Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-09 / 83. (4526.) szám

8 ^RXCMtA^GÍARHlKLfiB 1938 április 9, szombat SZEPLŐ máj folt, arctisztátlan- ság elcsúfítja a leg­szebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány leg­újabb vívmányai sze­rint készült CORALL-CRÉMET használja. Száraz arc­ra zsírosat, zsíros arcra száraz kré­met. Egy tégely ára 11-— Ki Nagyon szeplős arcra az erősebb Korall créme extrát használja. Ára 12 — Kő. Fekete tégelyben. (Zsíros vagy száraz.) Készíti: YÖRÖSRÁK-patika, Bratislava, Mihály-kapu 24. „Versenyfutás" a Fata Morgana-szigetekért KOPENHÁGA. —- Az északi mondák titokzatos szigetcsoportjának, a Spitzbergák és Grönland között fekvő mindeddig ismeretlen Fata Morgana-szigetek birtokáért izgalmas versenyfutás kezdődik. Néhány hét múlva egyszerre két expedíció veszi útját a sziget- csoport felé, az egyiket dánok, a másikat norvégek vezetik. Dánia és Norvégia között régóta alig titkolt vetélkedés folyik Grönlandért és környékéért, ügylét- szik azonban, hogy más hatalmak is erősen érdeklőd­nek e harc eredménye iránt, legalább is tény, hogy a dán expedícióban németek is résztvesznek, a norvég expedícióban pedig franciák. Hivatalosan mind a két expedíciónak csupán tudományos célkitűzése van, de beavatott körökben bizonyosra veszik, hogy valójában versenyfutás lesz közöttük és mind a két expedíció a saját országa lobogóját akarja ledobni a Fata Mor- gana-szigetek fölött... A dán expedíciót egy kétmotoros Dornier vizirepü- lőgépen hajtják végre. A repülőgép az egyik spitzbergi állomásról száll fel s leszállás nélkül akar eljutni a Spitzbergákról a grönlandi partvidékről, onnan tovább a Peary-földre és vissza a Spitzbergákra. Ez a légi- útvonal kereken 2200 kilométer hosszú. A dán expe­díciót dr. Lauge-Koch, az ismert Grönland-kutató ve­zeti. A repülőgép rajta kívül egy dán pilótából, egy dán rádiótávirászból és — kisegitőszemélyzetképpen egy német pilótából és egy német gépészből áll. A norvég expedíciót a norvég illie Knutsen és a francia Micard vezeti. Mind a két expedíció vezetői azt állítják, hogy csupán földtani és meteorológiai kérdések tisztázására törekszenek s azonkívül szeret­nék megfejteni az eszkimók titokzatos vándorújának titkát Az eszkimók ugyanis a tudomány mai állása szerint évszázadokkal ezelőtt az amerikai szárazföld­ről kerültek Grönlandba csak azt nem tudják, hogyan. A norvég expedíció bevallott céljai közé tartozik ezen­kívül, hogy megállapítsák, milyen módon lehetne a Spitzbergákon és Grönlandon keresztül repülőössze­köttetést létesíteni Európa és Amerika között. SziDHAZ-KönW-kaLTORA Naponta félezer mozi bukik meg s ugyanannyi születik Amerikában Egy érdekes filmstatisztika ■ Európában 34 ezer mozi létezik, Amerikában közel 20 ezer ■ Egyéva'att Ameri­kában 1900 filmet, Európában csak 746-ot gyártoltak — HUSVÉTRA A POZSONYI TRAM- BU5SZAL BUDAPESTRE. A húsvéti ünne­pekre a pozsonyi villamos vasút trambuszával olcsó utazás tehető Budapestre. Indulás április 16-án 15 órakor a pozsonyi Savoy-szállótól, visszaérkezés április 18-án éjfél előtt. Menetdáj 90 korona. Mielőbbi jelentkezéseket elfogad: A pozsonyi villamos vasút igazgatósága (Ra- sin-u. 1. tel. 218), a Cedok utazási iroda (Carlton-szálló, tel. 454) vagy a Via utazási iroda (Savoy-szálló, tel. 3106). — ELTÖRTE A LÁBÁT A SZECSKA­VÁGÓ. Rimaszombatból