Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-24 / 94. (4537.) szám
' -jffoinpiJÓjA* ifT-oc5 qau?s?j9njz? q?j •Xadauuq uiyaza jaAgpíueíjzaa öl UBq'pifSuv 6? 2ain jpsq uaq-gfxi IJíaís ‘vizein J0A "!IInO ®9 eosniQ uosuiqog juim •qajjaiuia.i -aj jBqi?qnnuj pjijAiq uc.i;o sí úaqgpi v.r, uaq -qa ‘[9'íf'Bq ipjQj napúim- BAzoqjeuoAia íqam -aqazs írqeysj[yAtq Á“oq ‘Spsgsoip qqoÁJo'BU ppuny 'qBUS^joqiB ipji zb jiazaApeq uoAilBn mán BqBZSJoq quaiiuptujoj s? qruoqyq B s? jaqjaj qajeqme zb q?JiesiA*ata uoÁmu qgpj uOqqB zy. -ajaj jjoa jBjiBuyq 99 ja23?siua6 -aq qos u?jujzs ap 'ajatuyQ aojaQ jmra ‘jjoa -jBqftA nei[0 jjoa sí . inán Bq ‘ajaj? jjiAvg •BáuymsBAJo qqasaApaqá'aj qi.CSa qaqain.iaÁS v ‘jjajiaui uosmq’Ojj ‘treqsyzo^iopvy rqsyz -Bjn j9ai[jtu£) qp’y jjbjb BspjBq qauaraapazs tjjiAig Bfo.11 aSbq j{o_e q amijein ‘tn?q“yzsjoBio jiipqoj ap -iTBqydíging z??§a Ariira ‘íreq-yfyzBq' £§n ‘jioa «sjrj«q is'pup •axopsapjaj napáiul yaj líoasBjnux ueq.iQqnj PJízjoj A'áa juiui qjt XSoq ‘BqygypA qosyup zb pfniu ‘qadjój b jozsoja izaÁjaqajaq qqzoq [aiu^uipjjqq sapnai qau?jai? BAjtqBzaiq jjeq ma zy -Jipiaqts uagupirq OA-iaj B za gg 'tűnj -i^yiiApj jjBqB ajjéunq ‘a.nasypaAqj ‘B-ipujf iq ' ‘ajjagysapaaj qBU-puijBp'Bs.iyj qa.táqiua zb [öAAÁuqq y •búi Biyoiyzs qaqamjaXS' b mau uBipjBuof jjiAig jysyzBjn jeAipnO •„Bspzujn jaAipno44 b 2ipad OAÁugq qqBsoi -nojgaj §9 qqasaqapiqga] ‘jBqojBjqdgj qaqaq -qia idBjxrq {ij 'jajai? ajjajüazs qBuuiojBp0.il zb uasafjaj qysy.qB tzó9q[0j BA^gnqjjo ‘qqps -?H •jpjzepq BJpAiyd idud b s? jjoa jaöpua nsBZBUuyzs jj qjajainzs oő^-£-99I cBqfjBnof JJpi-S •HfTa. tiaqgpi.'íBa ipiaq.fn.iQ'ji qamycí aopQ jurta ‘jjoa jóShb sí üi?qjBuof jJJAig DÍon daattfn*) o *udiffouop !{/*?$ opuowasaw saMi$ wojpfj •ejymyzs JiyA }a.í9afja]J?q sapnai Bfyp «íb3 s uosouib|[}a jyf sbju p||i;uo juim BJ9ZB BA'jnq y “Bjdcq sj gaui nesojuod jaSazsso jjajaAiq. b s ipi^osyzejn zb ipujaza jjopjnq ípjuiyzs qBusauopjBiujqa zb Agoq ‘jyuiaiq -óid b gain Bjjopio uaddyq.íjo soyuBj isojba V *ja,ÍSaf iaj JjojeqjBjmu uiau jbapuiJbij b s?zjon»[ia zb RÁjnq b jiain ‘jajasa zb piaj -uajafaq jjoa naiaj.fuaq sjS?ui Jonapa zy *s?z ‘-aJlíapuaj soniu gjpad uagjapi jyijn^ 9ZBJ11 injjiyu. ojasiq ‘jySBin pasjA uasag?ssajzs;j Bq ‘{uzBjn uosoniBjiiA b uias qBuyAjnq aj?j -pnuias soíIj sí iua^ qojisqóq b aj q?}ja&iaq ráan s? jBÁ’jnq b q?jjamsi qoznEjBq y qjoz “BjnBZBq jniSara noppin iqqoja zb uyjzB ‘Sjj «sa ipEiBiujjo s BjysyqBj zsgjiaq b juauiia ‘jliyzsaj jjo ‘SisBraojiy§?A e jnampi ‘jpyzsiai sj g JjníSa iBqqosBju zb ‘jpygaui soiubiJia b JoqtuiB s aj?.vjaq9i[pgani souibÚia b juani -!