Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-15 / 112. (4555.) Második kiadás

1938 május 15. vasárnap.

'PRAGAlA\\&tARHlnLAI>

13

esa

nmminrinmimimi«MMfimfnnuinnirii i m n iiij min

SZTOHÁzKör^KOLTCIRA

Nagysikerű Kisebbségi Kuliurnapof rendezett a pécsi egyebem kisebbségi íntézeie

Szlovákiái és Kárpátalját Rácz Pál és Varga Imre képviselte ■ ■ A budapesti „Láthatár“ missziója ■ ■

BUDAPEST. — A pécsi egyetemi Kisebbségi Intézet és a budapesti „Láthatár" cimü kisebbségi szemLe szerkesztősége az utódállamokban élő kisebbségi magyarsággal való benső együttérzés ápolása céljából évenként Kisebbségi Kulturnaipot rendez Pécsett Az ezided kul- turnapot most, május 12-én tartották meg. Délelőtt 10 órakotr a pécsi egyetem aulájában amikét volt

az utódállamokban élő magyar nemzetrészek gazdasági életéről és különösen a szövetkezetek mozgalmáról.

Romániából dr. Oberdimg József György gazdasági szakiró tartott előadást Délszláviából, Nagybecsikerekről Marton András bankigazgató jött el Pécsre.

Csehszlovákiából Varga Imre lévai SzMKE- titkár tartott értékes előadást.

Az ankét bevezető beszédét dr. Czettler Jenő magyar királyi titkos tanácsos, a budapesti közgazdasági egyetem nyilvános rendes tanára tartotta. Este a

pécsi Nemzeti Színházban nagy sikerrel tartották meg a hagyományos Kisebbségi Irodalmi Estet. A Szlovákiád és kárpátaljai magyar iroKASSA. — A kassal magyar színtársulat mint közöltük, nagy ambícióval készül Sándor Imre „Különös ember" című darabjának bemutatására.

A nagyjelentőségű „ősbemutató" kedden, május 17-én lesi

és a darab szerdán, május 18-án is színre kerül. Az érdeklődés máris olyan nagy. hogy valószínűleg sor fog kerülni további előadásokra Is.

Tudnivaló, hogy a kiváló Író emez uj színpadi müve méltó keretek között kerül színre és fontos eseménye lesz kisebbségi kulturéletünknek. Az előadás jelentőségét erősen aláhúzza, hogy a darab főszerepét GELLÉRT LAJOS, a nagynevű budapesti színész játsza és ő is rendezi a színművet Gellért eddig a Jedermannban és a Fehér kórban mutatkozott be a kassai közönségnek — harmadik darabnak Sándor Imre színmüvét választotta, hogy Így ereded magyar darabban is megmutathassa nagy szinészi kvalitásait A kiváló színész és rendező nagy lelke-, sedéssel fekszik bele a szép vállalkozásba és napok óta maga vezeti a próbákat Gellért Lajos a következőképpen nyilatkozott Sándor Imre darabjáról és a darabban felvonuló érdekes karakterekről:

— Angelus Silesius, a XVII. században evangélikus orvosból lett katolikus szerzetes egyik verséből való ez a két sort

»— Az eső nem magának esik, a nap nem süt magának, —■

Te sem magadnak születtél, hanem másoknak." I A címszereplő, a szenvedő hős lelki portréja Is lehetne e mondat. Az emberekhez való odaadó szolidaritás aktív hirdetője dr. Böhlcr Ottó báró, a „különös ember". Idealista, rajongó, humanista, ma, a könyörtelen huszadik században, ahol ezek a magas szárnyalásu emberiességi adottságok nem előnyt, de terhet jelentenek. Legfeljebb gúnyolható „finom ur“-ságot Hivő szeretne lenni, krisztusi értelemben és gyakorlatban. A „ma" nem feszíti meg ugyan, de testi nyomorékká nyomorítja. Jobb karja leszakad, a lelke töretlen marad. „Lehet mégis hinni az emberekben!" — mondja. Ha nem volna egyéb érdeme Sándor Imre „különös emberének", Böhlcr Ottó ki teremtésével példára ingerel bennünket. Tiszta lélek a mai zűrzavarban.

