Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-14 / 111. (4554.) szám

gével egy kormányzati időszak zárult le* .Darányi amióta Gömbös halála után átvet' te az ügyek vitelét, teljes valóra váltotta kormányprogramját és a győri programmal határkőhöz érkezett el* Ez újabb tervekben a leghathaíósabb része van Imrédynek és a program bejelentése óta az ő kezében fut­nak össze a terv végrehajtásának részletei* Természetes tehát, hogy most, amikor a belpolitika fordulóponthoz jutott, az ő sze­mélye keiül előtérbe* Azt mondják, hogy Darányi azért kapcsolta be a kormányzat munkájába Imrédyt, — mint annak idején Bethlen gróf Károlyi Gyulát, —* hogy utód­ja legyen, ha eltávozik. Politikai körökben az uj kormány tagjai­ként a következőket emlegetik: Imrédy Bé­lát, vitéz Keresztes-Fischer Ferencet, vitéz Rátz Jenő gyalogsági tábornokot, Kánya Kálmánt, gróf Teleki Pált, Bornemisza Gé­zát vagy Bangha altábornagyot, Sztra- nyavszky Sándort, Reményi-Schneller La­jost, Mikecz Ödönt és esetleg Hóman Bá­lintot. Az uj miniszterelnök Imrédy Béla, az uj magyar miniszterelnök 1891-ben született, tehát mindössze negyvenhét- éves. Középiskolai és főiskolai tanulmányainak elvégzése után nyugateurónai körútra ment, majd onnan visszatérve frontszolgálatra vonult be* Az egész háborút a harctéren töltötte és mint huszárfőhadnagy szerelt le* 1922-ben álla­mi szolgálatra jelentkezett és a pénzügyminisz­tériumban vállalt állást. Jóllehet többször elő­léptették, hamarosan kilépett az állami szolgá­latból és a TÉBE főtitkára lett, 1926-ban a Nemzeti Bankhoz került igazgatóhelyettesnek, 1928-ban igazgató és az üzletvezetőség tagja lett* Akkoriban a magyar kormány többizben rendkívül fontos nemzetközi tárgyalásokkal bízta meg* A legfontosabb ilyen megbízatása akkor volt, amikor szakértője lett annak a ma­gyar bizottságnak, amely a hágai és a párisi ér­tekezleteken az cptánsügyet rendezte és Imrédy egyik intézője lett az „A" agráralapnak. Göm­bös Gyula 1932 októberében, az akkor létesült kormányba pénzügyminiszternek hívta meg Im­rédyt. Ez nagy feltűnést keltett, mert hiszen Imrédy Béla politikai téren addig egyáltalában nem lépett előtérbe. Kitűnő szakembernek ismerték s ezt be is bizonyította azokban az években, amelyekben mint pénzügyminiszter működött. A pénzügyi po­litika feladatai akkor igen súlyosak Toltak, mert egész Európára rászakadt a bécsi hitelintézet bu­kása következtében támadt válság. Imrédy nagy szakértelemmel vette kézbe az ország pénzügyei­nek vezetését, biztosítani tudta a pengő értékét és elhárította az inflációt. Érdemeinek elismeréséül a kormányzó az elsöosztályu érdemrenddel tün­tette ki. 1935-ben Imrédy a Nemzeti Bank elnök­ségét vette át és továbbra is hathatósan résztvett Magyarország pénzügyeinek legfőbb intézésében és a külföldi kölcsönök rendezésében. Legnagyobb érdeme az volt, hogy rövid idő alatt tartalékot tudott gyűjteni az ötéves terv végrehajtására. Ezt legutóbbi beszédében be is jelentette, amikor le­szögezte, hogy ha Magyarország egy teljes évig nem kapna külföldről devizát és ha a viszonyok bármily mostohán alakulnának is, akkor is végre tatba hajtani az ötéves beruházási tervet. Ez év elején újból meghívták a kormányba és közgaz­dasági miniszter lett. A felsőház bizottsága elfogadta a sajtájavaslatot A fekőház igazságügyi bizottsága csütör­tökön délután a sajtórendészeti törvényja­vaslatot vitatta meg és az igazságügymi­niszter felszólalása után a javaslatot mind általánosságban, mind részleteiben magáévá tette, s a fekőháznak elfogadásra ajánlotta. Megkávézták a zsidótörvényt A képviselőház többnapos vita után ma általánosságban és részleteiben is megsza­vazta az úgynevezett zsidó-törvényjavasla­tot, A javaslat elfogadása mellett szavaztak egységesen a kormánypárt és Eckhardt független kisgazda pártjának tagjai. A zsidótörvény, mint azt már a PMH ismertette, —- a gazdasági életben és a szabad pályákon húsz százalékos érvé­nyesülési lehetőséget biztosit a zsidóságnak. Minden vállalatnál