Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-28 / 97. (4540.) szám

4 ^WWCSSItMAcAAt3L-HlRL«R 1938 áprifis 28, csütörtök* bbhbbuhbbi Mii Unok a lapok? „HELYZETÜNK POZITÍV ÉS NEGA­TÍV OLDALAI* LA Národtri Politika „Helyzetünk pozitív és negatív oldalai” chnü vezércikkében a következő­iket irta: „Londonból oly hírek érkeznek, hogy ott ttiagy elhatározások vannak készülőbe®. Amgliának kétségtelenül nagy terve van, amelynek a megva­lósítására tör. Erre a tényre már 1930 óia íhivjuk fel a figyelmet, amikor Anglia határozott állás­pontot foglalt el az olasz—abessziniai háború kér­désében. Állandóan ismételni kell, hogy Anglia rendezni akarná a háború óta húsz esztendő alatt felhalmozódott tisztáznivalókat Anglia engedmé­nyeket kíván mindenkitől, ugyanúgy, ahogy ő maga adott engedményeket most Olaszországnak. Csak az a különbség, hogy Nagybritannia számá­ra minden engedmény voltaképpen csekélység, míg Csehszlovákia az engedményeket már sokkal nehezebben viselheti el. Nem szabad magunk előtt letagadnunk, hogy Anglia nagy kísérletet kezde­ményez a revízió érdekében. Nagybritannia poli­tikája azonban annyira előrelátható, hogy ezt a szót ki sem ejtik, nehogy fölösleges izgalmat okoz­zanak vele. Ez már az ő taktikájuk. Anglia vég­eredményben csak a saját érdekeit kívánja elő­segíteni, ami magától értetődő. ISSőnben, amikor Olaszország megindította az Abesszínia elleni há­borút, Anglia csak a népszövetségről, az általános biztonság eszméjéről és a jog védelméről beszélt. Most megegyezett Olaszországgal és itt egyszerre napvilágra került a számla másik oldala. Amit 1935-ben úgy tüntettek föl, mint általános biz­tonságot, ma sokkal konbrétebb formákat nyert: ez nem más, mint a Nílus forrásvidéke a Tana-tó táján Abesszíniában, Szuez, a líbiai olasz katona­ság, létszámának leszállítása, Aden védelme, az indiai utak biztosítása s ehhez hason’ók. Egysze­rűen érteni kell az angol politikát s épp azért föl kell készülni arra, hogy keményebben a sar­kunkra kell állnunk! — A nemzetközi helyzetben határpontot fognak jelenteni a francia és az an­gol államférfiak áprilisvégi londoni tanácskozá­sai. Anglia arra törekszik, hogy Németországot megnyer,je vagy egy négyhatalmi egyezmény, vagy más uj paktum számára, amely pótolná a locarnói szerződést. Itt rólunk is fognak tárgyalni. Nagyon jó lenne, ha mi jelen lehetnénk, mert így védhetnék legjobban érdekeinket. Csehszlovákia védekezni fog minden ellen, ami szuverenitását érintené. Nem volna számunkra kellemes, ha a négy nagyhatalom direktóriuma rendelkezne a kisebb államok sorsa fölött. Alaposan meg kellene gondolnunk, hogy megengedjük-e annak ránk dik- tálását, hogy az uj Locarnóban való részvétel ked­véért felbontsuk a szovjetköztársásággal való szerződésünket. Bizonyos, hogy minden ilyen­irányú nyomás megezükitenó elhatározási szabad­ságunkat és az állam teljes szuverenitását. — Cseh­szlovák szempontból emellett kétségtelenül pozi­tív mozzanatok is vannak a helyzetben. Minde­nekelőtt lehet, hogy Anglia esetleg csak időt akar nyerni. Franciaország kormánya világosan kinyi­latkoztatja, hogy nem ért egyet bizonyos francia- országi csoportok nézetével, amely csoportoknak az egoizmus még francia szempontból is nemcsak hogy érthetetlen, de rövidlátó is. A kormány meg van győződve afelől, hogy a locarnói szerződés nem szűnt meg azzal, hogy német oldalról meg­sértették. Franciaország tehát kész teljesíteni a belőle következő kötelezettségeit. Nem akarjuk hinni, hogy Franciaország hozzájárulna ahhoz, hogy egy harmadik állam rendelkezzék más ál­lamok szövetségei és alianszai felőL Itt van to­vábbá a kisantant. Krofta miniszter kijelentette, hogy a Romániával való kapcsolataink a lehető legbarátságosabbak. A román kormány helyesen fogja fői Ausztria bekebelezésének jelentőségét. A román kormány radikális eljárása a német pénz­zel fizetett Codreanu-féle vasgárdával szemben a legjobb bizonyiték arra. hogy Románia csodálat­raméltó és igazán példás eréllyel védi belső füg­getlenségét. — Diplomáciai helyzetünk megerősí­téséhez igen pozitív tényezőként járul hozzá az, hogy a román impériumot kedvező pillanatban ismertük el. S amennyire tudjuk, belátható időn belül kísérlet fog történni, amely megerősítené dr. Krofta miniszternek az Epoque munkatársa előtt mondott szavait, nevezetesen, hogy Csehszlovákia és Lengyelország között nincs alapvető nézetel­térés, úgyhogy a kölcsönös kapcsolatokat lénye­gesen javítani lehetne. Taktikai okokból nem aka­runk közelebbit mondani a kísérletről, amely most még csirájában van. — Lengyelország ve­lünk szemben tanúsított magatartása bizonyos mértékben súlyosbítja Németországai szemben va­ló helyzetünket. Európai helyzetünk legsötétebb foltja mindenesetre a szlovák néppárt viszonya a kormányhoz és a koalícióhoz s nyíltan kijelent­hetjük, az állam életérdekeihez. Nem is tudjuk eléggé, hogy az idegen propaganda mennyire ki­aknázza a szlovák néppárt politikáját. A propa­ganda azt hirdeti, hogy a cseh és a szlovák nem­zet közt teljes ellentét van és hogy a cseh nem­zet kisebbséget alkot. — További kérdés a néme­tekkel való tárgyalás. Előkészítésben van a kul­turális autonómia, a szélesebb helyi önkormány­zat, nagyobb tekintet a német nyelv jogaira a hivatalokban és a németek nagyobbszámu alkalma­zása az állami szolgálatban.” A rimaszombati hősök enüékmübdzotteácja hét­főn megtartott választmányi ülésén végleges ha­tározatot hozott az ez érvben leleplezésre (kerülő emlékmű építésének megkezdése tárgyában. A választmány megbízást adott az elnökségnek a kivitelezésre és ennek alapján MakovLts Jenő festőművész rövidesen elkészíti a két bronzfigu­ra agyagmodeUjét s a Fő-téren megkezdik az alapozási munkát* % Balogh Elemér vagyonát a pozsonyi református egyházközségre, könyvtárát a losonci teológiára hagyta Felbontották az elhunyt pozsonyi református püspök végrendeletét ■ Az okirat- és képgyűjteményt a budapesti Ráday-könyvfár kapja POZSONY, — A nagyszombat reggelén elhunyt Balogh Elemér pozsonyi reformá­tus püspök végrendelete szerdán délelőtt került felbontásra a pozsonyi járásbirósá- gon. , A végrendelet első szakasza a rokonság esetleges vagyoni igényével kapcsolatban megállapítja, hogy ezek részben anyagi helyzetük folytán nincsenek felsegélyezésre utalva, másrészt pedig már hosszú idő óta nem tartottak fenn érintkezési viszonyt a végrendelkezővel, aki őket ilyképpen nem vette tekintetbe. „... bárhol található összes vagyonomat egy létesítendő jótékonyalapra hagyom, melyet a pozsonyi református keresz- tyény egyházközség presbitériuma fog örök időkre kezeink E gyülekezet körében töltöttem el közér­dekű munkálkodásban Isten segedelmével és a megértő egyháztagok támogatásával életem legnagyobb részét és ezért hálám és szeretetem jeléül vagyonommal is szolgálni kívánok a pozsonyi református keresztyén gyülekezet nemes szociális céljainak." A végrendelet további része előírja (az egyéb elhagyományozott tárgyak kivételé­vel), hogy a vagyonból befolyó pénz ala­pítványi célokat szolgál, még pedig az ala­pítványi jövedelem és vagyon tőkéje ,,a szegény és érdemes református keresztyén ifjúság támogatására szolgál, nemzetiségi különbség nélkül." Az elhunyt püspök ruháit és fehérneműit az őt önfeláldozóan ápoló Lelkes Gyula ha­rangozó örökölte, a könyveket, müveket és jegyzeteket részben a pozsonyi egyházközség, rész­ben a losonci református teológia. A gá­lyarabokra vonatkozó, nagyhírű okirat- és képgyűjteményt, valamint a Hungári­áim-gyűjteményt a magyarországi Duna- melléki Református Egyházkerület buda­pesti Ráday-könyvtárára hagyta, —< ha azonban határátviteli nehézségek áll­nának fenn, akkor a gyűjteményt elsősor­ban a losonci református teológia kapja, ennek részéről való megfelelő gondozási lehetőség hiányában pedig a pozsonyi egy­házközség mint saját tulajdont, mindenkép­pen azon kikötéssel, hogy a gyűjtemények és müvek betörés- és tűzbiztonsága bizto- sittassék és a bennük való tudományos ku­tatások lehetővé tétessenek. A könyvek és gyűjtemények szétosztását a rendelkezés két pozsonyi presbiterből és a losonci teológia megbízottjából álló bi­zottságra bízta. A pozsonyi egyházközség­től még elszámolás alá eső fizetés szegény diákok felsegélyezését célzó alapra fordí­tandó, kapcsolatban a „Balogh Elemér püs­pök jótékonysági alapitvány“-nyal. Az utolsó rendelkezésen tanúként szere­pelnek: dr. Kovács Károly ügyvéd, egyház­ügyész, Kovács Gyula mérnök, a Helvetia jótékonysági társulat ügyvezetője és Végh Kálmán lakszakállasi. lelkész, konventi ta­nácsos, valamint Tömösközy Ferenc püs­pöki titkár. * Az elhunyt főpásztor végrendeletének végrehajtásával dr. Sa­lamon X. Ferenc közjegyzőt, egyházke­rületi tanácsbirót és a pozsonyi egyház főgondnokát bízta meg, aki bizalmának letéteményese volt. * A végrendelet tehát megcáfolta azokat a különböző sajt'óhireszteléseket, amelyek nagy ingatlan- és készpénzvagyon hátra­maradásáról számoltak be. A püspök utol­só akaratában is kifejezést juttatott annak, hogy mily nagyon a szivén viselte a refor­mátus magyar ifjúság ügyét. E megnyilat­kozása is méltó volt magyar főpapi mivol- tához. Mint értesülünk, a pozsonyi református egyház megüresedett vezetőlelkészi állása betöltéséről a püspökválasztás eldőltekor intézkedik a presbitérium. Más a helyzet a pozsonyi egyháznál foglalkoztatott hitok- tató-lelkészi állás tekintetében, mely állás rendszeresítése és betöltése sürgős szüksé­gesség. A Dunán inneni Református Egyházkerü­let vezetősége május 12-én ül össze Ér- sekujvárott, hogy megtegye a néha} Balogh Elemér püs­pök elhalálozásával szükségessé vált intéz­kedéseket. CS. L t A londoni tőzsde kedvezőtlenül fogadja az iil angol költségvetést Gigantikus fisszegek ■ 343 millió fent hadi célokra ■ Adóemelés LONDON. — Sir John Simon angol pénzügy­miniszter kedden mutatta be az alsőházban az uj angol költségvetést. A költségvetés eddig a leg­hatalmasabb az angol történelemben és összege csaknem 140 milliárd koronára rúg. Nagy szen­zációt keltett a jövedelmi adónak 25 százalékról 27 és fél százalékra való emelése, továbbá az a bejelentés, hogy a kormány hatalmas készleteket vásárol a polgári lakosság ellátására s a háború esetére. Az 1938—39-es költségvetés bevételeinek ösz- szege 914.4 millió font, azaz 46 millióval több, mint az elmúlt évben, A kiadások összege 944.4 millió, azaz 51.5 millió fonttal több mint tavaly. A kiadásokhoz még hozzá kell számítani 90 mil­lió fontot fegyverkezési célokra, amely összeget a rendes költségvetés nem tartalmazza. Nemzet­védelemre a kormány a költségvetésből 253.25 milliót ad ki s az államvédelmi kölcsönökből 90 milliót, azaz összesen 343.25 millió fontot. A tőzsde nagy meglepetésére Simon közölte, hogy a kiadások fedezésére kénytelen az adó­behajtást megszigorítani s a jövedelmi adót, to­vábbá a benzin, a tea és a nehéz olaj vámját föl­emelni. A legnagyobb feltűnést a jövedelmi adó felemelése jelentette, mert ez váratlan esemeny volt. Az elmúlt évi költségvetés zárszámadásai szerint az elmúlt költségvetés bevétele 872, ki­adásai 843 millió fontra rúgnak, azaz a fölösleg 29 millió. Az elmúlt évben katonai célokra 200 millió fontot adtait ki. Az is nagy szenzációt keltett, hogy Simon be­jelentette, hogy a kormány fönntartja magának a jogot, hogy háború esetén kellő időben nagy­arányú gabona-, bálnaolaj- és cukorbevásárláso­kat eszközöljön s igy hónapokra biztosítsa a la­kosság élelmezését, A vásárlásokat a kormány mindenkor titokban fogja tartani, hogy ne okoz­zon áremelkedést. Az uj angol költségvetést a tőzsde rendkívül kedvezőtlenül és kritikusan fogadta. A papírok nagy áreséseket mutattak. A sajtó is tartózkodóan ítéli meg Simon költségvetését. kaszáskeresztes vezér szökését tette szóvá. A Kűri3 két és félévi börtönbüntetésre ítélte Böszörményit — mondotta — de büntetése kitöltése elől Bécsbe szökött és ott letelepedési engedélyt kapott. A német ható­ságok eljárását, hogy letelepedés! engedélyt adtak Böszörményinek, sérelmesnek tartja és hangsúlyozta, hogy nagy mulasztás történt, hogy Böszörményi meg­szökhetett az országból. Felhívás a közszolgálatban ál 6 vagy állott magyarokhoz A felhívás, amely először bivta fel hosszú eszten­dők után a mostani és a volt közalkalmazottakat, hogy egy egységes (gazdasági alapon történő) szer­vezetbe tömörüljenek, már eddig is szép eredménnyel Interpelláció a magyar képviselőházban Szálasi érdekében Szélt belügyminiszter kijelentette, hogy S álasi fisszeütkfizésbe került az állam érdekeivel* BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelen­tése.) A szerdal interpelládós napon Hubay Kálmán nemzeti szocialista képviselő egyes hatóságok politikát túlkapása ügyében Interpellált Hangsúlyozta, hegy ha valaki el Is követett valamit, törvényes eszközök­kel kell eljárni ellene. Szővátette Szálas! Ferenc rendőri felügyelet alá helyezését, amire szerinte nincs törvényes alap. Szálasi a háború legvitézebb katonája volt — mon­dotta — és kilenc kitüntetést szerzett. Bírói Ítélettel tehát nem vádolható hazafiatlansággal és felfor­gatással. Hubay Kálmán beszéde további részében azt állí­totta, hogy a főkapitányságon egyes tisztveselőkön keresztül a zsidóság befolyása érvényesül. Ezután azt állította, hogy Szálasi Ferencet hamisan váldolták meg a képviselőházban, mert a bemutatott okmányok ha­misak. Eredeti okmányokkal igazolta, hogy Szálasi édesapját is Szálasinak hívták, édesanyját pedig Szak- márynak. A Szálasi név azonban a régi okmányokban különféleképpen van leírva és ezért Szálasi apja, aki őrnagy volt, azt kérte a belügyminisztertől, hogy álla­pítsák meg, hogy miként Írja nevét Kérésére válasz nem érkezett. Széli belügyminiszter Hubay taterpeüádőjára válaszolva kijelentette, hogy akik az állam érdeké­vel összeütközésbe kerülnek, azok ellen el kell járni. Idézett Szálasi programjából és hangsúlyozta, hogy Szálasi pártját feloszlatták, de mégis szervezkedett így el kellett járni ellene. Hubaynak a főkapitányság­ról tett kijelentéseit destrukdónak nevezte. Payr Hugó interpellációjában Böszörményi Zoltán Úgy a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak, valamint a minden nyugdíj nélkül elbocsátott közalkal­mazottak megértették a mai idők szavát és már eddig nagy számban jelentették be készségüket a szervezet­be való tömörülésre, amely a törvényes előfeltételek biztosítása után a kormány kinyilvánított akaratának megfelelően azért küzdene, hogy a magyarság a köz- szolgálat minden ágában számarányának megfelelően nyerjen elhelyezést és hogy az annakidején nyugdíj nélkül elbocsátottak végre megérdemelt nyugdijukat megkaphassák, stb. A szervezet további célja még az Is lesz, hogy ellenőrizze, vájjon tényleg magyarok kerülnek a ma­gyarságot megillető helyekre. Mivel az első felhívásban feltüntetett Idő túl rövid volt, a szervezők elhatározták, hogy a jelentkezési határidőt meghosszabbítják, hogy pontosan lássák, vájjon csak egy egységes szervezetet vagy több szer­vezetet létesitenek-e. Természetesen olyanok jelentkezését és készségét is kérjük, akik már valamilyen szakegycsület tagjai. Egy magyar se maradjon ki! A szervezést előkészítők ezért újból felhívják mindazokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állam­polgárokat, akik Szlovákia vagy Kárpátalja területén laknak, hogy levelezőlapon legkésőbb 1938 április 30-ig közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Köztársaság-tér 12.) — amely irodát a szervezők erre felkértek — hajlandók-e ilyen szervezet mega’a- kitásában részívenni, mi volt az utolsó közszolgálati beosztásuk és mi a pontos címük. A szervezet megalakulásáról a törvényes előfeltéte­lek biztosítása után a szervezők az érdeklődőket a magyar sajtó utján fogják tájékoztatok Pozsony, 1938 április 14. A KÖZALKALMAZOTTAK SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA* űr. fffamnorné, söslyén fürdő ké- emiai laboratóriumi- nak oezetöje „Már Hippokrates megdicsérte az ásvány­vizekben előforduló kén gyógyerejét. A brünni pharmakológiai intézet bebi­zonyította, hogy a pöstyéni iszapban lévő kén behatol a vérkeringésbe. Ez a kén a reumánál és ischiasnál tapasztalható meglepő gyógy eredményeknek egyik fő­tényező je.“ (M^mríN ^LFardőigazgalósdg^y B

Next

/
Thumbnails
Contents