Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-05 / 79. (4522.) szám
^ (4522) szám • Kedd • 1933 április 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450L félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. " ' Szerkesztőség: Prága II., Panská A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság uncei2. n emelet • Kiadóhivatal: .. .. , Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. politikai napilapja •• telefon: 303-11. ® ® sürgönyöm hírlap, praha. Í3 kilométerre Tartósától Franca csapatai a tenger közelében Lerida elesett - Pánik Barcelonában - 10.000 kormánykatona Franciaországba menekült Madrid bombázása MADRID. — A spanyol fővárost vasárnap délután 18 órakor a nemzetiek ismét hevesen bombázni kezdték. Az elmúlt év november 24-e óta a nemzetiek nem bombázták ily hevesen Madridot, mint tegnap. Becslés szerint több mint 2000 gránát esett a városra. A vasárnapi sétáját végző lakosságot váratlanul érte a bombázás, A támadásnak ötven halottja és több száz sebe- sültje van. A köztársasági Spanyolország területén külön bíróságok tárgyalják le gyorsított eljárással a különböző kémkedési és hazaárulási pereket, amelyek száma napról-napra nő. Sok száz embert defetizmus miatt állítottak bíróság elé és 6-tól 30 évig terjedő fegyházra Ítéltek, Tizenkét vádlottat felmentettek. Történelmi Jelentőségű nyilatkozat a magyar rádióban Horthy kormányzó összetartásra, nyugalomra és bizalomra hívja tel Magyarország népét A helyzet az osztrák-német csatlakozás után • A zavarosban halászni akarók serege •• A pánikkeltők •• A magyar hadsereg szerepe és jelentősége •• Az eddigi eredmény kedvező előjel lehet a jövőre . t. „Ha összefogunk, Isten is meg fog bennünket segíteni“ SARAGOSSA. — Vasárnap egész nap heves harcok tomboltak a leridai szakaszon és a Havas-ügynökség este kiadott jelentése szerint a nemzetieknek sikerült a délutáni órákban behatolniok az egy hét óta ostromolt városba. A hétfőn reggel kiadott jelentések szerint a nemzetiek végleg hatalmukba kerítették a várost. Ugyanakkor a nemzetiek az Ebrotól délre Is folytatják diadalmas előnyomulásukat. Még szombaton megszállották az Ebro könyökében lévő Gandeza városát és szombat, vasárnap folytatták előtörésüket az utolsó hegyeken át a tengerpart felé. Hétfőn reggel a nemzetiek mindössze 13 kilométerre voltak Tortosától és már látták a tengert, A Lerida körüli harc rendkívül heves volt. Az állandó légi bombázás következtében a város nagyrésze romokban hever. A barcelonai csapatok vasárnap ellenálltak az ostromnak, de délután kénytelenek voltak visz- szavonulni, miközben minden talpalattnyi területért véres küzdelem dúlt. Lerida bevételének sztratégiai jelentősége nagy, mivel ebből a városból három fontos ut vezet Barcelonába és Tarragonába. A Daily Telegraph szerint a nemzetiek a városban több ezer foglyot ejtettek. Közöttük az úgynevezett „Attlee őrnagy századot" is, amely kilencvenhat angol és három amerikai önkéntesből áll. A barcelonai kormány hivatalos jelentése beismeri, hogy kénytelen volt Leridát kiüríteni, de közli, hogy Miaja tábornok a gua- dalajarai fronton erélyes tehermentesítő of- lenzivát indított, A menekültek LUGHON. — Franciaország területére az elmúlt négy-öt nap alatt körülbelül 10.000 spanyol kormánykatona menekült. Négyezer kormánykatonát, aki a huescad frontról futott át tábornokostul és vezérkarostul francia földre, vasárnap este visszaszállították a köztársasági Spanyolországba és Cerberánál átadtak a spanyol hatóságoknak, Luchonban körülbelül még kétezer menekült van, akik közül 185 volt milida- katona nem mutatott hajlandóságot a köztársasági Spanyolországba visszatérni, hanem azt követelte, hogyT a nemzeti Spanyolországba szállítsák öltét. A franciák megszavaztatták a menekülteket és aki Francohoz akart menni, azt Francohoz is küldték. A párisi lapok jelentése szerint a kormánykatonák 20—30 százaléka Franco táborába jelentkezett. Olaszországban és Németországban nagy megbotránkozást keltett, hogy a Franciaországba menekült kormánykatonákat azonnal visszaszállították Barcelonába, úgyhogy a köztársasági kormány azonnal újból a fontra vetheti őket A nemzetközi szokások szerint e katonákat le kellett volna fegyverezni és a háború végéig internálni. A francia hatóságok másként cselekedtek, ami azt mutatja, hogy Negrin és Paul Boncour között szerződés jött létre, amelynek értelmében Franciaország nyíltan segíti Barcelonát. A francia föld igy a spanyol köztársaság hadtápterülete lett, mert azok a kormánykatonák, akiket a nemzeti hadsereg a fronton megvert, egyBUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Horthy Miklós, Magyarország kormányzója vasárnap délután félhét órakor rádiószózatot intézett a nemzethez. A kormányzó beszéde országszerte a legnagyobb örömet, megnyugvást és megelégedést váltotta ki. Vasárnap este félhét órakor szinte az