Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-12 / 109. (4552.) szám
A német területi önkormányzat számokban (d) A statisztikai hivatal nemzetiségi osztályának elnöke a Statisztikai Közlemények (Statistícky Zpravodaj) legfrissebb számában, s bizonyára nem a kormánytényezők fudta nélkül — épp nemrég volt kihallgatáson magánál a köztársasági elnöknél is — rendkívül időszerű kérdésre világított rá. Bohác Antal tanulmányában azt mutatta ki, hogy Cseh-Morvaországban és Sziléziában a német lakosság hányadrésze, hány német lélek lakik némettöbbségü összefüggő területen és hányadrésze a németségnek él elszórtan, mint kisebbség a cseh többségű nyelvterület községeiben. Persze, Bohác a statisztikus tudós pontosságával azt igyekezett bebizonyítani, hogy óriási a keveredés, hogy nyelvhatárokat meghúzni lehetetlen, hogy nyelvszigetek és szigetecskék vannak, ám' ennek ellenére megtudjuk értekezéséből, hogy az 1930-as népszámlálás alapján kiadott helységstatisztikai lexikon szerint a 16.532 cseh-morvaországi-sziléziai helységből 3163 (31%) némettöbbségü (1 ötven százalékig német és 50 százalékig cseh), 55 lengyel, 9 pedig horvát-orosz, a többi 11.303 (68.3%) pedig csehtöbbségü. Lélekszám szerint a csehtöbbségü községekben a két tartományban 6,919.599 csehszlovák és 300.455 német, a némettöbbségü községekben pedig 2,766.588 német és 355.912 csehszlovák, a lengyeltöbbségü községekben pedig 55.192 lengyel, 32.914 csehszlovák és 3374 német van. A németségnek tehát a 90.11 százaléka többségi területen él és csak 9.89 százaléka helyi kisebbség. De Bohác tekintetbe veszi ezenkívül a némettöbbségü községeknél azt is, hogy ezek összefüggő zárt területhez tartoznak-e, vagy pedig nyelvszigeteket jelentenek. Ha elképzeljük — írja —, hogy az összefüggő németnyelvű határterületeket közigazgatási szempontból a cseh vidéktől különválasztanák, úgyhogy 3 közigazgatási határ a nyelvhatárral esne egybe, amint azt a német pártok háborü- előtti programja kívánta, ez esetben a nyelvszigeteket a környező nyelvterülethez kapcsolnák. így három nemzeti terület jönne létre éspedig egy cseh, egy német (amely területileg több csoportra tagozódik) és egy lengyel. Ha lehetséges volna közigazgatásilag egy német területet alkotni — de ez földrajzi okokból lehetetlen —, akkor e területből (a szórványok és nyelvszigetek miátt) a cseh tartományokban kiesne 408.883 német lélek, Szlovákiában és Kárpátalján pedig 160.750, vagyis összesen 569.633 német, több, mint egyhatoda (17.62 százalék) a csehszlovák köztársaság németjeinek. Ugyanakkor az igy megalkotott területen 393.720 csahszlovák és 9018 más- nemzetiségü lakos is lenne. Bohác nem vonja le érdekes adatainak politikai tanulságait, de a cseh sajtó és a kormánypolitikusok annál hevesebben érvelnek, hogy ilyen német közigazgatási egységről szó sem lehet, mert több, mint félmillió német kiesne belőle és majdnem 400 ezer cseh kerülne benne kisebbségi helyzetbe. Elismerjük, hogy ez valóban négativ oldala lenne az ilyen közigazgatási egység megalkotásának. Valóban igaz, hogy nem lehet Csehszlovákia valamennyi németjét összefogni egy összefüggő német területi egységbe, mert az összefüggő német tömbön kívül is vannak német szigetik és szórványok. Ez az érem negatív olRIO DE JANEIRO. — Brazíliában szélsőséges elemek zendülést szítottak, amelynek célja az volt, hogy megbuktassák Vargas elnök kormányát. A rendőrség azonban leverte a lázadást. A rendőrség és a fellázadt tengerészeti osztagok, valamint a fasiszta zöldingesek között háromórás harc tombolt. A zendiilők a tengerésze í:ügyi minisztériumban elsáncolták magukat Tavares Pál tengernagy vezérlete alatt A