jelentik: Kúrák János susányi földműves a múlt napokban szecskát vágott a csűr szérűjén és nem vette észre, hogy munka közben ötéves kis­lánya a járgány fogaskerekének közelébe férkőzött. A gép elkapta a gyermek ruhá­ját és amire a földműves leállította azt, a szecskavágó fogaskereke eltörte a kislány ballábát. Á gyerm | t a kórházba szállítot­ták, apja ellen gondatlanság címén megin­dult az eljárás. xx Megjelent a „TÁNC ÉS FILM ZENE­ALBUM 1938“ és mindenütt kapható! Tartalom- jegyzéket kívánatra küld: Steiner Zsi gmond, Bratislava, A pompás kötet ára Ke 20.80. — NŐIESEDNEK A NŐK. Londonból jelentik: Egy angol magántudós, aki régóta tanul mányozza a női testet és évtizedek óta figyelemmel kiséri az átlagos női test változását, azt az érdekes megállapítást tette, hogy napjaink asszonya ki­sebb, de nőiesebb lett. „Miss Í938.” átlagban há­rom centiméterrel kisebb, mint „Miss 1933.” s öt esztendő alatt öt fontot veszített testsúlyából. Ezzel szemben mellkasának és csípőjének átmé­rője 3—3 centiméterrel nagyobbodott. Az angol magán tudós a fokozódó nőiesség jelének mondja azt is, hogy napjaink nője nagyobb lábon él. mint öt esztendő előtti elődje, mármint/hogy cipőjének száma egy fél számmal nagyobbodott.- ERÉLYES HADJARAT A NEWYORKI GENGSZTEREK ELLEN. Newyorkból jelentik: De- wey főállati.úgyész erélyes hadjáratot indított a gengszterizmus letörésére. A newyorki rendőrség moz­gósítva van, hogy ártalmatlanná tegyen egy zsaroló­bandát, amely az eddigi nyomozások szerint évente legalább 1 millió dollárt csikar ki a különböző ipar- vállalatoktól. Ennek a bandának két veszedelmes tag­ja már fogházban ül és rö\^fkidő alatt a többiek mind kézre fognak kerülni. A banditák az amerikai szak- «zt?vezeti szövetség nevében garázdálkodnak. PRÁGA. — A filmgyáraik nemzetközi kong­resszusának bizottsága most adta ki az 1937. évről szóló statisztikai adatokat. Ezekből a ki­mutatásokból érdekes részleteket tudunk meg. Amerikában és Európában összesen 52.678 mozgófénykép-szinház van. Ebből a hatalmas számiból azonban Európára csak 34.178 mozi esik, ami azt jelenti, hogy a kultúrában és lakos­ságban sokkal nagyobb és előrehaladottabb Európában még kétszer annyi mozi sincs, mint Amerikában. Viszont az is igaz — és ezt is a kimutatásból tudjuk meg —, hogy az amerikai mozik száma pontosan meg sem számlálható. A közölt 18.500 moziszám is csak hozzávetőleges, mert 1 a korlátlan lehetőségek hazájában naponta több mint 500 mozi bukik meg s ugyanannyi nyitja meg kapuit a közönség előtt Az európai mozik összes férőhelye körülbelül 15 millió. Míg az amerikai üzemek ülőhelyeit nem lehet megállapitani. Az európai államok közül kétségtelenül Anglia tartja a rekordot Pontosan 4305 mozival és 864 millió évi látogatóval. A második helyet j Németország foglalja el, 5411 mozival és-45 < millió évi látogatóval. Ez természetesen az Ansdhluss előtti időre szól. Sorrendben Olaszország következik 4471 mozi­val, de csak 1.5 millió nézővel, mig Franciaor­szágban, 4100 moziban 2 millió ülőhely vatn. A következők a sorrendben: Spanyolország 3155, Csehszlovákia 1937, Svédország 1670, Románia 900, Lengyelország 800 mozival. Kulturális szempontból első helven áll kisszámú lakossá­gánál fogva Belgium 790, Ausztria 762, Magyar- ország 669 mozival. Lényegesen kisebb számú filmszínházzal rendelkezik