Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-25 / 120. (4563.) Második kiadás

A „statútum" csak alapja lesz a későbbi rendezésnek ? A Daily Telegraph prágai értesülése - A három elv, ami nem képezheti alku tárgyát Megszűnik a kinevezésesválasztási rendszer? A magyar munkásság az Egyesült Pártban Irta: R. VOZÁRY ALADÁR MUNKÁCS, — Az Egyesült Magyar Párt Vezetőségének a magyar egység megteremtése érdekében kiadott felhívása nagyszerű ered­ménnyel járt. Akinek szivében a magyar nem­zeti érzés és öntudat parazsát még nem fojtotta el teljesen a közöny, az érdek vágyba tudatlan­ság hamuja, az sietett odaállni a magyar össze­fogás kibontott lobogj a alá. Egységes táborunk uj katonáit a magyarság legkülönbözőbb társa­dalmi osztályai adták, de azért a legtöbb talán mégis a magyar munkásság, proletárság sorai­ból került ki. Táborozásunknak ez a legmegle­pőbb, de egyben a legörvendetesebb, legbizta­tóbb jelensége. Ezekben az uj tagokban, ezekben a magyar munkásokban s proletárokban nemzetünknek azok, a nemzeti érzésüket eddig tékozló fiai tér­ték meg, akiket az osztályharc elengedhetetlen szükségességének a hangoztatásával és hangulat­keltésével hódítottak el a magyar ügy, az ősi tűzhely mellől és állítottak be a csehszlovák munkáspártok, továbbá a kommunisták érdek­szolgálatába. Ez a kiábrándult, újra magyar szivére lellt és a szülői hajlék ajtaján kopogtató magyar mun­kásság, proletárság annak idején azt hitte, hogy a csehszlovák munkáspártok is olyan következe­tesen nemzetköziek, amilyenek ők, akik magyar létükre — mint mindenbe — a politikába is tel­jes elszántsággal s fenntartás nélküli odaadással feküdtek bele, de később azt kellett llátniok és tapasztalniok, hogy a csehszlovák munkáspár­tok mindenekelőtt és mindenekfelett nemzeti cé­lokat szolgálnak, miközben a kisebbségi kérdé­sekben olyan elfogultak, hogy túltesznek a cseh­szlovák polgári pártokon is. A magyar szocialis­táknak a szálló évek folyamán — ha akarták, ha nem — rá kellett eszmélniök, hogy a csehszlo­vák elvtársak elsősorban nemzeti alapon álla­nak, akik a nemzetköziséget — amikor más nem­zetiségűek érdekedről van szó — nem veszik ko­molyan. A kommunista párt Jósokéig hangos ellenzéki párt volt, de már ellenzéki korában is többé-ke- yésbé falazott a csehszlovák koalíciós pártpoli­tikának. így folyton a magyar ellenzéki párto­kat támadta, mégpedig bármely csehszlovák pár­ton tultevő elfogultsággal. Magasabb fórumokon, igy a parlamentben sohasem tiltakozott a ma­gyarságot ért sérelmek ellen, nem még akkor sem, ha ezek a sérelmek a magyar munkásságot közelről érintették. Az állampolgársági kérdés, a magyar nyelvhasználat és a magyar iskolázta­tás ügye miatt sosem szólalt fel olyan helyen, ahonnan messzire ér a hang. Csak kortesutakon, csak népgyüléseken szájaskodott, volt nálunknál is ellenzókibb. — 1934 óta igazi ábrázatából mind többet mutatott ki az álarc alól s elvei kö­zül is mindtöbbet akasztott szegre, míg azután egy szép napon kihúzatta az utolsó ellenzéki méregfogát is és teljes mellel kiállott a koalíciós pártok politikájának védelmére. A csehszlovák munkáspártoknak és a velük együttműködő kommunistáknak még feltűnőbb, fi nemzetköziségnek még ellentmondóbb a maga­tartásuk ezekben az utóbbi hetekben, amelyek­nek egymásra torlódó eseményei napirendre tűzték a csehszlovákiai nemzetiségek ügyét. Ha Valaha, most volna a munkáspártoknak világ­nézeti 'kötelességük a kisebbségek mellé állani és diadalra juttatni a demokrácia jegyében folyó küzdelmüket, amely százezer és százezer magyar Idsember számára jelenti a több 'kenyeret, az LONDON. — A Daily Telegraph prá­gai tudósítója kijelentette, hogy módjában van a nemzetiségi statútum tervezetéből számos részletet közölni, amit Hodza mi­niszterelnök a Henleinnel folytatott tanács­kozás során fölmutatott. A nemzetiségi sta­tútum, amely nemcsak a németekre, hanem hasonló mértékben vonatkozni fog az ösz- szes nem-csehszlovák nemzetiségekre, rend­kívül széles terjedelmit. A következő három alapelv azonban, amelyeket a nemzetiségi statútum tartalmaz, vitán felül áll és nem képezheti alku tárgyát: 1. Nem szentesíthető semmi sem, ami egy nem­zeti szocialista többségnek lehetővé tenné, hogy a német területen elnyomja a demokratikus ki­sebbséget, vagy ami lehetőséget adna a szepara­tista mozgalomra és az állam szétszakítására. 