>1 iJJ»J JI'u sg 'uyjn Bjiyjeq b jjoXgyA sa EJIPiaj >|busbiuilmiii ;odBudaunij jÍj; zb Bjfjnq » s hba BfdBupBqBZS qanzsajjaq B dsiupsBA •jjapain öjazaAisooq b igja ‘inütA oosomB| qiA b pBqBZS sí jy^jnq UBqginquiaxn'i JJam ‘sí jpiíjnq b a^jiA iBAySeoi Jozs^öyq?n s jg BisouiBiiiA y •A’SauiezBq ajsa napúim *qtqB| uajajnjaj osjnq saiyA b iqB ‘zs?jjaq y -lí« -jBIiy zb Sipnpu jjopoqsopaoS zg qaA?zs?t -jaq B.fypzBS B jjozoqjBJEqazsso uoáSbu npj -os qopi zb Ajam ‘BfyAjnq 9jb2zbSj jayA'Sjog tSjnqiuaxni Aga asoq jasa pzaqiaAoq jji zy UOSOUIDIIJA D >JIZDin UDOg[QUO I>jD '{CjpÁinaj soj'o XOa jsuepot ssjjspjg----•B J.ÍSBq mau nqqB Bq ‘SH?OBq sí jsora g?m 0 Auoziq e ‘Bjaii isipidp j[njaqis mau í-igui ipf uaÁn 'aAiaj ^naunq b pnjaqis jpf aaAjiiu ASoq ‘ojsai ‘apaAgij ‘apzao utunQ 'jja;aj gyzsio -asaj^ ‘pn tioqpj jqq.aj ASa ‘ajpzsatq jazs -?Sa zb iqs ’ipiinqaiazs Bzsqq b ijju j?zg •azssaiu noAgnn jytn loqiqBA ‘aiaA jng jjq ij?í>?a asaui b BjdB>p3 'aqi?“a psiojn zb uadd? iq ^jöf jsoui ipqiiyjSBq ggioj uoqy[BSOBq y • -WfíXl-am pi[Oj b gipad q?Aioj b ‘BqyApo qyj j bi{ -joq qouBói siq ‘aqaqA[aq qogyiiA q ipoq -zOjioqaq qaqjapurnq y •Bq6y^y\q?.iaq ;g?a b juaqqpzBzssiA K'BqS-pzsijoagapf jai? zy •uapiuiui jazza jjaj sí naqpqajj •'noqjjo tu.ipzs BquuiBq B jiui'uaAgaj fgoq ‘nBqj;oq !qq,aiaz(>qSai b j{o.tysyA j?sa -na| Bszyui Aga Bfyijo^sora aqpd.dnuiBlj •jaSaojaq ozaqj?»po zb Biioqosagaui s? jpaiq?[aj ‘ibibjbuijb jjazaő.i?m b jjasa m — . „v '/-A — 130 — Áprilisi tcéfa Irta- REMÉNYI JÓZSEFNÉ A kósza szél világot-.já-rtá.ban széltében- Üosszátran azt eusog-ta-rebesgette, hogy kiszárad az Óperenciás tenger, ha a foiyók ét folyócskák, patakok és patakocskák idejében eng vizet nem szállítanak. A fák, amikor ezt meghallották, a bokroknak tovább mondták, bokroktól megtudták a virágok é« füvek, virágtól és fűtől megtudták a vizek. A vizek erre úgy meg ijedtek, hogy tovább folyni majd elfelejtettek. A kósza szél, amikor ezt látta, jót. mulatott magában és hamar elsze'.elt, mielőtt ki- Sü’ne- a turpissága, hogy az egész csak áprilisi .tréfa. ' A vizeknek nincsen naptáruk, honnan is tudlhatták volna, hogy április elseje van ée hogy ez a tréfa és móka napja.- Elhitték ők bizony a szél híradását., siettették is nagyon a vizük folyását, hogy idejében érkezzenek, egy percet se veszítsenek. Ée jöttek a vizek a hegyről a völgybe, völgyből az Óperenciás tengerbe. Az Óperenciás, tenger periig tárt karokkal fogadta őket, mint mindi-ir. Észre sem vette, hogy egyszer csak sziDÍütig megtelt a medre. És a vizek folyton csak jöttek, a tenger medrébe bele sem férlek, kiléptek tehát, és mindent elöíitöttek. így