lelkipásztorok is csak a legönfeláldozóbb munkával tudják ellátni nemes feladatukat a templomi szolgálatban, a hitoktatásbem, az egyesületi és társadalmi mozgalmak vezetésében. A templomlátogatás, a szentbeszédek hallgatása, a lelkigyakorlatokon való részvétel óriási fejlődést mutat éppen az elmúlt években, amire néhány számbeli adat is rávilágít. Az elmúlt évben például több mint háromszázezer áldoztatás történt a kassai templomokban. A nagybőjti áj- tatosságok és szentbeszédek idején zsúfolásig megtelnek a templomok, a dómban, a hitélet központjában több mint ötezer ember vesz részt az íyen ájtatosságokon. A leglátogatottabb ezenkívül a dómban a vasárnapi 11 órai szentmise, amikor két-háromezer hivő hallgatja a magyar szentbeszédet. De Kassa valamennyi templomában példaadó a szentségeléjárulás husvétkor és a nagy ünnepek idején. A dómban vasárnaponként reggel hat órától déli 12 óráig óránként tartanak szentmisét és két magyar, valamint két szlovák szentbeszéd van. Kassa valamennyi katolikus templomában 36 istentiszteletet tartanak minden vasárnap. UJ TEMPLOMOK A múlt évben, mint említettük, két uj templom épült: a jezsuita rend temploma és a Domonkos- apácarend tanintézettel kapcsolatosan épitett gyönyörű temploma. A harmadik uj templom a város déli részében fog épülni nagyméretű tervek szerint és nagyban emelni fogja a déli városrész hitéletét, amely az elmúlt két évtized alatt a legerősebb fejlődésnek indult. A templomhoz fog csatlakozni a Szent Ferenc-rend uj zárdája a maga szociális, jótékony intézményeivel. A Szent Ferenc-rendet, mint ismeretes, 150 évvel ezelőtt, 1788-ban kiutasították a város területéről. II. József császár rendeletére történt a kassai rendház feloszlatása s az elárvult zárdát és templomot 16 évvel későbben, 1804-ben I. Ferenc király az újonnan alapított kassai egyházmegye papnevelő intézetének adatta át E célt szolgálják az épületek ma is. A rend mostani visszatelepítése örvendetesen megfelel a hitélet fejlődésének, a tömegek lelki szükségletének. Az egyházi szolgálatban túlterhelt plébánia papságának is hatalmas segítséget jelent a Ferencrendiek uj letelepedése. A KATOLIKUS AKCIÓ A templomon kívül való társadalmi hitélet legaktuálisabb megnyilvánulása a Katolikus Akció keretében történik. Mint ismeretes, az elmúlt évben alakult meg a Katolikus Akdó kassai magyar tagozata és különösen az elmúlt három hónapban indult szép fejlődésnek. A Katolikus Akdó ma már az egész várost behálózza. A város területét harminckilenc kerületre osztották fel és a város katolikus magyarjai úgyszólván teljes számban sorakoznak a Katolikus Akdó szervezeteibe. A magyar akdó keretében eddig öt szakosztály létesült és pedig a szervezeti, kulturális, sajtó-, gazdasági- és munkás-szakosztály. Különösen a kulturális és munkásszakosztály előadás-sorozatai váltottak ki hatalmas érdeklődést az elmúlt hónapokban. Huszonhárom magyar egyesület Kassán huszonhárom magyar katolikus egyesület működik és ezeknek központi élete a Katolikus Legény- egyletben zajlik le. Az egyesületi élet napról- napra intezivebb és igy nagyon kapóra jött a múlt évben a Legényegylet nagytermének fel- szabadulása. A Legényegyletben működő mozit, mint emlékezetes, hatósági rendeletre bezárták és ez az intézkedés azzal a nem várt eredménynyel járt, hogy a felszabadult nagyterem nagyszerűen szolgálhatja az egyesületek vallásos és magyar kulturális működését. Elég, ha megemlítjük itt a Legényegylet remek műkedvelő szin- előadásait. Az egyesület a téli hónapokban húsz magyar szinelőadást tartott zsúfolt házak miellett, éppen abban az időben, amikor a színházból ki volt rekesztve a magyar színészet. Az egyesület egyébként ebben az évben üli fennállásának 50 éves jubileumát és ez alkalomból is sorozatos kulturelőadásokat és ünnepségeket rendez. A meglévő szlovák katolikus egyletek a szlovák katolikus otthon megnyitásával találták központot. Az utóbbi időben a cseh katolikusok is bekapcsolódtak az egyesületi hitbuzgalmi életbe a cseh Domonkos-páterek vezetése mellett. Eddig az „Aquinoi Szent Tamás-egylet" és a „Ró- zsafüzér-társulat" működik szép eredménnyel. Külön meg kell emlékezni a katolikus cserkészet örvendetes fejlődéséről. A Pázmány Péter cserkészcsapatnak már kétszázötven tagja van és igy a legnagyobb magyar cserkészcsapatok közé tartozik. SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK A katolikus szociális intézmények Kassán a Karitász-iroda központjába vannak beszervezve. A központi szolgálatot a szociális testvérek, a népszerű „szürke nővérek" látják el, akik az egyházközség irodáját is vezetik. A katolikus Karitász széles társadalmi szervezeteivel gondoskodik a szegények támogatásáról, az ínséges betegek felkutatásáról, látogatásáról és gyógyszerekkel, élelmiszerrel való ellátásáról. Külön szociális intézmény az egyház- község Szent Antal-árvaháza, ahol negyven árva részesül ellátásban és katolikus nevelésben. A Szent Erzsébet-egvesület látja el az ápoláshoz szükséges eszközökkel a Szent Kereszt-apácákat, akik a város által fenntartott Szociális Házban ápolják a gyógyíthatatlan betegeket és aggokat, továbbá az állami kórházakban működő százötven apácát. A Karitász keretébe tartozó Katolikus Nőegylet minden évben nagy karácsonyi vásárt és számos jótékonycélu teát rendez a szegény gyermekek felruházására. Igen fontos szociális szerv a Szent Antal-persely intézménye, amely a templomi gyűjtésekből évi nyolcvanezer koronát fordít a szegények táplálására. Természetesen értékes jótékonysági munkát fejt ki valamennyi szerzetesrend, főleg az iskolákban. Tejakciók, ebédakciók, karácsonyi felruházások szép eredményei mutatják a szociális gondoskodás régi erényét. KULTURÁLIS ÉLET A katolikus népnév el és a plébánia hitoktató papjain kívül a szerzetesi rendek kezében van. A Kassán működő férfi-szerzetesrendek: Jézus-társasáig, Premontreiek, Domonkosok és a közeljövőben letelepülő Szent Ferenc-rend. A női szerzetes- rendek: Szent Orsolya-Tenid, Szent. DomonkosapácaTend, Szent Vince-rend, Szent Kereszt-rend, Megváltó Leányegylet, Premontrei apácák rendje és a Szociális Testvérek. A magyar népoktatás terén különösen a Szent Orsolya-rend működik nagy áldozatkészséggel. A Szent Orsolya-apácák leányinternátusokat is tartanak fenn és e téren is áldozatos tevékenységet fejtenek ki a leányifjuság katolikus nevelésében. Magyar szempontból különös említést érdemel a Jezsuita-páterek föuinternátusa. Az uj, szép épület diáklakóinak hetven százaléka magyar s ezek főképpen a magyar reálgimnázium és az ipariskola magyar tagozatának növendéked. A társadalmi kulturális téren külön említést érdemel a Domonkos-rend által épitett „Veritas" kultúrpalota, amelynek szép színháztermében magyar előadásokat is tartanak. A magyar kulturális életiben általában vezetőszerepet Játszanak a katolikus társadalmi egyesületek, főleg a Katolikus Legényegylet említett szép működésével. Átfogó tevékenységet fejt ki a nagyon szép eredményeket felmutató Oltáregylet. Ez az egyesület főleg a templomok gondozását, és felruházását tűzte ki céljául de nagy szerepet játszik a szegények támogatásában ée kulturális előadások rendezésében is. AZ EGYHÁZKÖZSÉG | A katolikus hitélet, az egyesületi, kulturális és szociális mozgalom tetőszervezete Kassán a katolikus egyházközség. A kassal katolikus egyház- község 1919 június havában alakult meg, amikor az átmeneti kommunista uralom alatt elvonták a hitéleti szervezet minden anyagi alapját és igy a híveknek maguknak kellett összeállniok, hogy a katolikus intézmények fenntartásáról gondoskodjanak. Az egyházközség megmaradt a bolseviki uralom megszűntével is és nemcsak egyre fejlődő kulturális és karitatív működést fejt ki, hanem a város plébánosának egyházi vezetése mellett a hitélet zavartalan fejlődéséről is gondoskodik. Az egyházközség egyházi elnöke Tost Barna prelátus- plébános, világi elnöke pedig dr. Radványi Géza nyug. táblabiró. A szervezet alapszabályait, amelyeket még mindig nem hagyott jóvá a belügyminisztérium, éppen a közelmúltban módosították és az uj rend értelmében százhúsz tagból áll az egyházközség képviselőtestülete. Száz tagot a közgyűlés választ, húsz tagot pedig a püspök nevez ki. Az alapszabályok szerint az egyházközség céljai közé tartozik a keresztény katolikus hitélet ápolása, a keresztényi szeretet és könyörületcsség terjesztése, a nyilvános Istentisztelet szolgálatának kiépítése, a katolikus népnevelési intézmények segítése, fenntartása, a katolikus szellemi kulturális élet fejlesztése, valamint a mindehhez szükséges anyagi eszközök előteremtése. Az egyházközség évről-évre szélesebb keretekben tesz eleget hivatásának és eredményes működését a legszembetűnőbben mutatja az a körülmény, hogy míg Bt évvel ezelőtt csupán harminc-negyven- ezer korona, addig az elmúlt évben százhatvanezer koronát meghaladó összeg folyt he hitközségi adóban. Az ezévi költségelőirányzat szerint a legnagyobb összegek szociális intézmények támogatására, többek között a Szent Antal-árvaház fenntartására, ingyen ebédre, szeretetceomagokra, melegedő fenntartására, ezenkívül pedig katolikus iskolák támogatására fordittatnak. A minden téren megmutatkozó örvendetes fejlődés ékes bizonysága annak, hogy a mai időben, amikor különböző irányzatok fáradoznak a vallás régi tekintélyének megdöntésén, amikor a világ számos részén a legsúlyosabb üldözéseknek vau kitéve a katolicizmus, az emberi lélek igazi vágyakozása a vallásos kultuszban keres megnyugvást és célt. A mai na°ry szorongattatások idején egyre nagyobb tömegek; keresik fel Kassán is, hogy hol találják meg az igazi békét. A húsz év előtti nagy megrázkódtatás, a nagy világváltozás, országhatárok eltolódása oly érzékenyen hat,ott a nemzettest'től lecsatolt magyar lakosság szellemi életére is, hogy — mondhatjuk — elég erős vacuum keletkezett. Ezt az űrt, melyet nemcsak az uj államokba való bekebelezés, de az anyaország szellemi kincsedtől való elszakadás is idézett elő, be kellett valamikép tölteni. Könyvek, újságok, havi folyóiratok a 'szellemi vesztegzár miatt nem jöhettek a kisebbségi magyarok asztalára. A kultúrához, az olvasáshoz hozzászokott s szellemi, erkölcsi irányítást váró tömegek lelkében is erős volt az üt, erős volt a hiány pótlására égő vágy. Hála az Isteni Gondviselésnek és az Istentől megáldott tehetséges, de egyben népünk javáért buzgóam lángoló lelkeknek, akadtak merész és nagyot jelentő vállalkozások, melyek igyekeztek a keletkezett hiányt pótolni s a szellemi táplálék után éhező lelkeket kielégíteni. A dermedtségből hamarosan életre kapott a kisebbségi magyar .élet s ez is világosain mutatja a magyar fajnak életrevalóságát s a nemzet élni akarását. Vannak a hitbuzgalmi sajtó terén is Inptjaink (llj Szív, Szűz Mária Uj Virágos Kertje), melyek már a feloosudás éveiben indultak útra, hogy a kisebbségi magyar protákat felkeressék s az ott lankadó lelkekbe nemcsak az örök fénynek világító és a hitnek bátorító fényét vigyék, hanem a magyar nyelv ápolásával a nemzeti érzést, a nemzet életét is erősítsék. örtállók voltak a kezdet nehézségiéiben meginduló havi, vagy heti hitbuzgalmi lapok, melyekhez később a nagy hiány pótlására felsorakoztak a Katolikus Akdó szolgálatában a havi: Krisztus Királysága, a magyar munkás és földműves ifjúság eredményes szervezkedéseért harcoló Ifjúságunk s velük együtt a tanultabb körök, leginkább pedig a nemzet értékediárt és eiőbbre- j irtásáért oly eredményesen harcoló s a katolikus fiatalságot az egyetlen helyes útra terelő ifjúsági lap: az Uj Élet. Az utóbbi éveikben sorakoztak melléjük az egyes nagyobb városi centrumok' Katolikus Tudósítói vagy Értesítői. Mindezek, de mellettük a katolikus politikai heti lapok az utókornak, a történelemnek nagy elismerésére számíthatnak majdan egykoron, mert a fentebb említett kettős nagy hivatásukkal megbecsülhetetlen feladatot teljesítettek az általános emberi elöbbrejutásnak, a szociális igazság keresésének, valamint ez erkölcsök tisztításának, sőt a nemzeti értékek megőrzésének szolgálatában is. Nem feledhetjük, hogy a világégés következtében a lelkek is megperzselődek s az erejükben meggyengült lelkeket nem volt nehéz a nemzet- romboló, társadalomrengető uj jelszavak hangoztatásával a vallástalan, a nemzettelen irányzatok követőivé tenni. A hitbuzgalmi sajtómaik nagy hivatása volt, hogy a megingott lelkeknek is odanyujtsa az igazság fáklyáját, elébe tárja az örök igazság fényét s megmutassa az egyetlen utat, mely az emberiséget a nagy kataklizmákból ki tudja vezetni s meghozhatja az annyira óhajtott szebb és emberibb korszak hajmalhasadását. A hitbuzgalmi sajtóorgánumok szerkesztői asztalára érkezett levelek mutatják, hogy a világnézetek nagy harcában igenis nagy munkát végzett, nagy harcot vívott és viv még ma is, mert nem egy levél 'tanúskodik arról, hogy a marxizmus, a boisevizmus polipkarjai közt vergődő munkás, vagy akár még iintellektuel is a hitbuzgalmi lapok olvasása, az örök lelki kérdések megvitatásának hatása alatt látta meg a szín- igazat és vallja azt, hogy ember lélek nélkül, lélek Isten nélkül boldog, nem lehet. Sokan megértették, hogy az emberi igazságos-, Ságnak, a szociális kérdés megoldásának legel'hi- vatottabb zászlóvivője, Krisztus tanításának hirdetője az Egyház volt s az a mai napokban is* amikor a világraszóló Quadragesimo anno, vagy a Rerum novarum igazságot hirdető és testvériségét, az élethez való egyenlő jogot követelő tanításával az emberiséget a szebb, jobb, emberibb átalakulásra hívja fel , A minden nép jövő és örök életének alapiját, aj tiszta erkölcsöt, az éltet útvesztőibe belevilágító tiszta hitet, az embert testvérré tevő szociális igazságot hirdette és kell is hirdetnie a magyar! katolikus hitbuzgalmi sajtónak. De emellett nem megvetendő, éppen jelen napjainkban az a szol* gálát sem, amit e kisebbségi sajtó épp a szlovákiai helyzetünkben a magyar nemzeti érzés, a magyar nyelv ápolása érdekében végzett Nagyon sokain vannak kisebbségi testvéreink közt olyanok is, akik 'leszegényedve nem voltak képesek nemcsak magyar napilapra, de még hetilapra sem előfizetni s ezeknek szellemi, de nemzeti tekintetben is egyetlen tápláluk volt a hitbuzgalmi sajtónak hozzájuk beköszöntő megjelenése. Nem egy tanyai, pusztai olvasó, jó magyar testvér, igaz testvéri szeretettel irt egyszerű, kusza vonásokkal rótt levelet, amelyben jelzi, hogy ünnepszámba megy a hónap elején az a nap, amikor a havi füzet megjelenik s amely kézről- kézre jár a tanyai, a pusztai lakók közt, hogy azoknak nehéz gondban eltöltött napjait megédesítse. Csodálatos, szinte könnyező örömet árasztanak viszont a diaszpórában élő, a szétszórt, más nyelvű népek közé ékeit magyar testvéreinek., akik talán helyzetük következtében nem is járathattak politikai lapot, akik nem férhetnek hozzá magyar könyvtárakhoz s akiknek egyetlen magyar nyelvű táplálékuk a magyar hitbuzgalmi' sajtó volt Csodálatos a magyar erő e téren is, csodálatos a magyar lelek napsütése és a magyar: szív életet szívó, egymásba forradó ereje. Kell is, hogy a kettős nagy cél állandóan ott éljen és lebegjen a magyar katolikus sajtó eilhi- vatott munkásainak lelke előtt. Nagy hivatást töltött be a hitbuzgalmi sajtó, de egyben e nagy hivatás betöltését ápolta, védte, féltékenyen őrizte az igaz magyar katolikus társadalom nagy tömege. A katolikus s egyben a magyar értékek megőrzésében teljesített nagy hivatást nemcsak a lapok szerkesztősége, nemcsak a munkatársak önzetlen serege, de az egyszerű napszámos is, aki a tíz gyermek mellett — mint írja — havonta fillérenként rakosgatja össze az előfizetési dijat, vagy az az özvegy mosónő is, aki — imiint mondja — egy-két órával tovább dolgozik, hogy legyen neki vasárnapra olvasni valója, lelkének vigasztalója, szellemi tápláléka. Él a magyar lélek, él a szépért, az erkölcsért, a szebb élet al'apjáért lángoló szive és szexetete. Amíg. ez él, addig nem veszett el a magyar. „Magyar Vasárnap"* A SzMKE havonként megjelenő néplapját, a ,.Magyar Vasárnap -ot a szlovákiai és kárpátaljai keresztény magyarság meleg figyelmébe ajánljuk. Tartalma változatos, tanulságos s mindenekfölött magyar és keresztény. Szerkeszti: Szombathy Viktor. Megrendelhető a SzMKE központjában (Komárom, Kultúrpalota )* A szlovákiai katolikus magyar hitbuzgalmi sajtó hivatása Irta: Király József esperes, a Virágos Kert szerkesztője
