Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-03 / 101. (4544.) szám
4 A londoni egyezmény hövethezményei^ Anglia Hitler római utazása után megkezdi a dunai tárgyalásokat Angol és francia politikusok kOzépeurépal tanulmányútjai — Barátságos lépések Budapesten és Varsában — LONDON, w Angol lapjelentések szedni az angol kormány hivatalos jellegű látogatások formájában hamarosan hozzálát a tervezett „keletstresai” front előkészítéséhez. Hir szerint május utolsó napjaiban az angol külügyi hivatal egyik vezető személyisége ellátogat Prágába és Budapestre. Utána a francia külügyminisztérium néhány magasállásu tisztviselője látogatja sorra a dunavölgyi államok fővárosait. Ezután a dunai államok vezető államférfiai meghívást kapnak Londonba. A dunai konferencia előtt a brit politikai élet számos vezető személyisége látogat el Budapestre, közöttük Sír Ottó Niemayer, a City két előkelő bankárának kíséretében. Szó van arról is, hogy angol részről meghívják a magyar közélet vezető képviselőit Londonba. Az ul tervek Az angol sajtó a francia—angol megbeszélésekkel kapcsolatban behatóan foglalkozik a középeurópai kérdéssel. A Sunday Times szerint az angol és a francia kormány egyetértőleg azt tanácsolja majd a prágai kormánynak, hogy a szudétanéme- teknek helyi önkormányzatot adjon, de a külpolitika, a hadügy, a vám- és a vasut- iigy vezetése továbbra is a prágai kormány kezében marad. Hir szerint az angol kormány nemcsak Berlinben és Prágában tesz diplomáciai lépést, hanem bizonyos körülmények között Varsóban és Budapesten is. Az angol kormány demarsa valószínűleg tiz nap múlva következik be, mert előbb meg akarják várni Hitler hazatérését és a ber- lin—római megbeszélések eredményét. Az angol sajtóban különben élénk figyelmet keltett Benes köztársasági elnök üdvözlő távirata Hitlerhez. A Times szerint az angol és a francia kormány igyekszik megnyerni Lengyelország és Magyarország támogatását is a csehszlovákiai megbékülés érdekében. Anglia valószínűleg azt tanácsolja Prágának, sőt lehetséges, hogy ezt már meg is tette, hogy méltányolják Henlein kívánságait. Elkobozták Starhemberg vagyonát BÉCS. — A VöIIdscher Beobachter közli, hogy Starhemberg herceg volt Heimwehr-vezér tizenhárom kastélyát és nagybirtokait elkobozták. Az indokolás szerint Starhemberg az ellenreformáció alatt szerezte meg vagyonát, amikor a protestáns családok birtokait őseinek ajándékozták. Starhemberg egész családja Dollfusst támogatta. Mivel a herceg első felesége a Vatikán beleegyezésével vált el Starhembergtől, nem tarthat igényt a birtokokra. A csehszlovák határ mentén lévő hatalmas erdőségeket már csak ezért Is el kell kobozni, mert stratégiailag lehetetlen, hogy ezek a birtokok a harmadik birodalom egyik legnagyobb ellenségének kezében legyenek. Starhemberg nagy adósságait a közelmúltban állítólag az állampénztár fizette ki. A beregi református egyházmegye közgyűlése BEREGSZÁSZ. — E napokban tartotta a beregi református egyházmegye rendes közgyűlését, amelyet Bary Gyula esperes imája nyitott meg. Utána Fskésházy Sándor, az egyházmegye világi főgondnoika mondott igen meleghangú beszédet, amelyben az egyház papjait és vezetőit arra kérte, hogy a mai történelmi időkben fokozott figyelmet szenteljenek az egyház ügyeinek. Bary Gyula esperes jelentését olvasta azután fel, amelyben kegyeletes szavakkal emlékezett meg