Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-13 / 110. (4553.) Második kiadás

1938 májra 13* ptnteX* ^ (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) iika nem kerülhet hatalomra. Aki erre szá mit és sunyin lesi, mikor lehet kiaknázni Magyarország baját vagy sorstragédiáját, igen rosszul számol. Bizonyos még az is, hogy - Magyarország nem lesz soha semmilyen nagyhatalomnak vazallusává. Nincs politikus Maigyarorázágon, aki erről, a kérdésről akárcsak kom.promissziem.osan gon­dolkozna. Nincs politikus és nincs politikai irányzat, amely sorsdöntő nemzeti kérdéseidbe® ne gondol korma egyformán., A magyar politika megszentelt nemzeti hagyományait senki nem merészeli lábbal taposni s ha akadna kormány-' zat. amely ezt megkísérelné, ugyanarra a sorsra jutna, mint Kun Béla boldogtalan emlékezetű kormánya, amelyet nem a külföldi hatalmiak, hanem a magyar nép 'minden véres terrorral szemben dacoló haragja és utálata söpört el. Kétségtelen, hogy ebben a pillanatban Ma­gyarországon is nagyobb hullámokat vetnek a politikai szenvedélyek. De hol nem? Az egész világon sorsdöntő események tartják izgalom­ban a kedélyeket, akáxhova nézünk, ugyanaz a látvány fogad: mindenütt éles és sokszor a leg­személyesebb érdekekbe hasitó politikai kérdé­sek vannak szőnyegen. Talán nálunk nem? Ta­lán Angliáiban nem? Talán Franciaországban nem? S legyünk csak égy kicsit elfogulatlanok: volt-e olyan középeurópai ország, amelyet az Ansch’.uss váratlan és hatalmas lökése ne érin­tett. volna? • Nem természetes-e, hogy’ a magyar politikai élet is élesen reagál erre az eseményre, amely közvetlen a magyar határok mentén játszódott le s tagadhatatlanul megváltoztatta a középeurópai erőviszonyokat. Gyökerestől forgatta föl azt a középeurópai rendet, amelybe végeredményben Magyarország is beilleszkedik s amely ennek kö­vetkeztében szükségképp hatááé gyakorol a fiaá­gyai politikai életre is. Nem természetes-e, hogy a magyar politikai pártók, kivétel nélkül, arra törekednek, hogy az elkövetkező eseményekkel szemben felvértezzék Magyarországot, hogy el­takarítsanak az egészséges fejlődés utjából olyan társadalmi, gazdasági és politikai aakdályokat, amelyek Mgayrország megerősödését hátráltat­ják? Mindenki a maga módja szerint keresi a megoldást, de abban valamennyien egyetértenek, hogy vannak megoldásra váró szociális és gaz­dasági problémák. Hol nincsenek? Hol van a vi­lágon olyan ideális, olyan tökéletes politikai és társadalmi rendszer, amely bátran vallhatja ma­gáról, hogy nincsenek megoldatlan problémái? Nem tagadjuk, hogy a magyar problémák Súlyo­sak, hogy megoldásuk nem könnyű s hogy nem megy áldozatok s nem megy szenvedés nélkül. De ne feledjük el, hogy nincs még egy közép- európai társadalom, amely olyan megpróbáltatá­sokon ment volna keresztül az elmúlt negyedszá­zad alatt, mint a magyar. Nekünk, kisebbségi magyaroknak természete­sen nem lehet közömbös, hogy mi történik Ma­gyarországon. Az események alakulására nem lehetünk befolyással, de nem tagadjuk, hogy ag­gódó szeretettel figyeljük a legkisebb fakvélrez- dülést is, aminek zörejét a szél hozzánk sodorja. Mi, kisebbségi magyarok nem irányzatokért, nem politikai pártokért lelkesedünk, hanem egységes, erős nemzeti céltudatu magyarságért. Az angol sajtó nincs megelégedve a berlini ét a prágai diplomáciai lápét eredményével A Manchester Guardian cikke - Ui demars Berlinben LONDON. —■ A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti a külföldi lapok szemléjében; A Man­chester Guardian és a Daily Telegraph azt jelenti Berlinből* hogy a berlini angol nagy­követ a csehszlovák kérdés ügyében