Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-10 / 84. (4527.) szám
1938 április 10, vasárnap. ■—WiHmmum ........ ii «iMiiiWMAg»rr»Wiá.^ : i i1 lWP**”<WffWBlPlWlggg ^rxgaiA\\c«^arhirlai> WMBSMBM Budapedi tevéi (Ző.) BUDAPEST. — Ha nem éreznők a szükségét annak, hogy egy mulasztást kell jóvátennünk, amelyet nem mi, hanem a posta követett el azzal, hogy a legutóbbi színházi bemutatókról küldött levelünket valami véletlen folytán nem juttatta el rendeltetési helyére, a magyar politika nagy eseményéről: a zsidókérdés törvényes rendezéséről kellene írnunk. Kétségtelen ugyanis, hogy ennek a kérdésnek a tüzénél sokan akarják majd megsütni a maguk kis magyarellenes pecsenyéjét. Sokan lesznek, akik a magyar törvényhozásnak ebben a szükségparancsolta intézkedésében jogfosztást fognak szimatolni, holott nincsen egyébről szó, mint hogy azt a kétségtelenül fönnálló aránytalanságot Ebből a tekintélyes magyar kereskedői társadalomból volt éppen kialakulóban az a polgári középosztály, amely külső országokban mindenütt zavartalanul kifejlődhetett és bizonnyal kifejlődött volna Magyarországon is, ha a 18. század folyamán a bécsi központi kormányzat az osztrák ipar és kereskedelem védelmében olyan rendelkezéseket nem hoz, amelyek ezt a virágzásnak indult, gazdasági erényekkel ékes magyar kereskedői osztályt egy csapásra tönkretették. Egészen különös és szinte érthetetlen, hogy a viszonyok javuítával ez az osztály nem tért vissza a kereskedelemhez, hanem átengedte a teret az időközben bevándorolt németeknek és zsidóknak, akik akkor lettek igazán urai a magyar kereskedelemnek, amikor a 19. század elején az őket sújtó városi tilalmak rendre megszűntek. Gsathó Kálmán nagy és értékes szolgálatot tett a magyar életnek, amikor darabja megírásával a magyar középosztály fejére olvasta elkövetett, de könnyen jóvátehető bűnét, amellyel kiadta a kezéből az ország kereskedelmi életének vezetését. A másik színdarab, amelynek Németh László a szerzője, a falu problémájára vet fényt olyan kíméletlen és kemény igazmondással, a meggyőződésnek és a meggyőzésnek olyan döbbenetes erejével, hogy annak, aki a darab hősének, egy falusi orvosnak a kitöréseit hallja, megborzong bele a lelke. Németh László rendkívül erős és egyéni tehetség és darabja, amelyet talán bizonyos személyes átélés füt, bár mint színpadi mü nem hibátlan, valóságos élmény gyanánt hat. A falu orvosa „villámfénynél” (ez a darab címe) látja meg a maga élethivatását: a falusi szegénység megsegítését és az elmaradottság okozta szörnyű nyomor és szenvedés enyhítését. Ebből a fölismerésből fakad az ő életének nagy tragédiája, amelynek föláldoz családot, szerelmet és amelyben, úgy véli, fölzaklatott élete megnyugvást fog találni. Az iró nem mulasztja el, hogy ennek a nehéz sorsproblémának az elintézése során kemény szavakat ne vágjon azoknak a szemébe, akik azt hiszik, hogy a ma divatos, felületes falukutatás révén a falu problémáját meg lehet oldani. Sokszor elragadja őt irói heve, meggyőződése olykor vulkánszerüen robban ki, sok kétség mardossa, nagy nyugtalanság füti, de amit mond, az igazi iró meglátásából és megérzéséből fakad. A mai nehéz és a problémák tömegétől terhes életnek súlyos megnyilatkozása Németh László darabja, amely — akárhogy gondolkozzunk M KRÉM A ARCVIZ R PÚDER Y SZAPPAN MEGSZÉPÍTI » ELVŰ NTETI i A 8ZEPLÖKET. MÁJPOLTOKAT RÁ n cokat P ATTA N ÁS O K AT MITESSZEREKET kiküszöböljék, amely ma a gazdasági, szellemi és kulturális téren tagadhatatlanul fönnáll az ország lakosságának öt százalékát kitevő zsidó kisebbség javára. Ezekben az első órákban természetesen nem mérhető föl az a hatás, amelyet ennek a kérdésnek a rendezése a magyar élet egész területén ki fog váltani. És éppen ezért fönntartjuk magunknak azt a lehetőséget, hogy a kérdés tárgyilagos ismertetésére még visszatérjünk. Most csak annak a megállapítására szorítkozunk, hogy a kérdés fölvetése minden oldalon megnyugtatóan hatott és a jelekből ítélve, egyszeriben véget vetett annak a szélsőséges mozgolódásnak, amely a zsidókérdés nyomán az utóbbi hónapokban tapasztalható volt. Nem tartozik ugyan ennek a kérdésnek a keretébe, de mintha mégis összefüggene vele, hogy két magyar színpadon: a Vígszínházban és a Nemzeti Színház Kamara- Szinházában most olyan darab meghallgatására tódul a közönség, amely a mai magyar éiet két aktuális, központi