Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-15 / 112. (4555.) Második kiadás
1938 májas 15. vasárnap. <T^<aiMAGkARHn*La» Fájdalmaitól szabadul meg rheumánál, köszvénynél, lschJaszüál, ha therméHs kúrája lehetővé teszi, hogy közvetlenül a kénes hőforrásokban fürödjék. A modern orvosi tudomány ezen Ideálját valóra váltja TRENŐIANSKE TEPLICE gyógyfürdőn. Budapesti tevét (Ző.) Budapest. Vasárnap, május huszonkettedikén Magyarország fővárosa a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hetébe lép. A katolikus világnak ez az egész íöldkerekséget felölelő ünnepe az érdeklődés homlokterébe helyezi Budapestet és vele Magyarországot, amely kitárja szivét az idesereglő egyházfejedelmek és a vezetésük alatt ideérkező sok tízezernyi hivő előtt. Az előjelekből Ítélve ez a mostani kongresszus, amely a szeretet kereszteshadjárata jelszava alatt zajlik majd le, a világ katolikusainak impozáns és félreérthetetlen megnyilatkozása lesz a mindent egyesitő és mindent felölelő felebaráti szeretet és a pozitív hit mellett. A mai mozgalmas korban, amikor úgyszólván percek alatt dől el nemzetek és népek sorsa, amikor uj ideológiák és uj kultuszok támadnak rá a békét és megnyugvást hiába kereső emberiségre, fokozott jelentősége van annak, hogy a katolikus egyház a maga vitathatatlan erejét és hatalmát, a maga nagyszerű szervezettségét, megrendithetlen erkölcsiségét, az évszázadok során megedzett akaratát veti latba a megváltást szomjuhozó emberiség jobb jövőjéért. A fejedelmek elmúlnak és a fejedelemségek is; de minden időkön keresztül diadalmasan áll az Egyház. Mily mérhetetlen sok van ebben a szóban: Egyház! Gazdagabb ez, mint Golconda és a világ összes gazdagsága! — mondja Carlyle. — A legtávolabbi hegységek szivében emelkedik a kis templom, a halottak mind körülötte szunnyadoznak fehér emlékköveik alatt „a boldog feltámadás reményében". Nagyon cltompultnak kellene lennünk, ha a hit soha, egyetlen órában sem szólott volna hozzánk és ne mondott volna olyan kimondhatatlan dolgokat, amelyék lelkünk léikéig hatották le. Erős az, akinek hite van, mért az ilyen mindenkor és minden körülmények között, a végtelenségek középpontjában éppen úgy, mint az örökkévalóságok összefolyásában férfiasán megáll az Isten és az ember színe előtt. A hitben lebirhatatlan erő van és az emberek méltán dicsekedhetnek krédójukkal, emelhetnek annak számára pompás templomokat, tisztelhetik a hierarchiát, mert a hit megérdemli, hogy érte éljenek és érte haljanak. Ilyen gondolatokat vált ki az emberből az a lázas munka, amely immár hónapok óta folyik a budapesti kongresszus sikere és fénye érdekében. A munkának ezer pörölye csattog az üllőkön, de ennél egy még sokkal csodálatosabb munka folyik zajtalanul, a gondolat és a meggyőzés erejével, a szív és a lélek hangjával toborozva a százezreket a hit zászlaja alá. Hogy egy ilyen eszmény, mint amilyen az Eucharisztiában rejlő Istenség, miképpen valósítja meg önmagát és nő csodálatosán az egymással össze nem férő és örökké hullámzó káosz közepette: ez az, amire a világtörténelemnek meg kell tanítania bennünket, ha egyáltalán tanít valamire. Május 25.-e és 29.