csütör­tökön vagy pénteken újból interveniálni fog Ribbentrop német külügyminiszternél. A két angol lap úgy tudja, hogy Berlinben mind­addig semmiféle uj lépést nem tesznek, amig Prágában nem hozzák nyilvánosságra a nemzeti statútumot, amelytől a németek azt remélik, hogy gondoskodik a szudétanémet autonómiáról és igy legalább átmenetileg eloszlatja a feszültséget Németország és Csehszlovákia között. A Manchester Guar­dian londoni munkatársa nincs megelégedve a brit demarsok eddigi eredményével. A prágai demars hatása nem volt szerencsés. Az angol lépés nem volt világos és nem ha­tározta meg, hogy mit ért „az engedékeny­ség végső határa” alatt. A demars a szudé- tanémeteket megerősítette elhatározásukban, hogy autonómiát követelnek, holott a cseh­szlovák kormány ezt az autonómiát nem ad­hatja meg, mert ha minden csehszlovákiai kisebbség megkapja, a helyzet a csehszlovák állam föloszlásához vezetne. A berlini angol lépés viszont olyan békülékeny és enyhe volt, hogy nyugodtan elmaradhatott volna. Sem a csehszlovák, sem a német kormányra nem hathatott az angol demars és a diplomá­ciai lépésből egyik állam sem tudhatta meg, vájjon Csehszlovákia, ha elmegy áz engedé­kenység végső határáig, nagyobb támoga­A magyar igazságügyminiszter a zsidójavaslatról BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A zsidójavaslat mai vitája so­rán fölszólalt Mikecz Ödön igazságügymi­niszter is a képviselőházban és hangsúlyoz­ta, hogy a javaslatot tárgyilagosan s elfo­gultság nélkül kell tárgyalni, mert a nemzet érdekét szolgálja. A zsidókérdésnek igen sok vonatkozásban az együttélés helyes irányba való terelését jelenti a javaslat. A zsidókér­dés világjelenség. Meg kell találni a megol­dás helyes módjait és eszközeit. A javaslat nem sérti a jogegyenlőség el­vét, mert ezt az elvet harmonikusan ma­gyarázza. Közjogi jogszükitést üem jelent, á törvény előtti egyenlőségét sem érinti, csu­pán pozitív jogot ad a keresztény munka- vállalóknak, vagyis a nyolcvan százalékon felüli munkaalkalom marad a zsidóság szá­mára. A jogegyenlőség a tényleges egyenlőt­lenségnek a megszüntetését jelenti. Várni nem lehet a javaslattal és már az emanci­páció alkalmával kellett volna mégoldani a kérdést. Az arányszám megállapítása hu­mánus, mert négyszeres érvényesülést enged a zsidó­ságnak. A szabotáló.? helytelen dolog, mért még­akadályozza, hogy ebben az ügyben nyug­vópontra jusson a helyrét. A kormányt nem a gyűlölet vezeti, s az asszimilált zsidóságot nem érinti a javaslat. Nincsen szükség arra sem. hogy törvényben deklaráljuk, faj-e, vagy felekezet a zsidóság, hi­szen a természeti tényeket úgy sem lelhet meg­változtatni. Nem érinti ezt a kérdést az sem, ha felveszik a zsidók a kereszténységet és a megkeresztelt izraelita zsidóból keresztény zsidó lett. Mindenesetre a keresztény közösségbe való belépés döntő lépés az asszimiláció felé. Reméli, hogy a javaslat elősegíti aj^arányósabb jövede iemcl osztást. Junius 12-én bonyolítják le az őszre tervezett községi választásokat PRAGA. — Lapzártakor beavatott hely­ről értesülünk arról, hogy a községi válasz­tások kérdésében a kormány politikai bi­zottsága ma szenzációs határozatot hozott. Eddig ugyanis az volt a kormány álláspontja, hogy a községi választásokat apró részle­tekben több időpontban bonyolítja le. A terv szerint május 22-én, 29-én éa junius 12-én összesen mintegy két és félezer község­ben lett volna választás, mig mintegy hétezer községben csak ősszel, a jubileumi ünnepség után választottak volna A mai határozat sze­rint az őszre tervezett választásokat már junius 12-én bonyolítják le. A képviselőház ülése: iakseh beszéde