Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-18 / 114. (4557.) szám
: Az Egyesüli Póri klubülése Po „Mi, magyarok a becsületes megegyezés bivei vagyunk" Szüllő Géza a teljes egyenjogúsítást követelte elnöki meg- nyitójáöan - - Sz állampolgársági javaslat elfogadhatatlan Az Egyesüli Párt nem ismer el sem felekezeti, sem faji, sem mazási, sem osztálymegkülönböztetést magyar és magyar között POZSONY. —, (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar JNemzeti Párt és a Szepesi Németek Pártja parlamenti törvényhozóinak és tartománygyülési képviselőinek közös, klub ja. május 17-én Pozsonyban az országos pártközpont tanácstermében dr. Szüllő Géza elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az Egyesült Párt valamennyi szenátora, képviselője és tartománygyülési képviselője megjelent. Dr., Szüllő Géza klubelnök az ülést a' következő expozéval nyitotta meg: Szüllő Géza megnyitója *— Ezelőtt mintegy tiz esztendővel kezdette Szüllő — a Prager Tagblattnak in- tervjut adtam s abban kifejtettem azt, hogy mi, magyarok Csehszlovákiában nem kisebbség vagyunk, hanem egyenrangú nemzeti jogokkal biró népcsoport, amelynek az állam alakulásánál bizonyos szolgalmi jogokat biztositott a kisebbségi szerződés. Ez az intervjum akkor igen súlyos kritika alá esett. Nem értették meg azt, amit mondani akartam. Az idő minket és pártunkat igazolta. Most rámutathatok arra, hogy immár a németek is s a többi népcsoportjai ennek az államnak is világosan kijelentik, hogy ők magukat ebben az államban nem kisebbségnek, hanem államalkotó résznek tekintik, akiknek épp olyan állampolgári jogaik vannak minden állami kincsből, állami jövedelemből arányosan, mint a cseheknek. Most már a köztársaságba inkorporált többi fajok is velünk magyarokkal együtt világosan kifejtik, hogy ez az állam nem nemzeti állam, amelyben a csehszlovák faj olyan döntő szerepet játszhat, mint amilyet Romániában a román, Lengyelországban a lengyel, Magyarországon a magyar, Németországban a német, hanem ez egy olyan összetétele nemzetiségi szempontból Középeurópának, mint amilyen volt a Habsburgi monarchia, ' természetesen a Habsburgok és a Habsburg ház tradíciója nélkül, — hiszen ezért demokratikus ez az állam. Túlméretezett külpolitika, nagyhatalmi szerep — Évek óta hangoztatom azt, hogy az a külpolitika, melyet a volt külügyminiszter ur vezetett, túl van méretezve. Egyszer már idéztem azt, hogy macedóniai Fülöp Nagy Sándornak ezt mondotta: Kicsiny neked Macedónia, —- ezért meg is alkották Nagy Sándornak a világbirodalmát. Ez azonban, mint minden világhistóriai experimentum, csak egyszer sikerül.-— Külpolitikánk olyan irányban mozgott, mint ha tényleg nem volna rászorulva senkire, de mint európai nagyhatalom kegyeket osztogathatna, ha akarna. Belpolitikánk pedig abban a hibában leledzik, hogy nem veszi számba azt, hogy a koalíciós kormányzatok nehézségei miatt nem tudja a kormány akaratát megvalósítani, hanem úgy akar szerepelni, mintha egy egységes, nagy, önzetlen kormányzati cselekvésektől és tevékenységtől telitett párt támogatná a parlamentárízmus nemes utjain a vezető minisztereket. — Hogy ez a nagyhatalmi állás külpolitikai téren immár nem olyan bizonyos, azt mutatják a vélt paritásos nagyhatalmi tényezőkhöz, Mussolinihez és Hitlerhez közeledők. Hogy pedig a belpolitikában az egységes nemzeti államnak a gondolata