Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-15 / 112. (4555.) Második kiadás

1938 május 15. vasárnap. t>ra:gai-Mag^arhiriíAi> 17 Palacky iíéleíe a magyar kulturális és irodalmi viszony okról A cseh történetíró általában helyesen ítélte meg a magyar irodalmi életet ■ ■ ■ Tudott minden jelentős kulturális és irodalmi megmozdulásról ■ ■ ■ csak érdemeit emeli ki. Egyéni állásfoglalás ez egy mozgalom mellett, amelyet a cseh irodalom­ban is pártol és szükségeknek tart. El tudja vá­lasztani az igazi értéket a népszerűtől, Berzsenyit és Vörösmarty! a Kisfaludyaktól, de ugyanekkor felismeri a népszerű irány nagy érdemeit a nem­zeti irodalom széleskörű megkedveltetése körül. A magyar költői nyelv találó jellemzése megerő­síti azt a feltevést, hogy Berzsenyit — bár nehéz­ségekkel küzdve — elmélyedtem tanulmányozta. Vé^ül a magyar irodalmat a csekkel összehason­lítva, Palackinak el kell ismernie, hogy a ma­gyar gazdagabb, változatosabb, tárgyában és stí­lusában fejlettebb mint a cseh és a magyar nyelv­újítás sikeresebb volt a hasonló cséh mozga­lomnál. Palackynak ez a tanulmánya az első a cseh irodalomban, amely rámutat a magyar kultúra és főleg a magyar irodalom értékeire s bár csak burkoltan, a magyar példa követésere buzdít. . Palacky politikai érdeklődése Érdeklődését kora ifjúságától kezdve a költő* szét mellett a politika kötötte le Politikai érdiek* lődése még a Palkovié mellett eltöltött ujságiró- inasévekböl ezármazhatik. Mikor a huszas évek elején Magyarországon is élénke.bb politikai élet indul meg, Palacky már nincs Pozsonyban, de még élénk összeköttetésben van magyar ismerőseivel és tőlük kap híreket. Éppen az annyira mozgalmas 25-ös és 26-os évbpu gyakran nyúlik alkalma Becs­ben és Prágában magyarokkal találkozni, régi is­merőseivel is, ezenkívül levelekből, röpiratokbói és újságokból is értesült a fontosabb magyaror­szági eseményekről. Már 1823-ban, midőn Palacky még Bécsben éL, megke/zdődiiik a politikai megmoz­dulás. Palack^ érdeklődik, maga is kér híreket, élénk figyelemmel kísérheti az országgyűlési tár­gyalásokat, a magyarság alkotmányos küzdelmeit. A magyar alkotmány megbecsülését és alapos ismeretét mutatja az is, hogy „Idea 6tátu Ra- kouského” ciraii alapvető iratában az újjászer­vezett Ausztria föderatív államainak is a ma­gyar alkotmány átvételét ajánlja. Párisi primadonna-sors Páris egykor ünnepeli csillagának kalandos ut'a az Odeon színpadától nagy sikereken és egy nagy szerelmen át a börtönig Lucy de Matha lelőtte a párisi nyomornegyed egyik rémét ■■ Önvédelem adta a kiöregedett primadonna kezébe a revolvert VT. BUDAPEST. ('Szerkesztőségünktől.) — Hogy Pa- lark£ a magyar kulturális és irodalmi viszonyok­ról milyen képet nyert azt egy 1809Jben megje­lent tanulmányából rajzolhatjuk meg. A magyarországi irodalmi és kulturális helyze­tet áltntában kedvezőtlennek tartja, kévéséin és keveset olvasnak, mert amit a magyar ir, azt nem olvassa a német, amit pedig a némáét ir, azt meg a magyarok nagyrésze nem érti meg. A magyarországi kultúra terjedésének első aka­dálya a többnyelvűség. rA kiadók és nyomdák nem fizetnek honoráriumot, sőt az irók gyakran maguk adják ki müveiket. Megnehezíti az élénkebb irodalmi élet kialakulá­sát a nagyobb városok hiánya is. Mindezért s más okból a műveltség Magyarországon alacsonyabb fokon van. mint a többi euróna.i államban. A ma­gyar tudósok még lei^eikeres^bben azon munkál­kodnak, hO'gv országuk történetét és földrajzát megismertessék, ezenkívül még a hazai jog isme­retére fektetnek különös súlyt, hiszen a jog is a nemzeti történettel függ ös°®e. A történelmi kuta­tóé azonban még mindig abban a szedőmben fo­lyik. m int a c seh ekn él Ba Ibin idegében, Nincs tör­ténelmi kritika, nem is lehet ott,, ahol a mese­mondó Anonymust még mindig igazi történetiró­nak tekintik (ma már más a komoly történeti kri­tika ítélete a Névtelenről!) s ahol Horvát István­nak országos hatása és befolyása van. Remé’lhető- leg az Akadémia változtatni fog ezen a helyzeten és a Muzeum is áldásos hatást félthet ki. Az isko­lák sem kielégitőek. Kiemeli ugyan a pesti egye­tem (zazdaigságát. de nincs megelégedve a szak­iskolák számával és igazgatásával. A szépművé­szetiek. festészet és zene még fedetlenek, de annál örvendetesekben virágzik a szépirodalom. „A magyar költészet a sikerült alkotások szá­mát. a formák sokféleségét tekintve, mind tár- gvában. mind fitosában annyira feUendölt. hogy mi a mi költői kincseinkkel a magyarokkal nem versenyezhetünk." „A magvar nyelv inkább illik a költészethez, mint a prózáihoz, ott bizonnyal magvas, kifejező, tüzes, itt ezzel szemben, ahol elvont fogalmakra és kife­jezésekre van szükség, nem elég hajlékony, ha­nem terjengős és a sok egyforma magánharngzós szótag miatt unalmas." Gazdagságát és műveltsé­gét tekintve, nem lehet ugvan összehasonlítani a csrólhel, de el kell ismerni, hogy a legnagyobb lel­kesedéssel és ugyanolyan sikerrel terjesztették, " Palacky Kazinczyról és a Kisfaludyakról „Halhatatlan érdemeket szerzett ebben Kazinczy Ferenc, a magyar irók veteránja, aki először tört uj utakat a magyar nyelvnek és először kezdte formában és tartalomban terjeszteni és művelni. U.iitásai sok ellenzést váltottak ki, a nemzet jobb­jai és a múzsák néhány fölkentje, mint Berzsenyi és Vörösmarty, .sokkal teliesebb győzelmet bizto­sítottak neki igyekezetükkel, mint amilyen a mi hasonlókénpen érdemes literátorun-kmak megada­tott. — Különben a magyar irodalom már csak azért is szerencsésebb, mint a cseh, mert van két írója, két testvér. Kisfaludy Károly és Sándor, akiknek munkáit, bár zsenialitásukkal nem múlnak felül másokat, mégis — mivel nemzeti szellem van bennük — az egész nemzet örömmel olvassa s ezáltal felkeltik a szeretetet a hazai múzsák iránt," . A való életből ismerte a viszonyokat A magyar tudományos és irodalmi viszonyok­nak e;zt_ a kis jellemzését alapjában véve helyes­nek tekinthetjük. Látszik, hogy írója nem könyvekből, hanem a való életből is­merte a magyar viszonyokat. Világosan látja a ; magyarországi művelődés legfőbb akadályait, a magyar tudományos törekvések természetét is I jól ismeri és jellemzi. A cikk nyugodt és tárgvi- ' lajtos hangu, ami Palackynak a sajátja. Megál­lapításai Magyarországra és a magyarságra | • nem mindig kedvezőek, de a valódi értéket min­denkor szívesen elismeri, igy elsősorban a ma­gyar irodalom magas színvonalát. Gikkének ez a szakasza igen rövid, vázlatos, de a leglényegesebbet mégis tartalmazó ismertetése iro­dalmunknak Ilyen_ tömör összefoglalásra csak az vállalkozhatott, aki évekem keresztül Magyaror­szágon. félig-meddig magyar környezetben élvén, legalább távolról szemlélhette a nyelvújítási har­cot s akihez eljutott Berzsenyi s a Kisfaludyak si­kereinek a híre. Ez a méltatás is bizonyítja, hogy Palacky tudott, a magyar irodalom minden fonto­sabb megmozdulásáról, sőt éixleklödése a magyar költészet iránt Prágába költözésével sem szűnt meg, ezt sejteti Vörösmarty nevének említése. Palacky dunántuliassága Feltűnő, hogy Palacky — kevés_ kivétellel — csak dunántúli Írókat erulit. Ez is arra mutat, (hogy tudása nem könyveken alapszik. Pozsony magyar irodalmi szempontból a dunán­túli körhöz tartozott, egy Csokonay, vagy Kölcsey híre nem jutott el Palac.kyhoz. A kiemelt irók kiválasztásában és ér­tékelésében — eltekintve dunántuliasságátol csodálnunk kell biztos Ítélőképességét. A legújabban feltűnt irók közül nagy biztonsággal tudja kiválasztani Vörösmarty!! A nyelvújításnak PARIS.— Tavaly volt-e, vagy tavaly előtt, hogy Lucy de Matha — (micsoda bájos, illatos kislány!1) — második dijjal végezte a Oonservatoire-t, a hi­vatalos francia sziniakadémiát? Nem: 1905-ben volt, akkor, mikor a fiatal Ady Endre fedezte fel a párisi .„Bakonyt"! Diákok, egyivásuak voltunk a tűnd éri Lucy-vei, habár kevésbbé felnőttek és főleg kevésbbé sikerteljesek is. (Ca ne nous ra- jeunit pás — mondják a franciák; megvénültünk, mondjuk magyarul tömörebben.) Az ő pályája, mint a tehetséges szép-lányoké általában, merede­ken iveit felfelé. A „conservatoire“-ból egyenes utón a balparti állami színház, az ‘ Odéon desz­káira került. Sikere volt és már nagy drámai sze­repeket kezdett kapni, mikor elragadta a kaland­vágy és az ambíció: Kanadába szerződött turnéja óriási gázsival. A művésznő égyetlen szenvedélye — a pénz Hosszú éveket élt azután az Újvilágban Lucy de Matha. Saját színháza is volt Newyorkban ké­sőbb; kiderült, hogy énekhangja is van és énekes­nőnek képeztette magát. Mire a világháború vége- felé Parisba visszatalált, addigra mesés igaz­gyöngysorok kúsztak fel a fehér nyakára, nagy- értékű karperecek tekeregtek a csuklói körül és szikrázó gyémántgyűrűk lihegtek a karcsú ujjain. Úgy tetszett akkor, hogy nem vonzzák többé művészi ambíciók és hogy egyetlen szenvedélye a pénz. Már nem szinészkedett, hanem eorra-énekelte a fényes párisi mulatók minden színpadát. Ma az Olympiában, holnap a Folies Bergéres-ben volt a „diva“. Minden uocai plakát az ő nevét, rikitotta, minden gazdag ifjú ő róla álmodott. Neki volt a legmagasabb felléptidija, a legszebb hintója az Avenue du Bois de Boulogne-i korzón, a legma­gasabb tétéi a trouville-i kaszinóban, a legtöbb ra­jongója és a legszebb ékszerei. Gyémánt és szerelem A babonásan villogó ékszerek lettek a végzete. Addig imádta a drágaköveket, mig belészeretett a kövek gazdájába: a leghíresebb párisi éksze­részbe. Akkor búcsút mondott a színpadnak és egyedül ennek a nagy szerelmének élt. Mint mű­vészi pályáját, úgy szerelmét is mindig a legfé­nyesebb keretben élvezte ki. Az ékszerész hirtelen váratlanul halt meg egy napon és akkor derült ki, hogy nem maradt semmije. A nagy üzletember évtizedeken át gyűjtött rop­pant gazdagsága és a Lucy összefukarkodott maróműt-gázsijai, a csodás kövek, gyöngyök, ara­nyak: mind eílobogott ennek a viharos szerelem­nek oltárán. Az elhunyt szerető üzlettársa irt rá havi ezer frank rentét a gyászoló asszonyra. Havi ezer frankból jól lehetett élni valamikor ... de akkor kezdődött, a frankesés. Lucy de Matha a színpadra nem talált többé vissza és a hangja úgy elkopott s eltöredezett az élet és szerelem viharán, hogy az énekes-szinbá- zakra sem gondolhatott. Hátra volt az uj művé­szet, a tizedik múzsa: a talkie. a beszélő-mozi. Egy darabig úgy látszott, hogy a régi dicsőség vissza­tér. A „divá"-ból „sztár" lett: Lucy de Matha új­ból nagy sikereket aratott a „Madame de Mainte- non“-ban, a „Moulin Rouge" című monstre-film­ben, a „Viergrosdhenoper" filmváltozatában . . . de aztán ez a másodvirágzás hirtelen megszakadt. Lucy de Matha nem kapott több angazsmánt — de nem is keresett. Az utolsó szenvedély Akkor már csak egy szenvedélye volt: az ál­latai Azokat szerette úgy, mint valaha a művé­szetet, később a dalt és még később a szerelmet. Egész sereg kutyával, macskával vette körül magát, elannyira, hogy állatseregletével semmi­féle lakásban meg nem tűrték. A hajdani primadonna kivándorolt a „zónába", a Saint Ouen-i kapuhoz, a világváros páriái közé. A Középeueópiból tanulmányútra érkező cvik- keree szociológus urakat a Concorde-tér és az Étóile r' lélekemelő dicsősége és a Montmartre-i fénybeníürdő kulturmezteleoségek angolnevü bor­délyházai után szeretném- néha elvezetni ide, a Saint Ouen-kapu vidékére is, hogy a liberális sza­badverseny . áldásairól teljesebb képet kapjanak. Szeretném megmutatni nekik ezt a „szegény em­berek cottage“-át a tizenöt esztendő előtt lerom­bolt párisi véderőöv, a „fortificatioms“-ok helyén. Valamikor a százados, omlatag és büzlhödt erőd­falaknak az odvaibao éltek ezek az emberpáriák, akiknek a sorsutódaik, egykori barlangjaikból ki­zavartan, maradékdeszkákiból, törmelékekből és hulladékokból építettek maguknak valami leírha­tatlan barakktelepet, mely már egyáltalán nem hasonlít semmihez . . hacsak a múlt századbeli Alaszka aranyásóinak a rögtönzött nyomortanyái- hoz nem. Csakhogy ezek a barakklakók nem ás­nak a páris szemétből aranyat! . . . Élet a mélyben Ebbe a földi pokolba vonult ki a hajdani ünne­pelt primadonna a kutyáival és macskáival. Szer­zett magának egy kiszolgált „roulotte“-ot, ami­lyenben vándorkomédiások — (az „artiste forain"- ek“) — járják a francia vásárokat Ezt a viharvert lakó-kocsit horgonyozta le Lucy de Matha a nyomortenger közepén s oda vonult be minden állataival, koszorúival és emlékeivel. A „taudis‘‘-k emberpatkányai nem tudták a ne­vét, de furcsa regéket költöttek a megdöbbentő asszonyról, aki — ha kedve úgy akarta — se­lyem- és csillámruhákba öltözött, másszor idegen dalokat zengett éjszaka, ha kijött kocsijából, egész falka kutya és macska járt a nyomán és ha — (hó elején) — elrándult valamely városvégi nyomorú­ságos „bistrot“-ba, kenyeret, meleg italt, pénzt adott a legnyomorultabbaknak közülük . . . Azt rebesgették, hogy a még mindig méltóságteljes megjelenésű asszonynak titkon sok pénze lehet... A börtönben Aztán egy viharos téli éjszakán, mikor a hévíz­től járhatatlan dágvánmyá dagad a „szegény em­berek cottage‘‘-e, mindenestől és minden teremtett lény a barlangjába búvik, két különlegesen le­rongyolt és kiéhezett apacs megtámadta a min­denkitől elfeledt művésznő „roiulette“-jét. Kővel beverték az ablakokat és egyikük kivont késsel próbált a kocsiba beugrani. Hanem a sokatlátott diva egy gyöngyháznyelü revolvert is tartogatott a művészi és szerelmi múlt emlékei között és tudta használni a lőfegyvert. Az éjszakai dörrenésre a vak sötétből előkere­kező kerékpáros rendőr-őrjárat szivenlőve ta­lálta a sárban Lucien Liautard-t, a kültelki apache-t. Lucy de Matha, mint tettemért gyilkos, most a ,dépot“-iban, a rettegett párisi rendőri fogdá­ban kucorog, önvédelemből lőtt. Bizonyára el fog­ják bocsátani. Meglátogattam. Egy csapzotthajru, ijesztő vénasszony. Szent Isten! Még ötvenöt éves sem lehet. . (Nyolc évvel fiatalabb Cécile Sö­reinél és legalább tizenkettővel Mistinguett-nél.) BENEDEK KAROLY. Saiftsé^ófteiés ottkm ni. A zsíros arcbőr házi kezelése c) A SZEMEK KÖRÜLI RÉSZEK ÁPOLÁSA ÉS HELYES TÁPLÁLÁSA (Copyright by Alexandra D. JÜRSS, Pozsony.) Előző cikkeimben a zsíros arcbőr tisztításának és zsirtalanitásának módszereivel foglalkoztam. Az arc­bőr ápolásának legközelebbi etapja volna, éspedig minden arcbőrtipusnál, az arcbőr helyes táplálása. Ez a kérdés azonban éppen a zsiros arcbőrnél elesik, mert hiszen a zsiros arcbőr oka az, hogy a faggyumirigyek bizonyos okok miatt túlságos mértékben működnek és túlsók zsiradékot juttatnak el a bőrszövetekbe, úgy­hogy az ilyen arcbőr külső táplálása teljesen felesleges. Az arcbőr külső táplálása ugyanis abból áll, hogy különböző — úgy növényi, mint állati — zsiradékot juttatunk a bőrszövetekbe, ami a normális és száraz arcbőrnél egyik igen fontos része az arcápolásnak, a zsiros arcbőrnél azonban a legtöbb esetben nyugodtan mellőzhető. Sőt a nappali krém (az úgynevezett pu- deralátét) megválasztásánál gondosan kell ügyelnünk arra, hogy az ne tartalmazzon olyan anyagokat,- amelyek a zsiros arcbőr zsírtartalmát még növelhetnék* Még a zsiros arcbőrtipusoknál is, majdnem minden esetben előfordul azonban, hogy az arcbőr a szem körüli részeken száraz, éspedig azért, mert ezeken a részeken nincsenek faggyumirigyek. Minthogy azon­ban a szemek körüli korai ráncképződés okai éppen abban keresendők, hogy azok ezeken a száraz arcbőr­részeken keletkeznek a leghamarabb és a legkönnyeb­ben, szükséges, hogy ezeket a száraz részeket még a zsiros arcbőrnél is külsőleg tápláljuk. Ez olyan módon történik, hogy a száraz részekre zsiros krémet kenünk, amely azonfelül olyan ingredienciákat tartalmaz, ame­lyek a faggyumirigy termékének megfelelnek* Nem elégséges tehát erre a célra egy zsiros krém, — mert hiszen a lemosó krém is zsiros — hanem ennek a krémnek kimondottan tápláló krémnek kell lennie. A táplálókrémet mindig a külső szemszeglettől az orr felé kenjük és nem megfordítva, minthogy a szem úgy­nevezett körizma a belső szemszegletben van megerő­sítve és megfordított mozdulatokkal felesleges módon tágitanók és lazitanók ezt az izmot. Az ilymódon fel­rakott krémet az ujjhegyekkel néhány percig egészen könnyen nyomkodjuk be az arcbőrbe. Feltétlenül azonban ügyeljünk arra, hogy ezeknél a mozdulatoknál a szemek alatti bőrt és felső szemhéjak bőrét ne cibáljuk és lazítsuk. A szemek körüli száraz felületekre rakott táplálókrémet ne töröljük le és hagy­juk egész éjjelen át hatni. * * * (Alexandra D. Jürss, kozmetikai intézet (Pozsony* Goethe-u. 15.. tel. 56) a Prágai Magyar Hírlap olva­sóinak készséggel áll rendelkezésre díjmentes szóbeli, vagy írásbeli tanáccsal és útmutatással minden kozme­tikai kérdésben. Kozmetikai szerek használatát illető­leg is.). "^""^ZgyaíTáziíWs^^ ► NAGYASSZONY ^ Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál

Next

/
Thumbnails
Contents