Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-29 / 98. (4541.) szám

1938 április 29, péntek. Közgazdaság £ A rovatért LüKO GÉZA felet A szlovákiai répatermelők közgyűlésének határozatai 13 korona lesz ezidén a cukorrépa átvételi ára Tíz százalékkal csökken a tavalyi vetésterület POZSONY. — A szlovákiai répaterme­lők központja, amely tagja a csehszlová­kiai répatermelők szervezetének, csütörtö­kön tartotta ezévi rendes közgyűlését a po­zsonyi Mezőgazdasági Muzeum télikertjé­ben. A közgyűlésen a tagok nagyszámban jelentek meg. A közgyűlés elé terjedelmes jelentést terjesztettek, amely részletesen beszámolt a répatermelők szervezetének multévi munkájáról. A jelentés szerint tavaly Szlovákiában mind a tiz cukorgyár üzemben volt. A cu­korgyárak üzemtartama 29 naptól 60 napig terjedt. A gyárak a termelőktől összesen 6,102.508 métermázsa répát vettek át, amelyből összesen 884,248 métermázsa cuk­rot termeltek. Az átvett répáért 12.65 ko­ronát fizettek, amelyet végleges árnak lehet tekinteni. A múlt évi vételárral1 szemben 1938-ra nézve 13 koronás átvételi árban állapodtak meg, amely 100 kg-ként 60 fillérrel maga­sabb, mint a Cseh- és Morvaországban fi­zetett ár. Az áremelés fejében a szlovákiai répater­melők azonban kénytelenek voltak bele­menni abba, hogy épp úgy, mint Cseh- és I Morvaországban, Szlovákfában is 10 szá­zalékkal csökkentik a múlt évi vetésterület terjedelmét. A megállapodás különbséget ítész kistermelők között, 10 vagon répater- J melésig. — középtermelők és nagyterme- I lök között. A határ -2000 vagonos termelés. ! Azok a répatermelők, akik 2000 mázsán fe­liül nem szerződnek, ez évben kitermelhetik | úgynevezett normálrépájuk 77.85 százalé- | kát, vagy a háromévi átlag 62.28 százalé- * kát, a 2000 métermázsán felüli termelők viszont kitermelhetik normálrépájuk 73.35 százalékát, vagy a háromévi átlag 58.68 százalékát. * A múlt évi rendkívüli kontingens feleme­lések most is érvényben vannak, de csak 90 százalékos terjedelemben. A mellékes járandóság az átadott répáért, úgy mint a szelet, melasz, mésztpar, cukor, fuvardíj, előleg stb. a tavalyi megállapodás­hoz képest nem változik. Kistermelők a sze­letjárandóságot a répafeladó-állomáson díj­mentesen kapják. Ezenkívül változatlanul érvényben maradnak ezévben is a tavalyi kollektív szerződés egyéb pontjai. Eltérés kizárólag a tőketerebesi cukorgyár körze­tére vonatkozólag áll fenn, mert igy egy­részt nem változik a vetésterület nagysá­ga, másrészt a kilométer,pénzt kiterjesztik azokra a gazdákra, akiknek eddig kilomé­terpénzük nem volt. Végül külön megálla­podás áll fenn még a lipótvári szeszgyár javára is, amely a répát 13.30 koronás fix- áron veszi át. A megállapodások nem emlékeznek meg arról a répáról, amelyet kontingensen felül termelnek és valószínű, hogy erre nézve is a tavalyi megállapodás marad érvényben. Eszerint ugyanis utólagos megállapodás történt a cukorgyárakkal, hogy a követ­kező feltételek mellett veszik át a répater­melők túltermelését: a termelők vételár­ként vagy 9 kg takarmánycukrot kapnak az összes mellékjárandóságokkal;, vagy 8 koronás árat és az összes mellékjárandósá­gokat a szelet kivételével. A cukorrépa 1938. évi árának megállapí­tásával kapcsolatosan a szlovákiai répater­melők az ártól eltekintve még a következő követeléseket támasztották: a mel'lékjáran- dóságok'ban a 60 százalékos friss szelet visszaszállítása kifizetendő, -—• közös sze- letszállitmányokra 5 százalékos ráadás és a közös szeletszállitmány köteles mázsálá- sa a gyár mérlegén, —■ az esetben, ha a termelők a szeletet maguk között feloszt­ják, a termelőnek a szükséges fehércukrot nagykereskedelmi áron adják ki, — tegyék lehetővé szeptember 10-ig a terméshiány bejelentését, — a magánrakodáskénti répa­átvétel törlendő, vagy a magánrakodónak 5 fillér helyett 25 fillér megtéritendő, — a répa árát 14 nap' alatt fizessék ki, vagy 6 százalékos késedelmi kamatot számítsanak hozzá, —■ a répakontingenst idegen, de a gyár részére kitermelt répával lehessen pó­tolni s végül a jövő évre a nyár folyamán állítsanak össze uj répakontingenskatasztert, amelyet a jelenlegi birtokok területe alap­ján számítanának ki. t>ragai-7V\a<Aar hírlap Repiilőgépkiálliftás, a fénytechnika csodái, háznagyságu rádió a Budapesti Nemzetközi Vásáron A rimaszombati ipartársulat multévi működése az elnöki jelentés tükrében RIMASZOMBAT. — A rimaszombati járási ipar társulat évi közgyűlésén Valaszkay Rezső elnök számolt be a testület multévi működésé­ről. Az ipartársulat életében a legnagyobb fon­tosságú eseményt tavaly a kereskedők kiválása, illetőleg az önálló kereskedelmi grémium meg­alakítása képezte, ami 1927 május 13-án nyert teljes befejezést. Az elnöki jelentés ez évben is a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásáról számolt be, amelynek súlyát legfőképpen az iparosság érzi s a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek tudja be, hogy az ipartársulat éppen ennek következté­ben csak szűk keretek között teljesíthette szo­ciális és kulturális kötelezettségeit. A testület szakosztályai közül a vendéglősök és italmérők csoportjának agilis működését emelte 'ki különösképpen az elnöki beszámoló,- jelezve, hogy az asztalosok, csizmadiák, és cipészek szakosztálya ugyancsak élénk munkát fejt ki s minden remény megvan, hogy ezek a szakosztá­lyok is meg fognák felelni a hozzájuk fűzött vá­rakozásoknak. A hatóságokkal és hivatalokkal való össze­köttetés a múlt évben is normális és korrekt Volt, egyedüli sérelem az, hogy az elszaporodott kontárkodás letörése céljá­ból benyújtott panaszok elintézéséről a járási hivatal büntető osztálya soha nem értesíti az az ipartársulat vezetőségét, márpedig igy le­hetetlenség eredményesen eljárni az iparosság érdekeit veszélyeztető kontárok ellen. Az ipartársulatban tömörült mészárosok és hentesek részére tavaly szaktanfolyamot ren­dezett Haluska Béla szakelőadó a turócszent- mártoni iparfejlesztési intézet képviseletében. E tanfolyamnak igen nagy sikere volt. Az elaggott és munkaképtelen iparosok anyagi támogatása érdekében az ipartársulat elnöksége a múlt év­ben is folytatta az akciót és előterjesztései ré­vén a segélyezésre szorulók közül többen kap­tak támogatást az országos hivataltól. Az egyesületi tevékenységről beszámoló sta­tisztika szerint az év végén 1590 tagja volt az ipartársulatnaik. Az év folyamán 78 iparos szün­tette be működését, viszont 85 uj iparjogosit- ványt adtak ki, segédvizsgát 52 egyén tett, mig a tanononyilvántartásba 162-en lettek felvéve, tanoncfelszabaditás 107 esetben történt. Az ipartársulat titkári irodája 2153 ügyiratot ke­zelt a lepergett év folyamán, az ipartársulati já­rulék főkönyve 1665 s a pénztári napló 545 tételszámot ért el. A választmány hét alkalom­mal ülésezett a folyó ügyek elintézése céljából, közgyűlés pedig egyizben volt tartva, amely al­kalommal impozáns keretek között ünnepelte meg az ipartársulat Valaszkay Rezső elnöki jnüködésének tizedik évfordulóját. BUDAPEST, — Ma, pénteken nyűik meg országra-yilágra szóló, ünnepségek keretében a Budapesti. Nemzetközi Vásár, amely május 9-én estig lesz nyitva. A vásár rengeteg szenzációs látványossága közül egész rendkívüli figyelmet követel a vá­sár keretében rendezett repülőgépkiállitás, amely a repülés egész történetével és a repüléstechnika mai fejlettségével ismerteti meg az érdeklődőt. A franciák itt mutatják be először azt a repülő­gépcsodát, amely bár mindössze 80 lóerős, még­is 320 'kilométert repül óránként, ami a sport- giépépités csucsteljesitménye. A lengyelek egé­szen modern sebesültszállító mentőrepülőgiépet, a németek egy világrekordgépet állítanak ki, amely 1200 lóerős és 689 kilométer sebességgel repül óránként, de kiállítanák egy 1000 lóerős Zeppelin-motort is. Huszonkét vitorlás és moto­ros repülőgép. szerepel a kiállításon, köztük az első magyar konstrukciójú gép, amellyel annak idején Európa-bajnokságot nyerték és a legmo­dernebb, a Tájfun, amely a leggyorsabb röptű gépcsoda. Légiiénykép-kiállitás, a gázvédelem, légvédelem bemutatása és egy állandóan üzem­ben lévő repülőgépépitő műhely egészítik ki még HUSZT. — Jelentettük, hogy dr. Kor- láth Endre nemzetgyűlési képviselőnek si­került kiharcolnia a viski erdőbirtokosság önkormányzatának visszaállítását. .— Az or­szágos hivatal e kedvező döntése után a viski erdőbirtokosság újonnan választott ve­zetősége nyomban hozzálátott a függőben lévő adó- és egyéb tartozásainak rendezé­séhez. Az ehhez szükséges összeget úgy gondolták előteremteni, hogy eladják az egyik 27 holdas erdőterületük fatermését. Az eladáshoz megszerezték az előzetes en­gedélyt is és az ez év februárjában meg­tartott árverésen köbméterenként tövön 64 koronás árban eladták a haszonfát a Mermelstein fakitermelő cégnek, Százhusz- százharmincezer koronát reméltek igy a fa­eladásból elérni s ez éppen elegendő lett volna fölgyülemlett adósságaik teljes ki­egyenlítésére, a repülőgépkiállitást. Ebben a műhelyben a vá­sár 10 napja alatt teljesen felépítenek egy mo­dem vitorlázó gépet. Lenyűgöző látványban részesül a közönség a fényardhitektura pavilonjában. Az elsötétített teremben egymásután gyulladnak majd ki a leg­meglepőbb elgondolásu rejtett fényforrások és ontják gyönyörű színekben játszó sugaraikat a csodálkozó közönségre. A fényeket nem keve­sebb, mint 2000 különböző izzólámpa szolgáltat­ja, amelyeknek fogyasztása naponta több mint 400 ezer wattóra. Érdekes élményhez és felbe­csülhetetlen értékű tanulságokhoz jut a közön­ség a rádióházban is. Egy modern rádiókészü­léket építettek itt fel olyan nagyságban, hogy a csövek és huzalok között kényelmesen sétál­hat az ember, hogy közvetlen tapasztalatokból ismerje meg és értse meg azt a csodát, amit rá­diónak hívunk. Világosan látni majd itt, hogy müyen gyengén érkezik az elektromos hullám az antennához, hogyan erősitik fel a csövek fo­kozatosan, hogyan halad végig a készülők min­den huzalán és csövén és hogyan lesz végül be­lőle a hangszórón keresztül tiszta, torzításmen­tes hang. A fát ugyanaz a fakitermelő cég vette meg, amely pár évvel ezelőtt a kormány- biztosi rezsim alatt oly szerencsés volt, hogy a viski erdőbirtokosság 456 holdas erdejét igen kedvező részletfizetési fölté­telek mellett köbméterenként hatkoronás potom áron szerezte meg. Igaz, hogy a cég akkor versenytárs nélkül állott, de most, hogy az árverés előírás sze­rint volt közhírré téve, — több fakereskedő vett részt az árverésen s fölverték az árakat annyira, hogy Mermelsteinnek köbméteren­ként 5 koronával kellett többet fizetnie, mint előbbi vásárlásánál. Figyelembe véve. hogy a faárak folyton emelkedő tendenciát mu­tatnak s mert az eladott fa najgyon jóminő- ségü, fuvarozásra kedvező helyen fekszik, — az árkülönbözet nem volt magas. Mégis az történt, hogy akció indult meg az árverés megsemmisítésére, Föltü­A viski erdőbirtokosság faárverésének megsemmisítését hatálytalanította az országos hivatal — A vevő köteles a vételárat kifizetni — 9 nő volt, hogy a megsemmisítés iránti eljá­ráshoz az anyagot maga a vevő cég szol­gáltatta. Egy írásbeli elismervény volt ez, amelyet az erdőbirtokosság adott ki Mermelstein kérel­mére az árverés megtörténte után. Tartalma az volt, hogy a vevő csak a haszonfát tarto­zik átvenni. Éppen erre az Írásra volt szük­sége annak az érdekcsoportnak, amely az árverés megsemmisítését akarta keresztül­vinni. És ez sikerült is nekik, mert a huszti járási hivatal azon a címen, hogy az árverés után még külön pótegyesség jött létre, a- árverést megsemmisítette s újabb árverés megtartására utasította az erdőbirtokossá- got. Az árverés megsemmisítése a legsúlyo­sabb helyzetbe hozta a Viski erdőbirtokos- ságot. Adótartozásuk kifizetésére május 2-ig kaptak végleges határidőt. E fizetési határ­időnek elmulasztása azzal a súlyos követ­kezménnyel fenyegetett, hogy az adóhivatal által kért és a huszti járásbíróság által el­rendelt vagyoni zárlatot foganatosítják, ami kiszámíthatatlan anyagi áldozattal, esetleg romlással járt volna. E szorongatott helyzetükben a viskiek küldöttséggel keresték föl Meznik alkor­mányzót, aki előtt őszintén föltárták súlyos esetüket. Az alkormányzó sürgős kihallgatásokat rendelt el az ügyben s azok megtörténte után az országos hivatal úgy döntött, hogy az árverést megsemmisítő végzést hatálytalanítva, az adásvételt helyben­hagyta. Az erdőbirtkosságra nézve ily kedvező I döntés után a Mermelstein cégnek akarva, nem akarva, május 1-ig le kell fizetnie a szerződésben megállapított vételári össze­get, — amellyel most a viski erdőbirtokos­ság rendezheti nyomasztó adótartozását. A központi áüamvasuti tanán ülése A vasutügyi miniszter beszámolója az elmúlt év eredményeiről, PRÁGA. — A központi áüamvasuti tanács szerdán tartotta ülését dr. Kamenicky miniszteri osztályfőnök elnöklete alatt, aki a másoldali sürgős elfoglaltsága Becihyné vasutügyi minisz­ter helyett beterjesztette a miniszter jelentését. A miniszteri beszámoló megállapítja, hogy a gazdasági viszonyok tartós javulása folytán az államvasut üzletmenete is kedvezően fejlődött. Az áruszállítás bevételei az elmúlt éviben 1936- tal szemben 22 százalékkal növekedtek, az áruk súlya még a bevételeknél is jobban emelkedett és azokat 4 százalékkal haladja meg. A személy­szállítás bevételei az elmúlt évben az előző esz­tendőhöz viszonyítva 10.6 százalékkal gyara­podtak. Az államvasut összbevétele 1937-ben 3.624 millió koronára rúgott és ez 577 millió koronával, azaz közel 19 százalékkal több, mint 1936-ban volt. Az 1929. év rekordforgalmával szemben azonban még 21 százalékkal kevesebb. — Az 1938. év első hónapjainak eredményei azt mutatják, hogy az államvasut ez évben is eléri a multesztendei szintet. A kiadások 1936-tal szemben kereken 5 százalékkal növekedtek. A személyzeti állomány azonban még mindig ala­csonyabb, mint a hasonló intenzitású előző években volt. A miniszteri beszámoló ezután a vasút beru­házásairól szól és megemlíti, hogy rövid idő múlva átadják a forgalomnak az aranyosmarót —üzbégi vonalat, de nagy iramban folyik a besztercebánya—divéki szárnyvonal építése is, ahol mindkét alagút építése elkészült már. Még a nyáron megkezdik az ungvár—munkácsi vonal építését is. A miniszter végül leszögezte, hogy a legutób­bi világpolitikai események nem változtatták meg a csehszlovák államvasutak nemzetközi kapcsolatait és változatlanul jó a viszony a né­met birodalmi vasutakhoz, amellyel továbbra is a rendszeres és szoros együttműködés alapján állunk. (—) Az llrban szén r. t. Pozsonyban most tartotta XVIII. rendes közgyűlését, amely jóvá­hagyta az 1937-ik esztendő zárszámadását. A mérleg 119.755 korona tiszta nyereséggel zárul, amely 53.687 korona nyereségáthozatal követ­keztében 173.443 koronára emelkedik. A köz­gyűlés elhatározta, hogy a nyereségből 4J4%-os osztalékot fizet. Az igazgatóság és felügyelő- bizottság kilépő tagjait újból megválasztották. (—) Olcsó villamosáram a Javorinán és Tátrazsdjáron. Lőcsei tudósítónk jelenti: Mint értesülünk, a földművelésügyi minisztérium Ja­vorinán önálló vil'lanytelepet létesít, amely nem­csak Javorinát, de a közeli Tátrazsdjár közsé­get is olcsó vűlamosárammal fogja ellátni. Az áram kilowattonként két korona ötven fillérbe fog kerülni.

Next

/
Thumbnails
Contents