bizonyos kívánni valót hagy fönn, arra élénk fényt vet az a tárgyalás, amely a jubileumi évnek babérait nem annyira díszes koszo- rufonására, hanem bizonyos pácok elkészítésére kénytelen felhasználni. A szomszédok szomszédjai — A köztársaság külpolitikai irányvezetésének mindig az volt a vezéreszméje, hogy Párist és Moszkvát tekintette annak a két pontnak, amellyel a világot ki tudja a maga sarkaiból forgatni. Archimedesnek igaz, hogy csak egy pontra lett volna ehhez szüksége. Egy kevesebb, mint kettő. Neki tehát nem sikerült, s itt sem sikerült kettővel. Ez a két pont ma föltétlenül tehertétel a köztársaság kormányának mozgásszabadságában azért, mert a két pont keresésében nincs meg az az egyszerű bölcs okoskodás, amely a szláv közmondásban benne van, hogy a barátság keresésénél a szomszédokkal és nem a szomszédok szomszédjával kell keresni a megértést. Németország, mint szomszéd — Ma Németország a respublikának nemcsak ott szomszédja, ahol azelőtt volt, de ott is, ahol nem gondolták s a telek, amelyen a kormányzat igyekszik helyes gazdálkodással a benne elvetett jó magvakat bokrositó szép kertgazdaságot berendezni, ez a telek ott is körül van határolva a német birodalommal, ahol azelőtt más szomszéd alatt más sz.el.ek fujdogálása szökKortézia és kenyér (hl) - SZLOVÁKIA. A kortesvilág ideiében egy-két hétig folyt a bor, a dinom- dánom, amíg egy-egy helyi választás lezajlott. Apáink kortesnóták és cigány mellett döntöttek, vígan és békésen. Ez a világ letűnt, a pártok mai felépítése már csaknem tisztán kenyérharc. A csehszlovák agrárpárt szlovákiai gazdasági térhódításairól szinte nap-nap után olvashatunk. A párt a köztársaság megalakulása után nyomban rávetette magát a szövetkezeti mozgalomra, tehát a legtöbb embert magába foglaló gazdasági intézménybe. A rochdalei szövetkezeti alapelvek, amelyek ma is alapját képezik a világ valamennyi szövetkezeti mozgalmának, »em ismernek pártpolitikát. De nem ismernek semmiféle nemzeti korlátozást sem. A csehszlovák agrárpárt az államfordulat után tehát a szövetkezeti mozgalomban vetette meg a lábát akkor, amikor az 1919/210. sz. törvény alapján a Központi Szövetkezetbe Lényszeritett valamennyi szövetkezetei Szlovákiában. Ez volt az első gazdasági térhódítás, egyben a legnagyobb az összes eddigi gazdasági térfoglalás között. Ezt aztáh követte a többi. Hodza megteremtette a Földműves Kölcsönös Pénztárakat, melyek tulajdonképen szintén a Központi Szövetkezet alvállalkozásai, ma már külön mammut-pénzvállalkozás a szlovákiai gazdasági életben. Hogy ezen intézmények köreit senki sem merje zavarni, 1933-ban jelent meg a 44. számú banktörvény, amely mindenféle pénzintézeti szervezkedést megtiltott. Ez a törvény jól jött a többi történelmi országokbeli banknak is, mert már a Légióbank, de a többi is kiépítette szlovákiai hálózatát. Mindez a gazdasági demokrácia jegyében történt. A csehszlovák agrárpárt a szövetkezeti mozgalom ura lett Szlovákiában. De ez nem volt még elég. Tavaly már bankot vásárolt meg, az idén pedig a bankokon kívül már ipari vállalatok felvásárlását is megkezdte. Ennek az újabb pártvállalkozásnak gazdasági oka az, hogy a párt kezében lévő pénzintézetek tőkéjét jobban lehet ipari vállalatokban gyümöl- csöztetni, mint a mezőgazdaságnak nyújtott kölcsönökben. A bankok uralma után a gazdasági hatalom elsősorban a mezőgazdasági iparra terjeszkedik ki. Nem is szólunk arról, hogy a szlovákiai mezőgazdasági intézmények teljesen agrárkézben vannak. így a gabonamonopólium, paprikaszindikátus, dohányjövedék. De a félhivatalos állami szervezet, a Mezőgazdasági Tanács is, A Mezőgazdasági Tanács tisztviselői egyúttal az agrárpárt kortesszónokai is, az agrárpénzintézetek tisztviselői szintén kiveszik részüket a lélekvásárlásból. A pénzintézetek után jött tehát a mező- gazdasági ipar. Eddig két nagy malom (Pozsonyban és Nyitrán) és két legnagyobb cukorgyárunk került a csehszlovák agrárpárt anyagi érdekeltségébe. (Diószeg és Farkashida, rövidesen Surány is.) Egy uj, hatalmas malom is épül Nagyszombatban, szintén a legjövedelmezőbb valameny- nyi mezőgazdasági ipari ág között. A cukorgyártás és a malomipar hozza a legkönnyebb hasznot és a beleöntött tőke legjobb gyümölcsöztetését. A zsidó tőke vállalkozási kedve Szlovákiában igen megcsappant és szívesen szabadul a meglevő kötöttségektől. Ezért megy ma olyan köny- nyen az agrárok gazdasági térfoglalása. Nem hisszük, hogy a diószegi cukorgyár, amely Középeurópa egyik leghatalmasabb vállalata, akárcsak egy évvel ezelőtt is szinte egy-két nap alatt átadta volna üzemét. Az agrárpárt tehát itt kihasználta az „árjakonjunkturát" és a mezőgazdasági iparból is igyekszik pártmonopóliumot teremteni. Röviden igy áll jelenleg az agrárpárt gazdasági területhóditása Szlovákiában. Nem hisszük, hogy ezt csak a magyarság nézi figyelmes szemmel. A nemzethü szlovákság sem nézi tétlenül, hogy a lelkeket a kenyéren és a cukron keresztül vásárolják meg. Az egyszerű ember, a falu népe ma már ugyan nehezen téríthető mézesmadzaggal, mert ezt a nemzeti lelkűiét nem engedi. De mégis akadnak olyanok, akik a kenyérért beveszik a mézesmadzagot, A csehszlovák agrárpárt pedig minden kis eshetőséget fel akar használni Szlovákiában, hogy meggyengült pozícióit a gyomron át is megtarthassa. Olcsó hitel, állás csak agrárpárti igazolvánnyal szerezhető meg. Ezt pedig sem a magyarság, sem a szlovákság nem tűrheti. A szlovákiai magyarság ma már nem ellenzéki és ,,akti- vista“ pártokra oszlik, tehát nem párt, hanem létét követelő nemzet. Külön nemzet, amely a maga területén nem akar továbbra. is a kicsinyes lélekvásár tárgya lenni. A kisebbségi statútum ne csak kulturális és esetleg közigazgatási kérdésekre vonatkozzék, hanem az elnemzetlenités gazdasági területére is. Mert az elnemzetlenités nemcsak a kultúrán át történhetik, hanem sokkal inkább gazdasági téren, a gyomor hangosabban kéri a magáét, mint a szív dobogása. A gyomor korgása elnyomhatja a szív dobogását és a csehszlovák agrárpárt erre az egyszerű élettani jelenségre támaszkodva akarja újjáépíteni szlovákiai düledező várait, szervezeteit. ŰK ^ n HE ^ ujj Ippir 8R B M i Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed- . , ' y , „ . , Szerkesztőség; príga II, Panski évre 76, havonta 26 kc., külföldre: évente 450, A szlovákiai es karpataljai magyarság "l‘ce '■ eme’*t V, ,,!va , ; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KÖ. • ,.w . 6 P r á g a II., P a n s k á u I. c e 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 K£*va! több. politikai napilapja I ü'r g ó N Y CÍM0 h\ R lVp ' PR RH R Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— KC. SŰRGONYCIM. HIRLFIP, PRflHfl. i ............................................................„
