Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-01 / 100. (4543.) szám

1 <P^GAlAV\<AARHlRIiAa 1 12 _ »'—*» .>• J - 417*__ . j i II' MM r « „Rajzolni már libapásztorkoromban 1 Jl (( Álló Gyula, a magyar őstehelség nyilatkozik Kezdtem... vasárnapi képkiállitása alkalmából ■ ■ ■ POZSONY, — Az igazi tehetség akkor is megtalálja érvényesülésének útját, ha olyan környezetben is látott napvilágot, ahol nem sokat tudnak a művészetről. Álló Gyu­la, a fiatal cséfai akadémiai festő 25 éves koráig azt sem tudta, hogy tulajdonképen mi is a művészet. Azóta mégis eljutott Bécs- be, Münchenbe, Párisba, s megismerkedett a modern német és francia művészet nagy mestereinek alkotásaival. A libapásztorság- tól a vasárnapi első pozsonyi kiállítás meg­nyitásáig —- mint már jelentettük, vasárnap nyílik meg Álló Gyula képkiállitása a Kép­zőművészeti Egyesület Káptalan-ucca 13. sz. alatt lévő helyiségében — érdekes és küzdelmes utat tett meg ez a fiatal ma­gyar festőművész, akinek tehetsége bizo­nyára még jelentős állomásokig fog eljutni. Nem mindennapi életutjáról a kitűnő festő­művész munkatársunknak a következőket mondotta: — Rajzolni már libapásztor koromban kezdtem. A bottal az ut porába rajzolgattam le a rámbizott libasereget. Elemiiskolás ko­romban könyveim lapjait huszárokkal raj­zoltam tele. A mezőgazdasági munkálatok minden ágával meg kellett először ismerked­nem, mert nagyon szegény fiú voltam és 19 éves koromban jutottam be egy kovácsmü- helybe. Fűtöttem kohót, kazánt, a lelkemben élő tüzet pedig kénytelen voltam oltogatni. A természetben minden oldalról ismerős hangokat véltem hallani, mintha minden biztatott volna, hogy más pályára kell men­nem, festőnek kell kiképeznem magamat. De a sors minden számitásomat keresztül­húzta. A kovácsmühelyben négy évet töl­töttem. Végre elérkezett a pillanat, hogy a kalapácsot ecsettel cserélhettem föl. Dr. Bittó Dénes, Bartal Iván és mások nagylelkű támogatásával följuthattam a bécsi Képzőművészeti Főiskolába. Amikor fölutaztam Bécsbe, egy szót sem tudtam németül, azonban megnézték rajzaimat és fölvettek. Az első év végén már elméleti vizsgákat te­hettem a melléktárgyakból,, a német nyelvet sikerült részben elsajátítanom. Négy évig dolgoztam keményen a bécsi Akadémián és ez részemre csak úgy volt lehetséges, hogy az első évek eredményei után kérvényt nyújtottam be a pozsonyi országos hivatal­hoz tanulmányi ösztöndíjért. Tanulmányaim évei alatt sikerült is összesen 22.000 korona támogatást kapnom az országos hivataltól, mivel minden évben kitűnő eredménnyel tet­tem le a bécsi főiskolán a vizsgákat. 1932- ben elvégeztem a bécsi képzőművészeti aka­démiát és Münchenbe, majd Párisba men­tem hosszabb tanulmányútra. Párisban négy hónapig voltam, szintén az országos hivatal ösztöndíjával. Párisi tanulmányútam után visszatértem Bécsbe és a régi nagy meste­rek müveit másoltam. Majd visszavonultam szülőföldemre, a Csallóközbe, Cséfára, ott dolgoztam 1935-ig teljesen visszavonultan, aztán Szunyogdin, Pozsony mellett építet­tem kis házat műteremmel és azóta is ott dolgozom. Álló Gyula elsősorban portréfestő, egé­szen egyénien fogja meg a témáját, az arc­képen elsősorban a lelket igyekszik a vá­szonra rögzíteni, kerül minden fényképszerű másolást, mert szerinte sokkal fontosabb az illető karaktere, mint a fényképszerű hason­latosság, Vasárnap megnyíló kiállítása a szlovákiai magyar képzőművészeti élet egyik legérdekesebb megnyilatkozása lesz. Földes Pozsonyban szinrehozza az érsekujvári diákdarabot ÉRSEKÚJVÁR. — Földes Dezső, a nyugat­szlovákiai színház igazgatója csütörtökön Érsek- ujvárott járt