problémájára tereli a figyelmet. Csathó Kálmánnak „Fűszer és csemege" cimü, rendkívüli sikert aratott, kitűnő színdarabja a magyar középosztálynak azt a különös idegenkedését tárja elénk, amellyel ez az osztály a kereskedői pályával szemben viseltetik. Arról van benne szó, hogy egy régi patrícius kereskedő- család fia urhatnámságában elherdálja a család vagyonát, amelyet kereskedő ősei temérdek munkával és nagy tisztességgel szereztek. A fiú megveti a kereskedői foglalkozást, mindenáron földesur akar lenni és nem veszi észre, hogy a földhöz való ragaszkodás a tönk szélére juttatja az üzletet, amelynek minden jövedelmét az eladósodott birtok konok megtartására fordítja. A fiú tönkremegy, de az üzletet a végpusztulástól megmenti a család józan godolkodásu leánya. Csathó Kálmán erről a témáról irta meg legjobb darabját és az elhivatott iró éleslátásával és kíméletlenségével ostorozza azt a káros és előítélettel teljes szellemet, amely a magyar úri középosztályt a kereskedelemmel szemben eltölti. Ez a középosztály, úgy látszik, teljesen elfelejtette, hogy a 15. és 16. században a magyar kereskedelem legkiválóbb képviselői a nemesi osztályból kerültek ki, akik mozgékonyságban, pénzgyűjtő képességben és vállalkozói kedvben méltó versenytársai voltak a nyugat akkor már kifejlett kereskedőtársadalmának. Ezek a régi kereskedők, akiknek sorában a magyar nemesség tagjai mellett a polgári osztály reprezentánsait is ott találjuk, éppen úgy oítA magyar egység legyében Sáresfa magyarsisa egy emberként csatiakozott az egyesült párthoz POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egyesült párt pozsonyi központja szombaton délelőtt a következő táviratot kapta Sárosfáróh — Abból az alkalomból, hogy községünk lakossiága egy emberként belépett az egyesült pártba és ezzel fényes bizonyságát mutatta szilárd magyaros öntudatának, fogadják ragaszkodásunk és legteljesebb bizalmunk megnyilatkozását. Kérjük önöket, hogy ez a tény erőt és bizalmat nyújtson a magyarság jogaiért vívott további harcukban. Magyaros hűséggel Sárosfa község pártvezetősége. ARIADNE krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb arcápoló szer, mely már egy tégely használata után eltünteti a szépiákét, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, feiüditi az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss ARIADNE krém és szatpan. •— Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula — gyógyszerész — ARIADNE chemiai és kozmetikai laboratóriuma, Preéov, Masarykova ul. 81. Telefon 230. Postacsekk- kontó ?záma: Praha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! Cssch lemondott, ideiglenesen Dérer vezeti az egészségügyi tárcát PRÁGA. — Hivatalos jelentés szerint dr. Czech Lajos egészségügyi miniszter — a német szociáldemokrata párt eddigi képviselője a kormányban — Hodza Milán miniszter- elnöknek benyújtotta lemondását. Hodza miniszterelnök a lemondó levelet , t , ismertette a köztársaság elnökével s az álhoniak voltak Becsben, m.nt Nürnbergien, lamfő clí dta a !cmoandást. Az egészségosssekötteteseik eppen úgy elnyúltak Am- L minisaíérium iddg,enes vezetésével dr. szterdamba mm Krakkóba es kereskedő. Da/rer Iv4n( az cgésaégügyi minisztcr áI. működésűk behálózta az egesz Balkant A |and6 hcl ^ bizták Az erre v0. ma. magyar kozeposztaly, úgy latsztk te ,e- no&0^ á,|amfőj kéziratokaMt hé(t8n Icszik sen elfelejtette, hogy például a Thurzok őse. k6zz- a hlvatalos la ban. ugyancsak kereskedők voltak es amikor a ^ ism£r(,íeJ! Czcch a nímet Mociál. magyar Kereskedelem fejlesztése révén vagyonhoz és főnemesi méltósághoz jutottak, az ország dolgai mellett sohasem hagyták abba a gazdasági tevékenységet. De a Thö- köly-dinasztia megalapítója, a nagyszombati Thököly Sebestyén is, tőzsér volt a 16. században, ahogy abban az időben a marha- kereskedőt nevezték. Kassán viszont, ahol már századokkal ezelőtt igen tekintélyes magyar kereskedőosztály élt, Almássy István, aki városbirói tisztséget is viselt, százezerforintnyi hitelt élvezett Becsben, ami az akkori idők pénzviszonyait tekintve, szinte roíhschildi gazdagságra vall. demokrata párt március 26-án tartott országos végrehajtóbizotfcsági ülésén megvonta bizalmát Czechtől, mint pártelnöktől s elnökéül ellenfelét, a fiatal Jaksoh Vencel képviselőt választotta. Ugyanakkor Czech bejelentette a végrehajtó- bizottság