Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-29 / 98. (4541.) szám
6 TJMGAI-MAGÍíAR-mPMP 1938 április 29, péntek* BB májfolt, arctisztátlan ság elcsúfítja a legszebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány legújabb vívmányai szerint készült CORALL-CRÉMET használja. Száraz arcra zsírosat, zsíros arcra száraz krémet. Egy tégely ára 11'— Ki Nagyon szeplős arcra az erősebb Korall créme extrát használja. Ára 12'— Kő. Fekete tégelyben. (Zsíros vagy száraz.) Készíti: VÖRÖSRÁK-patika, Bratislava, Mihály-kapu 24. Illetőségi bizonyítványokat hamisítottak BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti rendőrség nagyarányú okmányhamisitó társaságot leplezett le, amely éveken keresztül működött. Főleg az állampolgársághoz szükséges illetőségi bizonyítványokat és egyéb okmányokat hamisítottak. A rendőrség eddig Felkai László ipartársulati vezetőt és Mike Sándor köz- igazgatási tisztviselőt vette őrizetbe. További letartóztatások is várhatók. — „SZEMBENÉZÉSSEL" GYÓGYÍTOTT. Nyitráród jelentik: Kisselimec községben Barek Gyula kőműves csodaorvosnak csapott fel Elhíresztelte, hogy földöntúli erővel rendelkezik s minden beteget rövidesen meggyógyít. Megindult a hiszékeny falusiak bucsujárása Barek- hez, aiki „szembenézéssel" állapította meg a diagnózist és rendszerint valami értéktelen, hatástalan „gyógyszert" adott be nekik. Többszáz korona bevétel után Barek eltűnt a faluból. Feljelentést tettek ellene és a csendőrség most keresi. — BELEESETT A FORRÓVIZES FAZÉKBA, Rimaszombatból jelentik: Sztikacs Alajos Jcecegei földműves feleségével együtt rokoni látogatásra ment a kokovai tanyákra és két napra az öttagú családot a legidősebb gyermek felügyeletére bizta. Az első nap baj nélkül múlt el, másnap este azonban a két és féléves Juliska nevű leánykájuk egy óvatlan pillanatban a tűzhelyen előkészített forróvizes fazékba zuhant és oly súlyos égési sérülést szenvedett, hogy reggelre meghalt. — CSECSEMŐGYILKOSSÁGÉRT FEGYHÁZ. Besztercebányáról jelentik: A kerületi bíróság tavaszi esküdtszéki ciklusé g Haluk Júlia 32 éves pohorelai földmüvesasszony bünperét tárgyalták dr. Osztrica János bírósági elnök vezetésével. Az államügyész szerint Haluk Júlia múlt év novemberiében a sógorával folytatott szerelmi viszonyból származó újszülött csecsemőjét párnával megfojtotta s a holttestet a padláson a szalma közé rejtette. A vádlott beismerte bűnösségét és azzal védekezett, hogy férje nyolc éve Kanadában volt és ezalatt annak fivérével, aki elváltán él feleségétől, viszonyt folytatott. Titkolta állapotát és meg akart szabadulni a szégyentől Az esküdtek bűnösnek találták az asszonyt szándékos emberölés bűntettében, ezért két évi fegyházzal sújtotta. xx Április 24-én a Cesky Brod-i automobilversenyen Mikula József AERO 50-neJ 104.7 km óránkénti átlagsebességet ért el, Vojtéchovsky szintén AERO 50-nel 102.3 km és Kavalier AERO 50 limousinnal 90.8 km átlagot. Ezek a teljesítmények annál értékesebbek, mert szériás kocsival érték el. — A TALÁLT PONYVÁT EL AKARTA ADNI — ELÍTÉLTÉK, Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Henlein Károly 33 éves pozsonyi munkás ez év január 28-án a Kertész- és Kereszt- ucca kereszteződésénél lévő uj építkezésnél Dan- cig Hermann szerelő kárára ellopott egy 1500 korona értékű forrasztókészüléket, amit aztán el akart adni az ócskásnak, de a detektívek tetten- érték. Lopás vétségéért egyhónapi fogházra Ítélték. — Ugyancsak a Talcsik-tanács tárgyalta Barna Mátyás 54 éves munkás lopási bünperét. A múlt év november 22-én, amikor a Sarrasani- cirkusz Pozsonyban vendégszerepeit, Barna az Esterházy-téren a cirkusz elköltözésekor az ottmaradt szalmát szedegette össze és közben a szalma alatt egy ponyvát talált, amit fölrakott kézikocsijára és a városba hozta, hogy eladja. A ponyva értéke 6000 korona. A detektívek elfogták, még mielőtt értékesíthette volna. Azzal védekezett, hogy a ponyvát a cirkusz otthagyta, mert már nincs rá szüksége, szegény ember, gondolta, hogy pénzzé teszi. A bíróság hathónapi börtönre ítélte, de a büntetést háromévi próbaidőre felfüggesztette. SZEPLŐ Miért nem jutnak munkához a kiváló kassai őslakos-építészek ? Miként vész el a város régi stílusa a nem-kassai építészek megnemértése következtében ■ Középkori zűrzavar a modern városrészekben ■■ Kassai építészek építsék Kassát! ■ KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) A szlovákiai építkezési konjunktúra erősen szünőben van. Kassán mindenesetre az a helyzet, hogy nagyon -kevés építkezés folyik. Eltekintve a kiállítás területén folyó építkezésektől, úgyszólván semmiféle köz- építkezés sincs. Régi sérelme a kassai őslakos építészeknek, hogy az elmúlt építkezési konjunktúrában úgyszólván teljesen mellőzték őket a tervezésben és még a városi építkezésekben is csak akkor juthattak szóhoz, ha az országos viszonylatban kiirt pályázatokon kerültek első helyre. Köztudomású, hogy Prágában, Brünnben és a történelmi országok egyéb nagyobb városaiban a községi építkezéseknél csak a helybeli építészeket hívják fel a tervpályázatban való részvételre, ezzel szemben a kassai városi építkezésekre mindig országos pályázatot Írtak ki. így is több ízben megtörtént, hogy kassai műépítész terve bizonyult a legjobbnak és ebből is kiderül, hogy az itteni szakemberek országos viszonylatban is kitünően megállják helyüket. Hosszú idő után most a város megint nagyobb építkezésbe fog: mint annakidején jelentettük, a városi közmüvek szomszédságában levő szálloda telkét megvásárolták és oda hatalmas adminisztrációs épületet szándékoznak emelni. Az épületben a közmüvek irodáit és egyéb városi hivatalokat fognak elhelyezni. Mondani sem kell, hogy erre a? épületre is országos tervpályázatot írtak ki és igy a pályázaton résztvevő kassai építészek joggal tartanak attól, hogy — mint a múltban legtöbbször — ezúttal is el fognak esni a megbízatástól és idegen építész terveit fogadja el a város. Mellőzés az egész vonalon Tudni -kell, hogy az elmúlt években épített nagy állami épületek tervezésénél sohasem vették igénybe kassai őslakos építész munkáját. A hatalmas postaépület terveit prágai építész, a rendőrigazgatóság terveit brünni épitész, a jubileumi iskola terveit prágai, a hatalmas méretű tanonciskola terveit brünni, a déli és északi elemi iskola, továbbá a szociális ház, a szövetkezeti házak terveit más országrészekből ideköltözött épitész, a városi ravatalozó terveit pil- zeni épitész készítette. Hasonlóképpen elestek a tervezéstől a kassai őslakos építészek a pénzügyigazgatóság építésénél s a vasutigazgatóság két uj szárnyának felépítésénél is. Pedig semmi szakszerű ok nincs a kassai műépítészek mellőzésére. A fiatal őslakos építészek között egészen kiváló tehetségek vannak, akik országos viszonylatban is nagy sikereket értek el. Van köztük olyan, aki legelső prágai építkezési vállalatnál játszott évekig vezető szerepet, van olyan, aki helyi közületi épületek tervezésében aratott országos elismerést, mégis az a helyzet, hogy az építkezési konjunktúra megszűntével a legsiralmasabb jövő vár ezekre a fiatal tehetségekre. A középitkezéseknél való mellőzés megteremtette a maga divatját a magánépit- kezések terén is. Ma Kassán mindössze két nagyobb magánépitkezés folyik, az egyik pozsonyi, a másik pedig mahrisch- ostraui épitész tervei alapján. A város jól felfogott érdeke azt diktálná, hogy architektonikus, szépészeti és gyakorlati szempontokból is minél inkább helybeli építészek jussanak szerephez, úgy a köz-, mint a magánépitkezésben. Ennek az elvnek az elhanyagolása szomorú eredményeket okozott a múltban, tehát legalább a jövőben kellene arra törekedni, hogy Kassa város fejlesztésében olyan emberek jussanak szerephez, akik legjobban ismerik a helyi adottságokat, minden idegszálukkal idenőttek ehhez a városhoz és igaz szívügyük a régi város stílusos továbbfejlesztése. Építészeti szörnyűségek Elég, ha rámutatunk a közelmúltban elkövetett súlyos hibára, amely egy kisebb építkezésnél történt. A régi jogakadémia épületére húztak egy emeletet, hogy itt helyezzék el az uj műegyetem néhány intézményét. Ez az építkezés is a kassai tervezők mellőzésével történt és iskolapéldája annak, hogy miként lehet tönkretenni egy stílusos régi épületet megnemértés és felületesen bürokratikus kezelése által. Nem beszélünk arról, hogy miként ütik agyon a régi főucca egységes stílusát az', újonnan emelt modern épülettömbök, dél eleg megnézni az uj városrészeket, 1 ahol semmi sem gátolhatja a modern épl-i tési elvek érvényesülését. Nos, a legszörnyübb látvány fogadja az idegent, aki elvetődik ezekbe az uj városrészekbe, akár a Kálvária melletti, akár a gyakorlótér szomszédságában levő, akár az Akasztóhegy aljában elterülő épületcsoportokat szemléli. Mintha középkori falu össze-visz- szasága elevenednék meg: a legvegyesebb és leglehetetlenebb stílusok váltakoznak itt, mintha minden építtető versenyre kelt volna, hogy a maga egyéni és sem praktikus, sem építészeti szempontból meg nem álló fantáziáit érvényesítse. És mindezt a mai „tárgyilagos" épitőstilus korában! Úgy a magánosok, mint a városközösség szempontjából fontos lett volna, hogy az eddigi építkezéseket kassai őslakos építészek tervei szerint végezték volna. Minden városnak megvannak a maga különleges helyi adottságai, amikhez alkalmazkodni kell, nemcsak stílus, hanem praktikusság tekintetében is. A régi Kassa építkezési módja különösen amellett szól, hogy itt például nagy szere-; pet játszottak a város fejlődésében az éghajlati viszonyok. Bizonyos, hogy a modern építészet másképpen számol e helyi adottságokkal, de számolnia kell vele és ezért van szükség az általános szakértelmen kívül a helyi viszonyok alapos ismeretére és arra, hogy a régi város szeretete legyen meg azokban, akik a város tervszerű fejlesztésében közreműködnek. Nemcsak az őslakos szakemberek, de a városközösség legelemibb érdekeit is óvni véljük, amikor ezt a helyzetet feltárjuk, rámutatunk a múltban elkövetett hibákra és követeljük a legmegfelelőbb erők alkalmazását a legmegfelelőbb helyen. Elsősorban a város vezetőségének kell ügyelnie eme elsőrendű érdek védelmére. A jó példa itt van: a kiállítási épületek tervezését kassai építészek között osztották meg és ime, a legszebb