s néhány igen figyelemreméltó meg­beszélést folytatott. A közeljövőben 2 estére *— még pontosan meg nem állapított időpontban — Salamon Béla társulata, a Földes-társulat egyes tagjaival együttesen Érsekujvárott fog vendégszerepelni s néhány derűs órát fog közön­ségének szerezni. Még érdekesebb azonban, hogy Földes igazga­tó Érsekujvárott a pozsonyi nyári idény egyik bemutatójáról tárgyalt. Emlékezetes ugyanis, hogy az érsekujvári diákbálon valóban példa nélkül álló sikert aratott két érsekujvári nyolca­dikos diáknak, Holota Zsuzsának és Benkő Lászlónak „Tavasz a hetedikben' ‘című diák- darabja. A darab sikerének híre elérkezett Föl­des direktorhoz is, aki eljött Érsekújvárra, hogy tárgyaljon annak pozsonyi bemutatásáról. A darabbal kapcsolatos terveiről Földes di­rektor a következőket mondotta: —Minden oldalról olyan elragadtatott kriti­kákat hallok a darabról s az első előadásról, hogy a ,.Tavasz a hetedikben" bemutatását fel­vettem pozsonyi programomba. Amikor kény­telen vagyok minden selejtes pesti operettet elő­adni, nemcsak kötelességem a fiatal szlovákiai magyar szerzők komoly igyekezetét támogatnom, hanem boldog vagyok, hogy módom van a pozsonyi magyar közönségnek egy olyan eredeti ma­gyar darabot bemutatni, amely hamisítatlanul mutatja meg a diákéletet, valóban figyelemre­méltó, művészi eszközökkel. S mivel súlyt helyezek arra, hogy ezt a magyar diákéletet valóban hamisítatlanul mutassam meg a pozsonyi színpadon is, az a szándékom, hogy az érsekujvári diákelőadás két főszereplőjét, Szigetváry Magdát és Brosch Lászlót vendég­játékra szerződtetem le, sőt a zenekar vezény­lésére magát a fiatal komponistát, Benkő Lász­lót készülök felkérni. Egyéb pozsonyi terveiről Földes Igazgató többek között a következőket mondotta: — A pozsonyi évad „nagy" vendégeinek az élén Törzs Jenő fog állami, de egyes szerepek eljátszására tárgyalásokat folytatok Bársony Ró­zsival, Szőke Szakállal és másokkal is. (*) Aixinger László „Pozsony" cimü vá­roskönyve tömören ismerteti az 1000 éves város nagy múltját és hü képét adja jelené­nek. Húsznál több szebbnél-szebb kép szem­lélteti Pozsony nevezetességeit. A könyv, amely magyar szempontból hézagpótló mó­don mutatja be az ősi koronázási várost, nem hiányozhat egy magyar család könyv­tárából sem. Megszeretjük belőle Pozsonyt és fokozódik tiszteletünk magyar tradicióink iránt. A rendkívül tetszetős kiállítású könyv ára kötve 18.20 korona: portó külön 3 ko­rona. Megrendelhető Walla Frigyes Ma­gyar Könyvesboltjában (Pozsony, Ventur- ucca 15. I.) és valamennyi szovákiai könyv- kereskedésben. (*) Leni Riefenstahl előadást tartott Bécs- ben. Leni Riefenstahl óriási érdeklődéssel foga­dott előadást tartott Becsben. Előadásának cí­me „Filmezés egy eszme szolgálatában" volt. Az ő jelenlétében mutatták be Becsben legnagyobb alkotását, az 1936. évi%berlini olimpiászról ké­szült nagyszabású filmmüvett (*) Hat felolvasósí anyagot tartalmaz a SzMKE s a PrMKE most kibocsátott körlevele. Ezeket a körleveleket, előadási anyagokat ha­vonta kapják a kulturegyesületek vezetői, meg­könnyítve ezzel az egyesületek munkáját. Kész felolvasási anyagot kapnak számtalan tárgykör­ből. A felolvasási anyagok gondos szakérte­lemmel vannak összeválogatva, a legutóbbi kör­levél felolvasásainak cime: 1. Néprajz és nép­művészet. 2. A magyar népdal. 3. A magyar irodalom a XVI. században. 4. A közigazgatási szervezet. 5. Milyen hibákat követnek el kis­gazdáink a borjú felnevelésénél. 