Dánia 352, Svájc 334,1 Jugoszlávia 318, Hollandia 308, Norvégia 240, Finnország 229, Portugália 189, Írország 189; Görögország 153, Törökország 121, Lettország 93, Bulgária 92, Litvánia 64, Észtország 57, Luxemburg 25, Albánia 14, Monakó 7, mig An­dorra, Lichtenstein és San Marino egy-egy mo­zival rendelkezik. Legrosszabb eredményt az európai Oroszország tudja felmutatni. Itt csak 2300 mozi működik — legnagyobb részük néma filmeket vetit — a nagy népesség ellenére, mert az európai Oroszországnak 117 millió lakosa van. Ugyancsak érdekesek a teljes estét betöltő mozidaraíbok gyártásáról szóló adatok. A lég utolsó hely itten is az oroszoké. Multévi teljes termelésük összesen 67 film volt, azonban ezek­nek csak 43 százaléka többfelvonásos, hosszu- lélegzetü film. Inkább rövid propaganda-filmeket készítenek. Európa 33 államában összesen 746 fűmet ké sziiettek az elmúlt évben. Az egész estét betöltő darabok rekordját Ang­lia tartja 222 filmmel. Következnek Németország 117, Franciaország 116, Csehszlovákia 47, Ma­gyarország 34, Olaszország 32, Lengyelország és Ausztria 23—23. Svédország 27, Hollandia 18, Portugália 10, Finnország 8, Dánia 6, Bel giutn 5, Svájc 6 önálló filmmeL A kontingens azonban igy is lemarad az Új­világ mögött. Amerikában ugyanezen évben 1900 magyfil- met készítettek. Az évi fümtermelesnek több mint felét Holly­woodban készítik, bár ninnes messze az idő, amikor az angol, olasz és német, államilag a!a. pitott filmvárosok elhódítják Európa számára a filmgyártás hegemóniáját. Riszner Edét ünnepelte a Losonci Magyar Dalegylet E napokban tartotta hetvennyolcadik évi ren­des közgyűlését Losonc város legrégibb magyar kulturegyesülete: a Losond Magyar Dalegylet. A közgyűlést, amelyen az egyesület tagjai igen nagy számban vettek részt, dr. Giller János nyi­totta meg tartalmas beszéddel. Mély meggyőző­déssel hangsúlyozta ki, hogy csak az egészséges és erőteljes nemzeti szellemtől áthatott kultur- munka hozhat igád fejlődést és eredményt. Kis nemzetek is hatalmas kuilturténvezők lehetnek, ha kultúrájukat híven és szívós kitartással ápol­ják. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után felol­vasták a múlt év kulturmunkájáról híven számot adó titkári jelentést, melynek tudomásulvétele után a számvizsgáló bizottság jelentését fogadták el a múlt évi zárszámadásról és az 1938. évi költ­ségelőirányzatról. Majd a választmány által ja­nuár havában karnaggyá választott Riszner Zol­tán lemondott titkár helyébe, aki ezt a tisztsé­get tizenegy éven keresztül nagy agilitással és lelkiismeretességgel töltötte be, egyhangú lelke­sedéssel dr. Nagy Árpád római katolikus tanítót választották meg. A számvizsgáló bizottság tag­sági helyére Kimer Márton került, utódjául a választmányban Riszner Ede volt karnagyot vá­lasztotta be a közgyűlés. A választmány egy harmada kisorsoltatván, a kisorsoltakat újból megválasztották. A tárgy- sorozat hivatalos részének letárgyalása után Kövy Árpád református lelkész, ügyvezető igaz­gató méltatta hosszabb beszédben Riszner Ede lemondott karnagy huszonhároméves losonci karnagyi munkáját. Megállapította azt, hogy ez az eseményekben gazdag és mozgalmas kor Risz­ner Ede karnagy alkotó munkájához fűződik, amely valósággal uj korszakot nyitott az egye­sület hetvennyolcéves történetében. A Dalegylet újból való