megoldásokkal, amerikai tempóban folyik a monumentális építkezés. Tehát csak a jól bevált elvet kell érvényesíteni az egész vonalon. Megégette megfojtott csecsemője holttestét s a megszenesedett csontokat elásta Egy kárpátaljai leányasszony rémtette BEREGSZÁSZ. — Megdöbbentő kegyetlenséggel végrehajtott gyermekgyilkosságot derített fel a feketeardói csendőrség a román határ mentén fekvő Csepe községben. A csendőrség figyelmét a szörnyű bűntényre a falubeli mende-monda hívta fel. Csepén ugyanis arról beszéltek, hogy Nagy Júlia, a húszéves csepei leány, minden bizonnyal megölte újszülött gyermekét. A falubeli szóbeszédre az adott okot, hogy Nagy Júlia, akin pedig az áldott állapot jelei már nagyon is mutatkoztak, sem élve, sem halva született gyermeket nem jelentett be, jóllehet a terhessége megszűnt. A leányasszonyt a csendőrök vallatóra fogták, aki kihallgatása alkalmával azt állította, hogy gyermekét romániai rokonainál tett látogatása alkalmával hozta a világra és azok gondozására bizta csecsemőjét. A csendőrség nem hitt a nő elbeszélésének és hamarosan ki is derült Nagy Júlia vallomásának valótlansága. A leányasszony erre megtörtén beismerte bűnét és elmondta, hogy a gyermeket falujában, Csepén szülte meg és nyomban a szülés után megfojtotta magzatját. A gyilkosság után a gyermeket petróleumba és benzinbe áztatott rongyokba csavarta és meggyuj- totta. A lángok nem égették el a gyermek holttestét és azért ezt a műveletet többször megismételte, amig csak a megszenesedett csontok maradtak meg. A megfeketedett csontokat azután összetörte, majd rongyba kötötte és az udvarukon levő trágyagödörbe ásta el. A csendőrök felkutatták a jelzett trágya- gödröt és valóban rátaláltak az égett csontokra. A teljes beismerésben levő leányasszony azt is bevallotta, hogy a gyermek elhamvasztásában anyja is segítségére volt ési ezért a csendőrök az öregasszonyt is letar-l tóztatták. A két nőt bekísérték a bereg-l szászi ügyészség fogházába. I Felhívás a magyar moiorjármiítaíajdono- sokhoz és gépkocsivezetőkhöz A csehszlovák kormány lapjelentések szerint felszólította a motorjármütulajdonosckat, hogy szervezetekbe tömörüljenek és a felhivás folytán különböző csehszlovák szervezetek ki is mondották a tömörülést. Minthogy a magyarságnak ilyen szervezete ezi szerint nincs, sürgős volna, hogy a magyarok szi egy egységes szervezetbe tömörüljenek. ^ Felkérjük tehát mindazokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, akik bármilyen géperejű jármű tulajdonosai, hogy levelezőlapon legkésőbb 193S május 15-ig közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Köztársaság-tér 12.) — amely irodát a szervezők erre felkérték — hajlandók-e ilyen szervezet megalakításában résztvenni, milyen géperejű jármű tulajdonosai és mi a pontos címük. Minthogy a magyar gépkocsivezetők nagyszámuk dacára eddig önálló egyesületben nem szervezkedtek, felkérjük a vizsgázott gépkocsivezetőket is, hogy szintén 1938 május 15-ig tudassák a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával hajlandók volnának-e önálló egyesület megalakításában résztvenni, van-e saját géperejű kocsijuk és mi a pontos címük. A szervezet megalakulásáról a törvényes előfeltételek biztosítása után a szervezők az érdeklődőket a magyar sajtó utján fogják tájékoztatni, Pozsony, 1938 április 14. A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG. I/ Járjatok a magyar szinház előadásaira!
