Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-22 / 118. (4561.) szám

12

A magyar vidék bevonása az egyetemes kulturális munkába

A magyar Kulturális Egyesületek Szövetségének munkája 1937-ben ■ Közli: Aixinger László

' A magyarországi Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének működése nem ismeretlen olvasóink előtt, mert esetenként beszámolunk különböző mozgalmairól és rendezéseiről. A szövetségnek évi jelentéseit bővebben is szoktuk ismertetni.

Az 1937. évi működésről szóló jelentés ismét sok olyan megállapítást és adatot tartalmaz, amelyek az általános magyar kultúra szempontjából tanulságosak, értékesek és Magyarország határain túl is megszivle- lésre méltóak.

Tiz éve áll fenn a KESz

Tiz éve annak, hogy Nyíregyházán lerakták a KESz alapjait. Az alapítást KlC' belsberg Kuno kultuszminiszter szellemében az a cél vezérelte, hogy decentralizálják a Budapesten összetorlódó magyar kulturális munkát. Azt akarták, amit Herczeg Ferenc oly gyönyörűen fejezett ki, hogy „Budapestet, a tündérszép anyát a hozzá méltó vidéki városok, leányok koszorúja vegye'körül". Klebelsberg ezt a vidéki szervezkedést kiemelte a vidéki környezetből és országos programjának integrális alkatrészévé tette. Ebben látta legjobban megtestesülve „a vidéki gondolatot", ettől várta annak megvalósulását, mert nemzeti szükség volt, hogy a magyar vidék kulturális szövetségbe tömörülve versenyképes kulturális egységet hozzon létre, két-három „uj Budapestet" a magyar kultúra jövendője érdekében. A szövetség minden tettét, tervét, gondolatát egy cél vezeti azóta: szebbé, jobbá, kulturáltabbá akarja tenni a magyar városokat a belső kulturális értékek gyümölcsöztetése érdekében, de azért is, hogy a Magyarország határain túl élő magyarok olyan példát lássanak, mely őket is behatóbb kulturális munkára ösztönzi és fokozza bennük a szeretetet az egyetemes magyar kultúra iránt.

Vidéki bemutatók Budapesten

Programjának végrehajtásában a szövetség a múlt évben is módot talált arra, hogy vidéki egyesületeket bemutasson Budapesten. Ezt célozták a rádiónak a szövetség által kezdeményezett vidéki helyszíni közvetítései is. De nem egyedül magyarországi vidéki egyesületek mutatkoztak be a fővárosban, hanem a múlt évben a jugoszláviai és erdélyi magyar kultúra reprezentánsai is megjelentek budapesti rendezéseken, sőt az országban körúton vettek részt, amely körutak a legmelegebb siker jegyében folytak le.

Ma már a szövetségnek közel 80 tagegyesülete van és ezek behatóbb működése érdekében kívánatosnak mutatkozik vidéki kulturális körzeti központok felállítása, a népnevelő munka, irodalmi és művészeti élet irányítására.

A kisebbségi intézetek fontossága

Közelről érintenek minket a szövetség évi jelentésének következő megállapításai:

„Nem szűnünk meg sürgetni a kisebbségi intézetek decentrálizálását. Ebben a magyar nemzeti kisebbségek hivatott vezetői egy véleményen vannak velünk. A harmadfél- rríllió kisebbségi magyarság kulturális életének az egységes nemzeti kultúra alapján való megmaradása és a velük való szellemi kapcsolat a nemzeti lét vagy nem lét kérdésének szentelt területe, ahová csak képzett fő és higgadt gondolkodó — és az is levett föveggel és megoldott saruval —- léphet be. Ezt a területet is elözönlötte egy jó- szándeku dilettantizmus, amely nem használ, csak árt és a kisebbségi magyarságnak csak kellemetlenséget és bosszúságot okoz.

A felnövő magyar generációt itthon nevelni kell a kellő és helyes látásra, hogy kellő komolysággal fogja fel az utódállamokbeli testvérei sorsát. A magyar közvélemény sokszor a magyar kisebbségi kérdések elemeivel sincs tatában. A közvélemény és az ifjúság ilyirányu nevelésé nem

lehet egyetlen társaságnak vagy főiskolának sem monopóliuma. Amilyen helyes és irányadó az oly. igazi nemzetnevelő, mint a Teleki Pál gróf által alapított és vezetett, mintaszerűen működő budapesti központi kisebbségi intézet munkássága, annyira szükséges mellé a vidéki egyetemek részlet- munkája is. Ezt már Klebelsberg Kunó gróf kezdeményezte, amikor egyes vidéki egyetemeket speciális irányokban akarta fejleszteni. Az utódállamok nyelvének, politikai és gazdasági berendezkedésének kellő ismerete nélkül az ottani magyarság helyzetét nem láthatjuk tisztán."

Hubay emléke, városkönyvek

A szövetség multévi rendezései közül kiemelkedik a Hubay-emlékest, amely Budapesten fényes külsőségek között folyt le és amelynek nyomán tizenegy vidéki egyesület rendezett Hubay-emlékünnepet.

BUDAPEST, ■— Mig a Pesti Színházban bemutatott Strioidberg-darabnak csak annyiban van

vonatkozása a vallásossággal, hogy az emberi jóságot a megváltás tenyevel hozza kapcsolatba, addig az angol Eliot misztériuma, amelyet a Nemzeti Kamara Színház mutatott be, már a pozitív hit forrásaiból merít. A kétfelvonásos színjáték Becket Tamásnak, Canterbury érsekének az 1170, év karácsonyi ünnepkörében bekövetkezett vértanúhalálát mutatja be. Az tóó nem történelmi, hanem hitbeli szempontból nézi ezt az eseményt és így le is egyszerűsítheti a problémát.

Becket Tamás, Anglia főpapja, Canterbury bíboros-érseke szembehelyezkedik az erkölcstelen uralkodóval, II. Henrikkel, aki egyszerű lovagsorból emelte ki őt és tette meg Anglia főpapjává és kancellárrá, az ország legfőbb kormányzójává. Az ellentét a darabban tisztán az erkölcs síkján mozog és elkerül minden politikumot. Nem mutatja be a király és az érsek ellentétének főrugóját, a kormányzói hatalomról vallott felfogás különbözőségét. Az egyháznak az az irányzata, amelyet egy századdal azelőtt VII. Gergely képviselt, a pápa világi hatalmát hirdette, mig Angliában először VII. Gergely felléptével egyidőben indult meg az a politikai irányzat, amely csak ötödfélszáz év múlva vezetett céljához, VIII. Henrik reformjához és a teokrá- cia egy neméhez. Ennek a harcnak egy állomása volt II. Henrik és Tamás érsek küzdelme. Az a király, aki a darendoni gyűlésen polgári alkotmányt adott a papságnak, királyi jognak nyilvánította az egyházi méltóságok betöltését, polgári ügyekben királyi törvényszékek elé vitte a papokat és a pápához való fellebbezést megtiltotta, nem tűrhette, hogy az ország prímása a pápa teokráoiájának elvét képviselje. Haragja annál is hevesebb volt, mert Becket Tamás barátainak sorából, az ő kegyelméből került magas méltóságába. A királlyal szemben a teokrá- ciára törekvő egyház álláspontját képviseli a dráma másik hőse, aki kiátkozza a királyi szeszélynek behódolt főpapokat és magát a királyt is. Ebben a küzdelemben a főpapnak kell elbuknia, a királyi kegyet kereső négy lovag misézése közben szúrja le a flandriai bujdosásából visszatért főpapot.

Ezt a történelmi drámát viszi színpadra Eliot, hogy hirdesse a martirium szükségességét, a vértanuk kiválasztottságát és hirdesse a martirium győzelmét is. Valóban, másfél esztendő múlva

III. Sándor szentté avatta a vértanút és Canossát járatott a királlyal, akit arra kényszeritett, hogy egykori barátjának sírjánál vezekeljen, de ne- gyedíélszáz év múlva VIII. Henrik a mártír csontijait megégettette, hogy megtörje azt a hangulatot, amelyet Tamás mártiriuina a keresztény világban ébresztett.

Legutóbb jelentek meg a szövetség kiadásában Arad, Kassa és Pozsony városkönyvei. Az ilyen városkönyveknek kiadásával a szövetség olyan térre -lépett, amellyel hézagpótló nemzeti munkát teljesít., A bárhol 'élő mai magyar generáció legalább ezekből a könyvekből ismerheti meg azokat a városokat is, amelyek annakidején a magyarság történelmében nagy szerepet játszottak.

Kölcsey éve

A folyó évet a szövetség Kölcsey évének nyilvánítja a Himnusz halhatatlan költője halálának századik évfordulója alkalmával. Magyarországon országszerte fognak a szövetség kezdeményezésére Kölcsey-iinnepeket rendezni, amelyek tiszta bevételét minden egyesület Kölcsey síremlékének fölállítására adományozza.

Meg kell még említenünk a szövetségnek Városkultura cimü központi orgánumát, amelyből megismerhető az utolsó tiz év magyar kultúrtörténete. Szoros együttműködést tart fönn a KESz az Alföldi Bizottsággal és elkészítette a magyarországi és utódállamokbeli magyar kulturális egyesületek kataszterét, amivel szintén hézagpótló munkát végzett.

Röviden összefoglalva ezekben ismertethetjük a KESz ügyvezetőjének és. igazgatójának, Kuthy Sándornak tollából származó évi jelentést. A jelentés minden sora és szava visszatükrözi azt a fáradhatatlan munkásságot, határtalan lelkesedést és bizakodó ügyszeretetét, mely Kuthy Sándort eltölti missziós munkavállalásában.

Eliot szinjátékában csak aranyi történik, hogy hétévi önkéntes számkivetettség után visszatér érseki színhelyére Tarnál, az oltár elé borulva megvívja belső harcát a kisértésekkel és vállalja a mártiriumot. Magasztos szónoklatot mond mise közben a vértanuság lényegéről és értelméről, aztán feltárja mellét a rátörő lovagok előtt. Ezt a megrázó drámát az Író a templomjáró szegény asszonyok s a barátok kórusával alakítja szinpadilag kezelhető művé. A darabnak azonban csak egy szereplője van: a vértanú érsek. Tegyük hozzá nyomban, hogy Lehotay Árpád nagy elmélyedéssel, szinte vallásos meditáció eredményeképpen rajzolja meg azt a tiszta alakot, amely ma is világító valóság az angol katolicizmus és az egyetemes katolicizmus életében.

Külön kell megemlékeznünk Kállay Miklós fordításáról. A költői szépségű munkát igazi költő ültette át, zengzetesen, magasztosan szárnyaló sorokban. Ilyenkor a fordító szinte alkotóvá válik.

A darab színhelye: a katedráÜs szentélye. A kis színpadon éppen csak jelezni lehet ezt, azonban csodálkozunk azon, hogy a rendezés nem gondoskodott liturgikus tanácsadóról, vagy ha gondoskodott ilyenről, akkor rossz tanácsadója volt. Örökmécses oltár előtt a liturgia térdhajtást és nem egyszerű fejbólintást ir elő, a főpapi csöndes mise körül is több baj van. Ha jelezzük is csupán a misét, mégis- valami realitásnak kell benne lennie. Azért mondottuk el mindezt, mert van idő arra, hogy a mutatkozó tévedéseket kiigazítsák cs igy valóban az Eucharisztikus Kongresszus méltóságához mérten tökéletes rendezésben szolgáljon ez a darab igazi lelki épülésül. A Csehszlovákiából ide zarándokló magyaroknak figyelmébe ajánljuk a Kamara Színház előadását.

(*) A nyitrai SzMKE nagysikerű előadóestje. A nyitrai SzMKE magas színvonalú előadóestet reipdezett. Az előkelő közönség soraiban megjelent dr, Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, klubelnök is. Szőke József karnagy vezényletével a dalárda nyitotta meg, az estet s ezután Révay István ,,a csehszlovákiai magyarság a demográfia tükrében" címmel tartott nagy felkészültséggel megirt előadást, amelyet a közönség lelkesen megtapsolt. Ezután dr. Staud Gáborné verseket adott elő Mécs Lászlótól, Harsányi Kálmántól, Ölvedi Lászlótól és Ásguthy Erzsébettől. Szavalataival frenetikus sikert aratott. Brogyányi Kálmán „Valóság és művészi szemlélet" címmel tartott nagyszabású vetített képes előadást. Az előadóest a dalárda szereplésével ért véget. Az est után társasvacsora volt a vendégek tiszteletére.

Budapesti színházak

Eliot: A hit győzelme

A Nemzeti Kamara Színház bemutatója

1938 május 22, vasárnap.

Pályázatok, ösztöndíjak

Ó'báston római katolikus tanítói állásra. Határidő: májúé 39.

Li&én római katolikus kántortanitóí állásra. Határidő: május 29.

A losonci izraelita magyar népiskolánál

tanítói állásra. Határidő: május 31.

A varból körorvoei állásra. Határidő: június 7.

A nagyszombati országos kódháznál segéd- orvosi állásra. Határidő: május 25.

A podolini körjegyzőségnél segédorvosi állásra. Határidő: junius 11.

A nagy-rőcei körjegyzőségnél két irodai segéderői állásra. Határidő: május 81.

A csácsói körjegyzőség segéderői állásra. Határidő: május 30.

Relluson betegsególyzői körorvosi állásra. Batáridő: június 30.

A párkányi körorvosi állásra. Határidő:

május 28.

Kassa város három hivatásos tűzoltói állásra. Határidő: május 28.

Szlovákia nyolc erdő védi állásra. Határidő: május 31.

*

Szlovákia főiskolai hallgatóknak ösztöndíjat nyújt. Határidő: Julius 3.

Szlovákia középiskolai tanulók részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: julius 15.

Szlovákia országrész az alsó-, közóp- és felsőipari, kereskedelmi szakiskolák tanulói, kereskedelmi főiskola és tengerészeti akadémia hallgatóinak ösztöndíjat nyújt. Határidő: szeptember 15, 111. szeptember 30.

Újbánya járás mezőgazdasági iskolák, középiskolák tanulói és főiskolai hallgatók részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1938 október 15.

Közelebbi felvilágosítást a pozsonyi Magyar Jogvédő Iroda (Köztársaság-tér 12.) és az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt pozsonyi központja (Ventur-ucca 15.) nyújt. (Válaszbélyeg melléklendő.

(*) Átadták a Korvin-rend díszjelvényét László Fülöp özvegyének. Londonból jelentik: A londoni magyar királyi követség ügyvivője felkereste néhai László Fü- lop, a nemrég elhunyt világhírű magyar festőművész özvegyét, akinek átadta a Korvin-rend díszjelvényét, amelyet a kitüntetés adományozása idején már nem lehetett a nagybeteg művésznek átnyújtani.

(*) Reményi József amerikai kitüntetése. Reményi Józsefet, a pozsonyi születésű, ikiváió amerikai' magyar írót és költőt az „Ohio Poetry Society" egyhangúlag tiszteletbeli tagjává választotta. Dr. Reményi József a Öle vei and College tanára és kitüntetése osztatlan örömet kelt az amerikai és a szlovákiai magyarsági ikörében.

(*) Tamás Lajos: A Toldy Kör története. Most hagyta el a sajtót a pozsonyi Toldy Kör második harminc évének története* amelyet Tamás Lajos iró, a Kör főjegyzője irt meg. A 110 oldalas könyv Aixinger László ügyvezető alelnök előszavával jelent meg és eleven képét adja a pozsonyi magyarság kulturális életének. A kívülállók számára is sok érdekes eseményt tartalmaz a könyv, miután az államfordulat óta a Toldy Kör működése országos jelentőségűvé emelkedett. A könyv ára fűzve 18, kötve 25 korona; portó külön 4 korona. Megrendelhető Walla Frigyes Magyar Könyvesboltjában, Pozsony, Ventur- ucca 15 szám alatt.

(*) Palotai Boris elbeszélései a NouvelIe Revue-ben. Palotai Borist, az ismert szlovákiai magyar írónőt nagy kitüntetés érte. Több novellája, nevezetesen az „ös- tehetség" cimü, a legelőkelőbb francia folyóiratok egyikében, a Nouvelle Revue- ben jelenik meg. A Nouvelle Revue hozta először Ady Endre költeményeit francia nyelven és itt jelentek meg Kosztolányi, Illés és József Attila müvei is.

(*) Latabár Kálmán vendégjátéka Kassán, Latabár Kálmán, a legnépszerűbb budapesti táncos komikus az „Eső után kö- penyeg" cimü operettslágerben kezdte meg kassai vendégszereplését. Az illusztris művész Bókay „Szakíts helyettem" cimü vígjátékéban is fellép. A színház igazgatósága tervbe vette a legnevesebb budapesti művészek szerepeltetését és ennek a tervnek bevezető előadásai azok, amelyeken Lata- bár közreműködik.

(*) Salamon Béla komáromi vendégszereplése. Komáromból jelentik: A Földestársulat keretében Salamon Béla, a jónevü budapesti komikus szlovákiai körútra indult, amelynek első állomása Komárom* ahol ma este lép fel a Katolikus Legényegylet színpadán. Színre kerülnek az utóbbi év sikeres vidám jelenetei.

(*) Képkiállitás Galgócon, A galgócl Szarvas-szálló nagytermében most nyílt meg Bukovinszky Gyula kassai festőművész kollektív kiállítása. Bukovinszky festményei színben és vonalvezetésben a biz- toskezü művészt mutatják. Portréi és tájképei kiváló teljesítmények. A kiállitás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul mecj.

■ HM in ll liliilimMMIMI II n—W" il'l HMMII—