Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-22 / 118. (4561.) szám
to«<m-A\ag^ar-htrlab 1938 május 22, vasárnap. A rozsnyói középiskola-kérdés a statisztika világosságában Tallózás a rozsnyói csehszlovák reálgimnázium számadatai közt Irta: Sziklay Ferenc 1919. augusztus 26-án megérkezett Rozsnyóra egy iskolabizottság, mely a következő tagokból állott: Stefánek Amton kormányreferens, Jelinek Karol tanfelügyelő, dr. Jesensky Ján zsupán és a kelefszlovákiai evangélikus egyházkerület részéről Rotto Juliius egyházi elügye lő. A kommányreferens kihirdette az eddigi két rozsnyói gimnázium — (katolikus és evangélikus) — megszüntetését, melyek 1919. augusztus végén befejezik működésűket és kijelentette, hogy helyükbe a következő 1919/20. tanév elején egy csehszlovák állami reálgimnázium nyílik meg. Az 1919. november 17-én megjelent 54.154. számú miniszteri rendelet kimondja, hogy a tanügyi kormány Rozsnyón egy csehszlovák tannyelvű állami reálgimnáziumot szervez, az eliső osztálya ennek most nyílik meg, mig a II.—VIII. osztályok egyelőre magyar tannyelvnek maradnak és fokozatosan megszűnnek. Ennek a két magyar tannyelvű, felekezeti középiskolának helyébe., fokozatosan kiépített csehszlovák reálgimnáziumnak a statisztikai adatai közt rendkívül tanulságos a böngészés. Az állami reálgimnázium a.z evangélikus főgimnázium helyébe lépett közvetlenül, amire nem csak abból lehet következtetni, hogy ennek az iskolaépületébe költözött át és hogy a-z átvételt foganatosító iskolabizottságban az evangélikus egyházfelügyelő is helyet kapott, de a tanulók vallásfelekezeti megoszlásából is. Az uj iskola csak fennállásának első évétől, az 1919/20. iskolaévtől kezdve ad ki értesítőt s ebben pontos statisztikát, de a IX. számú értesi tőiében, melyet az 1927/28. tanév végén, a köztársaság fennállásának tízéves évfordulója alkalmából adott ki. összefoglaló statisztikai táblázatot ad s ebben kimutatja az 1918/19. évi. tehát a szervezést megelőző évi adatokat is. Ebből tudjuk meg, hogy a tanulók vallás- felekezeti megoszlása az 1918/19. évben a következő volt: római katolikus 36, evangélikus 133. református 53. zsidó 64. A zsidó vallásu tanulók létszáma nem határozza meg az intézet felekezeti jellegét, a keresztény felekezetek számaránya — (36 róm. kát: 186 protestáns) — határozott protestáns jelleget mutat. Mindenesetre hiba, hogy — ha az uj intézet a két felekezeti iskola helyébe lépett, a kezdő számnál nem tüntették föl mindkét megszüntetett iskola tanuló-létszámát, ebből tehetett volna következtetést vonni arra, hogyan befolyásolta az átszervezés magának Rozsnyónak, mint „iskolavárosnak’? jellegét s hogy hány magyar anyanyelvű tanuló, — akik a városban nyertek volt addig iskoláztatást, — kényszerült arra, hogy másutt keressen tannlási tehetőséget. Mert az uj iskola összlétszámának gyarapodása az első évben, — 286-ról 336-ra — (17 százalék) — nem olyan nagy, hogy teljes mértékben a két iskola összevonásából előállottnak tűnhessék föl, majdnem ilyen nagymérvű szaporodást észlelhessünk az 1924/25. és 1925/26. iskolaévek közt, amikor a tanuló-létszám 276-ról 314-re (14 százalék) ugrott. — Föl tehet tennünk, hogy a megszüntetett római katolikus főgimnázium tanulóinak túlnyomó többsége, — akik