6. A jövedelmi adó s az adónovellában foglalt kedvezmények. Minden előadási füzet hat-nyolc előadást tar­talmaz, sokszor közöl szórakoztató anyagot is, figyelemmel van a kulturszervezetek sajátos kí­vánságaira, azonkívül az időszerűségre is ügyel. A felolvasási anyagot, könnyebb kezelhetőség okából ezentúl nyomtatva adja ki a SzMKE s megküldi szervezeti vezetőinek, valamint min­den újonnan alakult egyesületének. E tavaszi szezónban most bocsátotta ki utolsó előadási füzetét, a legközelebbi füzet szeptemberben je­lenik meg. Hivatalos körleveleket azonban még küldeni fog a SzMKE s PrMKE vidéki választ­mányai számára. (*) A pozsonyi Szent Márton zeneegyesület hangversenye. Haydn „A teremtés" cimü nagy oratóriumát adja elő csütörtökön, május 12-én este fél 8 órakor a dómtemp’lomban a Szent Már­tonról elnevezett egyházi zeneegyesület. Alb­recht Sándor tanár, a kiváló karmester művészi vezetése alatt közreműködnek Rokyta Erika, az ismert oratórium-énekesnő, Törnek Ridhárd, az opera tenoristája és John Elemér hangverseny- énekes. Az orgonán Németh L. István tanár ját­szik és a teljes egyesületi énekkaron kívül közre­működik még az egyesületi és pozsonyi szimfo­nikus zenekar. Jegyek május 4-étői kaphatók Vágó jegyirodájában Lőrinckapu-ucca 6, Do- mov Passage. Az egyesületi tagok a szokott kedvezményben részesülnek. (*) Magyar Kisebbségi Szemle. S. Nagy László erdélyi irodalmi és kultúrpolitikai szem- l';e ci változott viszonyok között, változott cím­mel is híven és kitartóan végzi kétévtizedes mun­káját. Uj 16 oldalas számának anyaga változat­lanul a kisebbségi sors legidősebb kérdéseivel foglalkozik. Főbb tartalma a< következő: Dr. Miké Imre: Az uj alkotmány és a kisebbségek. Fülöp Géza és Barabás Endre: A kisebbségi élet gyakorlati útmutatásai. Kibédi Sándor, Nisto-r Virgil, Bányay Károly a román-magyar közele­dés feltételeiről írnak. Duka Zólyomi Norbert: A csehszlovákiai magyarság helyzetét tárja fel. Dr. Pintér Jenő uj nyelv-művelődési mozgalma a legújabb magyarországi irányzatot ismerteti. Megrendelhető: Cluj, str. Berde 3., Románia cí­men, (*) Külön filmkamarát kémek a magyar film­gyártás érdekeltjei. Az Országos Magyar Film- egyesület választmányi ülést tartott, amelyen filmszakmai kérdésekkel foglalkoztak. Az elnök azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az egye­sület forduljon a magyar kormányhoz memo­randummal, amelyben hangsúlyozza, hogy e magyar filmgyártás érdekében külön filimlkama- ra felállítását tartja szükségesnek. A memoran­dum rámutat arra, hogy hat év alatt mintegy százhúsz magyar film készült el, amelybe 15 millió pengőt fektettek bele a filmgyártók. (*) A PRMKE kulturestje Badalón. A PRMKE badalói helyi csoportja nagysikerű kul- turestet rendezetit a badalói állami iskola nagy­termében. A műsor első száma a badalói dalárda fellépése volt, amelyik Stark Ilona tanítónő veze­tésével magyar dalokat adott elő. A beregszászi járási központ megbízásából dr. Zapf László reál gimnáziumi tanár tartott ezután előadást „A kultúra szerepe az ember életében" címen. A nagyérdeklődéssel hallgatott előadás után a helybeli PRMKE tagjai néhány falusi tárgyú népszerű színmüvet adtak elő eredeti szereposz­tásban és sikerült alakítással. A szereplők kö­zül különösen kitűntek: Erdei Endre, Sárközi Elek, Bíró Zsuzsi, Szabó Elek, Jakab Károly, Jakab Róza, Szoboszlai Elek, Nagy Emma és Hajdú Pál Nagy sikert aratott két elemi isko­lás kisleány, Kosztyu Ilonka és Varga Edit magyar szóló tánca, úgyhogy többször meg kel­lett ásmételniök. A színdarabokat és a táncszá­mokat Stark Klári és Ilona tanítónők tanították be. Elsősorban az ö érdemük a nagysikerű kul- turest, valamint az, hogy a badalói PRMKE helyi csoportja mintaszerű, állandó