rendőrség több ' mint száz embert letartóztatott A leartóztatottak legnagyobb része a haditengerészet tagja volt Ezenkívül elfogták Bdmiro Valverdét, a brazíliai zöldingesek egyik vezérét akit az elmúlt évben a petropoli lázadás alkalmával is letartóztattak. Hír szerint Plino Salgado, a zöldingesek főparancsnoka nem vett részt a zendülésben és ellenezte azt. A kiadott hivatalos jelentés szerint a kormány teljesen a helyzet ura és a rendőrség a szétugrasztott felkelőknek utolsó tagjait is letartóztatta. Mint ismeretes, Vargas jelenlegi kormánya 1937 szeptemberében puccs révén jutott Uralomra. Vargas 1930 óta a brazíliai köztársaság elnöke, de amikor hivatali ideje lejárt, nem választhatta meg magát újból, hanem megváltoztatta az alkotmányt és diktatoriális alapon uralmon maradt. Bármennyire hasonlít is Vargas? uralma a fasizmushoz, mégsem azonosította magát az úgynevezett integralista párttal, a brazíliai zöldingesekkel, akik radikálisabb programot vallanak. Vargas elnök revolverrel védekezett a zendűlök ellen RIO DE JANEIRO. — A szerdai zendülés alkalmával Vargas köztársasági elnök kénytelen volt revolverrel kezében védeni életét és családja életét A zendiilők meglepetésszerűen behatoltak a Guanabar a-palotába. az elnöki kastélyba. Vargas revolverrel kezében állt az ablaknál és megakadályozta, hogy a föllázadt pa- lotaőrség a kapu közelébe kerüljön, A zendülők kénytelenek voltak a palota parkjának fái mögé állnj és nem hatolhattak az épületbe. Ne-, gyedóra múlva megérkezett a katonai rendőrség több gépfegyverrel s azonnal megtámadta a zendülőket, akik előbb agyonlőtték parancsnokukat, A lázadók visszavonultak, de csakhamar újabb támadást kíséreltek meg, úgyhogy a katonai rendőrség kénytelen volt több gépfegyver - sortüzet leadni rájuk. Egyórás harc után sikerült az elnöki palota környékét megtisztítani és harminc tengerészt elfogni. Ugyanebben az időben a zendülők másik csoportja, amely a tenge- részetügyi minisztériumba vonult vissza, megadta magát az épületet körülvevő ezredeknek. RÓMA. — A Temps munkatársa Hitler és Mussolini megbeszéléseivel kapcsolatban azt jelenti, hogy Csehszlovákia csak másod- rangú szerepet játszott ezeken a konferenciákon. Mivel Hitler föláldozta a déltiroli német kisebbséget, Mussolini nem avatkozik be a szudétanémet kérdésbe. Viszont — írja a Temps — köztudomású, hogy Csehszlovákiában magyar kisebbség is él. Mussolini -'Tandóan jó viszonyt tartott fönn Magyarországgal és egyszer síkra szállt a trianoni határok revíziója mellett is. Ha tehát a szudétanémet kisebbség kérdése fölmerül, Mussolini fölveti a magyar kisebbség kérdését is, hogy igy eleget tegyen ígéreteinek. Olaszország azonban a középeurópai probléma békés megoldását kívánja s ezen a téren teljesen osztja Chamberlain nézeteit. Ha tehát Olaszország valamit tesz a szudétanémet ügyben, akkor törekvése csak az lesz, hogy Csehszlovákiát megnyerje a szomszédokkal való békés politikának, azaz elérje, hogy Csehszlovákia ugyanazt a politikát kövesse, mint Jugoszlávia. Kalinin a csehszlovák- szovjet szövetségről PRÁGA. — Politikai körökben nagy föl- tűnést keltett a külügyminisztériumhoz közelálló Lidové Noviny cimü cseh lapnak első oldalon közölt híradása, amely a szoVjet- csehszlovák szövetség megerősödéséről szól. A Lidové Noviny egyebek közt a következőket írja: —« Moszkvából jelentik, hogy a szovjet nagytanács elnöke, Kalinin a május elsejei ünnep alkalmából fogadta a külföldi munkások küldöttségét. A csehszlovák küldöttnek arra a kérdésére, hogy a szovjetunió a csehszlovák—szovjetorosz szerződés kötelezettségei szerint megsegitené-e Csehszlovákiát, Kalinin azt válaszolta, hogy