Balogh Elemér pozsonyi püspök haláláról. A közgyűlés gyászának felállással adott kifejezést. Az esperes azután megemlékezett Mizsák Péter és Csáfárdi Ferenc haláláról. Majd üdvözölte Bertók Béla püspököt, aki Balogh Elemér elhunytéval az egyetemes konvent elnöke lett. Ezután az esperes különböző egyházmegyei ügyekről tett jelentést. Megemlítette, hogy a gáti egyházközség Lengyel Pál személyében uj lelkészt kapott és rövidesen a szeirnyei egyház- község is megválaszthatja lelkészét. Az esperesi jelentés végül rámutatott arra az áldatlan állapotra, hogy a leszegényedett kárpátaljai egyházközségnek a tanítói fizetéshez még mindig 4900 koronát kell fizetniök, holott a szlovákiai egyházközségeket ezen a címen csak 1280 koronával terhelik meg. Simon Zsigmond missziós lelkész az egyházi, illetve vallási élet elmélyüléséről számolt be. Az egyházmegye szomorú anyagi helyzetét Huszty Béla lelkész ismertette. A jelentés szerint a napidíj aha' és a legszükségesebb kiadásokat is csökkenteni volt kénytelen a református egyház Kárpátalján. Györke István egyházmegyei főjegyző ismertette azt az egyházkecületi leiratot, emely vizsgálatot kért, hogy miért szűnnek meg egyes egyházközségekben az iskolák és hogy az ilymódon megtakarított tanítói jövedelmet hová fordították. Á borzsovai egyházközség előterjesztésére id. Fornosi László presbitert, aki harminc év óta látja el tisztségét, kitüntetésben részesítették. Az egyházmegye részéről az egyházkerületi gyűlésbe a következő delegátusokat jelölték: Pólyi József, Illés István íelkészi tanácsbirókat és Györke István egyházmegyei főjegyzőt. Világi részről pedig Fekésházy Zöltánl. és dr Ke- resztury Béla világi tál&sbirót jelöltek. A közgyűlés több adminisztratív ügy ^tárgyalásával ért véget. Chamberlain nagy beszédet mondott az alsóházban az olasz-angol szerződésiül LONDON, —' Az alsóház mai ülésén Chamberlain nagy beszédben indokolta meg az olasz—angol szerződés megkötését. Az alsóház ma kezdte meg a szerződés ratifikálásának tárgyalásait s a miniszter- elnök beszédére az adott okot, hogy az ellenzék módosító javaslatot nyújtott be. A módosító javaslat olyan természetű, hogy a megállapodásnak szinte hatályon kívül való helyezését kívánja. Chamberlain beszédében élesen szembehelyezkedett az ellenzék kívánságával1, majd részletesen ismertette a ház túlnyomó többségének nagy tetszése mellett az olasz—angol viszonyt az abesszin háború kitörése óta, majd a veszedelmes feszültséget okozó nyugtalanságok kiküszöbölésére irányuló tárgyalásokról szólt. Köszönetét mondott mindazoknak, akik a szerződés megkötését elősegítették. Henlein maradéktalanul finntartja karlsbadi követeléseit Kisebbségi sors helyett teljes egyenjogúság „Az államvezetésé a sző“ PRÁGA. — Henlein Konrád, a szudéta- német párt elnöke Gablonzban, Reichen- bergben, Teschenben, Aussigban és Tep- litz-Schönauban május elsejei ünnepi beszédet mondott. Beszédében —< mint a Zeit am Montag jelenti — egyebek közt a következőket mondotta — Karlsbadban sem választási beszédet nem mondottam, sem pedig olyan kövtelé- seket nem állítottam föl, amelyek teljesíthetetlenek, illetve csak azért állítottam volna föl őket, hogy a megértést lehetetlenné tegyem. A karlsbadi követelések nem maximális követelések, hanem olyan követelések, amelyeket én egyedül lehetséges és járható alapnak tartok a nemzetiségi probléma megoldásához. A követelések mögött áll az egész egyesült szudétanémetség elhatározott akarata. Senkinek nincs joga arra, hogy karlsbadi ajánlatomat hadüzenetnek tekintse, legföljebb azok tehetik, akik nem a békét, hanem a háborúságot" akarják. Hogy semmi félreértés ne lehessen, kijelentem: a mi célunk a teljes egyenjogúság az államban. Az ilyen ujjárendezés azonban nemcsak a mi számunkra, hanem az állam számára, sőt egész Európa számára is életbevágóan fontos. Erről az igazságról végre azoknak a hatalmaknak is tudomást kell szerezniök, akik azt hiszik, hogy Európa békéjét azzal lehet szolgálni, hogy támogatják a csehek tuluralmi igényeit.. — Hogy ennek az alapelvnek a végrehajtása a csehek ellenzésével találkozik, ezen senki sem csodálkozhat, aki tudja, hogy az évek folyamán egész sereg előjogot sajátítottak ki, amely előjogok föladása most kellemetlennek és elképzelhetetlennek látszik számukra. Európának nem az a föladata, hogy a cseh uralmi és hatalmi igények elvét(támogassa minden eszközzel a Csehszlovákiában, élő valamennyi nép egyenjogúságának élvével szemben, ellenkezőleg, Európa föladata az lenne, hogy ezt a megbékülést siettesse. Aki Európa békéjét akarja, az ma a szu- détanémet követelések mellé áll és nem a cseh hatalmi igények mellé. Itt újból kijelentem, mi soha nem fogunk beletörődni a kisebbségi helyzetbe ebben az államban, soha nem ismerjük el a csehek előjogait a fölérendelt uralmi igények formájában. Szerintünk az állam mai jogi helyzete ellentmondásban van á csehszlovák békedelegáció ígéreteivel, a saintgermainí békeszerződéssel és az állam alkotmányának alapjogaival és éppen ezért nem szolgálhat alapul a^, állam viszonyainak tartós ujjárendezésé- hez. Túlságosan vérmes embereknél, kiválta kép akiknél az igen nagy nedvdaisság min* deniféle kellemetlen tünete, mint gyors el* fáradás, elbágyadás, a teltség érzete, gyakran jelentkezik, kitűnő hatással szó* kott járni, ha néhány hétig naponta reg* gél, éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet isznak. Kérdezze meg orvosát. .14! szó, amelynek az alkotmány is meg kell, hogy feleljen, ha az az élettel egybehangzó és életképes akar lenni. Lehet, hogy a csehek még mindig nem ismerték föl a nemzetiségi probléma komolyságát és alapvető jelentőségét az állam jövője szempontjából. Az én karlsbadi nyolc követelésem nem program, amit én tulmagasra fokoztam volna és amelyből nem engedhetek. Sem az a cél nem vezetett engem, hogy mindenáron szakításig vigyem a dolgokat. Ezek a pontok nem jelentenek mást, mint azt, amire a szudétanémetségnek szüksége van és amit meg kell kapnia, ha nemzetiségi, politikai, gazdasági, szociális és kulturális tekintetben életben akar maradni. Csak azok lehetnek a karlsbadi pontok ellenségei, akik túlságosan hozzászoktak az előjogokhoz és azok élvezéséhez, a nem-demokratikus uralkodáshoz és gyámkodáshoz. Csak azok botránkozhatnak meg a karlsbadi pontokon, akik elvesztették a jog és igazság, a demokrácia és humanizmus iránti érzéküket. Nem csodálkoznék a cseh sajtó ellenséges és engesztelhetetlen visszhangján,- ha a következőket követeltem volna: A németségnek felsőbbségi jogot a cseh nép fölött. A cseheklakta terület kisajátítását a németek számára, a cseh önkormányzat megsemmisítését, a cseh nép üldözését, mellőzését és jogtalanitását, szóval azt követeltem volna, ami velünk húsz év óta történik, A szudétanémetség „integritása** r<—* Kijelentem az egész világ élőt?,- mi nem akarunk előjogokat egyetlen néppel sem Csehszlovákiában. De nem akarunk kevesebb joggal bíró nép sem lenni. Nem akarunk cseh települési területet elhódítani, de a magunkét sem akarjuk elveszteni. Nem követelünk olyat* ami sérti a csehszlovák köztársaság szu- verénitását és integritását. Semmi olyat, ami befolyással lehetne életképességére és semmi olyat, ami összhangzásba hozható ne lenne a népek általános jogával, hogy életüket saját maguk irányítsák. Nemcsak a cseh népnek és a csehszlovák államnak van integritása, de ugyanúgy van integritása a szudétanémetségnek és a szudétanémet települési területnek is. Aki ezt az integritást megsérti —- és húsz év óta sértik —- az halálos ellenségünkké teszi magát. = —- Én nem tudom, hogy a cseh nép az örökkévalóságig folytatni akarja-e a csehek és németek között a cseh-morvaországi térben folyó ezeréves küzdelmet, vagy pedig békét akar a németséggel. Hogy az ilyen béke csakis a teljes egyenjogúság és a települési terület törvényes biztosítása alapján lehetséges, ez minden cseh és minden európai hatalom számára végre világos kell, hogy legyen. — Összefoglalva mégegyszer kijelentem, karlsbadi hitvallásomból és követeléseimből semmit vissza nem vonok. E jogokat tőlünk elvonva tarthatják, de ez nem változtat a mi célunkon és vas elhatározásunkon, hogy ezt a célt mindenképen elérjük. Ebben az akaratban egy vagyok minden szudétanémettel, hazám minden férfiéval. asszonyával és az egész ifjúsággal. Karlsbadban világosan és nyiltan beszéltem, most az államvezetésé a szó. Tudatában vagyok az Isten és népem előtti nagy felelősségemnek. De aki igazságos ügyet képvisel, annak a legmagasabb felelősség elől sem szabad visszariadnia. — MEGALAKULT A ROZSNYÓI KATOLIKUS ISKOLASZÉK Tudósítónk jelenti: A néhány hét előtt lezajlott iskolaszéki választások után e napokban formálisan is megalakult az uj iskolaszék. Egyházi elnök dr. Privitzky Gyula kanonok-plébános, világi elnök Alt János, másodelnök Okresz Béla lett. Az uij iskolaszék első ülésén döntött a római katolikus elemi iskola felépítésére beérkezett ajánlatok felett A város által adományozott telken hatszázezer korona költséggel Klein Sándor kassai építész építi fel az uj iskolaépületet. A magyar tannyelvű iskola építését május hó elején kezdik meg és előreláthatóan november elejére az iskola elkészül. Az eddigi katolikus elemi iskolából az egyházközség áryaházat létesít. 1938 május 3, ke3<l Az alkotmány, mint kiindulópont mai alkotmányban még nincs meg. 1 ehát bizonyos mértékig nem másról van szó, mint arról, hogy az alkotmányt észszerűen a valóságos viszonyokhoz és szükségletekhez kell hozzáalkalmazni. Ha cseh oldalról azt kiáltják felénk: az alkotmány megváltoztatásáról szó sem lehet, akkor ezek az emberek még nem ismerték föl. hogy ebben a vitában nem az alkotmányról, hanem az állam uj és igazságos berendezéséről van >— Készek vagyunk az alkotmányt a problémák megoldásához kiindulópontnak elfogadni, azonban egyidejűleg hangsúlyozzuk, hogy az alkotmány a szudétanémetség teljes kizárásával jött létre és az állam alapproblémájában, a nemzetiségi kérdésben nem eléggé igazságos. Természetesen nem halott paragrafusokról van itt szó, hanem a német nép élő jogáról, amelyet mi az alkotmányban akarunk beiktatva látni, Ez a