egész ország lakossága ott ült a rádió mellett, ki odahaza, ki a különböző nyilvános helyeken, kávéházakban, színházakban és mozikban, ahol hangszórókon közvetítették a beszédet. Ahol nagyobb csoportok hallgatták a kormányzó szavait, egy- egy mondat után hangos éljenzésbe törtek ki s adták jelét tetszésüknek. A rádiószózat elhangzása után a legtöbb helyen elénekelték a Himnuszt. A magyar kormányzó rádióbeszédében ezeket mondotta: — Magyarország volt eddig a maga szűkre szabott határai között a belső rend és nyugalom szigete. így éreztük ezt mi itt bennélők és igy állapították meg mindazok az idegenek is, akik az utóbbi években nálunk megfordultak. A legutóbbi napokban azonban valami sajátságos bizonytalanság, nyugtalan érzés, sőt aggodalom lett úrrá néhányaknak a lelkén és ennek fölismerése indított arra, hogy megvilágítsam a helyzetet és megnyugtassam a közvéleményt. Mi volt az oka annak a nyugtalanságnak és izgalomnak, amely egyeseket elfogott? Csak azok a nagy nemzetközi események válthatták ki, amelyek a közelmúltban zajlottak lédé az izgalom csupán a tájékozatlanságból eredhetett. Mert hiszen aki tiszta fejjel és látó szemmel itcli meg az eseményeket, annak tudnia kell, hogy Ausztriának Németországgal történt egyesülése reánk nézve nem jelent mást, csak azt, hogy egy régi jő barátunk, akit a békeszerződések lehetetlen helyzetbe sodortak, egyesült egy másik régi jó barátunkkal és hűséges fegyvertársunkkal, vagyis azzal a Németországgal, amely mindig életre-halálra megbízható és szótartó szövetségese volt barátainak a történelem tanúsága szerint. Ennyi az egész. Egyéb a n>i szempontunkból nem történt. —- Egy üyen látszólag váratlan s hirtelen bekövetkezett nemzetközi esemény természetesen bizonyos megrázkódtatásokkal jár. Hogy egyeseket boldog elragadtatásba J S ejtett, másokat viszont régi szép emlékek múlásán érzett méla bánatot idézett föl, azon nem lehet csodálkozni. Egyébként azonban minket ez az egyesülés nem érint, már csak azért sem, mert csak látszólag következett be váratlanul. Az egyesülés évszázados óhaja volt a németségnek és | előbb'Utóbb már csak azért is meg kellett, , hogy történjék, mert az osztrák nép sohaÍ sem volt hozzászokva ilyen szűk határokhoz és nem volt szokva ahhoz sem, hogy ne legyen szava a nemzetközi kérdésekben. — Hogy ez az esemény a mi határainkon belül mégis ilyen hullámokat kavart föl, annak inkább az a magyarázata, hogy azok, kik a zavarosban szeretnek halászni, ezt az alkalmat használták fel a céljaiknak megfelelő nyugtalanság felidézésére. De ez hiábavaló kísérlet. Mert pillanatokra terjedő izgalmat rémhírek terjesztésével fel lehet idézni, de arra nézve megnyugtathatok mindenkit, hogy a rendet és a nyugalmat ebben az országban büntetlenül nem fogja megzavarni senki. — Nem volt könnyű ezt a nemzetet, melyet számtalan szerencsétlen véletlennek az összejátszása, továbbá a tudatlanság, sőt sokszor a rosszakarat annyira sújtott és olyan koldussá tett, talpraállítani s a fenyegető katasztrófától megóvni. Nehéz feladat volt véderejének alapját lerakni, pénzügyeit rendbehozni, főleg akkor, amikor még a múlhatatlanul szükséges egység is annyira hiányzott belőlünk. Mindez azonban Isten segítségével mégis sikerült. S most végre hosszú és szorgos munkával elértük, hogy ráléphetünk arra az útra, amely a nemzet jólétéhez és boldogulásához vezet. A nagy magyar terv — A miniszterelnök tir nyilvánosságra hozta azt a tervet, amelyet öt év alatt, de reméljük, hogy még gyorsabban meg fogunk valósítani és amely pótolni van hivatva sok mindent, amiben mostoha sorsunk miatt, például honvédségünk fejlesztése, továbbá mélyreható szociális és gazdasági reformok terén elmaradtunk. — Első helyen áll ezek között honvédségünk kiépítése. Én sohasem akartam és nem akarom a jövőben sem fajomat fejjel a falnak vinni. Eleget vérzett a magyar a múltban, elég vért ontott ezer éven át a nyugati keresztény kultúra védelmében. Ezért vagyunk, sajnos, ilyen kevesen, mert hiszen ötszáz évvel ezelőtt ugyanannyi magyar volt a világon, mint ma. Honvédségünk kiépítésére mulbatadanul szükség van azért, hegy biztonságban erezhessük magunkat, mert a ránk váró komoly építő munkának ez a biztonságérzés egyik legfőbb feltétele. Ezt várjuk az ötéves terv megvalósításától, de ezenkívül általános jólétet is, mert munkát fog adni mindenkinek és hatalmasan meg fogja indítani az ország gazdaavatkozás elvének legbrutálisabb megsértését látják a franciák magaviseletében, akik eljárásukkal több mint 10.000 kipihent és újra felfegyverzett katonával erősítették meg a barcelonai hadsereget. «szerűen átmenekülnek Franciaországba, itt ki- ] pihenik fáradalmaikat, újból megszervezik őket lés fegyvert és muníciót kapva ismét visszajönnek a spanyol köztársaságba és ismét a frontra kerülnek. A német és az olasz lapok a benemNem volt könnyű a nemzetet talpraállítani