és a szabad pályákon is a foglalkoztatottak számának busz szá­zaléka lehet zsidó vallásu, de egyben a vál­lalatoknál a zsidó alkalmazottak fizetése sem haladhatja meg az összalkalmazoftaJk fizetésének húsz százalékát. Bethlen érdekes külpolitikai nyilatkozata HÁGA. — A De Telegraph cimü lap, Hollandia legnagyobb politikai napilapja, érdekes beszélgetést közöl gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnökkel a kö­zépeurópai kérdésről. A volt magyar mi­niszterelnök egyebek között ezeket mon­dotta a holland lap munkatársának: — A magyar politikai ^J|tet nem változ­tatta meg az Anschluss, mert mi eddig is, wiiiiiiii ■mii 11 ■hm— 1938 május 14* szombat* A Jobboldal és a baloldal harca a kormány hatalom körül A választási harc felszínre hozza a koalíció belső ellentéteit - A szocialisták nagy félelme a választások eredményétől ­PRÁGA* — Jelentettük tegnap, hogy a kormány politikai bizottsága úgy határozott, hogy az őszre tervezett községi választáso­kat junius 12-én bonyolittatja le. Ez a dön­tés hetek ’ óta az első határozottabb lépés, amelyre a kormánytöbbség el tudta magát határozni. Ez az intézkedés nagyobb politi­kai jelentőségű, mint ahogy első pillanatra látszik. Nem szabad elfelejteni, hogy a szocialista pártok minden erővel azon voltak, hogy a választásokat elhalasszák* A szocialisták ugyanis attól tartanak, hogy a választás a marxizmus erejének lényeges gyöngülését fogja dokumentálni nemcsak a németek oldalán, hanem a cseheknél is. Ez azzal a következménnyel járna, hogy a kor­mánytöbbségben a szocialisták nem igényel­hetnék többé az eddigi paritást. Egy szocialista társával kaeesehb A szocialistáknak már az is elég Kelle­metlen volt, hogy a koalícióban a jobbol­dal a cseh nemzeti egyesülés pártjával megerősödött, a szocialista baloldal pedig a német szociáldemokraták kibukásával gyöngült. Hogy Jezek olyan sokáig nem kapta meg az egészségügyi tárcát, szintén a?zal magya­rázható, hogy a szocialisták a tárcaparitásért kardoskodtak, mert hiszen a polgári Jezeknek egy eddig szocialista kézben lévő tárcát kellett átengedniök* Az egyensúly helyrebillentésére tervezett gaz­dasági tárcát minden bizonnyal szocialis­tára bízzák. A külpolitika iránya A szocialisták ez alkalommal nemcsak szűk pártérdekből ragaszkodnak görcsösen minden pozíciójukhoz, hanem azért is, mert az eddigi szocialista külpolitikai irányzatot féltik a polgári pártok esetleges megerősö­désétől. A szocialisták semmi áron nem hajlandók kockáztatni, hogy a polgáriak — akiknek a szovjet-szövetségről való nézetét eléggé ismerik — nagyobb befolyást nyerjenek a külpolitika irányítására. E szempontok miatt érthető, hogy a két szo­cialista párt — amely a koalícióban ma már csak a cseh néppártra támaszkodik, a koa­líción kívül pedig a német szociáldemokra­ták és a kommunisták támogatására számít­hat —­a kormánytöbbségben ma már csak a po­zícióit, a hatalmi status quo-t féltő sztati­kái elemet képviseli, mig a dinamikai elem a cseh agrárpárt, a cseh iparospárt és a cseh nemzeti egyesülés szövetsége. Mivel a kormányban ma már csak öt cseh jellegű párt van, az uj pétka a szintén dina­mikus természetű Hodza vezetésével sokkal gyorsabban dolgozhatna, ha a szocialisták nem volnának ennyire habozok és haloga­tók. Ezt a halogató taktikájukat, sajnos, nemcsak a választások kérdésében érvénye­jóbarátságban éltünk Németországgal és ezentúl is mindent elkövetünk ennek a jó­barátságnak az ápolására. De amiként eddig sem voltunk nemzeti szo­cialisták, a jövőben sem leszünk azzá. A jövőben is Németország barátai mara­dunk, politikai és közgazdasági téren ter­mészetesen hii szövetségesek, de őrizkedni fogunk attól, hogy a szövetséges alattvaló­vá változzon át. Németország lett most a legnagyobb kö­zépeurópai állam és a kisantant elvesz­tette jelentőségét. Magyarország és Jugoszlávia viszonyában, — folytatta azután Bethlen, — jelentékeny .változások állottak be. A jugoszlávok a ma­sitették, hanem általában minden kérdésnél is. Nem ok nélküli dolog