Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-26 / 121. (4564.) szám
4 1938 május 26, csütörtök. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Irta: Dr. Kor ni s Gyula egyetemi tanár, a magyar képviselőház alelnöke Ami egy nemzetet külön nemzetté avat, az sajátszerü és a többi nemzettől elütő kultúrája, vagyis a történeti tudatnak és érték- fölfogásnak sok-sok századon keresztül lecsapódott közössége. Ennek a nemzeti kultúrának a vallás, erkölcs és művészet mellett legfontosabb ágazata a tudomány; a tudományos kutatásnak, de egyszersmind a tudomány továbbszármaztatásának főműhelye pedig az egyetem. A magyar tudománynak legrégibb, de ma is eleven gócpontja a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, amely az egész világ tudományos közvéleményétől üdvözölve néhány év előtt (1935- ben) ülte alapítása 300. évfordulójának emlékünnepét, Alapítója, Pázmány Péter a „magyar bíboros Cicero” kora egyik legnagyobb katolikus alakja, aki nemcsak szónak és Írásnak volt nagymestere, hanem egyszersmind maradandó, sok évszázadokig fönnálló, a nemzet egész fejlődését hathatósan előmozditó alkotásoknak is. Pázmány Péter tősgyökeres magyar ember, de egyszersmind nagy európai is volt; ismerte korának eszmeáramlatait, de egyszersmind tisztában volt nemzetének akkori történeti helyzetével és hivatásával is. Sasszemét rávetve a nyugati kultúrára, mélyen fájlalta, hogy az ő hazájában nincs egy tudományos gócpont, melyből a magyar ifjak kikerülve a szellem erejével fogják fölemelni az akkor a töröktől porbasujtott országot. Tudva tudta, hogy a magasabb műveltségnek, de ezzel egyszersmind a nemzet külső és belső hatalmának főpillére az egyetem. Ezért minden anyagi és szellemi életerejét életének alkonyán éppen az egyetem alapítására összpontosította. Pázmány nagyszerű egyetem-alapító tettének történeti jelentősége akkor szökik különösen szemünkbe, ha figyelemmel kisérjük a többi főiskolának igen kínos megszületését. Valószínű, hogyha Pázmány Péter nem alapítja meg 1635-ben a magyar egyetemet, akkor legalább is Mária Terézia koráig kellett volna rá várni, hacsak nem a kiegyezésig, mert hiszen a Habsburgok dinasztikus politikájának igazában az volt a Célja — amint azt a katonai és képzőművészeti főiskola, valamint a budapesti műegyetem létrehozása körüli harcok bizonyítanak —, hogy minden művelődési erőt a monarchiából Budapestre koncentráljon és igy a magyar ifjak is ott nevelkedjenek. Második nagy történelmi jelentősége a Pázmány Péter Tudományegyetemnek az, hogy tiz emberöltőn keresztül az egyház, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a köz- oktatásügy, a közegészségügy, a közélet, a politika és általában véve valamennyi tudomány számára a kiváló embereknek, a nemzedékeknek hosszú sorát képezte ki, de egyszersmind az egymás mellett élő népek közeledésén is munkálkodott; mert hiszen ide szlovák, szerb és román, de leginkább horvát ifjak is jártak, akik együttnevelkedtek föl a magyar intelligenciával és együtt- érezték a magyarság jó- és balsorsát. Tehát középkori értelemben Stúdium Generale volt ez az egyetem; Generale, egyetemes, mert hiszen valamennyi nemzet fiai számára nyitva volt. De egyetemes volt más szempontból, a társadalmi rétegek szempontjából is, mert nemcsak a nemeseket és főnemeseket nevelte, hanem egyszersmind a jobbágy- fiukat, a nem nemes diákokat is, akik számára tehát az egyetem volt az a hid, amelyen átmehettek az alsóbb osztályból a középosztályba. így mondhatjuk, hogy ez az egyetem valóban demokratikus intézmény volt. Harmadik történeti jelentősége az egyetemnek, hogy bekapcsolta a magyarságot az európai tudományosságba, lehetővé tette, hogy lépést tartson a magyarság az európai tudományos fejlődéssel. A legfőbb szaktudománynak magyar kutató kezdeményezése éppen ennek az egyetemnek a tanáraitól indult ki. Hogy ma a magyarságnak világszínvonalú tudományos szakirodalma vanj magyar nyelven, az elsősorban az egyetem tanárainak érdeme. A német tipusu egyetemek elsősorban a tudományos kutatásra törekszenek, a francia tipusu egyetemek a tanításra, a szakoktatásra, viszont az angol egyetemek előtt elsősorban a nevelés föladata lebeg. A Pázmány Egyetem ezt a három föladaíot egyesíteni iparkodik: a kutatást, a tanítást, de egyszersmind a nevelést is. A kutatásnak és a nevelő tanításnak ez a szelleme hatotta át évszázadok óta a Pázmány Egyetem nagy tanárait; említsük meg ezek sorából itt Katona Istvánt, Révai Miklóst, Toldy Ferencet, Gyulay Pált, Hajnik Imrét, Goldzicher Ignácot, Pauler Ákost és Gombócz Zoltánt, mint a szellemi tudományok, Balassa Jánost, Semmelweiss Ignácot, Ktaibel Pált, Jedlik Ányost, Than Károlyt, báró Eötvös Lórándot és Lóczy Lajost, mint a természettudományok képviselőit. A Pázmány Egyetemmel — alkotóján keresztül — a katolicizmus ajándékozta meg a magyar nemzetet. Ezt a katolikus jellegét öntudatos és kihangsúlyozott magyarsága mellett mindmáig őrzi az egyetem: katolicizmusa mindenekelőtt önálló jogi személyiségén keresztül domborodik ki. Ebben az egyetemben a keresztény nyugati kultúrát képviselte mindig egy keleti nép az európai civilizáció keleti határszélén, mint egy kulturális limesén. Az egyetemnek ez a hivatása egyúttal szimbolizálja a magyarságnak egész ezeréves történeti küldetését a Duna- medencében: ez a nemzet a nyugati keresztény kultúrát védte, tatárral-íörökkel szemben s egyben kelet felé a műveltséget tovább terjesztette. Ha a magyarság az izlam rettenetes ütéseit saját testén föl nem fogja, akkor a török elözönli a reformáció harcaitól marcangolt Európát s ma — Macaulay mondja — Oxfordban a Koránt tanítanák. Ez a jelentősége a magyarságnak Európa számára. Ebből a történeti hivatásból és munkából kivette a maga részét a török hódoltság korában alapított egyetem is. Tiz emberöltő óta állja a magyar sors viszontagságait és vezeti be a nemzet irányitó rétegét a magasabb kultúrába. Masyarorszás fővárosa köszönti a kongresszust A Prágai Magyar Hírlap részére irta SzendyKároly, Budapest székesfőváros polgármestere Az a nagy megtiszteltetés érte Magyar- ország fővárosát, hogy a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus falai között zajlik le. Szent István országa és annak fővárosa mindent elkövetett, hogy azok a tízezrek, akik ebből az alkalomból idesereglenek, nemcsak lelki mgujhodást találjanak itt, hanem érzzék azt az áldozatos szeretetet és megbecsülést, amely ennek a milliós városnak minden rendű és rangú polgárából feléjük árad. Én, mint ennek a városnak első polgára és mint a katolikus egyháznak hűséges fia a büszkeség és a hitbéli alázat érzésével tekintek a katolikus világ budapesti nagy napjai elé, amelyek a világ mai zavarai közepette a hitnek, a keresztényi szeretetnek, a kiengesztelődésnek békéjét és nyugalmát oltják százezrek szivébe. Az Eucharisztia a szeretet áldozatát Jelenti. A legszentebb és a legmagasztosabb áldozatot, amely ezekben a napokban nemcsak a Budapestre a világ minden tájáról idezarándokolt hívőket, hanem a földkerekség minden katolikus lelkét diadalmas májusi ünnepbe egyesíti. Ennek az ünnepnek a középpontjában a Hősök terén bemutaMit remél a csehszlovákiai magyar görögkatolikusság a Kongresszustól? Irta: Ortutay Jenő görögkatolikus főesperes, tartománygyiilésl képviselő jutalékot adok az előirt áraimtól A / kól annak, aki ezen szelvény 1 H m if mellékelésével címemre bár- 111/ milyen nagyságú csomagot UH /nk,",i;iL vyy / y Ezen szelvény csakis posta/ csomag ^küldésnél érvényes. Csodálatosan lelkes és meghatóan magasztos érzések előzik meg a Budapesten megtartandó Eucharisztikus Világkongresszust. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy ez a lelkesedés nemcsak a magyar katolikus sziveket tölti el és nemcsak azoknak a lelkét, akik a hely közelsége és központi fekvése miatt könnyebben és olcsóbban vehetnek részt ezen a nagy megmozduláson, hanem ez az egész keresztény világnak az ünnepe lesz. Még azt is mondhatjuk, hogy az egész jobb- érzésű emberiségnek az ünnepe lesz! Egy ilyen nagy lelki megmozdulásnak ma nagyobb a jelentősége, mint bármikor. Az istentagadásba tévedt világ közepén, a szociális gyűlölködés, a békétlenség tetőfokán, hitben és eszmékben közömbös, sőt elhidegült világban ennek a Kongresszusnak lesz a feladata, hogy hangot adjon az Isten-hit és Krisztus-szeretet benső érzéseinek. A megbántott Isten megengesztelésének a feladata vár erre a Kongresszusra! A vallástipró áramlatok és törekvések ellen nekünk magyar katolikusoknak kell most kemény ellenállásra szólítani a világ katolikusait. Belátja ma már mindenki, hogy az emberiség nagy nyomorúságának az életben az az oka, hogy megszakadt a benső kapcsolat Isten és ember, de az ember és ember között is. óriási lett a szakadék, amelyet a bűn, az erkölcstelenség, az lstentelenség, vallástalanság emelt az Isten és ember közzé. De az ember és ember közzé Is szakadékot emelt az irigység, kapzsiság, gyűlölködés, bosszú. Mintha nem Is ugyanazon Istennek volnánk a gyermekei, mintha nem Is ugyanaz volna a Megváltó Istenünk! Az Eucharisztikus Kongresszusnak tehát elsősorban vissza kell az embereket téríteni Istenhez, megismertetni velők az egyedüli Igaz utat, amely az ő Igazságain át vezet az élethez. A nyugodt, harmonikus, egymást megbecsülő élethez már itt a földön Is. Jézus táborát kell erősíteni és a körüf csoportosítani a jóakaratu embereket, egymás mellé állítani Jézus körül a magyart és nem magyart és az öt világrész minden népét Csak természetes, hogy a csehszlovákiai magyar görög katolikusok is a legnagyobb lelkesedéssel vesznek részt ezen a Kongresszuson. Ha valakinek, úgy nekünk van igazán szükségünk az Eucharisztikus Krisztusból kiáradó nagy és sok kegyelemre. Kisebbségi nemzeti sors és kisebbségi vallási sors! Mindkettő éltető erő, ha nyugodtan fejlődhetik, de szomorú, ha mindkettőért küzdenie kell! A magyar anyanyelven való imádkozás és hitoktatás, a szertartásunk szerint való énekléshez szükséges hittan! és istentiszteleti könyvek utánpótlása lehetetlen. Rá vagyunk utalva teljesen hitoktatási idoltokéves fUraömester Pöstyénben: f „Naponta elnézem, hogy a vendégek„ akikel itt meleg iszapba csomagolok,\ mosolyra fakadnak, mert fájdalmaiké csillapulnak, s ez nekem csaknem* annyi örömei okoz, mini egy jó borravaló. 45 éves fürdőmesteri tevékenységem alatt 300.000 ilyen csomagolási adlam.“ tandó áldozat ragyog fel minden igazán hivő lélekben. Reám, mint Budapest polgármesterére az a feladat hárult, hogy városomat, a keresztény Magyarország keresztény fővárosát, minden tekintetben alkalmassá és méltóvá tegyem arra, hogy a Kongresszus ünnepségei olyan keretek között folyjanak le, amelyek emlékezetessé és felejthetetlenné tegyék a résztvevő százezrekben az itt töltött napokat. Örömmel állapíthatom meg, hogy Budapest törvényhatósága ebben az irányban tett összes javaslataimat egyhangú lelkesedéssel és áldozatkészséggel tette magáévá. Ezzel lehetővé vált, hogy a magyar főváros olyan tiszteletadással és dísszel fogadja — nemcsak Krisztus földi helytartójának legátusát, hanem az Egyháznak azokat a fejedelmeit és a nemzetközi katolikus életnek azokat a világi kiválóságait is, akik a névtelen zarándokseregek élén ideérkeznek az Oltári Szentség nagy ünnepére, amely összhangban áll az ünnepség magasztos céljaival. Kétszázötven esztendővel ezelőtt XL Ince pápa hivó szavára azért serglett egybe Buda várának falai alatt a keresztény világ, hogy „a kereszténység védőpaizsá- nak“ nevezett ország fővárosát felmentse a török uralom alól. Akkor a harc jegyében gyűlt össze Európa szine-virága a Duna két partján. Az idei Eucharisztikus Kongresszus jelszavául „a Szeretet keresztes hadjáratá‘*-t választották annak rendezői, Ez is hadjárat lesz tehát, — de a szeretetnek és békességnek dicsőséges hadjárata. Ennek a világraszóló lelki mozgalomnak a küszöbén magyar szívvel és magyar vendégszeretettel köszöntőm az idesereglő hívők ezreit. Köszöntőm közöttük a szomszédos Csehszlovákiából idezarándokló magyar, szlovák, cseh, ruszin, német és lengyel katolikus testéreimet is és megnyitom előttük ennek a városnak biztosságot, nyugalmat és szeretetet rejtő kapuit, hogy a májusi napfényben zavartalanul elmerülhessenek a hit tiszta örömeiben és élvezhessék városunk minden kínálkozó szépségét, gokba latin szertartásu testvéreink szeretetére és figyelmére. Sokan nem akarják azt elösmerni, hogy a magyarajku görög katolikusok szívben és lélekben magyar nemzetiségűek, akik ragaszkodnak hitükhöz, de éppen úgy magyar nemzeti mivoltukhoz is. Nyelvűk, kultúrájuk, imádságuk magyar és ezzel a ténnyel számolnia kell mindenkinek. Természetes, hogy ez a 28—30 ezer lelket számláló csehszlovákiai magyar görög katolikusság örömmel vesz részt az Eucharisztikus Kongresszuson már csak azért is, mert az általános lelki célokon felül részt vehetünk vér szerint is rokon-testvéreink Istentiszteletein. Ma még magyarul énekelünk templomainkban, de hovatovább mindig nehezebbé válik ez is, mert már mindenünnen törekvések mutatkoznak, amelyek a hl, veknek ezt a vágyót is csökkenteni és lassan megszüntetni óhajtják. Vallási és katolikus mozgalmaikban a csehszlovákiai magyar görök katolikusság teljesen belekapcsolódik a csehszlovákiai latin szertartásu testvéreinek a mozgalmaiba, onnan nyeri lelki táplálékát, újságjait, hitbuzgalmi füzeteit és más lelki kulturszükségleteit. Ez az egység általános katolikus nézőpontból örvendetes és kivánatos, de szertartási okokból még sem megfelelő megoldás, mert ha a hívek elszoknak a saját szertartásuk szerint való imádságtól és énekléstől, ez nagyon könnyen elhidegitheti a vallásától s azután a nemzetiségétől isi És itt van a magárahagyatottság- nak a legnagyobb veszedelme, mert ezt politikailag is kihasználják mondván, hogy az „orosz" vallásu nem lehet más, mint orosz nemzetiségű. Sajnos, közismert szegénységünk nem teszi lehetővé az önálló magyar görög katolikus akciót s igy bizony; e téren elég sok lenne a tenni és segíteni való! Vannak szalmaláng felbuzdulások, de anyagi és erkölcsi erők hijá'n a legszebb eszmék sem valósulhatnak meg. Az Eucharisztikus Kongresszus talán ujnbb eszméket és gondolatokat fog e téren is kitermelni, amelyek az itteni görög katolikus magyarság lelki és kulturális Igényelnek a biztosítását is meghozzák. Önnel! is fontos,!! hogy kifogástalan ás gyors munkát szállítok. Elsőrendű ruhafestés és vegy- tisztitás. Posta cím: Ste!anovits-HalfenbGFgei< KoSice-Kassa Srobár-u. 15.