kuliturmunkát végez már második éve, amihez nagyban hoz­zájárul Nemes Tibor igazgató-tanító munkás­sága is. (*) A pozsonyi Képzőművészeti egyesü­let alapszabályainak korszerű kiegészítése végett április 27-re rendkívüli közgyűlést hivott egybe, amely azonban határozatkép­telen volt, mivel az egyesület müvésztagjai nem jelentek meg a megkívánt számban. Ezért május 4-re, esti 9 órára az egyesületi otthonba (Káptalan-u. 13a.) újból rendkí­vüli közgyűlést hiv egybe az egyesület az­zal, hogy azon úgy az egyesület művész-, mint pártoló tagjai minél nagyobb számban részt vegyenek, mert különben az egyesület érvényben lévő alapszabályainak 29, §-át volna kénytelen igénybe venni s a megjelen­tek számára való tekintet nélkül határozni. (*) Közművelődési nap Diószegen. A nagy- diószegi Közművelődési Egyesület május 15-én közművelődési napot rendez, amelyen az eddig már beérkezett jelentkezések alapján az egész környék képviselteti magát. (*) Beteljesülés. Tapolyi Rózsa versel. Kassa, 1938. Ha nem csillanna meg ebben a verses- könyvben itt-ott az igaz, tiszta érzés, egy-egy véletlenül sikerült sorban az ösztönös költői te­hetség,, ha nem akadna egiy-egy kidolgozásra méltó költőd gondolat, legjobb lenne agyonhall­gatni ezt a kiforratlan megjelenést. A költőnő­nek lenne mondanivalója, talán több is, mint amennyire szava van. És, úgy érzem, itt a lég-' nagyobb hiba. A lelkében forrongó érzések és gondolatok egymást kergetik kuszán, leírja őket, anélkül, hogy kiválasztania közülük egyet, melyet érdemes lenne „kipikirozna" a gaz közül, meg­tisztítani minden fölösleges vadhajtástól, meg­szerkeszteni igazi versnek s megkeresni a kifeje­zéshez legalkalmasabb formát s a magyar nyelv gazdag kincsestárából a legtalálóbb szavakat. Mai formájukban ezek a versek nem költemé­nyek. Hiányzik belőlük a gondolatiba való el­mélyedés, hiányzik az önfegyelem, a mesterség­beli tudás, a. formai készség, szóval minden, ami az érzésekkel „áldott" egyéniséget költővé nevelheti. Nem tud annyira naiv lenni, hogy egy­szerűsége egy virágos rét természetes bájának il­lúzióját keltse és nem eléggé tanult ahhoz, hogy egy gondozott kerthez hasonlitlhássuk a kötetét. A fél müveit ség, a tanulás szándéka nélkül való olvasás reminiszcenciái még az őszinteségét is elnyomják sokszor, így lesz költészete valami olyan, mint a félig megfőtt húsleves, minden benne van, mégis élvezhetetlen. •— yf ■ 1938 tnájua 1> vasárnap. bihari Mihály két könyve: „TISZTELETTEL ÉRTESÍTJÜK", színmű 3 fel­vonásban és „SELYEMCUKOR", vidám Írások i— Pallas, Eperjes, 1938 —­Legjobban szeretném nem tudni, ki az Írója a két könyvnek, mely kritikusi asztalomra került. Legnehezebb a köteles tárgyilagosságot egy „új­ságíró kollegával" szemben megtartani. Nem ma­gam miatt, mert ha irodalmi alkotással kerülök szembe, még mindig sikerült levetnem újságírót mivoltomat s egyszeriben átalakulok esztéta-régi- magammá, de a helyzet kényessége miatt.Az új­ságírás elskatulyázza az embereket világnézeti és politikai táborokba s a közönség, — de a „kebelbeliek" is — a legtisztábban őrzött eszté­tikai szempontokba is a „tábor“-szellemét, az élet-ellentétek célzatosságát magyarázzák bele. Igazán jól esnék Bihari két könyvéről meg­okoltam irodalmi értékelés alapján jót monda­nom. Sajnos, nem tehetem. Mert a két könyv sem esztétikai, sem életábrázolási szempontból nem tiszta érték. Valahogy úgy képzelem, hogy az újságíró, aki benne él az élet kavargó forgata­gában s néminemű csömört kapott a sok realitás- látástól, igyekszik, — ha irodalmi lélekzetvétel- hez jut, •— megpihenni az élettől elvonatkozott tisztább