-e között Budapest egy — mondhatni — világ- történelmi eseménynek a színhelye lesz. Kínától Kanadáig és Fokvárostól Dublinig mozgatja meg ez az esemény a hivő tömegeket; nemcsak azokat a tízezreket, akik itt lesznek, hanem azokat a milliókat is, akiket bármily ok akadályoz abban, hogy tanúi legyenek a Hősök terén az Oltáriszentség felmutatásának. Méltatlan dolog volna, ha a kongresszusról írván, nem emlékeznénk meg arról a határtalan áldozatkészségről és lelkes támogatásról, amelyet a kongresszus méltó külső kereteinek megvalósítása érdekében Budapest székesfőváros kifejtett. Hónapok óta folyt itt a munka. Házsorok tűntek el, uj terek képződtek, utak, uccák és Budapest világszerte megcsodált hidjai kaptak uj köntöst, színes virágszőnyeggel borított parkok varázsolódtak a város kőtengere közé, hogy az idesereglett zarándok-ezrek a hit fényessége mellett meglássák ennek a tündéri városnak csodálatos szépségeit és lüktető életét. Maga a kongresszus rendezősége több mint. egy évi szakadatlan munkával dolgozott azon, hogy a magyar katolicizmus méltó na rád jón azokhoz a nagy és megszentelt hagyományokhoz, amelyek kilenc évszázadon keresztül övezik az egyetemes egyháztörténelemben. Magyarország kormányzójának fenkölt hitvese is a kongresszus szolgálatába állította a maga körülrajongott egyéniségét, — nem is szólva a biboros-herceg- primásról és a magyar püspöki és főpapi karról, a katolikus irodalom és hirlapirás elismert képviselőiről, akik minden tekintélyüket, munkakészségüket és felkészültségüket a kongresszus sikerének szolgálatába állították. Egyáltalában azt lehet mondani, hogy Magyarországon ma minden intézmény a kongresszus előkészítésén fáradozik és egészen bizonyos, hogy ez a munka meg is hozza a maga gyümölcsét: a kongresszusnak már most kibontakozó páratlan sikerét. Budapest és Magyarország örvendező leiekkel és kitárt szívvel várja, hogy induljon meg hát a szeretet keresztes-hadjárata, amelyből diadalmasan törjön az Ég felé a Hit. Mert nemcsak az egyes embert, hanem egy nemzetet is csak a hit ereje vihet előre és segítheti céljainak elérésében. Jaj annak, akinek szivében nem lakozik odaadó hit és aki nem érzi át azt a kötelességet, amelyet a hit parancsa szab eléje. A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak a világ mai zűrzavaros helyzetében szinte szimbolikus jelentősége éppen abban mutatkozik meg, hogy az emberek millióit a hit Útmutatása mellett vezeti rá a kötelesség útjára: az emberiesség, a béke, a szeretet, a megértés és a megbocsátás erényeinek gyakorlására. A szlovákiai magyarság gazdasági követelései (h. L) Néhány hónapja gazdagabbak lettünk - ígéreteikben. Legalábbis ígéretben megkaptuk azt, hogy a legalább ötvenszázalékos magyar lakossággal biró járásokban magyar feliratokat látunk a vasutakon, postahivatalokon. A lengyelek nagyobb Ígéreteteket kaptak, ott mór húszszázalékos arány elég a vasúti és postai nyelvhasználati joghoz, illetve telixatokhoz. A sok-sok magyar követelés, kívánság közül a magyar földratok annyit jelentenek, mint egy vízcsepp a tengerben. De amint látjuk, a nagy ígéret ezideig 'teljesíthetetlen maradt. Sokat utazgatunk Szlovákia magyarlakta területén, napnap után epedve várjuk a kis vizcseppet, lessük, hogy mikor kerül Id már a magyar felirat is azokra a helyekre, ahová megígérték. Valaki találóan jegyezte meg a minap utazás közben azt, hogy ha rábízták volna a táblák festéM lllfU KRÉM A ARCVÍZ n I PÚDER Y liJlII SZAPPAN MEGSZÉPÍTI 1 ELTÜ NTETI | A 8ZEPLÖKET, MÁJFOLTOKAT, RÁNCOKAT, PATTANÁSOKAT MITESSZEREKET Kapható minden szakfizletben! Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb _______a SUFLIN kénpuder si m unkálatait — bár az illető nem festő és nem mázoló, hanem ügyvéd — két mázolósegéddel már befejezte volna a nagyszabású munkálatokat. » Készül a nemzetiségi statútum. Véleményünk szerint egy teljes kisebbségi megegyezés csak olyan formában történhet meg, ha a többségi nemzet a statútum tárgyalásánál meghallgatja — mint egyenrangú felet — azokat is, akiket a statútum érint. De nemcsak meghallgatja, hanem teljesíti is azokat a jogos kívánságokat, amelyek a nemzetiségeket az alkotmány és a demokrácia, továbbá a humanizmus elvei alapján megilletik. Henlein karlsbadi követeléseit, melyeket május elsején újból megerősített, a világsajtó is nagy kitálalásokban hozta. A francia és angol sajtó minden nap hasábokat szentel a csehszlovák problémáknak, de valahogy a magyar kérdés elsikkad a nagy német nemzet hangja mellett. A szlovákiai magyarság — sajnos — maga sem ismeri eléggé azokat a problémákat, azokat a fontos alapelveket, melyek nemzetiségi jogaink teljesítését jelentik. A francia újságolvasó, ald_ néhány évvel ezelőtt még mit- sem tudott a középeurópai nemzetiségi problémákról, ma bizonyos oldalról érkező tudósításokból és felvilágosításokból lassan többet tud, mint mi, a passzív alanyok. A félhivatalos Le Tems április 30-án kezdte meg „Csehszolvákia és a nemzetiségek” cím alatt cikksorozatát, amelyben a hangsúly szintén a szudétanémet nemzettömbön van. Ha már külföldön nem tudjuk hangunkat kellőképpen hallatni, legalább itthon kell felsorolnunk azokat a követeléseket, melyek a köztársaság életében minimális életlehetőségeinket jelentik. Esterházy János a parlament tavalyi ülésszakán elsorolta kulturális követeléseinket, Járass Andor legutóbb 12 pontban foglalta össze a magyarság legsürgősebb kívánságait, képviselőink és szenátoraink} állandóan napirenden tartják valamennyi minimális posztulátumunkat, azonban a magyarság széles rétegei a pontok között nem tudják azokat a részleteket, amelyek a rövid mondatokba foglak kívánságok, mögött húzódnak meg. Akik a szud étanémet követeléseket figyelemmel kísérték, talán csodálkoztak azon, hogy a követelések között kimondottan gazdasági tételeket nem találtak. A gazdasági követelések tulajdonképpen abban a fogalmazásban tömörülnek, amelyek a német nemzet települési területének határait. kívánják megállapítani. Aztán a szudétanémetségnek nincsenek is olyan alapvető és kicsinyesnek látszó gazdasági követelései, mint nekünk, mert amit mi követeltünk, az úgyszólván már mind megvan a szudétanémet riem- zettestnek. Követeléseinlki részletezésénél majd megemlékezünk áriról, hogy mi van meg a szudé- tanémetségnek, ami nálunk hiányzik. Ma minden embernek tájékozottnak kel lennie. Tudnia kell arról, hogy mije van, hogy minek kellene lennie jogai alapján, tudnia kell azt, hogy mit várhat és mit kérhet vagy követelhet. A szlovákiai magyarságnak tudnia kell azt, hogy mi az az alap, amely egyrészről a többségi nemzet, másrészről a magyar nemzettest között a kisebbségi statútumot életképessé teheti. Kulturális és közjogi sérelmeinket mindnyájan jól ismerjük, a gazdasági követeléseket annál kevésbé. Pedig a gazdasági élet jelenti a mindennapi kenyeret, a megélhetés lehetőségeit, mondhatnánk elsőrendű nemzetpolitikai életszükségletünket. * Járass Andor tizenkét pontjából indulunk ki, abból a pontból, amely szó szerint a következőket mondja: „Minden eddigi egyenlőtlenség, sérelem és igazságtalanság, amely gazdasági téren érte a magyarságot, jóvá teendő.” A „jóvátétel" pontjait előbb röviden soroljuk fel, majd részeleteiben is megindokoljuk gazdasági követeléseink jogosságát és áliampolitikai szükségességét. Minimális jogainkat követeljük csupán, olyan jogokat, amelyek* a köztársaság valamennyi nemzetének megadattak. Bevezetőül pontokban foglaljuk össze gazdasági követeléseinket, melyek Járass Andor 12 pontjába szervesen belekapcsolódnak. Követeléseink összesüritve a következők: I. A magyar gazdasági rendszer részletei: 1. Pénzintézetek. Olyan pénzintézet átengedése, illetve átadása a szlovákiai magyarságnak, amelynek a magyarlakta területen kiépített hálózata van. E pénzintézet teljes függetlensége az elváló anyaintézettől, állami segítség (betétek) ugyanolyan mértékben, mint eddig, a Nemzeti Bankitól pedig olyan visszleszámitolási hitel, amely a magyar pénzintézeteknek lakossági számaránya, betétállomány és a gazdasági élet követelményei alapján megfelel. 2. Szövetkezetek, Az 1919—210. számú törvény hatálytalanítása, magyar ellenőrzési központ létesítése, melynek kebelében a magyar hitelszövetkezeti központ is megalakul. A magyar területeiken letelepedett áruelosztó központok magyar kézben való átadása. A magyarságnak a szövetkezeti mozgalomban való arány- szám (25%) szerinti államsegély megadása a magyar revíziós központ utján, A hitelszövetkezeti központban az állami betétek további elhelyezése. « 3. Ipari vállalatok. A magyarlakta vidékeken leépített ipar helyébe uj ipartelepek létesítendők, hogy ezzel a magyar ipari proletariátus megszűnjék az ipari munkásaink ne legyenek kitéve az elvándorlásnak, vagy ikdvándorlásnak és ezzel együtt az elnemzetlenitésnek. EL Mezőgazdasági politika. 4. Földbirtakreform. Szudétanémet mintára megszabandó a szlovákiai magyarság települési határa, ezen belül az eddig létesített csehszlovák telepek és maradékbirtokak földje az ottlakó magyar lakosságnak osztandó ki. 5. Gazdasági testületek. Három külön magyar nemzetgazdasági megye létesítése (Nyugat, Nóg- rád-Gömör és Kelet). Magyar Mezőgazdasági Tanács alakítása. Külön magyar mezőgazdasági kamara létesítése, ha a karnari törvényjavaslat megvalósul. A magyar mezőgazdasági kamarában a meglévő magyar gazdasági egyesületek jogainak biztosítása. A járási mezőgazdasági testületek beolvasztása a gazdasági egyesületekbe. Hasonló állami segélyek biztositamdók az állami, országos és járási költségvetésekben a gazdasági egyesületeknek, mint a többségi nemzet hasonló egyesületeinek. 6. Monopóliumok* a) Gabonamonopólium. A prágai fuvarpari- tás megszüntetése. A minőség külön dotálása. A nragyaxság, illetve a magyar gazdasági szerveknek beleszólása a gabona vetésterületének meg- állapitásánáL A magyar gazdasági szervezetek részvétele a gabona ánnegállapitásánál. b) Paprikaszindikátus. A szindikátus magyar kézbe való átadása, mivel a paprikatermelés tisztán magyar területen történik. c) Dohánytermesztés. A Csehszlovákiai Dohánytermelőik Szövetsége magyar alosztályának létesítése, amely maga küldi ki bizalmi embereit a dohánytermelési engedélyek kiadásához és a dohány beváltásához. A dohánytermelési engedélyek igazságos elosztása. 7. Folyószabályozás. A Duna medrének rendszeres kotrása. A folyók sürgős szabályozása a magyarlakta vidékeken. * 8. Talaj javítás. A meliorációs alapból legalább évi 10 millió korona segély alakjában való juttatása a magyarlakta területeken. 9. Gazdakényszeregyezségi eljárás. A felhatalmazási törvény alapján kiadott 1936. évi 76. számú, a gazdakényszeregyezségi eljárásról szóló kormányrendelet novellizálása olyan módon, hogy a kényszeregyezség minden esetben sa-. kerrel járjon. ÜL Vasúti tarifa. 10. A vasúti teheróru tarifa olyan átalakítása, hogy a szlovákiai mezőgazdasági és ipari termékek versenyképesek legyenek a történelmi országok piacain. Tíz pontiban foglaltuk össze minimális gazdasági követeléseinket, a továbbiakban részleteiben is megvilágítjuk tételeinket egyenként, hogy tisztán Lássa mindenki a magyarság jogos élet- princípiumait. 7 ■B