az, hogy a sajtó­ban tegnap olyan hir jelent meg, hogy a nemzetiségi statútumnak május 31-éré el kell készülnie. E határidő kitűzésével a koalíció dinamikus fele a közvélemény előtt nyomást akar gyakorolni a baloldalra. Miért nyújtották szét egy hónapra a választási kampányt? A baloldal túlzott óvatosságára jellemző az a módszer, amit a községi választásoknál követ a kormány. A baloldal annyira kerüli a nyílt erőpróbát, hogy a községi választá­sok politikai jellegét mindenképen el akarta homályositani, evégből találták ki azt, hogy tavasszal három vasárnapra húzzák szét a választásokat, mig a nagyobbik rész őszre marad. A jubileumi évet a kormánypártok egyáltalán mentesíteni akarták a választási pszihózistól, de most mégis pont az ellenkezője történik, amit eredetileg szerettek volna. Ha már a választások elhalasztásáról szó sem lehet, akkor az lett volna a leglogiku- sabb, hogy a választási kampányt mennél rövidebb időre korlátozzák. Ezt úgy érhet­ték volna el, hogy az egész országban egy napra tűzik ki az esedékes községi választásokat. Azonban a határozatlanság politikája miatt három részletre osztották be a választási batáridőt, s igy az első és harmadik választási dátum közt teljes négy hét van, vagyis négy héttel hosszabbították meg a választási kam­pányt. Most, hogy végre sikerült az őszí választá­sokat elkerülni, ez annak a jele, hogy a koa­líció dinamikus fele kezébe ragadta a kez­deményezést* Legalább ebben az egy kér­désben, Őszinte szocialista szó az agrárokról A 'koalíció belső nehézségeiről eléggé lerántja a leplet a választási kampány. Ilyenkor a hír­lapírók nyelve jobban megoldódik s a koalíciós pártok kölcsönösen leleplezik egymást. Csak két mai cikket idézünk s mindjárt látjuk, hogy mik a főkérdések a vitában. A cseh szociáldemokrácia délutáni lapja, a Veőerni Právo Lidu egyebek közt a követke­zőket írja: * — Ma mindenki tudja, hogy a mi nemzeti el­lenfelünknek ma nem a német kisebbség kielé­gítése a célja, hanem az, hogy tőlünk kiterrorir zálja és » szép szerével vagy erőszakkal elérje külpoli­tikánk olyan irányváltoztatását, amely Gseh- szlovákiát Berlin vazallusává tenné. Ezt a változást azért akarja, mert eddigi kül­politikánk gátolja harci terveit. Ezt tartalmazta ultimátum formájában Honiéin beszéde is. Esze­rint Csehszlovákiának revízió alá kell vennie külpolitikáját és azt a tételét, hogy védbástya a Drang nach Osten útjában. És ebben az idő­ben, amikor a külpolitikánk ellen külső ellenfe­lünk vezet harcot, aki azt követeli, hogy bont­suk föl szövetségeseinkhez, Franciaországhoz és a Szovjethez való kötelékeinket, egyúttal az ag­rárpárt központi sajtója is harcot folytat külpo­litikánk ellen. Azt mondja, hogy hová jutottunk vele, hamis híreket és szenzációként föltálalt cikkdmeket közöl arról, hogy senkisem jön a segítségünkre, — bár oldalunkon áll Európa két leghatalmasabb hadserege, — a helyzetet úgy állítja be, mintha elhagyatottak volnánk. Egyik nap agyonhallgatja Szovjetoroszország elnöké­nek autentikus közlését, hogy a tanácsorosz köztársaság teljesíteni fogja irántunk való köte­lezettségét, másnap meg vezető helyen közli egy oroszellenes angol rágalmát, hogy Oroszország nem segít meg az esetben, ha 'Lengyelország nem engedi át hadseregét, amit Lengyelország állítólag biztosan nem tesz meg. Ezt csinálja az agrárpárt! sajtó, amelyet a nemzeti ellenfél saj­tója a leggyakrabban idéz. És ezek az idézetek azt mutatják, hogy nincs egység nálunk a ma leg­fontosabb kérdésben. És ezek a támadások kül­politikánk ellen, amelyek húsz év óta rendsze­resen folytak — még olyan időben is, amikor a szocialisták nem voltak a kormányban — ezt ők nem tartják hazaárulásnak, sem a nem­zeti erőnk aláaknázásának, sem a kormány együttese iránti bizalom rombolásának, sem a nemzeti ellenfél malmára való dolgozásnak, mert a külügyminisztériumot nem egy agrár- miniszter vezeti. A külügyminisztérium iránya elleni támadás nem hazaárulás, hanem.az ag­rárpárti sajtó szerint hazafias kötelesség: „igazság" hirdetése a nép előtt* Hasonló őszinte hang — agrár részről a baloldalról Az agrárpárti Veíer hasonló nyíltsággal be­szél a baloldalról. — Minden hü és becsületes csehnek meg kell. értenie, — írja — hogy most, amikor külföldi barátaink arra késztetnek, hogy a lehetőségek legvégső határáig menve egyezzünk ki a néme­tekkel, már nem arról van szó. hogy mély párt­nak hány mandátuma lesz Prágában vagy má­sutt. Sokkal nagyobb kincs forog kockán, mint a pártok politikai pozíciója. A legszentebb érték­ről, az állam függetlenségéről és szabadságáról van szó. A kis emberek demagógiája, bármilyen tüzes, nem segít a nemzeten. Csak az államfér­fiak hideg agya és az összes jó csehszlovákok egyöntetű akarata gyűrheti le a mai nehézsége­ket. lljból sajnálattal olvassuk azokat a táma­dásokat, amiket azok ellen intéznek, akik erejük minden megfeszítésével dolgoznak a nyugalom és rend f öntartásáért. Úgy látszik, egyes embe­rek értelmét teljesen elborította a gyülölség* Megint olyan rosszul vezetik a népet, amelynek kegyeibe férkőztek, mint ahogy az utóbbi évek­ben hazudoztak neki a külpolítkáról. Nem tar­tozunk a kommunista provokátorokhoz, akiknek mindegy, hogy fog-e vér folyni, vagy nem. Mi mindig a béke, a nyugalom érdekében dolgoz­tunk. Mi a hadsereget építettük, amikor mások ünnepi monográfiákat gyártottak és ódákat zengtek a nemzetek testvériségéről. Intjük a szocialistákat és a cseh néppártiakat, akik ebben az időben sajtójuk utján bomlaszt­ják a nemzetet* óvást emelünk a nemzetnek két táborra való osztása ellen. Semmi sétn volna szörnyűbb. A kommunista törekvések­nek ugyanez a céljuk, de ez mindannak a vé­gét jelentené, amiért a mi nemzetébresztőink dolgoztak és amiért a légionáriusok a világ összes harcte­rein életüket adták. Húsz lista Prágában A prágai választási bizottság munkája három napig húzódott, amig végre kisorsolták a listák sorszámát. Ennek az volt az oka, hogy több lista címét meg kellett változtatni és újabb aláírások­kal kellett kiegészíteni az ajánlást. A Henlein- ellenes párt nevét nem engedélyezték s erre ezt a nevet választotta: ,.Polgári szövetség az állam védelmére". Az ismertebb pártok ezt a sorszá­mot kapták: 1. cseh nemzeti egyesülés. 2. demo­krata németek választási szövetsége. 3. kommu­nisták, 4. cseh néppárt, 5. szudétanémet párt, 6. keresztény nemzeti párt (a cseh néppárt ellen­zéke), 8. cseh nemzeti liga, 9. zsidópárt, 15. fasiszta párt, 16. cseh nemzeti szocialista párt, 18. cseh szociáldemokraták, 19. cseh iparospárt, 20. cseh agrárpárt. Az egyik jelentéktelen frakció visszavonta jelöltlistáját s igy összesen húsz párt vesz részt a választásban. A szudétanémet párt listavezetője dr. Pfitzner József egyetemi tanár. gyár kisebbséggel a múlthoz képest sokkal jobban és igazságosabban bánnak, ami meg­javította a két ország viszonyát. Románia felé is javul a magyar viszony, bár ott még mindig elnyomják a magyar kisebbséget és a romániai magyarok sokat szenvednek. Csehszlovákia esete azonban egészen más. A továbbiakban Bethlen kifejti nézetét a csehszlovákiai nemzetiségek helyzetéről s leszöoezte, hogy a Dunavöl'gy rendezése a legsürgősebb európai politikai feladat. A Dunavölgye népeinek meg kell egyez­niük egymással, —- mondotta, — s ezt a kérdést már nem lehet levenni a napirend­ről, i ' Roosevelt nagy győzelme a kongresszusban WASHINGTON. — A kongresszus 328 szavazattal 270 ellenében elfogadta Roose­velt elnök javaslatát, amely 3 milliárd dollár megszedzését javasolja közmunkák és más szövetségi munkatervek elvégzésére. A tör­vényjavaslat most a szenátusba kerül. Kor­mánykörökben megelégedéssel kommentál­ják azt u nagy többséget, amit Roosevelt a kongresszusban kapott. A demokrata párt belső egyenetlenségét sikerült végérvénye­sen kiküszöbölni. Áz elnök összesen 4 mil­liárd dollárt vet a közgazdasági életbe, and Által fölpezsditi & munkásság vásárlóerejét* 2 BiSISSSSKSS sósbors z esz előmozdítja a vérkeringést áliir é és érésit! a szervezetet

Next

/
Thumbnails
Contents