a Szovjetunió az utolsó betűig betartja kötelezettségeit, amelyeket Csehszlovákiával és Franciaországgal szemben vállalt. — Kalinin kijelentése, — írja a Lidové Noviny, — természetesen óriási jeléntőség- ■ gél bir. Közismert propagandahelyek befolyása alatt tudatosan terjesztik azt a nézetet, mintha a szovjetunió nem lenne eléggé érdekelve az európai ügyekben. Ilyen módon akarják demoralizálni a közvéleményt olyan értelemben, hogy Csehszlovákia megtámadása esetén nem lehet számítani az orosz megsegítésre. így tehát Kalinin nyilatkozata, amely teljesen világos és határozott, éppen idejében jött. Mi teljes hálával ismerjük el, — írja a Lidové Noviny, — azt a biztosítást, amelyet a legmagasabb szovjetorosz szerv autoritativ képviselője nyújtott. dala. De az éremnek pozitív oldala is van s ez a pozitívum az, hogy a németek öthatoda mégiscsak beletartozna ebbe a területbe. És öthatod mégiscsak több, mint egyha- tod. Miért az a politikai szentimentalitás az egyötödnyi német kisebbség irányában és miért nem olyan szentimentálisak a német közigazgatási egység ellenfelei az öthatod- nyi német többség irányában? Az öthatod- nyi többség ne kaphasson meg valamit csak azért, mert az egyhatod nem kaphatja meg? Hol itt a logika és a demokrácia? Meggyőző indok az a demokrácia logikája szerint, hogy mert 569.633 német nem részesülhet az ösz- szefüggő nyelvterület esetleges közigazgatási előnyeiben és nyelvi kiváltságaiban, akkor a többi 2,662.055 német se részesüljön benne? Miért nem lehetséges az, hogy az egyötödnyi területnélküli német személyi kulturális önkormányzatot és a többségi területtel biró öthatodnyi német pedig a kulturális önkormányzaton fölül még területi önkormányzatot élvezhessen? De a zárt csehszlovák többségi területen belüli német szigetek közül is van kettő, amely kiterjedésénél és lélekszámánál fogva külön köz- igazgatási egységbe foglalható össze, és igy bizonyos területi önkormányzatot is élvezhetne, mint a 125 községet felölelő mah- rischtrübaui német nagy nyelvsziget, ahol 103.742 német (és 9027 csehszlovák) lakik, vagy az iglaukörnyéki 34 német község 7830 német (és 2920 csehszlovák) lakossal, így körülbelül további 110 ezer némettel csökkenne a területnélküli németség száma, vagyis már csak 460 ezer lélek, 15 százalék maradna a német többségi terület közigazgatási keretein kívül. A cseh ellenérvek legfőbbike a német közigazgatási terület gondolatával szemben az, hogy ott 400 ezernyi csehszlovák is él. Ez valóban hatalmas lélekszám. de a demokráciában, ahol a többségi elv határoz, nem lehet letagadni, hogy a 2,662.055 német mégiscsak több. Hiszen a németség e területen — a szigetek nélkül is — 86.86 százalékos regionális többség lenne, mig a csehek mindössze három községben alkotnak többséget, s a zárt német terület összlakosságának 14.79 százalékát jelentik. Elvégre a 86.86 százalékos többség mégsem minősíthető kisebbségnek csak azért, mert .—- németekről v ~ó. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Miit , Szerkesztőség: Prága l!., Panská évre 76. havonta 26 Kt„ külföldre: évente 450, Szlovákiai ÓS kárpátaljai ma2UarSa2 u I i c e 12. IL emelet •Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • .. .« Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. *• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SŰRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. I XVII. évf. 109. (4552) szám - Csütörtök > 1938 május 12 Levert izendüleis Fellázadtak a tengerészek és a zöldingesek — Vargas a helyzet ura Mussolini síkra száll a csehszlovákiai magyar kisebbség érdekében A Temps cikke ■ A szudétanémet és a magyar kérdés egybekapcsolása
