Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-26 / 121. (4564.) szám
1938 május 26, csütörtök. Az Árpádok esztergomi palotája Irta; Dr. Lépőid Antal esztergomi prelátus-kanonok Esztergom várhegye a Pilis-hegység északnya gáti végén az utolsó csúcs. Vagy 50 méter széles völgy választja el a Szent Tamás-hegytől a keleti oldalon. Délfelé terül el a dorog-táti síkság, amelyhői a Nagy-Dunából kiszakadó 2 kilométer hosszú Kis-Duna. szigetet hasit le. Északra a Duna folyik. A várhegy teteje szabálytalan háromszög. Hosz- szusága észak-déli irányban 350 méter, legnagyobb szélessége 130 méter. Magassága 70 méter. Oldalai mind meredekek voltak. Környékét messze sugárban erdők borították. Azért a hegy kitűnő védelmet 'biztoistott és egyszersmind nagy távolságra kilátást nyújtott. Már a rómaiak több őrtornyot építettek rajta, ahonnan jeladással lehettek a szigeten fekvő castellum felé. Géza fejedelem Székesfehérvárról Ide tette át székhelyét A várhegy északkeleti pontján, a legmagasabb csúcson épitett palotát, melyhez 18 méter hosszú és 11 méter széléé kápolnát is csatolt. Palotája szélességi vonulatban körülfogta a kápolnát, amely az udvaron állt s szentélyével keletnek nézett Ebben a palotában született Szent István, aki ezt a palotát a kápolnával együtt az érseknek adományozta. Belőle alakult a káptalanház, — monostorium A. Adalberti, — a préposti lak és az érseki palota. Az épület alapfalai 1821-ig álltak. Akkor az raj -bazilika számára történt talajegyenlítés miatt a régi Géza-féle palota alapjait ie kiásták, mert a földet 11 méter mélységben lehordták. Ma már csak az 1821—22. évi munkálatok alkalmával följegyzett adatokból tudunk egyet-mást a legősibb esztergomi várpalotáról. Szent István a hegy közepén fölépítette a székesegyházat és attól délre, a hegy alacsonyabb felén meztelen szikla fölé raj királyi palotát is épitett. Amennyire az esztergomi várhegyen folyó ásatások eddig megállapítani tudták, Szent István palotája a sziklás hegy legdélibb végén kezdődött 4X5 méter méretű szobával & azután egy szoba szélességében vonult kissé északkeleti irányban. A 95 centiméter vastag, hosszúkás kváderkövek- kel szegélyezett és belül öntött falak mintegy 60 méter hosszúságban követhetők. Helyen kint összeesnek a későbbi átalakítások vonalaival, másutt elhagyottak és a későbbi, feltöltött nivó alá kerültek. Az udvari kápolna beleesik Szent István vonalába. Tehát már az idejében is kápolna volt. A 60 méteres szárnyon kivül másutt is találkozunk Szent István korára jellemző falakkal. A palotának tehát legalább két szárnya volt. Eldönteni nem tudjuk, vájjon Szent István palotája az emeleten is kőből épült-e, vagy csak fából. De biztos, hogy a palotát már várfal vette körül. Azért a lakóház földszintje alacsony. Maga a lakóház nem szolgált erődítményül. Arról nincsenek adataink, vájjon Szent István utódai egészen H3. Béláig mit építettek. Azonban a bazilikával egy irányban futó szárny valószinü- leg a Xn. század közepéről származik, in. Béla a déli végén 13X25 méter területen egészen átépítette a Szent István-féle palotát. 13X 17 méter méretű és 20 méter magas védőtornyot emelt, amelyhez még 8 méter hosszú toldalékot csatolt, amely a toronnyal egymagasságu. Ebben a 11 lak ősz o bá jra toronyban lakott a király. Közvetlenül a torony mellett feküdt az udvari kápolna (7X12 méter), amelynek újjáépítését Hl. Béla megkezdette, de csak H. Endre fejezte be. IV. Béla korában a palota észak-déli vonulata már a székesegyház mögött álló érseki palotáig terjedt, tehát ebben az irányban 170 méter hosszú volt. Az uj székesegyház építésekor a szárnyból mintegy 50 méteres részt lebontottak. Ma a palota falait csak 110 méter hosszúságban találjuk, de kiegészíti azt még a székesegyházzal párhuzamosan haladó 30 méteres északi szárny, valamint az udvari kápolnából induló keleti szárny 40 méter bosszúságban. Az ásatások tehát még most is 110 + 30 + 40 = 180 méter hosszúságban követhetik az Árpád-kori palotát. Igaz, egyes részek a gótikus- és a reneszánsz-időben átépültek, de alap- falaikban felismerhető a korábbi éipület. Vitéz János a nyugati várfal mentén, a hegyoldalon még egy traktust épitett a régi Árpádkori szárny mellé, de e traktus csaik 38 méter hosszúságban tulajdonítható biztosan Vitéznek, 22 méter hosszú része már az Árpádok alatt állt. Ha elgondoljuk, hogy a melléképületek, — istállók, magtárak, majorság, stb. — a váron kívül a hegyoldalon, vagy lenn a völgyben állottak, akkor nyerünk csak tiszta fogalmat a várpalota imponáló nagyságáról. A belső építészeti kiképzés fényéről már csak a ín. Béla által épitett torony és az udvari kápolna tanúskodik. A toronyban még az első emeletet is sikerült a földből kiásni. A -kápolnából pedig annyi maradt meg, hogy azt a gondosan összeszedett lehullott részek visszaáll)'tásával teljes régi fényében sikerült helyreálli- tani. Sajnos, a tornyon és a kápolnán kivül csak három helyiséget sikerült még Árpád-kori állapotban megtalálni. Ez utóbbiakban azonban egyetlen román kapun kivül egykorú építészeti faragott disz nincsen. A magyar királyok 1256-ig laktak az esztergomi várpalotában. IV. Béla a palotát, minden fenntartás nélkül, az érseknek adományozza. Megvallja, hogy palotájának sok része igen avult és költséges helyreállításra szorul. Ami IV. Béla idejében már nagyon avult volt, bátran visszavezethető Szent István, vagy közvetlen utódai idejére. Mivel pedig III. Béla a palotának aránylag kis részét újította meg, azt kell következtetnünk, hogy a palota ü*tr jóval Hl. Béla előtt is olyan hatalmas kiterjedésű volt, amilyennek IV. Béla leírja. Az érsekek évszázadokon keresztül állandóan ébrentartották annak emlékét, hogy a palotát a magyar királyok lakták. Királyinak nevezik a palotát még közvetlenül a mohácsi vész előtt is. Valahányszor a királyok Esztergomban tartózkodtak, régi palotájukban szállottak meg. Ugyanazért az érsekek a várhegy északi oldalán fekvő régi székiházukat mindig karbantartották s időnként ott is laktak. ,-Amikor a gótikus- és reneszánsz-időben a királyi palota termeit és kápolnáját művészi festményekkel látták el, a magyar királyok dicsőségét igyekeztek szolgálni. A kápolnában megmaradt a királyi trón, a fogadó teremben a Juetitia- kép alatt jelképezik a magyar királyok igazságosságát, a lovagteremben vagy nagyebédlőben a falra festetik az összes magyar királyok életnagysága képeit. Tehát a palota az érsekek tulajdonában is királyi maradt s a királyi jogfolytonosság egészen a török hódoltságig tart. Nyolcszáz éves a beregszászi romai katolikus plébánia Az ősök példája nyomán kulturális és szociális alkotások dicsérik az élők áldozatkészségét és hithüségét BEREGSZÁSZ* — Nyolcszáz esztendő enyésztő erejével dacol a beregszászi római katolikus egyházközség életéről az első hirtmondó pergament. Fakuló betűit IV. Béla valamelyik kancelláriusa rótta aprólékos gonddal. Ez az első Írott kútfő még Lampertházaként említi Beregszászt, az árpádházi hercegek egyikének nyomán. A lelkészjárandóságot szabályozza az irat, de annak a szólásmondásnak az igazát is tanúsítja, amely szerint a beregszásziaknak a bor a kenyerük. Szigorú szavakkal rendeli ugyanis a királyi irat, hogy a pap bortizedét a hívek, mint a legfőbb természeti járandóságát, pontosan beszolgáltassák. Az árpádházi királyok több kiváltsággal ruházták fel a beregszászi plébániát, de legtöbb fénynyel az Anjouk sugározták be. Erzsébet királyné, Nagy Lajos anyja, Róbert Károly özvegye, udvart tartott Beregszászon és az itteni lelkész udvari káplánja volt. Hasonló szeretettel karolta fel a várost Mária királyné is, akinek szintén a beregszászi plébános volt a gyóntatója. A két királyné kegyes Zsigmond figyelmét Beregszászra irányította és a szenvedélyes építtető gyönyörű, gótstilü templommal ajándékozta meg a hírben és dicsőségben egyre gyarapodó egyházközséget. A templom keletkezéséről a mesétszövő fantázia máig is emlegetett mondát költött. A hagyomány szines elbeszélése szerint, amelyet Tompa Mihály is feldolgozott egyik regéjében, a temp- lomépitésre szolgált aranyat két dühödt bika túrta ki bősz viaskodás közben a földből, ahová a tatárok pusztító fergetege elől rejtette el az emberi rémület. A bika és pásztorának fejét a templom megújításakor annak falába faragták és a két fej látása újra és újra meghúzza a szemlélő lelkében a monda nyomán kirajzolódott képek körvonalait. A beregszászi plébánia tekintélye és jelentősége a Jagellók alatt még tovább nőtt. Szalaházy Támos plébános, II. Lajos titkárának kérelmére és a király ajánlatára X. Leó pápa a beregszászi plébániát archi- presbiterátusi méltóságra emelte s ettől kezdve az itteni plébános a főpapi jelvényeket, süveget, gyűrűt, főpásztori botot és sarut viselhetett és főpásztori áldást oszthatott. Ez a jog a reformáció kezdetével elszunnyadt, majd feledésbe merült és csak 1931-ben élt vele újra Ékkel Lajos, az akkori plébános. Az ő halála után e kiváltság gyakorlása ismét szünetel. Fokozta az egyházközség fényét az oltámokok nagy száma. A reformáció kezdetén 24 oltámok élt Beregszászon s ennél több csak Egerben volt, az érsekség mellett. A plébánia jelentőségére mutat az is, hogy a javadalom betöltését már Mária királynő a maga és utódai számára tartotta fenn A királyi kegy és kegyesség a kolostorok alapításával és szerzetesek letelepítésével is növelte a beregszászi katolicizmus erejét. Elsőnek a Pálosok, a legmagyarabb szerzetesrend tagjai telepedtek le, majd a dömések s később a ferencren- diek. Erzsébet királyné apácákat is hivott. ide. A lengyelországi domokosrendü apácák egy évszázadon át tartottak fenn itt zárdát. A reformáció elsodorta a gazdag és hatalmas egyházközséget, melynek lelkésze a mohácsi csatába egész lovasbandériumot állított ki. Az oltámokok, szerzetesek, apácák elköltöztek, a kolostorok és zárdák eltűntek és olykor évtizedeken át nem volt katolikus lelkész Beregszászon. Százötven esztendőn keresztül csak tengődés volt a katolicizmus élete az egykori főkegyúri plébánián. A szatmári békekötés után éled csak ujrr az egyházközség. Javadalmaink egyrészét visszaszerzi, híveinek száma lassan gyarapodni kezd és az azóta eltelt két évszázad fejlődésének vonala egyre emelkedik és ma egyike Kárpátalja legnagyobb katolikus egyházközségeinek. A JELEN Az államfordulat nehéz helyzetet teremtett az egyházközség számára, de a vezetők odaadó munkája és a hivek áldozatkészsége átsegítették a válságon és ma a korszerű katolicizmus eszméitől áthatva, példátmutató katolikus munka folyik Beregszászon. A hivek vallásos buzgalma egyre nö és a hitélet mélyül, bővül, erősödik. A katolikus öntudat is mind határozottabbá válik. A szociális feladatok felismerése tevékeny munkakedvet serkentett. Egymásután alakulnak a szodáliscélu körök és szervezetek, melyek eredményes tevékenységet fejtenek ki a társadalmi gyámolitásra szorulók hatékony támogatásával. A szeretet melege hatja át a karitatív munkát s igy a materiális segítség mellett a felsegélyezett lelki ajándékot is kap. A katolicizmus fenntartásának, a katolikus szellem, sőt élet kialakításának legfontosabb intézményét, a felekezeti iskolát kiváló gonddal őrzik és fejlesztik. Két év előtt minden állami segély, vagy más hatósági támogatás nélkül tisztán a hivek és a jelenlegi plébános páratlan áldozatkészségéből 130 ezer korona költséggel emelettel bővitették ki az iskolát, amelynek színvonala magas és kiválóságának hírneve általánosan elismert úgy a szakkörök, mint a nagyközönség körében. A katolikus öntudat ébrentartására kulturelőadások szolgálnak, melyeknek nagy részét a Katolikus Akció keretében rendezik meg. A Katolikus Akció fontos munkáját 1936 őszén kezdte meg országos Katolikus Nap rendezésével. A katolikus társadalmi és kulturális, valamint az egyesületi élet központja a Katolikus Kul- türház, amelyet nagy költséggel szintén a hivek adományaiból létesítettek. A gyermekgondozás terén is érdemes munka indult meg a közelmúlt napokban. Néhány lelkes asszony és leány napközi gyermekotthont létesített, ahol a munkában elfoglalt szülők gyermekeire ügyelnek és egész na pon át ellátják élelemmel. A szegények segélyezésére havonta 7—800 koronát fordítanak és ebből az összegből átlag 40 családot támogatnak. A karitatív munkában a nők járnak elől. Az asz szonyok a Karitász-egyesületben, a leányok pedig klubjukban foglalkoznak a jótékonyság munkájával. A segélyezés anyagi eszközeit társadalmi összejövetelek rendezésével, kézimunkák értékesítésével és az e célra szolgáló adományok felhasználásával teremtik elő s a leszegényedett magyarság szívesen hozza meg áldozatát a nyo mórba jutottak felsegélyezésére. Csupa alkotás, munka, az áldozatkészség ragyogó példái mutatják a beregszászi katoÜkus- 6ág életrevalóságát* Kedvezőtlen gazdasági viszonyok kört s a hivek általános elszegényedése ellenére, rövid idő alatt két nagyszabású építkezést végzett a katolikus egyház, jóllehet maga is nyomasztó anyagi helyzetben van. A kegyúri jogot gyakoroló Latorica Rt., mint a Schönbomok jogudódja egy 1753- ban kelt egyesség exhumálásával évente 520 koronával tudja le kegyúri kötelességeit. Az egyesség annak idején 520 forintban állapította meg a különböző természetbeni szolgáltatások éven ként! váltságdíját és most ezt az összeget fizeti a Latorica minden valorizáció nélkül. A borértékesítés válsága megcsappanhatta az egyházi szőlők jövedelmezőségét és az egyház tulajdonát képező Bazár-épület laikbérhozadéka is egyre apad. A növekvő terhek arra késztetik az egy házi ügyek intézőit, hogy bármilyen alacsony összegben is, de rendes adófizetést kérjenek a hívektől, akiknek erős katolikus öntudata, egyházuk iránti szeretete és már oly sokszor meg nyilvánult áldozatkészsége a terv megvalósitását bizonnyal elősegíti. A körülbelül ötezer lelket számláló katolikus egyházközség, — melynek tagjai túlnyomó részben magyarok, — Pásztor Ferenc főesperes nagyszerű irányítása mellett a nyugati katolicizmus mintájára szociálisszellemü alkotó-munkát végez. * A beregszászi görögkatolikus egyházközség aránylag rövid múltra tekinthet vissza. Megalakulása az 1700-as évek végére esik. Lélekszáma kezdetben igen csekély volt. Egykorú feljegyzés szerint 1781-ben az akkori lelkésznek 96 hive volt csupán. Az egyházközség egyike a legszegényebbeknek. Javadalma csekély, kegyura nincs, hívei is szűk viszonyok közt élnek. Az első templom és papiak fából épült, de azért hamarosan kőtemplomot emeltek, mely ma is fennáll ^ s a múlt évben díszes keramittal fedték be padlóját, falát újra festették és értékes, uj oltárt állítottak fel benne. A hivek többsége magyar, akik mellett az ide helyezett állami tisztviselőkkel a ruszin elem is egyre nő. Az istentisztelet nyelve magyar és ószláv. Egyháztársadalmi téren a hivek nem különülnek el a római katolikusoktól, nem alakítanak külön köröket, hanem együttműködnek azokkal. De nemcsak egyháztársadalmi téren áll fenn szoros együttműködés a kétféle rítus hívei közt, hanem a vallási életben is. Nagypénteket mind a két naptár szerint, mind a két egyház hívei megtartják és egymás templomába elmennek. Űrnapján, keresztjárónapokon és Krisztus királyságának napján együtt ünnepel