valószínűleg nem pusztán a premontrei rend miatt jöttek volt be — esetleg messze vidékről, — Rozsnyóra, — de azért, mert ez volt a legközelebbi középiskola, az intézetük megszüntetése folytán más középiskolában helyezkedtek el. Ezt a föltevésünket igazolják az 1919-ben megszüntetett premontrei rendi, róm. kát. főgimnázium 1918/19., utolsó tanévéről kiadott értesítő számadatai, melyek szerint az 1918/19. tanév végén az intézetben vizsgálatot tett: összesen .................................186 tanuló, Ebből az össz-számból róm. kát. vallásai volt 176 görögkat. „ „ 4 evang. „ „ 1 ref. „ „ 1 izraelita „ „ 4 összesen tanuló: 186 vák anyanyelvű tanuló (és hány lelhet ezek közt olyan szülő gyermeke, aki opportunitásból mondja magát ennek?!), akikért egy középiskolát fenntartani nem látszik érdemesnek. Mindenesetre nehéz a probléma. Magyar szem-i pontból igazán kifogásolható, hogy a magyar gyermekek idegen nyelvű oktatásra szorításával tartja fenn a tanügyi kormányzat egy csehszlovák tannyelvű középiskola létjogosultságát, de méltányosságból föl kell tennünk a kérdést, hogy volna fenntartható a mégis átlagban 57 százalékos többségű csehszlovák tanulóság részére az anyanyelvén való oktatás lehetősége. Az tehet ennek vizsgálásánál az első megfi- gyelnivaló, hogy emelkedett az iskola csehszlovák anyanyelvű tanulóinak száma tizenöt éy alatt Önnek is fontos.!! hogy kifogástalan ás gyors munkát szállítok. Elsőrendű ruhafestés és vegy- tisztitás. Posta cim: Stefanovits-Haltenberger Kosice- Kassa Srobár-u. 15. jutalékot adok az előirt áraim- í! / ^ annah, aki ezen szelvény 1HÍ mwk™l mellékelésével címemre bár- m m fü / mhyen nagyságú csomagot i i! /nküldm / yEzen szelvény csakis posta/ csomag küldésnél érvényes. A tanulók anyianyelv szerint való megoszlása: magyar , , , , , , » ■ 181 német 3 szlovák » t g , . * * 2 összesen .......................186 A m agyar anyanyelvű tanulók közül csak magyarul beszélt .... 170 németül is........................... . 7 sz lovákul is........................ 4 ös szesen..................................181 A tanulók szüleinek állandó lakóhelyük szerint való megoszlása a következő képet mutatja: Grbmör vármegye . . . . 148 Abauj „ .... 12 Nógrád „ .... 1 Nyitra „ .... 2 Szepes „ .... 8 Zemplén „ , . . . ' 1 Zólyom „ .... 1 A szlovákiai tanulók száma tehát: 168, a mai Magyarország területéről valók száma: 18. Ha már most az 1919-ben újonnan szervezett csehszlovák állami reálgimnázium első évi létszám- szaporodását a jogelőd — evangélikus gimnázium létszámával szemben teljes mértékben figyelembe vesszük is (50 tanuló) — és ezt levonjuk a róm. kát. gimnázium Szlovákiából rekrutálódott tanulóinak létszámából, a megmaradt 118 azon tanulók száma, akik a rozsnyói róm. kát. gimnázium megszüntetése folytán más városban kényszerültek középiskolai oktatási lehetőséget keresni. Igaz, hogy a római katolikus tanulók száma már a következő, 1919/20. évi iskolaévben már 36-ról 128-ra szökött s viszont a protestánsok létszáma csökkent, de az evangélikusoké csak 23- •rmal, a reformátusoké 16-tál, összesen 39-cel, tehát nem olyan mértékben, hogy az effektiv felekezeti jellegben még nagyobb eltolódást tapasztalhatnánk. Ez csak fokozatosan tűnik el, a katolikus tanulók számának emelkedése — (az 1933/34. tanévben 154 a számuk) —/és a protestáns tanulók számának kb. 100 körül való stabilizálódása révén. Minket az iskola ügye lege Is ős-or bán a magyarság szempontjából érdekel. A számok erejével szeretnénk meggyőződni arról, hogy volt-e nemzetiségi oka a rozsnyói magyar középiskolai oktatás megszüntetésének s megvan-e a létjogosultsága ma is annak a kívánságnak, hogy Rozsnyón egy magyar középiskola, vagy a csehszlovák tannyelvüek magyar tagozata ál'liitta&sék fők Nemcsak ezt. de magának a csehszlovák középiskola felállításának jogosultságát is kétségessé teszi egyetlen számadat, az, hogy az 1919/20 iskolai évben a megnyitott I. szlovák osztályba mindössze 23 tanuló iratkozott be, ebből Ls 4 kimaradt évközben és a végzett 19 tanuló közül csak 3 volt csehszlovák anyanyelvű, 16 magyar! Az egész intézetben, a csehszlovák jelleg első tanévében, 333 összlétszámlból 320 volt a magyar, vagyis 96.9 százalék, s a fennmaradó 13-ból is csak 6 a csehszlovák (1.2 százalék), 7 a német. Természetes, hogy a szlovák osztályok fejlesztése és a magyar osztályok elsorvasztása következtében ez a túlnyomó magyar többség fokozatosan csökkent, de a magyar anyanyelvű tanulók j arányszáma még tizenöt óv múlva is kizárólagos csehszlovák tannyelv mellett is megüti a 40 százalékot. A tanulók nemzetiségi arányszámárak változását a következő táblázat tünteti föl: Ossz- ebből Tanév lé tsz. magy. % 1918/19 286 282 98.6 1919/20 333 320 96.9 a II. oszt.-tói magyar 1920/21 265 235 92.5 a in. „ 1901/22 232 200 86.2 a IV. „ 1922/23 231 168 72.7 az V. „ „ 1923/24 267 174 65.1 a VI. „ „ 1924/25 276 162 58.7 a VII. „ „ 1925/26 314 171 54.4 a VHI. „ „ 1926/27 288 140 45.1 Az utolsó magy. o. megsz. 1927/28 294 139 47.3 —1928/29 298 129 43.2 1929/30 296 129 43.5 1930/31 290 125 43.1 1931/32 286 125 43.6 1932/33 289 125 39.7 1933/34 314 127 40.4 Az összeállítás szerint tehát a magyar anyanyelvű tanulók utolsó nyolcévi átlaga, a teljesen csehszlovák tannyelv bevezetése óta 43.2 százalék, ami nem megvetendő, ha hozzávesszük, hogy igen sok rozsnyói, vagy Rozsnyó akciósugarában lakó magyar szülő inkább messzebbre küldi gyermekét, semhogy megfossza a magyar középiskolai oktatás lehetőségétől. A merev elzárkózásnak a magyar párhuzamos osztályok felállításától nem is az lehet inkább az oka, mintha a tanügyi hatóságok nem látnák méltányosnak ezt, inkább az, hogy a magyar tannyelvű tanulók kivonulásával a csehszlovák nyelvű tagozat létjogosultsága válnék kétségessé, hiszen a legkedvezőtlenebb években is (1932/33 és 1933/34). ha levonjuk a magyar tanulók és németek (1932/33-ban 14, 1933/34-ben 16) létszámát az összlétszámúból, marad 150, illetőleg 177 csehszlo-. Nyilvánvaló, hogy a rozsnyói állami csehszlovák tannyelvű reálgimnázium importra szőriül 6 abból a tényből, (hogy egyrészt ennek az import-grafikonnak emelkedő vonala követi a csehszlovák nemzetiségű tanulók emelkedő grafikonját, másrészt a magyarok vonala párhuzamosan halad a Rozsnyón, szüleinél lakó tanulók vonlával, logikusan arra a következtetésre jutunk, hogy a kettő között okozati összefüggés van, ha a statisztikában niímcs is kimutatva az, hogy a tanulók a heiy'benlakás és behozatal közt hogyan oszlanak meg nemzetiség szerint. Valószínű, hogy a szlovák tanulók többsége nem rozsnyói, vagy közvetlen vidékéről való, de távolabbról odahozott idegem. Már most, ha a magyar középiskolák elhelyezését tekintjük,, » legközelebbi 'két magyar intézet Kassa (68 km., vasúti összekötetés nélkül) és Rimaszombat (vasúton, kétszeri átszállással 78 km.). Ide kényszerülnek a rozsnyói magyar gyermekek, ha nem akarják magukat idegennyelvii középiskolában az eínemzet- lenités veszedelmének kitenni. Igaz, hogy a szlovákság szempontjából sem sokkal kedvezőbb a helyzet, hiszen a legközelebbi szlovák középiskola Nagyrőcén van (algimnázium) és Iglón, továbbá szintén Kassán és Rimaszombatban, azonban van más tanitási lehetőség is a rozsnyói tanfelügyelőség területén kb. 50—50 százalékban megosztó szlovák és magyar elemi iskolások továbbtanulására! A szlovákság részére 4 polgári iskola áll rendelkezésre (Dobsina, Pelsőc, Rozsnyó, Csetnek), inig a magyarság részére csak egy római katolikus leány-polgári iskola van Rozsnyón. Hogy a csehszlovák tanügyi kormányzat hogy oldja meg a rozsnyói reálgimnázium létjogosultságát a csehszlovákok számára, abba beleszólásunk nem lehet, annyi azonban kétségtelen, hogy a magyarság szempontjából sérelmes az, hogy Rozsnyón magyar középiskola nincs, aminek következtében a rozsnyói és vidéki magyar szülőle gyermekei vagy csehszlovák tanításra kényszerülnek, vagy arra, hogy messze idegenben keressenek tanulási lehetőséget, óriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Kosice c o Üveg — porcellán — villany csillárok! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Modern képkeretezés, üvegezés HI!ll!llllll!llllllll!lllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllillllll!llllllllllllllllllllllll!llfllll!lllllllllllllllilllllllllllllll!ll!ll!IU Telefon 2423 Alapítva 1833 4 1 13-ról 171-fe, vagyis a tizenháromszorosára? Any- nyira megváltozott volna Rozsnyónak és az érdekköréibe tartozó vidéknek az etnikuma? Lehetetlen a föltevés. A népszámlálási adatok sem mutatnak ki ilyenmérvü eltolódást. Más alapon leéli keresnünk a magyarázatot s részben meg is találjuk, ha tovább böngészünk az iskola statisztikai kimutatásaiban s végigfutunk a c) „Bydlisko“ — lakóhely rovaton. Ez a következő igen tanulságos adatokat árulja el: A tanulók közül: Rozsnyón lakott Tehát szüleinéi kosztadónál Bejáró volt „idiegenrt 1919/20 197 84 52 136 1920/21 157 58 50 108 1921/22 140 50 52 102 1922/23 125 44 61 105 1923/24 148 51 78 129 1924/25 128 59 87 148 1925/26 130 77 107 184 1925/26 114 77 97 184 1927/28 119 88 86 174 1928/29 111 115 72 187 1929/30 '106 117 73 190 1930/31 100 101 89 190 1931/32 99 87 100 187 1932/33 101 . 67 121 188 1933/34 120 77 118 195 A számadatok hullámzásának különböző okai lehetnek, — többek közt még talán a gazdasági válság is, — de a hullámvonal tendenciája, a rozsnyói gyermekek apadása s az idegenből beözönlők emelkedése nyilvánvaló. A tizenöt év alatt a helyben, szüleinél lakó gyermekek arányszáma 69 százalékról 38 százalékra esett, mig az idegeneké 38 százalékról 62 százalékra emelkedett. Az intézet tanulóinak számbeli változásait egyrészt a magyarság és helybenlakás, másrészt a szlovákság és bejárás szempontjából a következő grafikon mutatja szemléletesen:
