Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-27 / 96. (4539.) szám
1938 április 27, szerda. ^P^<iAIrA\^<*kÁR'Ki kLa^ „A magyar parasztság megvetette lábát az ősi rögön t egy pillanatra sem tántorodott el a nemzethiiség utjátől” laross Andor beszéde a hatvanéves Fiissy Kálmán tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán ■ A csehszlovákiai magyarság megértette a történelmi idők szellemét KOMAROM. — (Saját tudósítónktól.) Megemlékeztünk arról, hogy Füssy Kálmán. az egyesült párt szenátora most érte el életének hatvanadik esztendejét. Ebből az alkalomból a komáromi és vidéki magyar társadalom impozáns ünneplésben részesítette Füssy Kálmánt, Komárom szülötAZ ÉLETERŐ és ezáltal minden fontos testi orgánum működése megmarad és fokozódik, annak regenerációja támogatást kap, ha a magnéziumban és más gyógysókban gazdag 8 a r a t i c a- gyógyvizet rendszeresen háromszor naponta beszedjük. tét, aki a kékbeli, ezüstgombos szekeresg'az- dák soraiból került az ország törvényhozó testületébe, hogy ott a magyarság érdekeinek, jogainak bátor szószólója legyen. Szombaton este a komáromi Dózsa-féle Vigadó emeleti termében kétszáz terítékes közvacsorát rendeztek Füssy Kálmán párthívei, tisztelői és barátai. A vacsorát a párt komáromi pártvezetősége és főtitkársága rendezte. A hatalmas számban megjelent ünneplő közönség soraiban ott láttuk Jaross Andor nemzetgyűlési képviselőt, országos pártelnököt, dr. Holota János nemzetgyűlési képviselőt, dr. Turchányi Imre szenátort, dr. Salkovszky Jenő tartomány gyűlési képviselőt, Majthényi Lászlót, dr. Aixinger László, Koczor Gyula és Kristóf! Sándor pártigazgatót, a kárpátaljai magyarság képviseletében dr. Bodáky Istvánt, Király JóKedves Kálmán Bátyám! Most, mikor egy belső, meleg családi ünnep és öröme alkalmából üdvözlő szavakat kívánok mondani, bocsássanak meg, hogy szokatlanul kezdem, de ennek sem magam vagyok az oka, hanem az ünnepelt munkapályája, melyet mi a kisebbségi élet majdnem első napjától kell, hogy számítsunk megszakítás és szünetelés nélkül máig. Füssy Kálmán élete, munkája 1919-től kezdve egy a magyarságéval s igy annak perspektívájából kell néznünk és meaitélnünk. Első gondolatom tehát szives engedel- mükkel legyen azoké, akik ma már nem lehetnek itt köztünk, hanem lakói letten annak a magyar Pantheonnak, melyet a valóságban megépíteni ugyan nem tudtunk, melyet azonban itt hordunk emlékünkben, szivünkben. Ennek a magyar lélekben felépült Pantheonnak már sajnos annyi a lakója s oly értékeinkkel van tele, hogy a mi életünknek is vannak hagyományai, melyek köteleznek. Szenteljünk egy percet a magyar kisebbségi Pantheon lakóinak néma hallgatással. (A megjelent közönség néma felállással adózott a magyarság elhunyt vezéreinek.) — Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Z;lea Codreanu, a hírhedt vagy híres román vasgárda vezére, aki programját a vallási és nemzeti fanatizmus tüzével kívánta megva'ósitani, mondta ismételten híveinek: „ne féljetek a haláltól, a. halottak velünk maradnak és harcolnak tovább". Úgy érzem, hogy a mi volt munkatársaink is ma itt vannak ezen az ünnepen, mert ennek az ünnepnek mély magyar lelkisége idevonzza őket. — Azt mondtam előbb, hogy Füssy Kálmán élete, munkája 1919-től egy az itteni magyarságéval. Nem véletlenül van ez igy. Mikor a világháború forradalomba torkolt és a magyar társadalom hihetetlen mélységű szakadékok elé került, mi pedig egy uj állam épületébe kerültünk és az uj, nagy változások, mint a tektonikus földrengés ismételten megrázták a magyar társadalom, sőt a magyar lét alapjait, egy társadalmi réteg: a magyar földmü- vesség, a magyar kisgazdatársadalom, <— vagy, ahogy mindennapian mondják s mondjuk mi is egészen büszkén: — magyar parasztság volt az egyetlen társadalmi réteg, melyet ez a földrengés nem zsef, Galambos Zoltán, Baltazár János lelkészeket, Nagy Sándort, Füíöp Zsigmon- dot, dr. Kállay Endrét, dr. Kozma Ferencet, Feszty Istvánt, dr. Gerényi Tibort, Derfinyák Gusztávot, Kollányi Miklóst, dr. ifj. Mohácsy Jánost, Komárom és vidéke magyarságának számos vezető tagját s a magyar élet munkásait. Nagyszámban jelent meg a gazdatársadalom, komáromi, ud- vardi, gelléri, keszegfalusi, csallóközi és ó- gyallai járási gazdák jöttek el, dr. Holota János vezetésével husztagu érsekujvári gazdaküldöttség jelent meg a közvacsorán. A vacsora képét a hölgyek megjelenése tette még szinesebbé. Megjelent a vacsorán Füssy Kálmánnak, az ünnepeknek családja is. A vacsora alkalmával számos jelentős, szeretettől s megbecsüléstől átfűtött pohárköszöntő hangzott el. A pohárköszöntők sorát Fiilöp Zsigmond kezdte meg, aki a járási és komáromi pártszervezet nevében intézett beszédet az ünnepelt szenátorhoz. Rámutatott arra, hogy Füssy Kálmán húsz esztendeje küzd a magyarság jobb sorsáért a parlamentben, egész élete munkáját a magyarság ügyének áldozta fel. Méltatta Füssy Kálmán férfias bátorságát, áldozat- készségét, valamint azt, hogy Füssy Kálmán pártkülönbség nélkül segített minden hozzáforduló magyar testvérén. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Jaross Andor emelkedett szólásra s általános figyelem közepette a következőket mondotta: tudott megingatni és a hagyományok becsületes talajáról letaszítani. Ahogy a háború utáni kis Magyarországon a kommunizmus nem tudott a városok aszfaltjáról a falvak humuszába is gyökeret verni, mert a magyar parasztság életfelfogása, egészséges szemlélete ezt nem engedte, épp úgy mondhatjuk teljes tárgyilagossággal, hogy itt nálunk azért nem tudott sem a marxizmus, sem a különféle elnem- zetlenitési kísérlet a nemzet valódi életerőivel szemben érvényesülni, mert a magyar parasztság megvetette a lábát az ősi rögön, tovább élte a maga egyszerű, igénytelen, munkás, izzadságos életét, magába zárkózott, kis falusi fehér porták dlentálltak, őreivé lettek a magyar imádságnak, a magyar szónak, a magyar érzésnek és odaadta erejét, életét, verítékét először a magyar kisebbségi gondolatnak, hogy abból végül mai nagy, hatalmas nemzetszervezeíünk kiépülhessen. Füssy Kálmán küldetése — Ha Magyarország legyőzte a kommunizmust és egy uj életnek indulhatott, melynek fejlődő állomásait ismerjük, meg kell állapítanunk, hogy egy Horthy Miklós, Bethlen István és Gömbös Gyula nemzetmentő és nemzetépitő munkája csak Nagyatádi Szabó István népével és programjával volt lehetséges, úgy nálunk Pefcrogalli Oszkár, Szüliő Géza és Szent-Ivány József csak Füssy Kálmánnal együtt építhette ki a magyar kisebbség organizációját, mert Füssy volt nálunk tipikus képviselője annak a magyar parasztságnak, mely a nemzet hatalmas többségét alkotva, egy pillanatra sem tántorodott el a legnehezebb időkben sem a nemzethüség, a becsület, a kitartás, az áldozni tudás és építeni akarás útjáról. —< Ha végigszalad emlékezetünk a mi kis vi’águnk elmúlt majd két évtizedének történelmén, Füssy Kálmán alakjával mindenütt találkozunk, ott van az első nemzetgyűlési1 választások tüzében, amikor katonai diktatúra alatt kellett a magyar életjogot hirdetni, majd megjelenik a prágai képviselőházban s bátor szavára felfigyel a magyar közvélemény, ott a belső magyar munka minden fázisánál, végigharcol minden választást azóta, újból képviselő, majd szenátor most már másodízben, közben ott marad a föld mellett, a magyar barázda mellett, nem vetkőzik ki egy pillanatra sem abból a körből, melyet a magyar földműves, a gazda- mivolt határoz meg, éli azt az életet, mint sok százezer sorstársa, megmarad annak, aminek indult, egyszerűen annak a Füssy Kálmánnak, akit a magyar sors hivott 1919-ben, azzal a lelki ötvözettel!, mely különb egyéniséget faragott belőle, mint sokezer született úrból, kinek egyéniségét évszázados családfák és évszázados családi hagyományok alapozták meg. Füssy Kálmán elindult abból a nagy magyar rezervoárból, mely a magyar humuszból fakad és oda tér vissza. Egy olyan faluból származik családja, melynek minden tagja nemes volt valamikor, de úgy művelte a csallóközi földet, mint egy paraszti hitbizományt, magyar hitbizományt. A nemzeti gondolat igazi hordozói — A magyar humusz nagy rezervoárja! Hatalmasan megerősödő táborunk ezt bizonyítja. S itt megragadom az alkalmat arra, hogy figyelmeztessek minden magyar testvért, hogy mindenki, aki a magyar nemzetközösséghez tartozónak tekinti magát s ennek következtében táborunkhoz csatlakozott, csatlakozik, vagy fog csatlakozni, minden föltétel nélkül, minden rezevatio mentális nélkül kell, hogy ezt az elvet magáévá tegye. A magyar nemzetközösséghez való csatlakozás csak teljes, kizárólagos csatlakozás lehet. —■ A világon hatalmas igazság hatalmasodik el most: a minden nemzetnek egyformán kizáró egyforma elbírálás igazsága. Minden magyar ember elsősorban jogosult, hogy önmagát kormányozza. Igazságaink mélyek és nagyok. Színtiszta egyenlőség, egyenlő elbánás alapján élhetünk egymás mellett. El kell tüntetnünk az árnyoldalakat a megértés csarnokában s csak a fényoldalakat kell érvényre juttatni a nemzetek kibékülésével való vonatkozásban is. Ma kizárólag csak nekünk van jogunk az itteni magyarság nevében beszélni, ezt elismerte a magyar társadalom s el kell, hogy ismerje a csehszlovák közvélemény is, el kell, hogy ismerje az egész világ. — A mai vacsora nem politikai alapon jött össze: a magyar társadalom minden rétege képviseli magát ebben az ünnepi órában. Mikor Nagyatádi Szabó István egyik legemlékezetesebb beszédét elmondotta a parlamentben, ezeket a kőbe vésett szavakat mondotta: ,,Nem sebeket ütni, de sebeket gyógyítani jöttem a parlamentbe!” Ilyen klasszikus szavai voltak Füssy Kálmánnak is, amikor azt mondotta: ,,Nem osztályfalakat emelni, hanem osztályfalakat lerombolni jöttem a magyar politikába!” <— Kedves Kálmán Bátyám! Bocsáss meg, hogy ilyen kitérőt csináltam, de ennek is Te vagy az oka. Ha végigszaladok gondolatban életed állomásain, azok mindenütt és mindenkor a kisebbségi magyar élet állomásai s ilyenkor a gondolat olyan térre is jut, melyet talán nem is lehet vonatkozásba hozni a mai ünnepi hangulattal. De tudom, hogy Te és kedves Családod megértesz, mint ahogy megért minden velünk gondolkozó nemzettestvér. — S ha most tekintetem ott marad a Te pirospozsgás arcodon, erős, egészséges termeteden, szinte el sem hiszem, hogy ma a Te hatvan évedről van szó, ezt legföljebb akkor kezdem valószínűnek fölfogni, ha felnőtt gyermekeidet látom magam előtt, akik, hála a Jóistennek, viruló egészségben bizonyítják az egészséges faj életerejét. —- S mikor most poharamat emelem a Te egészségedre, valahogy úgy érzem, hogy nemcsak a Te egészségedről van szó, a magyar faj, a töretlen, az egészséges magyar Most, mikor az elmúlt két évtized különösen a mi élétünk vonatkozásában megmutatta, hogy sokkal szélesebb alapokra kell fektetni a nemzeti gondolatot, mert annak régi hordozó társadalma már nem volt alkalmas történelmi föladata teljesítésére, ehhez a rezervoárhoz kellett és kell a jövőben fokozott mértékben nyúlnunk. A magyar parasztság nagy tömegei, akik megőrizték az évezredes magyar faji jelleget, akik töretlenül hordják magukban a magyar lelket, akiknek szinte megmérhetetlen pihent szellemi energiák állanak rendelkezésére, váltak már ma is a nemzeti ügy, a nemzeti gondolat igazi hordozójává. S mi, akiknek a sors e nemzet vezetését kezünkbe adta, kell, hogy ezt a tudatot hordjuk lelkűnkben, nem politikai taktikából, vagy hívek, szavazatok megszerzése céljából. Nem! Fanatikus meggyőződésből, fanatikus nemzetszeretet- ből!-— Vannak idők a történelemben, amikor szükség van arra, hogy egy eszme megszállottjai legyenek az élen. Ilyen időket élünk ma. Minden cselekedetünk, minden gondolatunk, minden szavunk kizárólag a nemzetnek való szolgálat fogalmából értelmezendő. Vegyük tudomásul, hogy nincs többé magánérdek, hanem kizárólag magyar nemzeti érdek. Ez az egyetlen értékmérés! Más nincs és nem is fogadjuk el! r— Örömmel emlékezem meg arról, hogy nemzet jövőjéről van szó. Adjon a Mindenható Neked erőt, egészséget, sok benső örömöt otthonodban, családodban, sok örömöt nekünk, sikert a szélesebb magyar családnak, mert a Te örömöd a mi örömünk, a mi sikerünk a Tied. így rendelte ezt a Mindenható örök Isten! Isten éltessen! További üdvözlöbeszédek Jaross. Andor hatalmas beszédét nagy taps és .lelkesedés fogadta. A közönség hosszan é& ..melegen ünnepelte Füssy Kálmánt és a szónokot. Majd dr. Aixinger László fölolvasta Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, országos ügyvezető pártelnök levelét. Esterházy János tudvalévőleg Tiranában tartózkodik s más elfoglaltságára való hivatkozással levélben köszöntötte Füssy Kálmánt. Dr. Turchányi Imre, az ünnepelt szenátortársa emelkedett szólásra ezután. Régi, kedves emlékeit idézte föl, amelyek Füssy Kálmánnal kapcsolatosan történtek a szenátusban. Ha egy magyar festő meg akarja majd festeni ezt a képet: ,,A kisebbségi magyarság a prágai parlamentben”, Füssy Kálmánról, a magyar ember megtestesítőjéről fogja mintázni az arcot s az alakot, —• mondotta többek között Turchányi Imre. Meleg szavakkal köszöntötte Füssy Kálmán szenátor feleségét s családjának tagjait. Dr. Bodáky István a kárpátaljai magyarság szeretetét s üdvözletét tolmácsolta. Kárpátalja közelebb van kelethez, Komárom a nyugathoz —■ mondotta —-, de ez a földrajzi eltávolodás nem távtílitja el egymástól a kisebbségi magyarokat, hanem egy családba tömöri ti. Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő beszédében arról szólott, hogy látogatást ad vissza: tizenkilenc esztendővel ezelőtt Füssy Kálmán látogatta meg társaival Érsekújvárt, hogy a magyarságot megszervezze egypárt- ba, az érsekujvári gazdák nevében húsz kiküldött ezt a látogatást jött most megköszönni. Nemzetmenfő munkát kezdett annakidején Füssy Kálmán, ezt a nemzetmeníő munkát most a fiatalság veszi át s nyugodtan adja át az idősebb nemzedék olyan férfiak kezébe a vezetést, mint JaÖN EGÉSZSÉGES LESZ ha megfogadta tanácsunkat érelmeszesedés, vérbaj. golyva, skro- fulózis. gyulladásos természetű nci bajok, légcsn-hurut eseteiben a CiGELKA-LUDOVICUS lód-brómos gyógyvíz használatál ajánliuk. „CÍGELKA" (orrásvállalat. Bardejo,\ I Jaross a magyar parasztság történelmi szerepéről —' Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! ezeket a történelmi időket megértette a csehszlovákiai magyarság j 3
