Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-28 / 97. (4540.) szám
1938 április 28, csütörtök. 7 L©* or« *;c-'Ötévi iegyházra Ítélték a pozsonyi L embercsempész banda vezérét ijsi fi* Az alvezér háromévi legyházat kapott ■ ■ Társaik egy évnél kisebb büntetést kaptak OZSONY. —4. (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) tárgyalásra ma reggel 9 órakor került sor. Rubtnstein ' POZSONY. (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) S. pozsonyi kerületi bíróság Knotek-tanácsa ma dél- t en hirdetett Ítéletet az Ismeretes embercsempészési úinpörben, Mint emlékezetes, 1937 októberében letartóztattak több lengyel állampolgárt és néhány pozso- yi zsldőuccai lakost, mert Lengyelországból Cseh- dováklán keresztül hamis útlevéllel csempésztek andaországba olyan lengyel állampolgárokat, akik- : a lengyel hatóságok nem adtak útlevelet Az em- csempészés úgy derült ki, hogy éhány szegény lengyel állampolgárt, miután kis agyonkájukból kiforgatták őket, csehszlovák terű- isten cserbenhagytak a csempészek, jket akik az embercsempészek áldozatai voltak, leintette a pozsonyi kerületi bíróság és toloncuton EBagyelországba szállították őket A csempészbanda .■zére, Rublnsteln Juda 30 éves, lengyelországi szár- azásu fogtechnikus és hét társa bünpőrének tárgyasát a bíróság különválasztotta és elhalasztotta. A Juda és Plckel Sámuel técsői illetőségű pincér vizsgálati fogságban ült, a többi hat vádlott szabadlábon maradt Frommer Béla 29 éves pozsonyi mészárossegéd, az egyik főkolompos kaució ellenében maradt szabadlábon. Kotynek államügyész vádbeszéde és dr. Stein Sándor, dr. Bohr, dr. Milchspeiser. dr. Watzke és dr. László védőügyvédek védőbeszédei után déli 1 órakor hirdetett Ítéletet a kerületi bíróság. Az Ítélet szerint Rubinstein Judát okirathamisitásért és csalás bűntettéért, mint bűnhalmazatért ötévi {egyházra és $00 korona pénzbüntetésre, Piekel Sámuelt ugyanezért háromévi fegyházbüntetésre és 800 korona pénzbüntetésre Ítélték. Frommer Bélát kétévi fogházbüntetésre, Meslovice Mos- kó 38 éves buszti kárpitost, aki már ötször volt büntetve, nyolchavi 'börtönre ítélték. Sdhimerling Lajos 26 évee kánpitossegédet feltételesen IhsFhavi börtönre, Hoc.h Márton 26 éves pozsonyi zsidéuccai lakost feltételesen nyokfhavi börtönre és Steiner Ernő 38 éves pozsonyi kárpitost feltételesen négyhavi fogházra Ítélték. Taussig Ignáo 30 éve* kereskedelmi utazó négyhavi fogházat kapott Ai elítéltek közül Rubinstein, Plckel, Frommer és Steiner fellebbezett, a többiek megnyugodtak az Ítéletben. Az állam ügyész háromnapi gondolkozás! időt kért A bíróság a bűnjelként lefoglalt útleveleket és a hamisításhoz szükséges vegyiszereket elkobozta. Az államügyész indítványozta Frommer Béla letartóztatását, de a bíróság rövid tanácskozás után elutasította sa indítványt azzal az indokolással, hogy Frommer kauciót tett le. Az Ítélethirdetéskor igen nagy érdeklődő közönség volt jelein a kerületi bíróságon. Egy hét alatt két földrengés Ragnzában RAGUZA, — Az elmúlt éjszaka három óra tájban Raguzában erős földlökéseket éreztek. Egy hét alatt ez már a második földrengés volt Raguzában és környékén. Az elsőt pénteken érezték. A földrengés meglehetősen súlyos károkat okozott Számos ház megrongálódott több helyütt a falak megrepedeztek, a képek leestek a a bútorok elmozdultak helyükről. Két kisebb ház is Összedőlt A földrengés Raguza környékén is súlyos károkat okozott, de arról, hogy emberéletben is kár esett volna, nem érkezett Jelentés. E9 SZIDHÁZ-KönVy-KabTLIRA.. A 5je, a a és k ét í u k A Bt Vt tán Jár tét ec és 1' I* Még egyszer: Egy könyv, amely minden csehszlovákiai magyar embert érint Húsvéti számunkban Darvas János tollából cikket közöltünk a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság nyelvtudományi bizottságának szerkesztésében megjelent helyesírási szabálykönyvről A bíráló cikkre válaszképpen a bizottság előadója, dr. Orbán Gábor az alábbi fejtegetést küldte lapunkhoz. Orbán tanár sorainak, amelyek érdekes megvilágításban mutatják be a könyv keletkezésének titkait, készséggel adunk helyet. n Magunk sem vesszük észre, hogyan rohannak el ^tőlünk a szürke hétköznapok a történeti idők távlatába, ahol az idők krónikása feljegyzi és történelemmé alakítja őket. Nem minden maradandó J>ezekből a hétköznapokból, ami azonban fontos és közérdekű bennük, azt ihiven, tárgyilagosan keil átszármaztatnunk az utódokra, hogy eljárásunkkal meg ne hamisítsuk a történelmet. Aki tehát ilyen íródeákságra szánja magát, annak tudnia kell az eseményeket, ismernie kell az események indító okait és tollát sem szabad elfogultságnak { vezetnie. Kisebbségi magyarságunk életében kétségkívül fontos esemény volt annak a helyesírási szabály- könyvnek és szótárnak a megjelenése, melyet a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság nyelvtudományi bizottsága szerkesztett és az Állami Könyvkiadó adott ki. • T'Ogy a könyv megjelenését közérdekű, fontos ese- tóriénynek tekintette Darvas János is, kitűnik abból faV hogy annak a cikkének, melyben a PMH olvasójuk :öns égének a szabálykönyv megjelenéséről be mól. ezt a cimet adta: „Egy könyv, amely minin csehszlovákiai magyar embert érint," • Darvas János a magyar újságírásnak egyik nagy elé aki költői alkotásaival, különösen pedig hírnek műfordításaival maradandó kincset biztó srtott nemzetünknek- Tanárember is, tehát havatoknak látszik arra, hogy a cikkében foglalt kérdés \anyagához hozzászólhasson. Darvas egyébként tagja annak a Társaságnak, amelynek nyelv- , tudományi bizottsága az említett szabálykönyvet kidolgozta. Ez a bizottság a Társaság mindeu tagjának lehetővé tette, hogy szabálykönyvünkkel már akkor, amikor még csak javaslat formájában ' volt, behatóan foglalkozhassak, sőt felelősségének tudatában tárgyalásaira olyan szakembereket is meghi- ’ vett, akik nem tagjai a Társaságnak. Darvas Jánost )' hivatásának gyakorlása meggátolta abban, hogy az emitett tanácskozásokon résztvehessen, ezért nem is- merheti a kérdés történetét úgy, amint kívánatos volna s ezért vannak cikkében egyes hiányok és tévedések, amelyeket ezekben a sorokban szeretnénk ki- 1 egészíteni és' helyreigazítani. Elismerjük Darvas Jánosnak azt az állítását, hogy „bizarr ötlet külön helyesírás a csehszlovákiai magyar- ! Ságnak", elfogadjuk azt a megállapítását is, hogy en- ... írek eilenére az említett szabálykönyvnek a megjelenése „nyelvészeti szükségszerűség volt Csak a meg- okolásban térünk el tőle. Nem azért tartottuk szükségesnek, hegy nekünk is jóváhagyott helyesírásunk • legyen, mert „az érvényben levő magyar akadémiai *■' és iskolai helyesírás szabályzata... nem terjeszkedik é ki a cseh és szlovák nyelvű személynevek és földrajzi revek magyar -átírásának szabályaira , mert hiszen V ma nincs is külön akadémiai és iskolai helyesírás; ma !; egységes a magyar helyesírás s ettől mi egy hajszálnyira sem akartunk eltérni. Azt vallottak, hogy amikor a magyar ábécének megvannak a maga elfogadott hangjelei, szükségtelen a hangjelölés módját egy idegen ábécéből átvenni, még ha személynevek Írásáról is van szó. A mi javaslatunkban tehát nem az volt, hogy pl. nem BeneS, hanem Benes. Ezt az elvet vallja nyelvtudományi bizottságunk minden tagja ma is. Könyvünk előszavában megmagyaráztuk, miért vol jtunk azon, hogy jóváhagyott, kötelező helyesírásunk legyen. Amit ott az előszóban mondunk, megtoldjuk néhány példával: egyik tankönyem bírálója egyebek közt pl. azt kivánta tőlem, hogy az é j t s z a k a szót „éccaka" alakban Írjam. Csak hónapokig tartó huzavona után maradhatott meg a könyvben a helyes alak. Egy másik könyvbe a bírálók ilyen mondatot erőszakoltak bele: „A Maié Karpaty a Bratislava melletti Devini-kuppal kezdődnek." Volt olyan ember is, aki csak „Dunaj" alakot volt hajlandó megtűrni a szabályos és jó Duna szóalak helyett Voltak viszont olyan tankönyvi rók, akiknek hiába hivatkoztak az Akadémia tekintélyére; ezt semmibe sem vették. Oly sok zavarnak, bajnak volt az oka, hogy nem volt szabálykönyvünk, amelyet az itteni hatóságok is jóvá hagytak, hogy maguk az iskolai, hatósági személyek szólítottak fel bennünket arra, vessünk véget ennek az áldatlan állapotnak és készítsük el az emlitett szabály- könyvet Társaságunk nyelvtudományi bizottsága átlátta a helyzet tarthatatlanságát; tudtuk azt is, hogy csak akkor segíthetünk a bajon, ha az iskolaügyi minisztérium is jóváhagyja tervezetünket, mert annak, amit a Társaság szabályokba foglal, nincs kötelező ereje sem az iskolákra, sem a nagy közönségre. Min den a régiben maradt volna. Ezért kellett jóváhagyott helyesírásról gondoskodnunk. Természetesnek találtuk, hogy az Iskolai hatóságok a saját szakembereikkel felülbiráltatják tervezetünket E bírálatok egyöntetű kívánságának tettünk eleget azzal, hogy elfogadtuk a cseh és szlovák családnevekben az eredeti írásmódot (tehát: BeneS, Hodüa), viszont azt kívántuk, hogy a magyar Szabó se legyen Sabo és a Csóka is maradjon meg Csókának. Ezt az írásmódot akkoriban már napilapjaink is régen elfogadták, elfogadhattuk mi is. Ekkor még csak a családnevekről volt szó, a helynevek írásában teljesen a magyar elnevezést használtuk, mert ezek ellen a bírálóknak sem volt kifogásuk. Könyvünk előszavának a PMH-ra való hivatkozása tehát csak a családnevekre vonatkozik, amit itt is készséggel elismerünk. Mive! a három hivatalos bírálónak lényeges ellenvetése nem volt, sőt elfogadták azt az álláspontunkat is, hogy „a magyar helyesírás az egyetemes magyarság kultúrájának alappillére, változtatni rajta csak az egyetemes magyarság illetékes fórumainak hozzájárulásával, sőt nyíltan kimondjuk: kezdeményezésére volna lehetséges", úgy látszott, hogy az egységes magyar helyesírásnak érvényt tudtunk szerezni Csehszlovákiában is. Az Állami Könyvkiadó kiszedette a kéziratot, megtörtént a hasábok tördelése is, de mikor a nyomást meg akarták kezdeni, akkor vették észre, hogy a munka még nem kapott jóváhagyó záradékot. Ezért a már könyvalakba fűzött példányokat a kiadó ismét felküldte és kérte a jóváhagyó Záradék megadását Ekkor újabb felülvizsgálatnak vetették alá könyvünket s mivel úgy találták, hogy a helynevek, földrajzi fogalmak Írásában eltérünk a törvényes rendelkezésektől, a jóváhagyást nem kaptuk meg. Körülbelül három évig tartott köztünk a vita. Igazoltuk, hogy pl. amiként a szláv ma- li-na, pa-H-ca szóalakokból a második, nyílt magánhangzó kiesésével lett a magyar málna, pálca, épugy lett a szláv 2i-li-na szóalakból (egyben a magyar hangzóilleszkedés törvényének regresszív asszimilációs hatására, tehát egészen szabályos hangfejlődés eredménykép) a magyar „Zsolna". Ezek tehát azonos E héten nyílik meg a BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR mely április 29-iöl május 9-ig f a r 1. Nagyarányú utazási kedvezméir Csehszlovákiában 33°/n Magyarországban 5C°/„ Érvényes mindkét országban: Budapestre IV. 19-től V. 9-ig, visszafelé IV. 29-től V. 19-ig. Víz ummenfes határátlépés. 1 Vósórigazolvóny egyenként 30 Ké-ért kapható; a Ceskoslovensko-Madarská Obehod- ná Komora összes megbízottjánál, a Cedok fiókoknál és kirendeltségeknél. szavak, nem fordítások, amint pl. a mai magyar gomba és a szlovák huba szók is azonosak, sőt a magyar gomba egy ősibb szláv szóalaknak a megőrzése. Arra is rámutattunk, hogy pl a Prága szó is ősibb szláv nyelvalak. mint a mai Praha s hogy mindezek a szavak a mai magyar szókincsnek szerves részei, rendes galrai jelek. A nyelvtörvények egyetemes érvényeségére is rámutattunk; hivatkoztunk arra, hogy ha a „málna" szóalakban elfogadjuk a nyelvi fejlődés eredményét, el kell fogadnunk a „Zsolna" szó esetében is. Bizonyítottuk, hogy álláspontunk nem ellenkezik sem a törvény szellemével, sem betűivel. — Sajnos, nem tudtuk a hatóságot meggyőzni és nem kaptuk meg a Jóváhagyó záradékot, pedig a könyv már ki volt szedve, a kiadó már súlyos összeget fektetett bele. Bizonyára le is mondtunk volna a könyv megjelentetéséről, ha ez az utóbbi körülmény nem játszik közre, e miatt azonban úgy határoztunk, hogy a helynevek kérdésében megelégszünk azzal, hogy elvi álláspontunkat a könyvben leszögezzük, egyébként azonban a helynevek kérdését kikapcsoljuk belőle. Az egységes magyar helyesírás ügyét ilyenformán mégis csak biztosítjuk, a zűrzavarnak elejét vesszük. így maradtak ki a csehszlovákiai magyar földrajzi fogalmak szabálykönyvünkből és ezért pótoltuk őket más helynevekkel, vagy olyan szókkal, amelyek az ábécé rendje szerint arra a helyre valók voltak (Dévény, Dob- sina, Gyetva, Ipolyság, Kassa, Késmárk, Komárom, Modor, Nagyszombat, Nyitra, Rimaszombat, Rózsahegy, Trencsén stb., stb.; ezért maradt ki a: Néhány magyar helységnevünk, amelynek hivatalos magyar elnevezése is van e. fejezet, amely körülbelül 250—300 magyar helynevet tartalmazott s amely az első tervezetben már, ki volt szedve). Ez nagy vonásokban a dolog történeti része. Darvas János könnyen meggyőződhetik szavaim igazságáról, ha megtekinti a Társaság irattárában őrzött és még a Pocisk-nyomdában készült könyvet (közben ugyanis a Pocisk-nyomda megszűnt s anyagát a Novina vette meg; itt készült el a végleges nyomás). Most néhány szóban rátérek Darvas bírálatának főbb pontjaira. Ezt mondja: .Amiben a könyv az érvényen levő magyar helyesírási szabályokat követi, abban nemcsak kifogástalan, de sokszor a legszeren csésebb kézzel válogatott, ahol az akadémiai, iskolai vagy „egységes" helyesírás ingadozik." Ez a dicséret nem illet meg bennünket, de a birálat kifogásai sem alkalmazhatók ránk, mert mi nem válogattunk, hanem (az egy himnusz szó és a kevésbé szóalak kivételével) teljes egészében átvettük az akadémiai helyesírás utasításait Nézetünk szerint nem is lett volna jogunk a válogatásra, mert ebben a nemzeti egységet illető kérdésben a válogatásra és a változtatásra a Magyar Tud. Akadémiát tartjuk egyedül illetékesnek. Nem a mi érdemünk tehát, hogy a regös, sofför, az éjtszaka stb. helyesen van Írva, mert mindezt az Akadémiától vettük át Viszont ugyancsak nem minket illet, ha Darvas kifogásolja az „urál-altaji", a „meteór", „csat", „geny" stb. szavak írásmódját mert az egységes magyar helyesírás is Így követeli, sőt: „éksztázis (nem extázis)*', mondja az 1937-ben kiadott akadémiai szabály- könyv js! Tehát sem gáncs, sem elismerés nem illet meg bennünket A „Turice" is úgy jó, amint írjuk; a Matica szótárában is Így található. Teljesen téves, hogy szótárunkban nem volna meg a „menny" szó, mert könyvünk S0-ik oldalán ez van: „menny (az ég), mennyboltozat mennydörgés, mennydörög, mennyei, mennyezet, mennyország, mennyezet(-es ágy). Ugyancsak elnézés volt reklamálni az előnevek nagybetűs Írását, mert szabálykönyvünkben a 8—9. oldalon ott az utalás: „Ugyancsak nagy kezdőbetűvel írjuk... a nemesi elöneveket s a tulajdonnevek állandó jelzőit Baróti Szabó Dávid. Csokonai Vitéz Mihály, Nagy Lajos, Boldog Margit,.." Sőt a szótárban is vannak idevágó példák (pl. Körösi Csorna Sándor). Súlyos tévedés az a nézet is, amely szerint ,.súlyos nmlasztást követtek el a pozsonyi helyesírási szabály- könyv szakértői, amikor nem hívták föl a tanuló ifjúság figyelmét a férjes nők családi nevének helyes magyar írására". A helyes magyarság kérdése nem tévesztendő össze a helyesírás kérdésével. A Darvas idézte példában nem az irés helytelen, hanem a magyarság rossz. Ez pedig két. teljesen különböző világ. A helyes magyarság kérdésével a megfelelő szákkönyvek foglalkoznak. (L. Orbán: A magyar nyelv, 116. old.) Ezek után már csak egy kifogás van hátra, hogy egyes magyar helyneveket szabálykönyvünk csehszlovák alakban közöl. Darvas szerint „a magyar többségű stb. városok és helységek nevét még a leghivatalosabb közigazgatási, vasúti és póstai táblákon is kétnyelvűén kell jelezni" s ezzel a joggal „egy magyar helyesírási tankönyvnek is élnie kell". Szerinte az ilyen „Kosice", „Komárno"-féle alakok legföljebb magyarázó formában kerülhettek volna be egy magyar helyesírási könyvbe, annak jelzésére, hogy a magyar elnevezés mellett mi az illető város hivatalos elnevezése." Köztudomású, hogy 1934-ben, amikor a szabálykönyv elkészült, sőt 1937-ben, amikor a könyv megjelent, még hire-hamva sem volt annak a rendeletnek, amelyre Darvas hivatkozik; ez csak 1938-ban jelent meg, tehát a benne biztosított joggal 1937-ben még nem élhettünk. Egyebekben pedig szabályi könyvünk azon a helyen, amelyre Darvas hivatkozik, ugyanazt mondja, amit 6 maga is kívánatosnak tarts „A nem magyar földrajzi nevek közül magyarosan Írjuk azokat a tulajdonneveket, amelyeknke a magyar nyelven évszázadok óta általánosan elfogadott nevük van: Bécs. Páris. Velence, Nápoly; Rajna, Elba, Volga stb., de póstai dmzés alkalmával és okiratokban, hivatalos jellegű Írásokban a hivatalos elnevezést használjuk: Wien, Praha, Venezia, Kosice stb.“. Es pedig annyit jelent, hogy Kosice magyarul Kassa, Praha pedig Prága. Szótárunkban az egy Komárno szó kivételével nincs is egyetlenegy magyar helynévnek u .n. hivatalos alakja sem; a Komárno is csak azért maradt bent, mert két sort kellett a régi szedésben kitölteni s nem volt a lexikonban alkalmas szó, amely a beiktatott Komáromi Lapok mellé az ábécé szerint megfelelt volna. Egyébként Érsekújvár helyett ott van a szótárban: Érsekujvári-kódex, sőt Prága helyén: Prágai Magyar Hírlap, mert ezek ellen semmiféle kifogás nem merült fel. Társaságunk nyelvtudományi bizottsága nem tekintette a magyar helységnevek Írását szabálykönyvünk utján elintézettnek, hanem máris összegyűjtötte a már engedélyezett magyar helynevek jegyzékét és újabb akciót indít nyelvünk jogainak szélesebbkörü biztosítására, hogy mire a második kiadás ideje elkövetkezik, a helynevek kérdését is megtudjuk oldani úgy, amint eredeti tervezetünkben megalkottuk. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezzel nemcsak a magyarság ügyét szolgáljuk, hanem használunk vele az állam tekintélyének és méltóságának is. • Darvas János ugyan a Társaság nyelvtudományi bizottságát tette az állítólagos hiányokért felelőssé, azonban mint a bizottságban ennek az ügynek az előadója Isten és nemzetem előtt nyugodtan vállalhatok minden felelősséget mindazért, amit e szent cél érdekében esztendőkön át tettem és esetleg még tenni fogok, DR. ORBÁN GÁBOR. ARIADNE krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb arcápoló szer, mely már egy tégely használata után eltünteti a azeplőket, májfoltokat, pattanásokat és negfiatalttja, feiüdit) az arcot. A bársonyos puha arcbőr titka a friss ARIADNE krém és szar pan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula — gyógyszerész — ARIADNE chemiai és kozmetikai laboratóriuma, Preáov, Masarykova ul. 81. Telefon 230. Postacsekk - kontó száma: Praha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! (*) A magyar Palestrina-kórus Rigában, Rigába érkezett külföldi kőrútján a Palestrina-kórus. A ma már világhírű kórus előzőleg Németországban óriási sikereket aratott. Majd Czensztochowában. a híres bu- csujáróhelyen a templomban ünnepi misén énekelt a kórus és ott nagy ünneplésben részesítették, Rigában rendkívül nagy a hideg, az uccákon méteres a hó és a vonatok nehezen közlekednek. Az Operaházban a rigai filharmonikusok közreműködésével Beethoven Missa Solemnisét adják elő a magyar énekesek Vaszy Viktor kíirnagy vezényletével. Tallinn'ban és Helsinkiben szintén Beethoven ünnepi miséjét szólaltatják meg. A mise tnagánszólamait Vaszyné Kovács Ilonka, Basilides Mária, Szedő Miklós éneklik.