— Fenyő Sári kisasszony átmenetileg Böhler barátnője, a mostani élet intellektuelje. Gátlásmentes teremtés. Húszéves. És szegény, amilyen szegény csak lehet valaki egy a nagyvárosban. Nyomorúsága azért meg sem öli meg benne a szerelmet, amit egysorsu férfitársa, Kálmán Tibor medikus iránt érez. Egymásnak valók ők ketten. Kicsiskedcseik, érzékenységük, alkalmazkodó képességük egyformán abból a komplexumból származnak, amit úgy hívnak: szegénység. Fenyő Sándor ur, Sári édesapja, meghasonlott, kettéhasadt lelkű ember, sídre az orvosok első látásra azt mondják: schizoid típus. Az is valóban. Magatartása, ön- érzettultengése, tudattalan tüntetni akarása, bosszú a, jellegzetesen schizoid. önmagának ártalmasabb, mint másoknak. Ideges korunk kreációja ez a passzív, vezetett férfitípus. — Böhler Ottó nővére, Irén bárónő, konzervatív hölgy, akit az öröklött nagy vagyon már születésében konzervatívnak jegyez el. Életprogramja:

dalmat annak egyik legjobb elbeszélője, Rácz Pál képviselte kitűnő novellájával.

Erdélyből Nyirő József Jött el és vele együtt Kiss Jenő. Gziráiky Imre a jugoszláviai magyar irodalom hangját szólaltatta meg elbeszélésében. Eysen Irén éneikm/üvésznő Bartók- és Kodály- feldolgozásu székely népdalokat énelkelt. Faluhely! Veranda Mécs László legújabb verseiből szavalt

Költeményeket adott elő Fekete Lajos. A kisebbségi irodalmi estet Aradi Zsolt „Magyar szellem Középeurópéíban" chnii értékes előadásáéval nyitotta meg.

Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a Csuka Zoltán szerkesztésében megjelenő „Láthatár" emui kisebbségi kulíurszcanJe behozatali tilalmát a csehszlovák kormány mintegy hat hete feloldotta

és igy a folyóirat most megint szabadon terjeszthető Csehszlovákiában. A folyóirat eredeti küldetéséihez híven a magyarországi és az utódállamokba jutott magyarság közötti mind szorosabb kulturális egiyü'ttmunikólücodás megteremtésén fáradozik.

nincs. Nincs, mert nincs szüksége rá. Ami nyugtalanítja, az a fivére iránti aggódás. De ez is inkább osztály- védelem az öccse kilengései miatt. Férjeura, Hábcr- feld Ervin, kispolgárból lett iparmágnás, kemény, könyörtelen iparbáró. Teljesen mechanlzálta a gép. Gépember. — És a többi figura mind ismerős arc. Velünk ülnek a kávéházban, korzőznak az uccán, hangáinak az egyetem padjain, elnökölnek a bírósági tárgyalásokon, nyüzsögnek mindenhol, szóval: én lehetek — te vagy — ml lehetünk azok.

— Sándor Imre színdarabját azzal a megkülönböztetett érdeklődéssel vettem kezembe, ami kijár a „Szedjedtek szét, csillagok!", „Mint az uj bor..." jeles klasszikus Írójának. A „különös ember"-e több mint élmény. Reveládó. ízig — vérig színpad —. írói magatartása a legiróbb. Költő a javábóL Ember és emberség ez a színdarabja. Hiszem, hogy a fogékony kassai közönségnek éppen úgy fog izleni, mint nekem a színésznek és rendezőnek. Hálásan meg kell szorítanom Sereghy Andor színigazgató kezet, hogy publikumának Ilyen munkával is kedveskedik.

(*) Stand Gáborné, Révay István és Brogyá- nyl Kálmán a nyitrai SzMKE előadóestjén. Nyit- ráról jelentik: A SzMKE nyitrai csoportja május

19-én, csütörtökön este fél 9 érái kezdette! érdekesnek Ígérkező nívós előadóestet rendez az ipar- ház előadótermében, melyre meghívta Stand Gáborné, Révay István és Brogyányi Kálmán előadókat. Staud Gáborné Mécs László, Harsányi Zsolt és Ásgulhy Erzsébet verseiből ad elő, Révay István egy komoly tárgyú tanulmányát olvassa fel, míg Brogyányi Kálmán vetített képes előadást tart a művészettel kapcsolatban. Az előadóesten a SzMKE nyitrai énekkara Szőke József karnagy vezényletével a magyar daliköltészet néhány remekét fogja bemutatni. Az előadóest iránt környékszerte nagy az érdeklődés.

(*) A SzMKE ógyallai csoportja ma, vasárnap este 8 órakor, a Baják-féle vendéglőben nagyarányú kultureatet rendez a felépítendő ógyallai kulturház javára. A műsoron Nagy Sándor lelkész. dr. Kenessey Kálmán, Manga János, <ir. Ge- rényi Tibor szerepel. Az előadást nagy érdeklődés előzi meg.