világban. És éppen ez nem sikerül Bihari­nak, mert ballasztként magával viszi mestersé­gének homokzsákjait: a politikai tendenciát, a kiábrándultságot, sokszor, mi tagadás, a ciniz­must is. így lesz a hivatalnok-sorsot ábrázolni kívánó színmüve propaganda-izüvé a töke és a töke ki­szolgálói ellen s így lesznek a ,.selyemcukor"-nak szánt „vidám" Írásai medvecukorrá, mely után keserű szájíz marad. v A „Tisztelettel értesítjük" alakja! túlzottak, papirfigurák, vagy inkább szólamoícból realizált ürességek. Egyoldalúak s tulátlátszóak, anélkül, hogy röntgen-szemet érzékeltetnének az iró fe­jében. Nem megfigyelés, de külső jelekből való elképzelés eredményei. Nincs problematikájuk, nincs lelkiségük, — talán az egyetlen Vermest kivéve, — de ennek sincs haszna ebből, mert az iró elfelejti az álmát, — kissé elkoptatott színpadi trükk, — a megoldásban valóra váltani. De mi is lenne a darab tendenciájából, ha érvényesülne a „költői igazságszolgáltatás" s ha a „huligán" Lévai, mikor kishivatalnokból igazgatóvá szök­ken, nem folytatná azt, amit a „kiszipolyozó" Mándoki abbahagyott? A „Selyemcukor" is ilyen légüres térben mo­zog egyrészt, másrészt igazán nem „vidám irás". A vidámság alapeleme a humor s ehhez Bihari­nak semmi érzéke nincs. Inkább az iróniához. Ennek is lehet célja, ha társadalmi fonákságokat nyilaz meg, de úgy látszik, az iró csak a rcdak- ció üvegablakán, vagy a hir vevésén-adásán át látja az életet, nem a maga valóságában. így nem tudja azt sem, hogy mit kellene kipellengéreznie, szeretettel, javító szándékkal s a „poén" rende­sen mellé lő valaminek. A baj ott kezdődik, hogy nincs kialakult erkölcsvilága s igy csipkelődésé­nek semmi értelme azok előtt, akik az életet va­lami magasabb szempontból nézik, legalább áb­rázolt, irodalmi valóságában. —yf— (*) A Magyar Család kedvezményes áron, A csehszlovákiai magyarság egyetlen ilyen irá­nyú és legolcsóbb folyóirata mindenkit szeretet­tel hiv táborába. Évi előfizetése csupán húsz ko­rona, mely összegért kotbameHékletct is ad előfi­zetőinek. A múlt, 1937. év teljes évfolyamát tíz korona levélbélyeg ellenében bárkinek szívesen megküldi a kiadóhivatal (Ipolyság, Texnető-uc- ca 12.). Kívánságra mutatványszámot is küld bárkinek. Magunk között rovata érdekes tár­sadalomszemléletével ezreknek várt és kedvelt olvasmánya. írógárdájába tartozik az ismert ke­resztény írók legkiválóbb élcsapata. (*) Érdekes pör Lilian Harvey ellen, Budapestről jelentik: Törzs Iván 2982 pen­gő erejéig port indított a budapesti járásbí­róságon Lilian Harvey ellen, akinek ma­gyarországi birtokvásárlását annakidején közvetítette. A 4800 pengő közvetítési díj­ból azonban csak 1800 pengőt kapott. Törzs Iván bepörölte a filmsztárt, a járás­bíróság elsőfokon kötelezte Lilian Harveyt a kereseti összeg megfizetésére, míg a tör­vényszék a filmsztár fellebbezésére szintén megítélte az összeget, amelyre különben közben foglalást vezettek a birtokon. Lilian Harveynek tehát most meg kell fizetnie az összeget. A (tűz sastyiMoz : ÁTLÓN: Öt millió örököst keres. ATTA: Bataillon. (Cseh film.) LUX: Lányság. (Llda Baar.) PALAOE: Az clnökkisasszony. (.Magyar film.) MET.ROPOL: A kirakatbaba. (Cseh ‘ film.) TATRA: Esküszünk! (Orosz film.) URÁNIA: Karthágó eleste. (A királynő álma.) VÍGADÓ: a ló-imádók. (Marx-testvérek.) AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Május 1—S: A fehér kór. Május 3—4: Uj csillag született. Május 5—0—7—8: Noszty-fiu esete Tóth Ma­rival. RÁDIÓ MOZI Május 5—S—4: Kis szent Teréz élete. Május 5—sB -7—8: Asszony a kereszt alatt,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents