Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-26 / 95. (4538.) szám

2

szer legteljesebb szabadságot, de nem a többi nép számára*

—■ A modern demokrácia inkarnációjáról beszélni a huszesztendős ellentétes irányú fejlődés után irónia.

Az alkotmánybíróság

— Már előbb jeleztem, hogy a csehek az emlékirataikban lefektetett Ígéreteiket

nem teljesítették. Teljesitették-e akkor legalább is az általuk aláirt saint-germaini szerződésben foglalt sovány kötelezettségeiket? Nem! A nemzetközi kötelezettségeiket épp oly kevéssé teljesítették, mint előbbi ígéreteiket. Az alkotmányba átvett ama védelmi rendelkezés, hogy semmiféle törvény nem állhat ellentmondásban az állam szerződéseivel, szintén nem kap jogvédelmet Ugyan létezik egy alkotmánybíróság arra a célra, hogy fölülbírálja a törvények alkotmányos voltát, de a nem-cseh népcsoportok nem fellebbezhetnek hozzá, mert csak a nemzetgyűlés többsége, azaz a cseh nép hívhatja föl a bíróságot döntésre. De nemcsak törvények és rendeletek állanak a saint-germaini szerződés védelmi rendelkezéseivel ellentmondásban, hanem fokozottabb mértékben áll ez a csehszlovák hivatalok hivatali ténykedésére is.

A szudéianémetség nem fordul több panasszal a népszövetséghez

A saintgermaini békediktáíum egy olyan államot alkotott, amelynek lakossága hat különféle nemzetiségből áll és amelyben a legnagyobb nép csak mintegy ötven százalékát alkotja az összlakosságnak. Azáltal, hogy ez az ötven százalék, vagyis a cseh nép az államot a sajátjának tekinti s úgy kíván benne rendelkezni, mintha az tisztán cseh nemzeti állam volna, szükségszerűen a legsúlyosabb nemzetiségi és politikai feszültségeket kellett, hogy létrehozza. A szudétanémetség nem kevesebb, mint huszonkét panaszt és emlékiratot nyújtott be a népszövetséghez. De egyetlen egyet sem intézett el a népszövetség. A szudétanémetség fölismerte ez ut kilátástalan voltát. A mai naptól kezdve semmiféle panaszt nem fog intézni a népszövetséghez, hanem más utakra fog lépni. A szudétanémetség azonban az állam belsejében is kísérletet tett arra, hogy jogához jusson* Az elmúlt eisz-l

■ tendőkben ismételten kísérletet tett arra, hogy a csehekkel ebben az államban, amely államnak hat nemzetiségről kell gondoskodnia, olyan rendszert teremtsen, hogy az lehetővé tegye, hogy a nem-cseh népek is teljesen önként és szabadon áshassanak ki az állam mellé. A világ ismeri a szudétané- met pártok ama kísérletét, amely aktivizmus név alatt ismeretes a történelemben és amely épp nemrégiben zárult le*

— Esztendőkön át azt lőtték a cseh táborban, hogy az általam vezetett mozgalom egy napon épp úgy eltűnik, mint ahogy előtört* Ma azonban azt mondhatom a világnak, hogy az egyetemes szudétanémetség- nek több, mint kilencven százaléka az én mozgalmam mögött áll és kész arra, hogy a rendelkezésére álló végső eszközökkel végigharcolja a jogáért való harcot. Európa számára nem lehet közömbös, hogy a politikai és jogi tekintetben elnyomott szudétanémetség jogát megkapja-e vagy sem*

A „kisebbségi" szerep

•*— Az egész világ világosan látja, hogy a fejlődés radikális fordulatot igényel. Ha a cseh nép hajlandó föladni a nemzeti államról való illúziót és hajlandó a többi népcsoporttal együttesen átépíteni az államot, akkor maradéktalanul tisztában kell lennie azzal, hogy a mi megbékítésünkhöz a kisebbségvédelem eszközei teljesen ki nem elégi- tők. Soha nem fogunk beletörődni az úgynevezett „kisebbség" szerepébe. A világon senki sem érti meg azt, hogy az a mesterséges és semmiesetre nem ottani helyi gyökerű cseh kisebbség, amely 1918-ban a német lakosságnak mintegy 5 százalékát alkotta, ezen a német vidéken egy „állam- népnek” előjogait igényelhesse, mig a 95 százalékot tevő őslakos német lakosság a kisebbjogu, úgynevezett „kisebbség” szerepével legyen kénytelen megelégedni. Mi nem vagyunk kisebbség, amelynek kisebbségi jogok járnak. Ha mi nem kapjuk meg ugyanazokat a jogokat, mint a csehek, akkor mi nem vagyunk tovább abban a helyzetben, hogy ugyanolyan kötelességeket vállalhassunk., A kisebbségi probléma megoldása lehetetlen, ha egyidejűleg megmarad a ragaszkodás a nemzeti állam gondolatához és a cseh hatalmi igényhez a többi nép és e népek telepterülete fölött. Itt nincs mit tárgyalni és paktálni, itt mi határozott nemet mondunk.

A kisebbségi statútum

— Az utóbbi hetekben a kormány kísérletet tesz, hogy egy úgynevezett kisebbségi statútum fölállításával próbálja a problémát alapvetően és becsületesen előbbrevinni. Kijelenthetem már ma, hogy ez a kísérlet hajótörést fog szenvedni. A bejelentett kodifikálás nem jelenthet mást, mint a jogtalanság és erőjog megörökítését. Vagy még nem tartunk ottan, hogy ezt a problémát alapvetően szabályozhassuk, vagy pedig még mindig azt hiszik, hogy félmegoldásokkal túl lehet jutni rajta.

A kormánynak nem lett volna olyan nehéz föladat a cseh közvéleményt más nézetre bírni, mert én meg vagyok győződve arról, hogy az egyszerű cseh nép lénye mélyében békeszerető és kiegyezésre kész, én nem hiszek a gyűlöletben és harcban. Ellenben ugyanúgy meg vagyok győződve arról, hogy a cseh népet mentesíteni kell az uszító sajtótól. A cseh nép emlékezetébe idézem Palackynak Ausztriához intézett híres szavait, melyeket 1865-ben a „nemzetiségek egyenjogúsítása” kérdésében mondott.

— Ha ma az állam húszéves fönnállását

I ünnepük, meg kell érteniök, hogy a németek egy huszesztendős elnyomatás után ilyen ünnepségekben részt nem vehetnek. A csehek húsz esztendő alatt semmit sem csináltak, hogy bennünket lelkileg megnyerjenek az állam számára, amelyhez bennünket akaratunk ellenére csatoltak. Mi ma sokkal kevésbé érezzük magunkat szabadoknak, mint bármikor és tudjuk azt, hogy egész jövőnk veszélyeztetve van.

Az ui rendezés

— Meddig akarják még a csehek képviselni azt a veszélyes és minden történelmi fejlődést kigunyoló álláspontot, hogy a cseh nép föladata az. hogy a németséggel szemben a szlávság bástyája legyen? A csehszlovák felelős államférfiak még mindig azt a fölfogást vallják, njint a csehszlovák békedelegáció emlékiratai, amikor például az 1. számú memoárban azt mondják, hogy az általános helyzet Csehszlovákiát a németség halálos ellenségeivé avatja. Továbbra is fönn akarják tartani ezt a valósággal ellentétben álló és ezért veszélyes politikai föladatvállalást, vagy pedig levonják a történelmi fejlődés tanulságait?

Ha a cseh államférfiak valóban komolyan barátságos szomszédi viszonyba akarnak kerülni a német nemzettel, akkor ehhez föltétlenül szükséges föltétel a következő:

1. A téves cseh történelmi mítosz revíziója.

2. Revíziója annak a szerencsétlen fölfogásnak, hogy a cseh népnek az a föladata, miszerint szláv erődöt jelentsen az úgynevezett német keleti nyomással szemben.

3. A külpolitikai irányzat revíziója, amely eddig az államot a német nép ellenségeinek sorába vezette.

— Ez alapvető előföltételek teljesítése föltétlenül szükséges a német néppel való jobb viszony létrehozásához, mindenesetre jól meg kell ezt fontolniok a cseh nép irányító politikusainak.

A cseh népnek tisztában kell lennie azzal, hogy viszonyának a nagynémet birodalommal való ujjászabályozása nem történhetik meg a mi népcsoportunkkal való viszonyának egyidejű ujjászabályozása nélkül.

A csehszlovák nép húsz esztendő alatt elég idővel rendelkezett arra, hogy a viszonyokat valamennyi itteni nép megelégedése szerint alakítsa ki. De e húsz év végén csak azt kell mondanunk, hogy államférfiaí három irányban nem teljesítették azt, amit

«— A csehszlovák állam békés fejlődéséhez a szudétanémetség meggyőződése szerint a következő államjogi helyzetet és jogrendet kell teremteni:

1. A németség teljes egyenjogúságának és egyenrangúságának helyreállítása a cseh néppel.

2. A szudétanémet népcsoportnak jogi személyként való elismerése avégbal, hogy az államban az egyenjogúság érvényre jusson.

3. A németlakta terület megállapítása és elismerése.

4. A német telepterülefen német önkormányzat fölépítése a közélet minden ágában, amely a német nép érdekeit és ügyeit foglalja magában.

5. Törvényes védelmi intézkedések teremtendők azoknak az állampolgároknak a számára, akik népük zárt telepterületén kívül laknak.

6. Megszüntetése a szudétanémetség ellen 1918 óta elkövetett jogtalanságoknak s jóvátétele e jogtalanságok által okozott károknak.

7. Elismerése és keresztülvitele az elvnek: német vidéken német közhivatalnokok.

8. Teljes szabadság ahhoz, hogy bárki szabadon vallhassa a német néphez való tartozását és a német világnézetet.

A nemzeti szocializmus világnézete

Beszéde végén Henlein Konrád a nemzeti szocializmus szabad hirdetését követelte s egyebek között ezeket mondotta:

— Tekintet nélkül az államhatárokra, nem vonhatta ki magát a szudétanémetség, mint a német nép egyik része — mely az anyanéppel elszakithatatlanul együtt volt és együtt marad — ama világnézet hatása alól, amelyet ma a világ valamennyi németje örömmel vall magáénak. Éppen bennünket, mint veszélyeztetett és a nemzeti állományunkért harcoló németséget kellett, hogy megragadjon ez a nézet, amelynek legfőbb törvénye a közösség törvénye. Ez a lelkiismeret kérdése, amelynek szabadságát az állampolgárok számára az alkotmány bizto- sitja. Ezzel a szabadsággal mi is élünk, anélkül, hogy ezzel ellentmondásba jutnánk az állam alapelveivel. Ahogy a világ németsége teszi, mi is ugyanúgy valljuk az élet nemzeti szocialista alapelveit. Számunkra — és ezt teljes nyíltsággal és határozottsággal kell kijelentenem —• elviselhetetlen, hogy a jövőben holmi kiagyalt jogászi konstrukciók köpenye alatt bárkit is üldözzenek nem holmi büntetendő cselekmény, hanem csupán ama meggyőződés miatt, amelyet ma mint általában német világnézetet nevezhetünk. A cseh világnézeti terroristák a mi német nemzeti szocialista világnézetünk eme nyilt hitvallása miatt gyűlölni és üldözni kívánnak. Az igazi demokraták azonban a cseh oldalon is megértik és tisztelik ezt a színvallást, mert tudják, hogy ebben az államban helyet kell adni minden tisztességes világnézetnek és mert hiszen a cseh nép is egy egyesitő és nemzeti világnézetnek köszönhette száz évvel ezelőtt újjászületését. A cseh nép kormányának belátásától és akaratától fog függni, hogy az állam fönnállása huszadik évfordulója napján ezek a számunkra elviselhetetlen mai viszonyok még fönn fognak-e állani, vagy pedig Európa békéje érdekében a csehek is meghozzák a maguk áldozatát Mi sem belül. sem kifelé nem akarunk háborút, de tovább nem tűrhetjük ezt az állapotot, amely számunkra békebeli háborút jelent, — fejezte be beszédét Henlein.

Fáklyásmenet és tüntetés Karlsbad vidékén

KARLSBAD. — A theuaingi várod képviselőtestület — melynek tagjai nagyrétben átléptek n szudétanémet pártba. — tegnap kimondta feloszlását. Ezután fáklyás menetet rendeztek, amelyen mintegy háromszáz ember vett részt. A menet

'1938 április 26, kedd.

végigvonult a városkán, mire a ©sendőrség 'a gyülekezési és felvonulási tilalomra hivatkozva a tüntetőket oszlásra szólította föl. A tömeg a csendőrök erélyes felszólítására szétoszlott, de röviddel ezután, amikor a helyszínein mindössze három csendőr maradt, újra menetbe tömörültek a tüntetők és beverték a zsidó templom összes ablakait, valamint egy Koh-n nevű kereskedő kirakatát. Hétfőn reggel Prágából két autóbuszod csendőrök érkeztek a rend fenntartására. Újabb tüntetésről nem érkeztek jelentések.

A szudétanémet Labdarugó Szövetség is csatlakozik a Henlein-párthoz

TEPLITZ. — A csehszlovákiai Némef Labdarugó Szövetség a következő határozatot hozta: „A német sportolók boldogan veszik tudomásul a szudétanémetség tömörülését Henlein Konrád vezérlete alatt. A Német Labdarugó Szövetség is csatlakozik a Szudétanémet Pártban való tömörüléshez. Kijelentjük, hogy hajlandók vagyunk belekapcsolódni a szudétanémet népcsoport nevelési szövetségébe és megbízzuk a végrehajtóbizottságot az előkészítő munkálatok elvégzésével.”

A Telegiraf ezzel a hírrel kapcsolatban „Politikai harcok e sportban is?" dmen azt jelenti, hogy a német labdarugó szövetség határozata ellen a német kőzépmegye foglalt állást, amelynek kéjp- viselője cl is hagyta a teplici ülést. A TekgraJ szerint a német szövetségnek nem érdeke, hogy klubjai cseh egyesületekkel mérkőzzenek. Azt akarja, hogy a német szövetség egyesületei csak a szövetség keretében rendezett versenyeken vegyenek részt Ami a német divízió biztos győzeí- sét, a Teplici FC-t illeti, a klub képviselői kijelentették, hogy nem kívánnak belekerüihi az állami ligába.

ildrzai volt miüiszterelnök meghalt

PRÁGA. — Udrzal Ferenc volt miniszterei- nők rövid betegség után hétfőn délben 12 órakor a Prága-podoli szanatóriumban hetvenkét éves korában elhunyt.

Halálával a régi cseh politikai élet egyik markáns személyisége szállt sírba. Pardubic könnyé-’ ki parasztosaidból származott, de már fiatal korában bejárta Középeuxópát és különösen a németországi mezőgazdasági intézményeket tanul-, mányozta s ott szerzett tapasztalatait csehországi birtokán értékesítette. 1890-ben Budapesten teljesített katonai szolgálatot. 1897-ben mint az ifju- cseh politikai mozgalom egyik parasrtképviselő- je került be először az osztrák birodalmi gyűlésbe. amelynek az állam fordulatig tagja volt- jelentős vezető szerepet játszott a cseh nemzeti mozgalmakban. 1910-ben a Reichsrat szlávi képviselői szövetségének elnökévé választották.- 1908-tól tagja volt az osztrák-magyar delegációknak, 1917-ben pedig a bécsi kép viselőház alelnöke. Az államfordudat után mint az egyik legnagyobb cseh párt képviselője aldnöke lett a forradalmi nemzetgyűlésnek, majd később nemzetvédelmi miniszter lett. Hét esztendeig volt a nemzetvédelmi minisztérium élén, majd 1929-ben Svehla halála után miniszterelnök leit s a kormány élén maradt 1932 októberig. A legutolsó parlamenti választások alkalmával a szenátus-- ba választották, de megrongált egészségi állapotára való tekintettel 1937 decemberében lemondott mandátumáról. Az elm-uit pénteken agy- szélhüdés érte s akkor beszállították a podolí. szanatóriumba. Temetéséről még nem történt intézkedés.

Pihennek Francé katonái

SALAMANCA. —- A nemzed csapatok szombaton Terűdnél megtámadták a kormány csapatokat és áttörték a madridi sereg dsö vonalát. Ugyanakkor több kilométered nyomultak dö a tengerparton déli irányban CasteÜon fdé. A burgosi hadvezetőség egyébként jdenti, hogy az újabb katonai operációk előtt néhány napos pihenést ad katonáinak. Ugyanakkor megkezdődött a zsákmányolt hadianyag ftsszeszámo’ása is. Április egy óta 15.000 lőfegyver, 271 könnyű. 250 na» héz gépfegyver, 40 aknavető, 75 ágyú, 30 tank, kö** (ük húsz használható állapotban 35 millió ‘f egy ver* golyó, 37.000 gránát és 12.000 szovjetofosz ínak4 elhárító lövedék karült a nemzetiek kezébe.

A szudétanémet párt követelései

tőlük elvárhattak volna, nevezetesen:

1. Nem tartották meg a békekonferenciához intézett emlékiratukban önként vállalt ígéreteiket.

2. Nem tartották meg a saintgermaini szerződésben vállalt kötelezettségeiket.

3. Nem tartották meg azokat az állam jogi kötelezettségeket, amelyek az állam alkotmányából folynak,

— Az állampolgárok egyenlősége helyébe valamennyi nép egyenlőtlenségét állították. A polgári és politikai egyenjogúság helyébe a nem-cseh népek kisebb jogait állították oda, az összes nemzetiségek szabad fejlődése helyett a nem-cseh népek nemzeti, politikai és kulturális elnyomását helyezték, az igazi demokrácia helyett a cseh többség, a

jürokrácia és a rendőrség diktatúráját veríték be é§ az egyenjogú megelégedett nejek második Svájca helyett egy olyan álla- not alkottak, amelyben valamennyi nenw :seh nép joggal érzi magát nem szabadnak* rinemelégitettnek, jogtalannak és elnyo- nottnak. Ma valamennyi nem-cseh nép és íépcsoport Csehországtól egész Kárpátal- áig fölemeli tiltakozását az ellen a bánás- nőd ellen, amely a népi öntudattal, becsü- ettel és méltósággal tovább nem hozható isszhangzásba. S mi, németek mindaddig :lnyomottaknak fogjuk érezni magunkat* tmig ugyanazt nem tehetjük, amit a csehek. \mi a cseheknek szabad, azt nekünk is meg :ell engedni. Egyszóval: szabadok közt szaldókként akarunk élni.