(*) Május 17-én mutatja be a kassai színtársulat Sándor Imre uj darabját. Sándor Imrének, a kitűnő magyar szinpadi és regényírónak „Különös ember" cimü színmüvét május 17-én, kedden mutatja be a Kassán működő magyar színtársulat. A darabot Gellért Lajos, a kiváló budapesti szinész rendezi és ő játsza a darab főszerepét. A szlovákiai magyar ősbemutatót a közönség rendkívüli érdeklődéssel várjaj ugyanis Sándor Imrének nagy sikerei voltak budapesti színpadokon és az a tény, hogy Gellért Lajos -— aki Kassán eddig a „Jeder- mann‘‘-ban és a „Fehér kór“-ban szerepelt — most a Sándor-darab férfi-főszerepét vállalta, különös jelentőséget kölcsönöz a bemutatónak.

(*) Kiss Eszter nagy sikere Londonban. Három hónappal ezelőtt Párisban nagy sikert aratott Perczel Zita, a fiatal magyar művésznő. Most Londonból jelentik, hogy az angol főváros egyik legelőkelőbb színpadán szintén magyar művésznő, Kiss Eszter lépett fel és rendkívüli sikert aratott. A Londonban élő magyar müv^znő még sohasem játszott magyar színpadon, francia nyelven kezdte a színjátszást és filmen aratott sikereket. Később Párisból Londonba költözött, de gyakran vendégszerepeit a francia fővárosban. Angol nyelven a „Tovaris" cimü vígjátékban mutatkozott be, majd több darabban szép sikerre tett szert. A Daily Express tudósításában megjegyzi, hogy a filmvilág ismert alakjai jelentek meg a bemutatón. Kiss Eszter férje ugyanis Pallós István, a londoni Korda-gyár egyik vezetője. A Korda-családot Korda Zoltán képviselte. Kiss Eszter egy francia kisasszonyt játszott az újdonságban és az angol sajtó nagy elismeréssel ir a magyar színésznő játékáról.

(*) Templomi hangverseny Komáromban. A komáromi Karitász jótékonyoélu hangversenyt rendez ma, vasárnap délután öt órai kezdettel a Szent András-teomplombam. Közreműködik Farkas Márta Ihegeóümüvésznő és SohmidtTiauer Lajos orgonamii vész, a budapesti zenei főiskola hírneves tanára.

(*) Korda Sándor nyolc filmet készít Amerika részére. Korda visszaérkezett Londonba és elmondta őszi programját Sokmilliós költséggel nyolc filmet készít Amerika részére. Lubitsch, a híres rendező tizenkét év után elhagyta Amerikát, hogy Kordának dolgozzon. Készül a „Kalkutta" cimü nagy indiai film, amelynek főszereplője a 12 éves bennszülött indus. Korda kijelentette, hogy a jövőben nem dolgozik úgynevezett sztárokkal, mert azok nem érik meg a drága gázsit, hanem igazi színészeket óhajt szerepeltetni.

(*) Kertész Mihály uj filmje. A Hollywoodban élő magyar filmrendező nemrégiben uj filmet fejezett be. Az utóbbi években izgalmas bűnügyi filmeket és történelmi drámákat rendezett és igy az amerikai közvélemény kíváncsian várta az uj vígjátékot. A film a hollywoodi első bemutatón igen nagy sikert aratott és Kertész Mihály bemutatkozása, mint vigjátékrendező, tökéletesen sikerült.

(*) Elkészült az első rádióopera. Monetti, egy fiatal amerikai olasz zeneszerző befejezte „Az aggszüz és a tolvaj" cimü rádióoperáját. Ez .az első opera, amely kizárólag rádióelőadás céljaira készült. Az egész dalmű terjedelme rövid és 5—HO-perces jelenetekre oszlik.

AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI

Májua 14—15—16: Lányok vigyázzatok.

RÁDIÓ MOZI

Május 18—14—15: Az aranyember.

Május 16—17: Congorlla.

Több, mint élmény: reveíáció és ízig-vérig színpad a Sándor Imre darabja —

mondja Gellért Lajos, a rendező és főszereplő ■

Május 17-én lesz a nagyjelentőségű ősbemutató

Féloldali hüdésben szenvedő betegekne-c gyakran igen nagy megkönnyebbülést szerez egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüviz azért, mert anélkül, hogy a betegnek a legcsekélyebb mértékben is erőlködnie kellene, a beleket alaposan kitisztítja és az egész anyagcserét előmozdítja. Kérdezze meg orvosát.

(*) A Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegylete, a komáromi országos dal ünnepre készülve május 22-én Kassán ünnepi hangversenyt ad. A dalárda eddigi szerepléseivel hervadhatatlan érdemeket szerzett és ez alkalommal Kassa, dalszerető közönsége ismét élvezheti a kittinő dalosok ajkáról a magyar kultúra gyöngyeit a legtökéletesebb előadásban. Külön érdekessége az estnek a most megalakult „Kamara kórus’’ szereplése lesz. Jegyek Vitéznél már válthatók. (Telefon 35-35.)

(*) A Magyar Család májusi száma. Az

egyre jobban terjedő és népszerüsödő családi lap májusi számába Nagy Méda, Pet- rássi Pál és Virsik Mária írtak verseket. Külön érdeklődésre tarthat számot Duka Zólyomi Norbert pompás kis tanulmánya, mely a liberalizmusról fest máig is sokaknak ismeretlen képet. Morvay Gyula erősen realisztikus novellája egy szegény ruszin megkapó története. Virsik Mária prózával mutatkozik be, „Az alamizsna" cimü novellája egészséges, bátor és ujhangu irás. Gutay Alajos, a zsigárdi parasztiró rajza mindenkinek tetszeni fog. Farkas István „Háromszobás ház" c. novellája ismert magyar típust fest. akinek minden munkája meddő magyarsága miatt. A „Magunk között" rovat higgadt, tárgyilagos hangon boncolja a magyar élet időszerű eseményeit. A tartalmában és színvonalában is egyre gazdagabb lap évi előfizetési ára mindössze húsz korona, amely összegért kottamellékletet is ad. A lap egyes példányait Pozsonyban Páll Miklós ujságpavillonja árulja.

A ficasm^i mozik amset®:

ÁTLÓN: A szent hazugság. (Pofla Negri.)

ALFA: A 2. számú kémiroda. (J. Murát.)

LUX: Törött szárnyak. (L. Baar.)

METROPOL: Mint régen májusban.

TÁTRA: A kékszakáll 8-ik felesége. (Ool- bert.)

URÁNIA: Sylwelin asszony. (P. Richter.)

VIGADÓ: A törött korsó. (E Jannings.)

A NYUGATSZLOVÁKIAI MAGYAR színtársulat műsora LÉ VAN

Vasárnap d. u.: Sárgapítykés közlegény.

Vasárnap este: Urllány szobát keres.

Hétfő: Vasgyáros. A társulat jutalomjátéka.

A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN:

Vasárnap d. u.: Sárgapítykés közlegény. Operett. Mérsékelt helyárakkal.

Vasárnap este: A nagy kaland. Kovács Katóval.

Hétfő este: A nagy kaland.

Kedd: Különös ember. Sándor Imre színmüvének bemutató előadása. Gellert Lajos felléptével.

Szerda d. u.: Jedermann. Gellért Lajos felléptével. Mérsékelt helyárakka.l.

Szerda este: Különös ember. Sándor Imre színmüve. Gellért Lajossal.

Csütörtök: Gólyaszanatórium. (Csak felnőtteknek.)

Felhívás

a magyar motorjármütulajdcno- sokhoz és gépkocsivezetőkhöz

A csehszlovák kormány lapjelenfések szerint felszólította a motorjármütulajdonosokat, hogy szervezetekbe tömörüljenek és a felhívás folytán különböző csehszlovák szervezetek ki is mondották a tömörülést.

Minthogy a magyarságnak ilyen szervezete ezidő- szerint nincs, sürgős volna, hogy a magyarok szintén egy egységes szervezetbe tömörüljenek.

Felkérjük tehát mindazokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, akik bármilyen géperejű jármű tulajdonosai, hogy levelezőlapon legkésőbb 1935 május 31-lg közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Köztársaság-tér 12.) — amely irodát a szervezők erre felkérték — hajlandók-e ilyen szervezet megalakításában résztvenni, milyen géperejű jármű tulajdonosai és mi a pontos címük.

Minthogy a magyar gépkocsivezetők nagyszámuk dacára eddig önálló egyesületben nem szervezkedtek, felkérjük a vizsgázott gépkocsivezetőket is, hogy szintén 1938 május 31-ig tudassák a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával hajlandók volnának-e önálló egyesület megalakításában résztvenni, van-e saját géperejű kocsijuk és mi a pontos címük,

A szervezet megalakulásáról a törvényes előfeltételek biztosítása után a szervezők az érdeklődőket a magyar sajtó utján fogják tájékoztatni.

Pozsony, 1938 április 14.

A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG,

Május 17. és IS.:

Ősbemutató a kassai színházban

Gellért Lajos rendezésében és vendégfelléptével