Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-14 / 111. (4554.) szám

4

1938 mAJna H. gsombafc

A nógrádi és gömöri magyar nők csatlakozása a magyar gyermekvédő mozgalomhoz

Losoncon, Rozsnyón, Rimaszombatban fiókegyesületek alakultak

LOSONC* *— Az a nagyjelentőségű társadalmi megmozdulás, amely a szegénysorsu iskolás magyar gyermekek szünidei gondozását, testi és lelki felüdülésének, megerősödésének előmozdítását tűzte ki céljául, az elmúlt napokban ismét hatalmas lépésekkel haladt előre. A magasztos feladat megvalósítására alakult Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület ugyanis a közelmúlt napokban Nógrád és Gőmör magyar hölgytársadalmát állította szent céljainak szolgálatába.

Losoncon Szilassy Béláné, az egyesület országos igazgató-tanácsának tagja, aki eddig is Számos magyar emberbaráti és társadalmi megmozdulást sikerrel kezdeményezett, támogatta az egyesület megalakítását.

A losonci és kékkői járásokra kiterjedő nógrádi körzet nagy lelkesedés mellett a következő tisztikarral alakult meg: elnök dr. Giller Jánosáé, a losonci Római Katolikus Nőegylet elnöke, alelnökök özv. Pályi Gyuláné, a Református Nőegylet elnöke és Tanka Jenőné, a Katolikus Nőegylet alelnöke, főtitkár Ku- szy Emil evangélikus lelkész,

titkár Beinrohr Dezső, gazdasági egyesületi titkár, jegyző Szilassy Eszter, Szilassy Béla szenátor leánya, pénztáros Haász Lajos iparoskor! elnök, ellenőrök Frenyó Győző tanár és Ocso- ray Irma igazgató-tanító, orvosok dr. Csiba Zoltán és dr. Tomesz András. Ezenkívül 40 tagú választmány alakult.

Rozsnyón és Rimaszombatban nagy érdeklődés kísérte a járási fiókegyesületek megalakulását. Ezekről az alábbiakban számolunk be.

Rozsnyón:

ROZSNYÓ. — Abban a nemes versengés-* ben, mellyel Szlovákia városainak magyar högy- közönsége egymással vetélkedve alakította meg a Gyermekvédő Egyesület helyi csoportjait, a régi, nemes tradíciókat ápoló rozsnyói hölgyek sem maradhattak el. Gondos előkészítés és az akció érdekében mozgósítandó egyéniségek figyelmes összesítése után most nagy sikerrel és a jelenvoltak egyhangú lelkesedésével alakították meg a rozsnyói helyi csoportot.

Az alakuló ülésen a Rozsnyói Társalgási Egylet nagytermét teljesen megtöltötték magyar hölgyeink, akik a város osztatlan társadalmát képviselték. Az alakítandó csoport céljait, szervezetét, az egyesületi alapszabályokat, munka- módszert és a legközelebbi teendőket az egyesületi központ megbízásából Tichy Kálmán ismertette, majd az alakulás kimondása után felkérte a jelenlevőket az ideiglenes tisztikar megválasztására. E pontban csak az okozott nehézségeket, hogy a jelenlevő hölgyek csaknem kivétel nélkül a város magyar karitatív intézményeinek különböző kereteiben máris munkával tulhalmozva lévén, újabb megterheléseket csak áldozatok árán vállalhatnak. Egyrészt azonban az ügy áldozatos szeretete, másrészt a munka kellő megosztása lehetővé tette e nehézségek áthidalását is és a tiszitkar teljesen átfogó összeállításban a következőképpen alakult :

elnök Fekete Nándomé, alelnökök Alt János- né, Lázár Béláné, Róth Henrikné, Szőke Istvánná és Trangos Nándomé, főtitkár Schopp Béláné,

titkár Bánesz Jánosné, jegyző Mojses Mária, pénztáros Kovács Miklósné, ellenőrök Király Emilné és Tichy Kálmánné. A választmány 25 rendes és ugyanannyi póttagból áll.

A helyi csoport a törvényes hat hét leteltével

I

első rendes közgyűlésén fogja megerősíteni az ideiglenes tisztikart s ugyanakkor a szükséghez képest kibővíti a választmányt, valamint megalakítja az egyes munkacsoportokat s kijelöli azok vezetőit és ügykörét.

Rimaszombatban:

RIMASZOMBAT* — A rimaszombati - Jóté- tékony Nőegylet rendkívüli közgyűlést tartott

Samarjay Jánosné elnöklésével a Rimaszombati Bank tanácstermében, hogy a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület rimaszombati körzetének megszervezéséről tanácskozzék. A nagyjelentőségű szociális intézmény céljairól a központ nevében Márkus László főszerkesztő nyújtott minden részletre kiterjedő ismertetést és a megjelentek az előterjesztett alapszabályok elfogadása után

egyhangú lelkesedéssel mondották ki az egyesület rimaszombati körzetének megalakitását Az ideiglenes tisztikart a következőképpen választották meg: elnök Samarjay Jánosné, ügyvezető elnök Holéczy Miklósné, társelnökök dr, Zakács Istvánná és dr. Veres Andor- né, titkár Istók Lenke.

pénztáros Rosenberg Mily, ellenőr Benkovits Gyuláné, jegyző Szakai! Lenke, választmányi tagok: Baráth' Kérolyné, Blattny Arpádné, Kiss Mária, Martincsek Samuné, dr. Ráróssy Gyuláné, Sárkány Istvánná, Sichert Károlyné, Smál Gyuláné, Terray Istvánná és Tomcsányi Piroska.

Az egyesületbe nyomban az alakuló ülésen negyvenen léptek be rendes tagként s a Rimaszombat és Vidéke Jótékony Nőegylet 1000 koronás adománnyal tiszteletbeli tagként szintén belépett

Márkus László főszerkesztő a központ nevében köszönte meg Samarjay Jánosné elnöknőnek és; a Nőegylet vezetőségének a megalakulás érde-| kében kifejtett áldozatkészséget és a körzet munkájához szerencsét si sikert kívánt. I

Készülő alakulások

Tornaiján ugyancsak lelkes magyar hölgygárda csoportosult Tornalyay Zoltánná körül, akinek buzgólkodása lehetővé tette, hogy az egyesület fiókja már a legközelebbi napokban

megalakulhat.

Nagyrőce és Jolsva magyarsága sem marad

el a magyar gyermekvédelem felkarolásának mozgalmától. Itt is több lelkes magyar hölgy fáradozik az egyesület ottani körzetének megalakításán. i

Verebélyen

VEREBÉLY. — A Gyermekvédő Egyesület verebélyi járási fiókja e hó 6-án tartotta Verebélyen alakuló közgyűlését Révay Istvánné elnöklete mellett A lendületes elnöki megnyitó után dr. Boleman Jánosné, az egyesület országos alelnöke és Kristóff Sándor központi kiküldött tartottak előadást a magyar gyermekvédelmi mozgalomról. Majd az alapszabályok ismertetése és elfogadása után kimondották az egyesület járási tagozatának megalakulását s a következő tisztikart választották meg: .

elnök Révay Istvánné, társelnök dr* Demény Gyuláné, alelnökök dr. Kovács Gyuláné és dr. Tóth Dezsőné, főtitkár Volkovics Imréné, pénztáros Weiss Jenőné, Jegyző dr. Székely Ar- noldné. Ezenkívül megválasztották a 30 tagú választmányt.

A most megalakult fíókegyesületekke! a magyar gyermekvédelem ügye jelentékeny mértékben erősödött meg.

A pozsonyi egyesület eredményes munkája a szegénysorsu családokért

POZSONY. — A Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület pozsonyi helyi választmánya nagy érdeklődés mellett tartotta meg e héten ülését dr. Jandó Rezsőné elnöklete alatt. Az ülésteremben megjelent egy szegény, négygyermekes magyar anya is és könnyek között panaszolta el szomorú sorsát. Ez az anya levelet irt a Prágai Magyar Hírlapnak is. E levél szerint férjével és gyermekeivel évek óta sötét, dohos, tehát egészségtelen pincében lakik. Háromizben árviz hatolt be a lakásba s emiatt egyik gyermeke megbetegedett és meghalt, ö maga súlyos izületi bántalomban betegedett meg. Könyörögve kérte az illetékes városi hivatalt, hogy utaljon ki számára egészséges és olcsó lakást. Kérvényét elutasították. S. Jánosné szavai mély hatást gyakoroltak a választmány tagjaira s elhatározták, hogy felhívást intéznek a háztulajdonosokhoz, hogy a szegény család részére egészséges kislakást biztosítsanak.

Kovács Alajos, a Magyar Tanítók Egyesületének elnöke és a Magyar Tanítók Otthonának

igazgatója

biztosította a választmányt a magyar tanítói

kar lelkes és tetterős közreműködéséről.

Indítványára kimondotta a választmány, hogy felkérik a magyar lelkész! kart is a magyar gyermekvédelem felkarolására.

Dr. Jandó Rezsőné elnöknő őrömmel számolt be a tagok számának gyors emelkedéséről. Ez Iránvban legutóbb sikeres tevékenységet fejtett ki Zala Tolán tanárnő, Flórián Jánosné és dr. Prónay Aladárné. Dr. Moravitz Zoltánná ügyvezető alelnöknő beszámolt a „Signum" szövetkezet utján befolyt adományokról. N. N. 500 koronát, Füzesséry Tamásné, Füzessérv Katinka és Mária, valamint Deák Gvula (Füzessér) 300 koronát, Líppe Hermann, Weisz Andor 30 koronát, Stellner Géza (Losonc) 25 koronát, Nemrava Gvőzöné, Szabó Gyuláné, Güfl János és N. N. 20—20 koronát adománvozott. Az egyesület tervezett juniálisát az Albrecht-féle

III. OSZTÁLYON

Irta: Ásguthy Erzsébet

(3)

Kattogott a vonat. Röpködtek a szavak. Világok bontakoztak, életek terültek ki a fülledt gőzben. Ismeretlen sorsokra hullt a gondolatreflektor percnyi fénye,, ■»

Janika csak hallgatta.

Pityu felsírt álmában.

— Na, mi lelt? — eszmél rá uj anyja és átfordítja a másik oldalára.

Erre Pityu fölriad. Hirtelen fölül. Ellenségesen néz körül s vadul visszahúzódik a pad legvégébe. Aztán éktelen ordításban tör ki.

— Valami baja van ennek... — vélekednek. —* Tán csikarása van?.., Vagy a ruha szorittya? ...

De amint hozzányúlnak, csak még jobban kiereszti a hangját. Sivalkodik, ahogy tsak a torkán kifér. Próbálgatnak ezt, azt, mindenki tanácsol, de Pityu változatlanul 'üvölt tovább.

— Gyere mán ide, Jani! <— kiált hátra az asszony. — Beszéjj hozzá! Téged ismer...

Janika fölnéz szenvtelen arccal és nem mozdul.

— Eregy na, kedves — biztatják —, hátha elhallgat... Szójjá hozzá! ... — s lese- gitik a pádról.

Egy percre zsibbadtan megáll. Körülnéz. Szorosan fogja madzagra kötött cipőjét. Aztán aprókat lépegetve, engedelmesen megindul, ' " V" , -*v

Megáll Pityu előtt, de nem szól. Csak nézi komolyan, tűnődve ... Pityu gyanakodva ráles oldalról, egy percre kihagy, aztán folytatja tovább.

— Beszéjjé hozzá! Monggyá neki valamit! — nógatja az asszony.

De Janika csak áll mozdulatlanul, mintha nem is hozzá szólnának. Időnként félénken megtapogatja a sapkáját. Később fölmászik a padra és leül szembe Pityuval. Két lába, mint két kis értelmetlen szerszám, idegenül lóg le a pádról a levegőbe. Riadt fekete szemében halálos komolyság ül, mintha valami megfellebbezhetetlen ítéleten gondolkozna.

A lelences asszony gyűrött papirstaniclit szed elő a zsebéből. Cukrot eszik belőle. Hogy a Pityu orditása nem szűnik, leharap egy darabot s a gyerek szájába tömi. Hiába. Pityu jellem, nem lehet megvesztegetni. Tovább ordit. Tátott szájából kicsurog a ragadós cukros nyál.

Janika elmeredten nézi. Az asszony keze szorgalmasan jár a stanicli és a szája között s Janika le nem veszi róla a szemét.

— Hogy a Jóisten akarhova tegyen, min- gyá kidoblak! — rázza meg egyszerre türelmét vesztve az asszony a változatlanul süvöltő gyereket. «— E meg nem szóna hozzá a Szentnek se ... — fordul Janika felé.

— Busul az is, — mondja az okos. — Emennek is csak egy orvosság kéne. A'hián- zik ... Többet ér a'mindennél. Igaz-e? — hajlik Pityu felé, de hogy az nem törődik vele, visszafordul Janihoz: — Minek hitták anyádat, Janika?

Csend.

Hát édesapád hun van?

.Csend.

Erre odafordul a lelences is:

«— Hun van idesapád, Jani? — kérdi kíváncsian.

— Nem tuggya szegén, — mondja aztán az okos, hogy Janika erre sem felel.

A másik oldalról áthajol egy asszonyság.

— Na, nesze egy kis bélés. Kell-e?

Janika utána nyúl. Kell. És máris eszi.-— Hát aszalt körtet

Az is. Elveszi,

— Kenyér is?

Az is. Minden kell. És egymásután elnyel mindent. Valamit mond is.

— Mi az? — hajolnak közelebb. <— Mit

beszél?

— Az apjáról szól valamit, — mondja a mellette ülő.

— Mi van apáddal, fijam? — kérdezik hárman is. — Hun van apád?

— Nekem nincsen... — motyogja Janika. *

— Mit mond? — kérdik a távolabb ülők s közelebb húzódnak.

— Hogy neki nincsens a szemükkel intenek egymásnak.

— Meghalt? — kérdi valamelyik.

Janika értetlenül nézi. Tovább majszol.

aztán magától szólal meg:

— Nekem soha nem is vót apám.

Csend. Az asszonyok összenéznek.

— Hát öreganyád van-e?

Janika felnéz. Hallgat. Aztán:

— Öreganyám lepényt sütött..,

—* És most hol van? — érdeklődik a lelences.

— Temetőben.

Aztán tovább eszik és nem hajlandó többet beszélni.

kerti vendéglőben június 15-én, a rózsaünnepélyt pedig junius 19-én tartja meg. A juniálist gyermekünnepéllyel kapcsolják egybe, este pedig halászvacsora lesz. Az előkészítő bizottság tagjai: dr. Jandó Rezsőné, dr. Moravitz Zoltánná, dr. Aixinger Lászlóné, Janson Jenőné, dr. Demján Jánosné, dr. Dütsch Ottóné, dr. Fleisch- mann Gyuláné, Flórián Jánosné, dr. Friebeisz Gyuláné, Honiss Vilmosné, Hubert Henrikné, Kuzma Dénesné, Khin Antalné, dr. Klein Artur- né, dr. Klenkó Istvánné. Kontsek Györgyné, dr. Limbacher Rezsőné, dr. Mészáros Györgyné, Payer Györgyné, dr. Prónay Aladárné, dr. Samarjay Emilné, Samarjay Jánosné, ifj. Sprinzl Ferencné, Strasser Béláné, Sűheffer Vilmosné, Zircz Hugóné és Zala Jolán. E bizottságot még ki fogják egészíteni.

Khin Antalné indítványára az egyesület tagjai művészi kivitelű jelvényt fognak viselni. A jelvény elkészítésére Prohászkáné művésznőt kérik fel. Az első szociális szemlét május 17-én délután 5 őreikor tartják meg. Találkozás a Meíropol-kávéháznál. Dr. Jandó Rezsőné ván- dorkosár-akciót indított Az első vándorkosarat egy domkappeli szegény magyar anya 'kapta.

Az anya fiacskája május 1-én született A kelengyét az elnök és az ügyvezető elnökökön ki«g vül Honiss Vilmosné adományozta. Ifj. Sprinzl Ferencné állítja össze a második vándorkosarat?* A pozsonyi szervezet jelenleg három csecsemőről gondoskodik. Az elnökség a közeljövőben kiszáll a vidékre, hogy a szünidei gondozást megszervezze. A szervező munkáról Zala Jolán tanárnő számolt be. Részletesen ismertette Pozsony város szünidei akcióit A pozsonyi szervezet ezúton intéz felhívást a magyar hölgytársadalomhoz: gyermekkocsi,

csecsemőkelengye, gyermekfehérnemü, lepedő, szappan és nem romló élelmiszer adományozására. Az adományokat az ügyvezető áléinak irodájában (dr. Moravitzné, Pozsony, Mária-ucca 4) veszik át.

— El ne aluggy mán. te Jani! — szól rá később a lelences, hogy a feje időnként kókadtan előrebillen. De a gyerek hiába birkózik az álmossággal, a pálott melegben le-le- csukódnak pillái.

Pityu, maga alá huzva lábait, hátat fordít a többieknek, rányomja kikelt kis képit a hűvös deszkára s úgy szipog már csak halkan.

— Hideg lesz az éccaka, — mondja valaki.

*— Nálunk még fagy vót az éjjel, — toldja egy másik.

— Nemsokára meggyüvünk, — mondja a lelences s pakkolni kezdi a gyerekeket. — Jól bebónyájja ükét, meg ne fázzanak* — intik, de az fölényesen legyint.

*— Tudom én. Még kendőt is hoztam. Mer a lelencből nem adnak. Nem' gondónak rájuk, van-e mivel befedni ükét a fagyba. Amig nincs hat éves, nem kap kendőt egy se, csak ha iskolaköteles.... Na, Istennek ajánlom minnyájukat, mink meg is gyüttünk mán ...

A vonat megáll. Kilépnek az éjszakába.

Süveges, botos kis lelenctestvérek várnak az őrház előtt egy nagyobbacska lánnyal.

Janika botorkálva indul feléjük az asszony nyomán. Azok közrefogják. A lány előre- világit egy kézilámpással a falu felé.

Kilépnek. Középütt megyen Janika. Kezében görcsösen szorongatja az uj cipő összekötött zsinegét. Harisnyás kis lábaival —: mintha parázson járna — aprókat lépeget.

És megindul a fagyos rögökön az uj élet felé.

' • m Vége* w