megalakulása, fokozatos fejlődése, a közel száztagú vegyeskar megszervezése és Lo­sonc város zenei életébe való beállítása, az első országos magyar dalosmegmozdulás hatalmas sikere mind Riszner Ede szervező erejét, nagy zenei felkészültségét, gyakorlati tudását, művészi törekvéseit és lelkes odaadását igazolják. Műkö­désével szemben nem lehet eléggé hálás Losonc város magyar társadalma. Nagysikerű beszéde végén indítványozta, hogy a közgyűlés Riszner Ede volt karnagy iránt érzett őszinte elismerésé­nek, nagyrabecsülésének és hálájának bizonysá­gául válassza meg örökös tiszteletbeli karnagy­nak, amelyet a közgyűlés nagy lelkesedéssel el is fogadott. Végül dr. Giller János elnök számolt be a Ko­máromban tartandó országos dalosünnep előké­szítő munkálatairól s a Losonci Dalegylet ve­gyeskarának közreműködésével kapcsolatos kér­désekről és intézkedésekről. (*) Borsody István tanulmánya a Magyar Szemlében. A Magyar Szemle áprilisi számát Deér József történeti tanulmánya nyitja meg a szentistváni alkotmányról. Utána Borsody Ist­ván történelmi és politikai tanulmánya követke­zik a szudétanémet társadalom fejlődéséről Hen- lein mozgalmáig. Kerék Mihály közgazdasági cikke a magyarországi kisbirtokók adózási és egyéb hátrányaival foglalkozik. Boldizsár Iván a magántisztviselők szociális helyzetét vizsgálja, Huszti József a gyakorlati középiskola és a ta­nítóképző-akadémia szervezetét világítja meg. Kispéter Miklós „Filmélet az elmúlt évadban" cimü Cikkében a külföldi és a magyar filmgyár­tás eseményeit tárgyalja. Gratz Gusztáv a ma­gyarországi németség ügyéhez szól hozzá Kanig Antalnak — folyóiratszemlénkben is ismertetett — márciusi tanulmányával kapcsolatban. Szász Zsombor az uj román államról ir. A Figyelő­rovat Darányi Kálmán győri beszédével és Hó- man Bálint összegyűjtött munkáival foglalkozik. Observans külpolitikai szemléje után Szekfü Gyula irt nagy érdeklődésre számottartó cikket „Nem vagyunk bujdosók" címmel. Szekfü Pro- hászka Lajos könyvével, a Vándor és bujdosó­val száll vitába, azt állitván, hogy a magyar nemzeti népi, faji típus nem a bujdosó. Szekfü Gyula cikkét folyóirat-szemlénkben fogjuk bő­vebben ismertetni. (*) A losonci Zenekedvelők Körének jubileu­mi hangversenye. A losonci Zenekedvelők Köre április 9-én, szombaton reprezentációs hang­verseny keretében ünnepid fennállásának tizenöt­éves jubileumát. A hangversenynek különös je­lentőséget ad Farkas Márta hegedümüvésznő közreműködése, aki a harminctagu szimfonikus zenekarral együtt vesz részt a leginkább klasszi­kus számokból összeállított müsoni hangverse­nyen. Előadásra kerülnek Bach, Hándel, Mén delsschn (E-moll hegedűverseny), Tartani (Tril­la diabolia), Beethoven, Dvorák és Hubay leg­kiválóbb müvei. A nagyszabású koncert zeneka­ri számait Márkus János igazgató-karnagy ve­zényli, akinek igen nagy érdemei vannak a je­lenleg harminc tagot számláló zenékar meg szervezésében és annak magas színvonalra való fejlesztésében. Fáradhatatlan, buzgó agilitásá­val, nagy szervező készségével, magas, zenei in­telligenciájával és nagy áldozatkészségével sike­rült az egyesületet Losonc város zenei életének kimagasló tényezőjévé fejleszteni. Az egyesület­nek értékes kottatára van, amelynek anyaga nap ról-napra gyarapodik. A Zenekedvelők Köre a lefolyt tizenöt év alatt sok elismert nevű kül­földi művész hangversenyét