Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-21 / 117. (4560.) szám
Szucsau után (sp) — Ismerőseink, akik a szovjetrádiót (hallgatni szokták, elmesélték, hogy a moszkvai leadó hetek óta valóságos győzelmi mámorban ünnepli a kínaiak előnyomulását a Lunghai-i harctéren s a japánokról úgy beszél, mint akik már szöknek, futnak s mindent elvesztettek. Lehet, hogy a megingott tekintélyű szovjetkormánynak belpolitikai ökokból szüksége van az ilyen hírek kolportázsára 8 az orosz ember, akinek nem áll módjában igaz híreket hallani, átmenetileg talán el is hiszi a diadalmaskodásnak szinte őrjöngő hangján előadott győzelmi jelentéseket, mégsem hisszük, hogy a legközönségesebb félrevezetésnek e módszerével tartós eredményeket lehet elérni. Lám, a barcelonaiak is addig győztek Terűéinél, amig csaknem mindenük elveszett. A szovjetrádió Franco aragoniai előnyomulása alkalmával is lelkesen ünnepelte Barcelona győzelmeit addig, amig egy „Barcelona még a mienk“-szerü rövid hir ki nem ábrándította a szovjetnépet a sok diadalból. Most lügyanez történt japán viszonylatban. A kínaiak addig kergették a japánokat összevissza (a prágai lapok vasárnapi számai is közöltek még egy-két gunyképet a japánok futásáról, nagyon elkésve), amig az északi és a déli japán haderő megvalósította nagy tervét és Szucsaut elfoglalva egyesült. Ez az eredmény kétségtelenül a japán- kinai 'háború legnagyobb japán győzelme és politikai következményei kiszámíthatatlanok. Ugyanakkor, amikor a japán csapatok bevonultak Szucsauba, olvasgattuk a német Zischka pompás könyvét Japánról. „Japan in dér Welt“ — Japán világhelyzete — a cime a dokumentáris műnek s meglepett, hogy a német nemzeti szocialista iró menynyi objektivitással, szinte pesszimizmussal és Tokióra kedvezőtlen marasztaló ítélettel szcynol be a Berlinnel szövetkezett Nippon jelenéről és jövőjéről. Jól esett e civilizált tárgyilagosság ama hírek után, amit a szovjetrádió dumping-hirszolgálatáról hallottunk s elmerülhettünk a Felkelő Nap Birodalma kényes és félelmetes problémáinak elemzéseibe. A könyv írója nyíltan kimondja: Japán mai erőfeszítése mindaddig sziszifuszi munka és nem állíthatja meg a szovjet ke- letázsiai előtörését, amig Tokio nem tud a kommunizmus gondolatával egyenrangú és egyforma dinamizmusu gondolatot vetni a sárga faj közé, amig hódításait csak az ipari expanzió vágya hordozza és nem egy nagy eszme, amely lelkes hívévé tesz minden sárga embert. Amig Japán erőgyarapodása csupán egy-két gazdag család és egy osztály, a katonák kasztjának magánügye s a nép csak tompa vagy lelkes becsületességgel engedelmeskedik, addig a legkitűnőbb japán hadsereg sem hódíthatja meg .tartósan Kínát. Amig a hódítás piac és ipari kérdés és Japán nem idomítja maga át letelepedett parasztjainak millióival a birtokába vett tájakat, addig a nagyobb „potensei de guerre‘‘-el rendelkező szovjet békés utón is Nagyobb hódításokat végez a kínai és a keletázsiai szivekben, mint száz és ezer japán harci szekér. Ezek Zischka érdekes könyvének következtetései, de most ne nézzünk oly messzire, mint a német iró teszi, ' nézzük a japán katonai kaszt pillanatnyi sikerét: a szu- csaui diadalt. Bármennyire az az érzésünk, hogy ezzel a meglepő és a világtörténelemben párját ritkító stratégiai eredménnyel }em lehet megtörni Csankaiszeket s megHodia; A Pittsburgh! szerződés erkölcsileg kőtelező A miniszterelnök sajtóexpozéja a nemzetiségi statútumról — Az államigazgatás strukturális átépítése előtt — PRÁGA. — Hodza Milán miniszterelnök — mint jelentettük — tegnap fogadta a cseh koaliciós pártok sajtójának képviselőit és tájékoztatta őket az időszerű kérdésekről. A kormányelhök a nemzetiségi statútumra és annak végrehajtására vonatkozólag több kérdésre adott választ, A kormány megállapodott bizonyos elvekben — mondotta — s ezek szövegezése olyan, hogy alapját képezhetik egyrészt törvényes intézkedéseknek, másrészt mindazokkal a tényezőkkel való tárgyalásoknak, akik ez ügyek iránt legitim politikai érdekkel birnak. A kormány már az elmúlt esztendőben elhatározta nemzetiségi politikájának ezt az újabb etappját és erről már többször nyilatkozott az elmúlt esztendőben és ebben az évben is. Delbos francia külügyminiszter látogatása alkalmával kijelentettem, hogy ennek az államnak különös küldetése van, mert benne különböző nacionalizmusok, elsősorban a német és a cseh nacionalizmus érintkezik és verseng egymással. — Csehszlovákiának két lehetősége van: vagy összeütköznek benne ezek az ellentétek, vagy pedig sikerül a nemzetiségi kérdést ebben az államban úgy rendezni, hogy vele ez a nagy középeurópai, de valójában európai probléma automatikusan alkotmányos, tartós és békés megoldást nyer. Természetes, hogy mi már régen a békének és igazságosságnak a megszervezése mellett döntöttünk. Megoldásunknak alapvetőnek és integrálisnak kell lennie, nem pedig félmunkának, — Mint már más alkalommal kijelentettem, a csehszlovákiai nemzetiségi kérdés betetőzése két alapelven fog nyugodni, ami a mi demokráciánkból adódik, ezek: az önkormányzat és az arány- lagosság. Az aránylagosság elve igazságosságot jelent. Már a múlt évben megmondtuk, hogy az idei jubileumi év nemcsak az ünnepségek halmozását fogja jelenteni, hanem figyelmeztetésül fog szolgálni arra nézve, hogy még elég megoldatlan feladat előtt állunk, amelyeket a jubileumi közelíteni uj fővárosát, a rejtelmes Kina szivében fekvő hatalmas Csunkingot s ennek előretolt expozituráját, Hankaut, mégis bizonyos, hogy az északi és a déli japán sereg egyesülése és a tengerpart elfoglalása uj kilátásokat ad a távolkeleti háborúnak. Először is a felére rövidíti a japán frontot. Olyan természetes és könnyen védhető határokat ad az eddig meghódított Kínának, hogy a szabadcsapatok portyázásának a lezárt területen véget lehet vetni s ezzel biztosítani a százmillió lakosú és Kina gazdagságának háromötödét jelentő uj Japán-Kinát, még akkor is, ha a lime- szeken évekig tovább folyik a háború. évben meg akarunk oldani. Ezen kötelezettség alól, amelyet magunkra vállaltunk, nem akarunk kitérni. A kormány kirtart azon nyilatkozata mellett, amelyet a közvélemény helyeslése mellett március 4-én és 28-án tett. Ez a védekezést lenti, hogyha erre szükség lenne, de ez jelenti, hogy számot vessünk mindazzal, amit az alkotmány és a mai idők követebiek, „Az idillnek vége" — A mi népünk sohasem élt idillikus körülmények közt. Mint idillikus időszakot történelmében csak a köztársaság első tizenöt évét lehetne megjelölni. Ma azonban tudnunk kell, hogy az idillnek vége és újra a harcok korszakába térünk vissza. Ez azt jelenti, hogy népünk újra állandó harci felkészültségben kell, hogy legyen. Számunkra is érvényes az, amit a német közmondás mond: „Amit az apáidtól örököltél, szerezd meg, hogy megtarthasd." —Mi minden körülmények mellett állitani fogjuk, hogy mi tehetséges, erős nép vagyunk, szükségünk van azonban arra, hogy erőinket állandóan megfeszitve tartsuk, hogy a technikai és a szellemi versenyfutásban — úgy mint eddig — továbbra is alkotóképesek legyünk. Mi derék és tehetséges nép vagyunk, mi jó iparral rendelkezünk, jó munkássággal, jó mezőgazdasággal, mi jó sportemberek vagyunk — ez talán szimbolikus is. A mi hagyományaink azt parancsolják, hogy átharcoljuk megunkat és megteremtsük létfeltételeinket És zászlónk számára a győzelmet. Ebben a készültségben kell megtartani nemzetünket. A miniszterelnök a szövetségesekről és a szövetségi szerződésekről szólva kijelentette, hogy ezek garanciát nyújtanak ugyan, de ebben még nincs bennfoglalva az egész igazság. Csehszlovákia csak azáltal válhat nélkülözhetetlenné, ha Európának ezen a helyén meg tudja szervezni azokat a nemzetiségeket és nemzetiségi csoportokat, amelyekből az állam összetevődik. Amennyiben képteleneknek bizonyulnánk arra, hogy itt rendet teremtsünk és fegyelmet tartsunk, hogy itt 15 millió embert megszervezzünk, s hogy körünkben a megelégedettség legjobb állapotát megteremtMáris hire érkezett, hogy a pekingi és a nankingi kormányt egyesitik, s Japán ünnepélyesen „békét köt“ ezzel az uj, hatalmas és egységes Keletkinával. Megteheti, hiszen a január 16-i nyilatkozat alapján Tokio nem ismeri el többé Csankaiszek kormányát s csak az uj szuverénekkel tárgyal. Ha az elfoglalt és határainál jól biztositott ország berendezése és a „békekötés" megtörténik, akkor mindenesetre két Kina néz majd egymással farkasszemet: a gazdagabb keleti birodalom, a tengerrel, a milliós városokkal és a japán támogatással, s a nagyobb, de szegényebb nyugati rész, Csankaiszek elvágott országa* A fejlődés olyassük, abban az esetben ennek az államnak a tekintélye meginogna. Egyetlen egy állam és egyetlenegy kormány sincs olyan helyzetben mint mi. Mi a világtörténelemnek egy egyedülálló elementáris folyamatát éljük: s ez egy 75 milliós nép nacionalizmusának a csúcspontja. Ezt a hatalmas történelmi folyamatot nem lehet félreadminisztrálni. — A csehszlovák kormánynak az a feladata, hogy igazságos nemzeti alapokat és módszereket alkosson, egyidejűleg tekintet nélkül elutasítja a terror, a szétbomlás és az elnyomás minden kísérletét és elismeri az államhatalom autoritását. Ezért nem fog a csehszlóvák állam területén semmilyen láng fellobbanni. Ezért nem kerül sor nálunk semmilyen komoly konfliktusra s ezért fogunk minden provokációt a törvények értelmében megbüntetni. Az Önkormányzat átépítése A németekkel és a többi kisebbségekkel való tárgyalásaink küszöbön vannak. Ezeket tájékoztató megbeszélésekkel már előkészítettük. Eljárásunk igen komoly lesz. A kormány alapvető megoldást készített elő, amely mélyen belenyúl állami kormányzatunk, önkormányzatunk, kulturális önkormányzatunk stb. struktúrájába, mert szilárdan el vagyunk határozva arra, hogy a mi saját feladatainkat és az európai feladatokat be- töltjük. A szudétanémet párttal való tárgyalásaink azt jelentik, hogy a felelősséget fokozatosan erre a pártra is áthárítjuk. Ha a jogokat hangsúlyozzák, akkor a másik oldalon a jogok mellett a kötelesség is áll. Pittsburgh!' szertidés A kormányelnök ezután a szlovák kérdéssel foglalkozott. Véleménye szerint a Pittsbourgh- ban kötött szerződés nem jogi szerződés, azonban ezt is, mint minden megegyezést morálisan kötelezőnek ismeri e. A miniszterelnök expozéjának további részét lapunk zártáig a sajtóiroda nem adta ki. féle lesz, mint a mai két országra bontott spanyol birodalomban. Amit Japán katonailag végzett — bármily következményei lesznek politikailag —■ egyenesen szédítő és elképesztő. Miközben kisebb japán erők becsalták Santungba csaknem az egész kínai hadsereget és engedték, hogy egy-két győzelemtől vérszemet kapva egyre nagyobb erőfeszítést tegyen itt és a helyzetet félreértve egyre inkább akarja kicsikarni a döntést e mellékharctéren, a japán hadsereg zöme a san- tungiak mögött 400 kilométeres átkaroló mozdulatot tett, s elvágta volna a teljes kínai hadsereget bázisától, ha Csankaiszek , Ma: iVagy rádlő mellékjel 18 oldal. Ara Ké 1.2° 117. (4560) szám ■ SsOHlbat ■ 1938 május 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- , Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, Szlovákiai ÓS kárpátaljai magVarSdg “ 1 ' C ® em®,ei •Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • 7*# *7 • Praga II., Panska ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai n.dpildpjd * ® TELEFON: 303-11, e ® Egyes szám Ara 1.20 Kt, vasárnap 2.— K2. ^ SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, P R R H R.