kirobbantja a vihart TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON Jakjai német szociáldemokrata megállapítja, I hogy a tárgyalt javaslattal ismét előtérbe jutott a nemzetiségek munkaalkalmának kérdése. Feb­ruár 18-án ünnepélyes Ígéretek történtek a nem­zeti arányszámok betartását illetően. A javaslat támadás a február 18-i ünnepélyes ígéret ellen. A februári Ígéretek alapján ed- dig nagyon kevés történt. Eddig még a végre­hajtási utasításokat sem adták ki. Dr, Neuwirth: Semmi sem történt. Jaksch: Figyelmeztetem Neuwirth kolléga urat, hogy saját klubkollégái is elismerték a február 18-a értékességét. (Nagy zaj és tiltako­zás a szudétanémet padokban.) Pokoli lárma A zaj egyre növekszik, amikor Jaksch arról kezdett beszélni, hogy a nemzetek közötti biza­lom ebben az államban hajszálon függ. Minden a bizalom felújításán fordul. A megoldáson mú­lik s nem a terveken. Ami most történik á határvidéken, az tovább nem mehet. Nem kiáltunk rendőrség után, mert a rendőrség maga mindent nem végezhet el, de követeljük a belügyminisztertől, hogy biztosítsa a demokratikus rendet A szudéta­német párt úgynevezett sikereinek nagyrészét terrorral érte el.,. E szavakra a srudétanémetpártí képviselők kö­zül többen a miniszteri padsorok elé tódulnak s éles, bangóé szavakkal tiltakoznak a szónok szaval ellen s rendreutasítását követelik. Spacek nemzett egység,párti képviselő öklét rázza Neuwirth feje fölött. Ostry cseh iparós a cseh szociáldemokraták mögül süvölti: — A mi ereinkben se folyik víz, a mi tü­relmünknek is vége szakad egyszer ... A pokoli zsivajban senki sem érti egymás szavát, csak ázt látni, hogy a kommunista és á cseh nemzeti képviselők egyre Szoro­sabban zárják körül a miniszteri padok előtt a szudétanémet képviselők egyik kis cso­portját. Csak közbe-közbe pillanatokra csöndesedik le a vihar s ekkor hallani Jak- schot, aki azt panaszolja, hogy a határvidé­ken uralkodó viszonyok tovább nem tart­hatnak. Ha a szudétanémet kérdést nem lehet megoldani belpolitikailag — mondja Jaksch —, úgy európai méretű konfliktus nő ki a német és a szláv nemzetek között. Ama reményének ad kifejezést, hogy a né­metek és szlávok viszonya a tartós barátság alapján is rendezhető. Végezetül verset ol­vas föl a szudétanémet párt agitációjának jellemzésére. E vers fölo!va?ása után újabb szóvihar keletkezik. A szudétanémetek hangos ,,fuj”- kiáltásokkal zavarják a szónokot: — Fuj, nem szégyeli magát, ilyen naiv- sá gokkal előhuzakodní... — Fuj, ilyennel gyanúsít német katonát... — Ne rágalmazzon! A szudétanémet párt szónoka válaszol A csefo nemzeti szocialisták és a kommunisták nagy lármája akkor se szakadt félbe, amikor Kundt képviselő lépett az emelvényre. Ezzel kezdte: — Uraim ne veszítsék el idegeiket... Mire a többi, eddig hallgató cseh képviselő is olyan lármáhan tört ki, hogy az ember megint nem érthette a szomszédja, szavát.. Kundt képvi­selő kezét karbatéve fordult az elnök felé s kér­te, hogy teremtsen rendet. Több perces zajongás után csend támadt s ekkor Kuindt felolvasta klubja határozatát, hogy már a bizottságban is kérte « javaslat levételét a napirendről, mert ez a javaslat, miként az ál­lampolgársági, egyáltalán nem alkalmas a szük­séges légkör megteremtésére. Kommunisták: Már terrorizál! — Göbbeüs ur! Pózol! Kundt képviselő a kormány jóakarata megbi- zonyitására kívánja a troppani események nyilvá­nos elítélését. Valaki a cseh nemzeti szocialista oldalról köz- bekiált: Hát Mahrisch Schönbergben mit csinálták a szudétanérpetek ? K»ndt (Indulatosan'): A maguk pártjának az Iz­gatása ez. Ml 1000 Ké dijat Irtunk ki a szobor- gyalázó elfogójónak, miért nem követik példánkat? A zaj elültével Kundt folytatta szavait: Vita a „provekálás" körül — Megőrizzük a rendet és nyugalmat, amíg csak lehetséges, de ha elveszítjük azt, akkor majd az egész világ tudni fogja, hogy ki vlaeli ezért a felelősséget. Rergmann: Semmit se csinálnak. Ne provo­káljanak! Csak borogkereszleket rajzolnak. Kundt: Megmondom azt is. ki provokál. Miess németlaktu városkában a Sokoi most. tartotta le«­Érelmeszesedás, neurasthénia. golyva, mirigy, csont. Izületi és börbajok, hüdések, kOszvényes csuzos lábaknái CSÍZ jód-bróm gyógyfürdő Olo«6 pausál Arak ai Siukfiltiégekkeli az elő és utóidényben 14 napra Ké 760*— 21 „ Ké 1100-— Otthon tartandó Ivókúrákhoz CSIZI lód-brómos gyógyvíz Ismertetőt, használati utasítást küld a FürdSigazgatóság ClZ-KÚPELE, S!ov. fásra számi that-e a nyugati hatalmak rés zé- tol, mint most. sürgősebbnek, hogy körzeti összejövetelt tart­son! Kommunisták: Hallatlan, már a Sokolnak is meg akarná tiltani az összejövetelt. Cseh nemzeti nacionalisták: Mi köze a Sokéi­hoz? Kundt: Megmondom. Ha idejébe® értesítettek, volna, német lakosságunkat kivittük volna a me­zőre, hogy ne legyen alkalom a nemzetiségi össze­tűzésre. De minket erről nem értesítettek és a rendőrség azután 20 koronával bírságolta embe­reinket rendzavarásért. Kommunisták pálfordulása A két utolsó szónok S ver ma és Vodicka kom­munisták. Mind a kettő hamarjában a kormány- párti listára iratkozott fel, noha Eodináné még a javaslat ellen beszélt. A ~~ ‘ ' Parlamenti bizottság a határvidékre! gverma beterjeszti azt a javaslatot, hogy ft parlament válasszon 24 tagú parlamenti vizsgáló bizottságot a határvidéki viszonyok felülvizsgá­lására. Markovié elnök utólag rendrewtasitotta Hollu.be szudétanémet képviselőt a csehszlovák hadsereget sértő kifejezése miatt, mely a nagy szócsatában hangzott ©1 s amelyet csak a gyorsírók jegyeztek fok Vodiéka beszéde alatt a kedélyek le csendesed­tek * a Ház a továbbszolgáló altiszti javaslatot és ezután az aprópénz javaslatot is megszavazta, gyorsan, mindkét olvasásban. A jövő plenáris ülést május 81-én tartják. Az EBcbantztikm Kongrsnznra készülő párthiveink figyelmébe POZSONY. — Az Egyesült Párt orszá­gos központja közli: A május végére kiirt községi választások részben egybeesnek az Eucharisztikus Világkongresszussal. Aki el akar utazni a kongresszusra, rendezze úgy dolgait, hogy a választás napján ok­vetlenül otthon legyen és élhessen szava­zati jogával. Minden szavazatra szüksé­günk van és minden magyar ember adja le szavazatát az egyesült pártra. Vonatko­zik ez más nemzetiségű párthiveinkre is! A választásokon győznünk kell és Isten segítségével győzni fogunk. Menekültügyi konferencia Evianban WASHINGTON. — Az államdeparte- ment közölte, hogy a franciaországi Evian­ban julius 6-án harminc nemzet képviselői összegyűlnek, hogy megszervezzék azt a hi­vatalos nemzetközi bizottságot, amelynek föladata a német és az osztrák menekültek ügyének elintézése lesz. — CSAK ENGEDÉLLYEL NŐSÜLHETNEK EZENTÚL A ROMÁN DIPLOMATÁK. Bukarestből jelentik: A hivatalos lapban törvényrendelet jelent meg, amely a Tornán diplomáciai testület ée a kon­zuli kar tagjainak, valamint a külügyminisztérium tisztviselőinek házasságkötését szabályozza. A tör­vényrendelet értelmében az említettek csupán a külügyminisztérium előzetes Írásbeli engedélye alapján köthetnek házasságot román állampolgár* ságu egyénnel. Ha nevezettek nem román állam.* poTgárságu egyénnel akarnak házasságot kötni, a; külügyminisztérium engedélye csak legfelsőbb hozzájárulás, vagyis királyi jóváhagyás alapján* adható meg. * 2

Next

/
Thumbnails
Contents