redezte meg s ezzel a munkájával is nagy mértékben járult hozzá a losonci müvészetszerető közönség igényeinek kielégitéséhez és kulturszinvonailának emelésé­hez. A mai hangverseny elé, amelyet Farkas Márta nemesveretü művészete fog beragyogni, érthetően nagy érdeklődéssel néz Losonc város közönsége. * (*) A melniki rádió hullámhossza. Mint isme­retes, a melniki németnyelvű, uj rádióleadó a mahrisdh-ostraui állomás 269.5 méteres hullám­hosszát kapta meg. Ennek a hullámhossznak az volt a hibája, hogy állandóan zavarta a „Rádió Normandie" nevű francia állomás, mely a 216.6 méteres hullámmal dolgozott. Most a francia rá­diósajtó jelenti, hogyha „Rádió Normandie" uj hullámhosszra, mégpedig a 212.6 méteres hul­lámhosszra tér át s igy a melniki állomás küldé­seit nem fogja zavarni tovább. Aki a magyar kulfura barátja. lépten be a Szlovenszhói Magyar Kulfur Egyesület vagy a PodharpalszhA Puszi Magyar Hnllur Egyesület hozé t xnnri;i. 10 i...... A SzMKE központja: Komárom, Kultúrpalota Évi tagdíj: 12 korona A prMKE kijzpoHnlJaJ. Ungvár, Dombalja-ut Minden felvilágosítással készséggel szolgálnak (*) Iskola! matiné Rimaszombatban. A rima­szombati állami reálgimnázium április 10-én a volt vármegyeház nagytermében délelőtt 11 órai kezdettel matinét rendez, amelynek bő és válto­zatos műsorából kiemeljük a következő számo­kat: Lackner László vezényletével az intézeti zenekar több számot ad elő. A magyar gyer­mekkar Bartók- és Kodály-szerzeményeket éne­kel. A magyar vegyeskar Bárdos-, Demény- és Nádasdy-népdalátirásokat ad elő. Mécs „Roha­nás a tavaszba" cimü versét Hullay J. hetedikes tanuló szavalja. Végül a zenekar Strauss János és Lackner egy-egy szerzeményét játsza. Közben a szlovák vegyeskar és a szlovák gyermekkar cseh és szlovák szerzők müveiből énekel. Az is­kolai matiné iránt az egész városban nagy érdek­lődés mutatkozik. (*) Shirley Temple és Sonja Hcnnle uj filmje* Hollywoodból jelentik: Shirley Temple, aki áp­rilis 23-án ünnepli 9. születésnapját, most fejezte be uj filmjét, amelynek címe „Hédi, a hegyek leánya". A kis Temple ebben a filmjében egy holland kislány mesteri alakításában tündököl. Legközelebbi filmjében ismét uccai gyermek sze­repét kapja. — Hollywood „második számú ked­vence", Sonja Hennie is uj szerepre készül. A „Télikert" cimü revüfilmben játszik főszerepet, természetesen kivételes műkorcsolyázó tehetsé- ségét csillogtatva. (*) Film készül a népszövetségről. A nép­szövetség főtitkárát felhatalmazta a genfi köz­gyűlés, hogy hirdessen pályázatot a nemzetek szövetségét bemutató filmre. Két filmről van szó, az egyik általános jellegű, a másik pedig a nép- szövetség munkájának egy részletét ragadja ki. A filmet két nyelven, angolra és franciára akar­ják lefordítani. A pályadij 2000 és 700 svájci frank. A pályázatokat a genfi főtitkársághoz kell elküldeni jeligés borítékban. A fioasawfi Macik htusota: ALFA: A kolostor rózsája. ÁTLÓN: Tegnap vasárnap volt. (Cseh film.) LUX: Kereszt a patakon. (C«eh film.) METROPOL: Wells Fargo. (Francos De©.) TATRA: A fegyvertelen lovag. CM. Dietridh.) URÁNIA: Ben Húr. (Ramon Novarro.) VIGADÓ: Lányok, vigyázzatok! (Cseh fűm.) AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Ápr. 8—9—10—11: Rosalie. RÁDIÓ MOZI Ápr. 9—10*-11: Egy nemzet születése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents