Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-29 / 98. (4541.) szám

6 TJMGAI-MAGÍíAR-mPMP 1938 április 29, péntek* BB májfolt, arctisztátlan ság elcsúfítja a leg­szebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány leg­újabb vívmányai sze­rint készült CORALL-CRÉMET használja. Száraz arc­ra zsírosat, zsíros arcra száraz kré­met. Egy tégely ára 11'— Ki Nagyon szeplős arcra az erősebb Korall créme extrát használja. Ára 12'— Kő. Fekete tégelyben. (Zsíros vagy száraz.) Készíti: VÖRÖSRÁK-patika, Bratislava, Mihály-kapu 24. Illetőségi bizonyítványokat hamisítottak BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A budapesti rendőrség nagy­arányú okmányhamisitó társaságot leplezett le, amely éveken keresztül működött. Főleg az állampolgársághoz szükséges illetőségi bizonyítványokat és egyéb okmányokat ha­misítottak. A rendőrség eddig Felkai László ipartársulati vezetőt és Mike Sándor köz- igazgatási tisztviselőt vette őrizetbe. Továb­bi letartóztatások is várhatók. — „SZEMBENÉZÉSSEL" GYÓGYÍTOTT. Nyitráród jelentik: Kisselimec községben Barek Gyula kőműves csodaorvosnak csapott fel El­híresztelte, hogy földöntúli erővel rendelkezik s minden beteget rövidesen meggyógyít. Meg­indult a hiszékeny falusiak bucsujárása Barek- hez, aiki „szembenézéssel" állapította meg a diagnózist és rendszerint valami értéktelen, ha­tástalan „gyógyszert" adott be nekik. Többszáz korona bevétel után Barek eltűnt a faluból. Fel­jelentést tettek ellene és a csendőrség most ke­resi. — BELEESETT A FORRÓVIZES FAZÉK­BA, Rimaszombatból jelentik: Sztikacs Alajos Jcecegei földműves feleségével együtt rokoni látogatásra ment a kokovai tanyákra és két napra az öttagú családot a legidősebb gyermek felügyeletére bizta. Az első nap baj nélkül múlt el, másnap este azonban a két és féléves Juliska nevű leánykájuk egy óvatlan pillanatban a tűz­helyen előkészített forróvizes fazékba zuhant és oly súlyos égési sérülést szenvedett, hogy reg­gelre meghalt. — CSECSEMŐGYILKOSSÁGÉRT FEGY­HÁZ. Besztercebányáról jelentik: A kerületi bíróság tavaszi esküdtszéki ciklusé g Haluk Júlia 32 éves pohorelai földmüvesasszony bünperét tárgyalták dr. Osztrica János bírósági elnök ve­zetésével. Az államügyész szerint Haluk Júlia múlt év novemberiében a sógorával folytatott szerelmi viszonyból származó újszülött csecsemő­jét párnával megfojtotta s a holttestet a padlá­son a szalma közé rejtette. A vádlott beismerte bűnösségét és azzal védekezett, hogy férje nyolc éve Kanadában volt és ezalatt annak fivérével, aki elváltán él feleségétől, viszonyt folytatott. Titkolta állapotát és meg akart szabadulni a szégyentől Az esküdtek bűnösnek találták az asszonyt szándékos emberölés bűntettében, ez­ért két évi fegyházzal sújtotta. xx Április 24-én a Cesky Brod-i automo­bilversenyen Mikula József AERO 50-neJ 104.7 km óránkénti átlagsebességet ért el, Vojtéchovsky szintén AERO 50-nel 102.3 km és Kavalier AERO 50 limousinnal 90.8 km átlagot. Ezek a teljesítmények annál ér­tékesebbek, mert szériás kocsival érték el. — A TALÁLT PONYVÁT EL AKARTA ADNI — ELÍTÉLTÉK, Pozsonyi szerkesztő­ségünk jelenti: Henlein Károly 33 éves pozsonyi munkás ez év január 28-án a Kertész- és Kereszt- ucca kereszteződésénél lévő uj építkezésnél Dan- cig Hermann szerelő kárára ellopott egy 1500 korona értékű forrasztókészüléket, amit aztán el akart adni az ócskásnak, de a detektívek tetten- érték. Lopás vétségéért egyhónapi fogházra Ítél­ték. — Ugyancsak a Talcsik-tanács tárgyalta Barna Mátyás 54 éves munkás lopási bünperét. A múlt év november 22-én, amikor a Sarrasani- cirkusz Pozsonyban vendégszerepeit, Barna az Esterházy-téren a cirkusz elköltözésekor az ott­maradt szalmát szedegette össze és közben a szalma alatt egy ponyvát talált, amit fölrakott kézikocsijára és a városba hozta, hogy eladja. A ponyva értéke 6000 korona. A detektívek elfog­ták, még mielőtt értékesíthette volna. Azzal vé­dekezett, hogy a ponyvát a cirkusz otthagyta, mert már nincs rá szüksége, szegény ember, gon­dolta, hogy pénzzé teszi. A bíróság hathónapi börtönre ítélte, de a büntetést háromévi próba­időre felfüggesztette. SZEPLŐ Miért nem jutnak munkához a kiváló kassai őslakos-építészek ? Miként vész el a város régi stílusa a nem-kassai építészek megnemértése következtében ■ Középkori zűrzavar a modern városrészekben ■■ Kassai építészek építsék Kassát! ■ KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) A szlovákiai építkezési konjunktúra erősen szünőben van. Kassán mindenesetre az a helyzet, hogy nagyon -kevés építkezés fo­lyik. Eltekintve a kiállítás területén folyó építkezésektől, úgyszólván semmiféle köz- építkezés sincs. Régi sérelme a kassai őslakos építészek­nek, hogy az elmúlt építkezési konjunk­túrában úgyszólván teljesen mellőzték őket a tervezésben és még a városi épít­kezésekben is csak akkor juthattak szó­hoz, ha az országos viszonylatban kiirt pályázatokon kerültek első helyre. Köztudomású, hogy Prágában, Brünnben és a történelmi országok egyéb nagyobb vá­rosaiban a községi építkezéseknél csak a helybeli építészeket hívják fel a tervpályá­zatban való részvételre, ezzel szemben a kassai városi építkezésekre mindig orszá­gos pályázatot Írtak ki. így is több ízben megtörtént, hogy kassai műépítész terve bizonyult a legjobbnak és ebből is kiderül, hogy az itteni szakemberek országos vi­szonylatban is kitünően megállják helyüket. Hosszú idő után most a város megint na­gyobb építkezésbe fog: mint annakidején jelentettük, a városi közmüvek szomszéd­ságában levő szálloda telkét megvásárol­ták és oda hatalmas adminisztrációs épü­letet szándékoznak emelni. Az épületben a közmüvek irodáit és egyéb városi hivatalo­kat fognak elhelyezni. Mondani sem kell, hogy erre a? épületre is országos tervpályáza­tot írtak ki és igy a pályázaton résztve­vő kassai építészek joggal tartanak attól, hogy — mint a múltban legtöbbször — ezúttal is el fognak esni a megbízatástól és idegen építész terveit fogadja el a vá­ros. Mellőzés az egész vonalon Tudni -kell, hogy az elmúlt években épí­tett nagy állami épületek tervezésénél soha­sem vették igénybe kassai őslakos építész munkáját. A hatalmas postaépület terveit prágai építész, a rendőrigazgatóság terveit brünni épitész, a jubileumi iskola terveit prágai, a hatalmas méretű tanonciskola ter­veit brünni, a déli és északi elemi iskola, továbbá a szociális ház, a szövetkezeti há­zak terveit más országrészekből ideköltö­zött épitész, a városi ravatalozó terveit pil- zeni épitész készítette. Hasonlóképpen el­estek a tervezéstől a kassai őslakos építé­szek a pénzügyigazgatóság építésénél s a vasutigazgatóság két uj szárnyának fel­építésénél is. Pedig semmi szakszerű ok nincs a kas­sai műépítészek mellőzésére. A fiatal ős­lakos építészek között egészen kiváló te­hetségek vannak, akik országos viszony­latban is nagy sikereket értek el. Van köz­tük olyan, aki legelső prágai építkezési vál­lalatnál játszott évekig vezető szerepet, van olyan, aki helyi közületi épületek tervezé­sében aratott országos elismerést, mégis az a helyzet, hogy az építkezési konjunktúra megszűntével a legsiralmasabb jövő vár ezekre a fiatal tehetségekre. A középitkezéseknél való mellőzés meg­teremtette a maga divatját a magánépit- kezések terén is. Ma Kassán mindössze két nagyobb magánépitkezés folyik, az egyik pozsonyi, a másik pedig mahrisch- ostraui épitész tervei alapján. A város jól felfogott érdeke azt diktálná, hogy architektonikus, szépészeti és gya­korlati szempontokból is minél inkább hely­beli építészek jussanak szerephez, úgy a köz-, mint a magánépitkezésben. Ennek az elvnek az elhanyagolása szomorú eredmé­nyeket okozott a múltban, tehát legalább a jövőben kellene arra törekedni, hogy Kassa város fejlesztésében olyan embe­rek jussanak szerephez, akik legjobban ismerik a helyi adottságokat, minden idegszálukkal idenőttek ehhez a város­hoz és igaz szívügyük a régi város stílu­sos továbbfejlesztése. Építészeti szörnyűségek Elég, ha rámutatunk a közelmúltban el­követett súlyos hibára, amely egy kisebb építkezésnél történt. A régi jogakadémia épületére húztak egy emeletet, hogy itt he­lyezzék el az uj műegyetem néhány intéz­ményét. Ez az építkezés is a kassai terve­zők mellőzésével történt és iskolapéldája annak, hogy miként lehet tönkretenni egy stílusos régi épületet megnemértés és felületesen bü­rokratikus kezelése által. Nem beszélünk arról, hogy miként ütik agyon a régi főucca egységes stílusát az', újonnan emelt modern épülettömbök, dél eleg megnézni az uj városrészeket, 1 ahol semmi sem gátolhatja a modern épl-i tési elvek érvényesülését. Nos, a legszörnyübb látvány fogadja az ide­gent, aki elvetődik ezekbe az uj város­részekbe, akár a Kálvária melletti, akár a gyakorló­tér szomszédságában levő, akár az Akasz­tóhegy aljában elterülő épületcsoportokat szemléli. Mintha középkori falu össze-visz- szasága elevenednék meg: a legvegyesebb és leglehetetlenebb stílusok váltakoznak itt, mintha minden építtető versenyre kelt vol­na, hogy a maga egyéni és sem praktikus, sem építészeti szempontból meg nem álló fantáziáit érvényesítse. És mindezt a mai „tárgyilagos" épitőstilus korában! Úgy a magánosok, mint a városközös­ség szempontjából fontos lett volna, hogy az eddigi építkezéseket kassai őslakos épí­tészek tervei szerint végezték volna. Minden városnak megvannak a maga különleges helyi adottságai, amikhez al­kalmazkodni kell, nemcsak stílus, hanem praktikusság tekintetében is. A régi Kassa építkezési módja különösen amellett szól, hogy itt például nagy szere-; pet játszottak a város fejlődésében az éghajlati viszonyok. Bizonyos, hogy a modern építészet más­képpen számol e helyi adottságokkal, de számolnia kell vele és ezért van szükség az általános szakértelmen kívül a helyi vi­szonyok alapos ismeretére és arra, hogy a régi város szeretete legyen meg azokban, akik a város tervszerű fejlesztésében közre­működnek. Nemcsak az őslakos szakembe­rek, de a városközösség legelemibb érde­keit is óvni véljük, amikor ezt a helyzetet feltárjuk, rámutatunk a múltban elkövetett hibákra és követeljük a legmegfelelőbb erők alkalmazását a legmegfelelőbb helyen. Elsősorban a város vezetőségének kell ügyelnie eme elsőrendű érdek védelmére. A jó példa itt van: a kiállítási épületek tervezését kassai építészek között osztot­ták meg és ime, a legszebb megoldásokkal, amerikai tempóban folyik a monumentális építkezés. Tehát csak a jól bevált elvet kell érvényesíteni az egész vonalon. Megégette megfojtott csecsemője holttestét s a megszenesedett csontokat elásta Egy kárpátaljai leányasszony rémtette BEREGSZÁSZ. — Megdöbbentő ke­gyetlenséggel végrehajtott gyermekgyilkos­ságot derített fel a feketeardói csendőrség a román határ mentén fekvő Csepe község­ben. A csendőrség figyelmét a szörnyű bűn­tényre a falubeli mende-monda hívta fel. Csepén ugyanis arról beszéltek, hogy Nagy Júlia, a húszéves csepei leány, minden bi­zonnyal megölte újszülött gyermekét. A falubeli szóbeszédre az adott okot, hogy Nagy Júlia, akin pedig az áldott állapot je­lei már nagyon is mutatkoztak, sem élve, sem halva született gyermeket nem jelen­tett be, jóllehet a terhessége megszűnt. A leányasszonyt a csendőrök vallatóra fog­ták, aki kihallgatása alkalmával azt állí­totta, hogy gyermekét romániai rokonainál tett látogatása alkalmával hozta a világra és azok gondozására bizta csecsemőjét. A csendőrség nem hitt a nő elbeszélésének és hamarosan ki is derült Nagy Júlia vallomá­sának valótlansága. A leányasszony erre megtörtén beismer­te bűnét és elmondta, hogy a gyermeket falujában, Csepén szülte meg és nyomban a szülés után megfoj­totta magzatját. A gyilkosság után a gyermeket petróleumba és benzinbe áz­tatott rongyokba csavarta és meggyuj- totta. A lángok nem égették el a gyermek holt­testét és azért ezt a műveletet többször megismételte, amig csak a megszenesedett csontok maradtak meg. A megfeketedett csontokat azután össze­törte, majd rongyba kötötte és az udva­rukon levő trágyagödörbe ásta el. A csendőrök felkutatták a jelzett trágya- gödröt és valóban rátaláltak az égett cson­tokra. A teljes beismerésben levő leányasszony azt is bevallotta, hogy a gyermek elham­vasztásában anyja is segítségére volt ési ezért a csendőrök az öregasszonyt is letar-l tóztatták. A két nőt bekísérték a bereg-l szászi ügyészség fogházába. I Felhívás a magyar moiorjármiítaíajdono- sokhoz és gépkocsivezetőkhöz A csehszlovák kormány lapjelentések szerint felszó­lította a motorjármütulajdonosckat, hogy szervezetek­be tömörüljenek és a felhivás folytán különböző cseh­szlovák szervezetek ki is mondották a tömörülést. Minthogy a magyarságnak ilyen szervezete ezi szerint nincs, sürgős volna, hogy a magyarok szi egy egységes szervezetbe tömörüljenek. ^ ­Felkérjük tehát mindazokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, akik bármilyen géperejű jármű tulajdonosai, hogy levelezőlapon legkésőbb 193S május 15-ig közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Iro­dával (Köztársaság-tér 12.) — amely irodát a szer­vezők erre felkérték — hajlandók-e ilyen szervezet megalakításában résztvenni, milyen géperejű jármű tulajdonosai és mi a pontos címük. Minthogy a magyar gépkocsivezetők nagyszámuk dacára eddig önálló egyesületben nem szervezkedtek, felkérjük a vizsgázott gépkocsivezetőket is, hogy szin­tén 1938 május 15-ig tudassák a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával hajlandók volnának-e önálló egye­sület megalakításában résztvenni, van-e saját géperejű kocsijuk és mi a pontos címük. A szervezet megalakulásáról a törvényes előfeltéte­lek biztosítása után a szervezők az érdeklődőket a magyar sajtó utján fogják tájékoztatni, Pozsony, 1938 április 14. A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG. I/ Járjatok a magyar szinház előadásaira!

Next

/
Thumbnails
Contents