ülésén, hogy a pártban viselt vala- mennnyi tisztségéről lemond és semmiféle tisztséget nem vállal. Annnál nagyobb feltűnést keltett az a körülmény, hogy a bejelentéstől eltérően Czech egészen a mai napig megtartotta miniszteri tárcáját Az utóbbi napokban különösen a cseh nemzeti egyesülés pártjának és az agrárpártnak a sajtója sürgette Czech távozását. Sárosfa a dunaszerdahedyi járás egyik Iegmagyarabb községe. Tekintettel arra, hogy közelében egy csehszlovák telep van, amelyben a csehszlovák agrárpárt vetette meg lábát, az agrárok eddig Sárosfa magyarjai között is elég teret tudtak hódítani [maguknak, sőt kommunista szavazók is lakadtak. I Az idők örvendetes jelének számit, hogy (Sárosfa község magyarsága most felismerte (magyar kötelességét és egy emberként csatilakozott az egyesült párt táborához. Erről á nagyjelentőségű eseményről számol be a fonti sürgöny. A sárosfai példa bizonyítja, hogy a magyar összefogás gondolatát ma már senki sem tartóztathatja föl. Társadalmi Élet # A rimaszombati Katolikus Olvasóegylet most tartotta meg rendes tisztújító közgyűlését. Hizsnyan Béla eluöklésével az egyesületi tagok élénk érdeklődése mellett. A múlt évi működési jelentést, zárszámadást és folyó évi költségvetést egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, majd dr. Zakács István bankigazgató indítványára köszönetét szavazott a lelépő vezetőségnek az egyesület érdekében kifejtett eredményes munkásságáért. Az uj tisztikart a következőképpen választották meg bárom évre: Hizsnyan Béla elnök, Blattny Árpád és Kéry István alelnökök. dr. Locherer Géza ügyész, Rascbka Lajos titkár, .Ja-ckó Gyula és Híozek Gyula háznagyok, Kalocsay Gyula és Szabó István jegyzők, Dicsky Pál pénztárnok, Iva- nyik Károly és Szabó Andor ellenőrök, Kósik István és Kovács József könyvtárnokok, Bárdos István gazda és Banyák Gyula játékfelügyelő. A megválasztott uj tisztikar nevében Hizsnyan Béla elnök köszönte meg a közgyűlés egyhangú bizalmát. Csendőrök és rablók véres tűzharca MÁHRISCH-OSTRAU. — Tegnap a leipniki csendőrségi állomás átkutatta a Helfenstein melletti erdőket. A razzia során az erdő sűrűjében négy állig felfegyverzett rablóra akadtak, akik azonnal tüzelni kezdtek. Pichl csendőrőrmester fegyverét használta és az egyik rablót, Kaduch Károlyt súlyosan megsebesítette. Parázs lövöldözés keletkezett, amelynek során a banda másik tagja, Schimetschek József ugyancsak súlyosan megsérült. A harmadik, Kokten Ferenc, egy 24 éves lengyel, az utolsó pillanatban a Becsva- folyóba ugrott, jóllehet hátbalőtték. A másik partra érve, futásnak eredt, de a vérveszteség következtében összeesett. Letartóztatták. A negyedik rabló, Jurica Antal megadta magát. A megsebesült haramiákat a neutitscheini kórházba szállították. Lelkiismeretűket egész sor betörés terheli. — ELKÉSZÜLT A TIRANAI ESKÜVŐ PROGRAMJA. Tiranából jelentik: Zogu király és Apponyi Geraldine grófnő esküvőjének pontos programját már kidolgozták. Április 25-én a tiranai királyi palotában nagyszabású fogadást rendeznek, amelyen Apponyi grófnő családját bemutatják a- királynak. Másnap, 26-án nagy katonai díszszemle lesz a királyi palota előtt. Az esküvőt 27-ón délelőtt tartják meg. Az esküvő után ünnepi villásreggeli lesz, aminek végeztével a királyi pár Durazzóba utazik. A durazzói királyi nyaralóban hat hetet fognak eltölteni. Hir szerint az esküvőn megjelenik Umberto olasz trónörökös is gróf Ciano külügyminiszter kíséretében. ftúSSOi OUIQIffltOk ! Járjatok Járjatok a magyar színház előadásaira! | zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb I .................aSUPLIN kénpuder......... is a dolgokról — mély nyomot hagy az ember lelkében. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy akadnak végre magyar irók, akik a színpad messzehangzó szószékéről figyelmeztetik a társadalmat hibáira és föladataira. És hogy ezek az irók milyen helyesen ismerik föl a föladaíot, amelyet tehetségük és elhivatottságuk reájuk rótt, annak ékes bizonysága az, hogy Magyarország kormányzója világszerte nagy föl tűnést kelteti szózatában maga is szükséget látta annak, hogy a magyarság figyelmét ráterelje azokra a kötelességekre, amelyek ezen a téren reája háramla- nak, A kormányzói szózat óta elmúlt napok és események arról szolgáltatnak bizonyságot, hogy Horthy Miklós szava nem volt a pusztába kiáltott szó. 5