2. Érintetlenül marad a központi kormány fel­ügyelete a biztonsági szolgálat fölött, amelyre a belső rend fenntartása érdekében van szükség és az állampolgárok védelmére politikai meggyőző­désre való tekintet nélkül. 3. Semmi sem fogadható el, ami gyöngíthetné Csehszlovákia erejét, hogy nemzeti függetlensé­gét megvédelmezhesse. Ezeken a határvonalakon belül a nemzetiségi statútum az államot, amelyben egy uralkodó nép és a kisebbségi népek sorsa létezik, olyan állam­má változtatná át, amelyben nem létezne többé kisebbség, csak az egyenrangú nemzetiségek sora. A választási rendszert, amely jelenleg kombi­nálva van a községi képviselőtestület tagjai egy- harmadrészének kinevezésével, egy kizárólag vá­lasztáson alapuló rendszer váltaná föl. Ezzel meg­szűnne a közismert kinevezési gyakorlat. Járási főhatóságokat alakítanának, ezeknek egy része szintén német lenne, sőt helyenként ta­lán tisztára henleinista összetételű, míg más ke­rületekben például tisztára magyar lenne. Ha­sonló helyi párhuzamos önkormányzati rendszert vezetnének be, amilyen már a régi osztrák-ma­gyar monarchiában is létezett, ahol minden me­gye élére két vezető hivatalnokot állítottak, akik közül az egyik a központi kormányt, a másik a helyi lakosságot képviselte. A Daily Telegraph szerint ez a parallelizmus tenné lehetővé, hogy a demokratikus kisebbségek elnyomását megaka­dályozzák. egyenlő jogot, a jobb jövőt. De erre a kommu­nistáknak a csehszlovák szociáldemokratákkal és a cseh nemzeti szocialistákkal együtt édes­kevés gondjuk van. A magyar munkásságnak végre kinyílt a sze­me, helyzetének a tudatára ébredt, kijózanodott a kommunizmus, a memzetközisóg mákonyából, az európai események viharától is szítva, lelké­ben egyszerre lángra kapott a nemzeti érzés, a magyar öntudat elhamvadtnak látszó szikrája: s mindezek következtében ellenállhatatlan kény­szer szállta meg, hogy visszatérjen a nemzeti gondolat útjára, a magyar pártba, ahol az egye­düli helye van, ahonnan sohasem lett volna sza­bad elmennie. Egyszerre meglátta és megérezte, hogy igazán otthon csak a magyar pártban le­het, amely a nemzet egészének, tehát a munkás­Az egész köztársaságban megteremtenék a tökéletes nyelvi egyenjogúságot. Míg jelenleg a nyelvjogokat hivatalosan csak ott ismerik el, ahol a kisebbség legalább húsz százalékot tesz ki, a jövőben minden állampolgárnak joga lenne arra, hogy az állammal szemben az egész köztársaság területén saját nyelvét használhassa. Ezenkívül a különféle nemzetiségek a jövőben maguk ke­zelhetnének bizonyos közpénzeket, mint a szub­venciókat és hasonlókat, még pedig számará­nyuknak megfelelően, tehát a németek esetében mintegy 22 százalék, a magyarok esetében mint­egy 5 százalék erejéig. Az állami alkalmaztatás kérdését, amelyet eddig csak páxtközi egyezmény rendezett úgy, hogy az állaimé közszolgáltatásban szavatolják a PRÁGA. — A belpolitikai tényezők ér­deklődése egyrészt a nemzetiségi helyzetre és ezzel kapcsolatban Henlein és Hodza találkozására, valamint a választásokra irá­nyul. Vasárnap a politikai miniszterek nem pi­hentek, hanem két ízben is ülést tartottak. A kormány fölhívásban mondott köszöne­tét a választóknak a választásnál tanúsított fegyelemért. A lapok hangsúlyozzák, hogy Hodza és Henlein hétfői beszélgetése teljes három óra hosszat tartott. Henlein a beszélgetés után visszautazott Aschba. A kormány tegnapi tevékenységéből kie­melendő Kalfus pénzügyminiszter déli rá­diónyilatkozata, amelyben az egy korosz­tály rendkívüli hadgyakorlatra való behívá­sának nemzetgazdasági jelentőségéről szól. Szerinte indokolatlan hírek, némileg helyte­len színezést adtak a kormányintézkedés Ságnak is egyedül, de annál lelkesebben s el- szántabban szolgálja az érdekeit. A magyar munkásságnak ezt a magáratalálá- sát, a nemzeti eszméhez való ezt a megtérését örömmel vesszük tudomásul, szeretettel tárjuk ki feléjük karunkat s kijelentjük, hogy a legtelje­sebb mértékben testvéreinknek tekintjük őket és a munkásérdekeket minden erőnkkel szolgálni kí­vánjuk. Hangsúlyozottan megállapítjuk, hogy mi a magyar nemzeti politikát néppolitikának tartjuk, a magyarság gerincét, jövője hordozó­ját, sorsa eldöntőjét a népben, a földművesben és a többi munkásban látjuk. Mi a magyar nem­zetet népnemzetnek tekintjük, amelyben nin­csenek, nem lehetnek kiváltságos osztályok és mint ilyennek állunk a szolgálatába. Eddig sem csináltunk osztálypolitikát s aki működésűnket teljes aránylagosságot, ezentúl törvény szabá­lyozná. Uj törvények tennék lehetővé a nemze­tiségek számára, hogy jogaik végrehajtását ma­guk ellenőrizhessék. Súlyos büntetések várnának azokra a helyi hivatalnokokra, akik kísérletet tennének arra, hogy akár politikai, akár gazdasá­gi nyomással elnemzetieÉlenitést okozzanak. Bármilyen széles terjedelmű is a statútum, mégsem tartalmaz olyan intézkedéseket, ame­lyek elutasításra vagy elfogadásra készültek vol­na, mert a statútumnak csak az célja, hogy meg­felelő alapot képezhessen a valóságos rendezés elérése érdekében, miután ismertté válik a nem­zetiségek felfogása és bírálata a javaslatokat il­letően. intenciójának, s itt-ott nyugtalanságot kel-* tettek a betéteseknél. ,,Mint pénzügymi­niszter, — mondotta, — kötelességemnek tartom apellálni az egész lakossághoz, hogy gazdasági ügyekben őrizze meg nyugalmát és józan megfontoltságát. A betétesek nyu­galmának megőrzéséhez minden előfeltétel adva van. A pénzpiac mobilitása olyan ma­gaslaton van, hogy szó sem lehet arról, hogy a betétek kivételénél nehézség támad­hatna. A gazdasági elhatározásnál a legna­gyobb ártalmat az indokolatlan idegesség és kapkodás jelenti. Aki a pénzintézetekhez olyan igényekkel fordul, amelyek meghaladják normális szükségletét, vagy aki fölmondáshoz kö­tött betétének azonnali kifizetését sürgeti, nem érti át a mai időknek megfelelő pol­gári kötelességét, amely azt írja elő, hogy nyugodtan kisérjük figyelemmel az ese­elfoguiatlanul figyelte, el kellett ismernie, hogy legelsősorban a magyar kisemberek, a magyar munkásság érdekében dolgozunk. A jövőt ille­tőleg politikánknak ez a kisembert szolgáló irá­nya még határozottabb lesz, egyrészt azért, hogy a hozzánk visszatért magyar munkásságnak hű­ségért hűséggel fizessünk, másrészt és főként pe­dig azért, mert szent meggyőződésünk, hogy a magyar nemzet itt élő része csak akkor lehet erős, jövőjét csak akkor tudja megépíteni s ez­zel fennmaradását mindörökre biztosítani, ha népi alapon egységes tud lenni. Pártunknak — a legújabb csatlakozások ré­vén — megsürüsödött, megerősödött az a szár­nya is, amelyen a munkásság áll s igy joggal bízhatunk abban, hogy Isten segítségével politi­kánk kívánatos sikere nem fog elmaradni. Három ára hosszat tárgyalt Hodza Henleinnel Kalfus pénzügyminiszter megnyugtató fölhívása a betétesekhez A politikai miniszterek vasárnap is permanencíában voltak % Elkobzás után második Eladás évf. 120. (4563) szám ■ Szerda ■ 1938 május 25 Előfizetési ár s évente 300, félévre Í50, negyed- . . , Szerkesztőség: Prága II., Pa n s k á évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, A SZLOVaKiai 65 karpatal/Cll maQUarSClg “ ' C ® ,?* „ ,* T, 10 , V félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • • ./ • ** & ^rá9a “l *"•“ B í! i \ T H képes melléklettel havonként 2.50 Ki-iral több. P0bükül napilap,Cl J E O : 3 0 3 , . . . Egyez szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki.

Next

/
Thumbnails
Contents