a görögkatolikus hivő a római katolikusokkal. Az egyház nagy áldozatokkal és erőfeszítéssel magyar iskolát tart fenn, amelyben a tanulók száma eddig még soha nem apadt, sőt ellenkezőleg, nőtt. Az ünnepeket a Julián-naptár szerint ülik meg. A ruszin elem ellenezte a naptáregyesitést, amelyben magyarositó törekvést látnak s ezért elgáncsolták. A magyar és ruszin hivek közt erős rivalizálás folyik, de súrlódásokra, vagy éppen ellentétekre eddig még nem került sor, ami elsősorban Ortutay Jenő főesperes diplomataképességeinek, nagy jóakaratának és általános népszerűségének köszönhető. Dr* HUBAY KÁLMÁN. Az agy és a gerincvelő megbetegedésének kezelésénél a régóta bevált, tisztán természetes „Ferenc József" keserüviz <— ko-i rán reggel egy pohárral bevéve a tápcsatornát alaposan kitisztítja, a további bélmüködést elősegíti, a gyomoremésztést megjavítja és fokozott anyagcserét ered- ,'lí' ményez. Kérdezze meg orvosát. s* Felvétel a komáromi katolikus férfi-tanitóképzőbe Akik az 1938 szeptember 1-én megnyíló komáromi katolikus magyar kántorképzéssel kapcsolatos férfi- tanitóképzőbe akarják magukat felvétetni, 5 Kő-s okmánybélyeggel ellátott kérvényüket junius 15-ig küldjék be akár iskolájuk igazgatósága utján, akár közvetlenül a tanítóképző intézet igazgatósága címére. (Komárom, Bencés-székház.) A kérvényhez a következő okmányokat mellékeljék: születési, állampolgársági, középiskolai vagy polgári iskolai összes évvégi és az utolsó félévi bizonyítványukat, továbbá három hónapnál nem régibb keletű orvosi bizonyítványt arról, hogy a tanítói pályára alkalmasok. Mellékeljék rövid életrajzukat is 1 Ké-s okmánybélyeggel ellátva. A jelentkezők kérjék meg plébánosukat, hogy róluk erkölcsi bizonyítványt küldjön közvetlenül a tanítóképző igazgatósága címére. Ha valamelyik pályázó f. é. szeptember 1-én még nem töltötte be a 15-ik évét, annak korengedélyért kell folyamodványt benyújtania közvetlenül az iskola- és népművelési minisztérium pozsonyi referátusához. A folyamodványt 5 Kc-s okmánybélyeggel kell ellátni és csatolni kell a főnt említett mellékleteket. Korengedélyre csak azok számíthatnak, akiknél a korhiány 6 hónapnál nem több. A pályázóknak írásbeli és szóbeli felvételi vizsgálatot kell tenniök magyar nyelvből és mennyiségtanból. A vizsgálat anyaga a középiskolák alsó osztályainak, illetve a polgári iskolának anyaga. A vizsgálat kiterjed a jelentkezők zenei hallására is. Be kell mutatni továbbá minden pályázónak az iskola által látta- mozott 2—3 darab rajzot. A felvételi vizsgálat alkalmával át kell adni az utolsó évvégi iskolai bizonyítványt is. A felvételi vizsga dija 30 Ké. A felvételi vizsgálat ideje: junius 27—28. A vizsgázók junius 27-én reggel 8 órakor jelenkezzenek a komáromi Szent Benedek-rendl gimnáziumban. A vizsgálat Írásbeli része 9 órakor kezdődik. Az írásbelihez szükséges papirost, tintát az iskola adja; Írószereket mindenki hozzon magával. Akik felvételt nyernek, azok szeptember 2-án tartoznak beiratkozásra megjelenni. A beiratási dij 60 Ké, a tandíj; évi 400 Ké, amely negyedévi részletekben előre fizetendő. A felvételi vizsga eredményéről a pályázók julius elején írásbeli értesítést kapnak. SAROSSY ETEL, igazgató. ] Nem akarok megőszülni Ül iorállHajreienerátor Csalhatatlan ezer az egészséges, természetéé hajszín visszanyerésére és az őszülés ellen való védekezésre. — Ezen hires, rég bevált hajviz nem festőszer és nem tartalmaz semmiféle festőanyagot. A haj ma- gábaszivja ezeu hajvizet & igy kellő táplálékot nyer, miméi fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes szint és megfelelő 6ürüséget nyernek. Erősiti a hajat és megakadályozza az őszülóst a legmagasabb korig. Ára Ké 10.—. Kapható: „VOROSRÁK“ gyógyszertárban, BRATISLAVA, Mihály-ucca 24. szám. MMmwwmLPmma .hiúid 6^