történt, hogy Meseország víz alá került. A kisahegy, amin minden embernek, aki Meseországba jött, keresztül kellett magát rágnia, eltűnt, nem volt sehol. A Vasorru bába mézeakaláesházikóját is elsodorta az ár, de még az üveghegy sem látszott már ki a hullámokból. Ezer szerencse, hogy ott volt a kacsalábon forgó kastély, mely abbahagyta a forgást, amikor jött a víz ék elkezdett'úszni. Ide menekültek Meseország összes lakói Jött Piroska a Farkassal, aki bőszen rnor- gott, mert nagyon éhes volt. Éppen be szerétté volna kapni Piroekát, amikor az á,r- yizvepzedelem elől menekülni kellett. Aztán itt volt már a százszorszép király- kisasszony ie. aki az aranylabdávai szokott játszani. De most nem a kútba ejtette labdáját. mint szokta, ha.nean a tengerbe. Megérkezett a Vasorru bába Jancsi és Juliskával. A gyereket kihajászták az úszó mézeflkalácsdprabokat és vígan majszolták, mitsérn törölve azzal, hogy a% féfigerviztőj fcóeak és egy'kicsit' eláztak. A gonosz mostoha most a le-nosét a tengerbe szórta, nem pedig a hamuba. Hamu- pipő. e meg sirt, mert a maiarai nem tudták a lencseszeijieket összeszedni. A hét törpe Hófehérkét hozta az üveg- koporsóban. ■ 1’ Csipkerózsika folyton ásitozott, mert épp aznap kellett volna az ujját az orsóval meg- szurnia éé száz évre álomba merülni. Itt voltak már az összes tündérek, törpék é? manók, de nem találták sehol sem a kis Babszemjankót Már éppen el akarták siratni, : amikor egyszerre csak megszólal-a parányi legény. Ott kuksolt megint egy ökör fületövén. Jött a kétfejű sárkány is akinek eloltotta az árvíz a tüzét és ezért búnak adta ipind a hét fejét Ludas Matyi a libája hátán úszkált nevetve. a tenger árján. Egészen megtelt már a kacsalábon úszó kastély menekültekkel, amikor a Harcéin! Patkányfogó is megjelent a patkányokkal és egerekkel Ékkor a kacsaláb már nem bírta tovább és elkezdett süllyedni. Láttátok volna szegény Óperenciás tengert! Kétségbeesésében a baját tépte voln^, ha lett volna baja! így csak a folyókat és patakokat szidta: — Szedte-vette-terem- tette csavargó népsége! Most aztán hordjátok el a fölösleges vizeket, mert ha nem, hát akkor . . . És csodák-Qsodája.. ilyen is csak ájprilis elsején történhet: kezdtek visszafelé folyni a vizek! A kacsalábon úszó kastély megakadt az Üveghegy tetején és. elkezdett ismét forogni, úgy hogy a menekültek alig tudtak kiszállni. A hétfejü sárkány rögtön óriási tüzet gyújtott és lé is nyelte, mert tüzet hányni volt a mestersége. A kis csotdaesupor megint elkezdte főzöi a kását és addig főzte, amíg kásaJhegy nem lett belőle. A Vasorru bába szorgalmasan sütötte a mézeskalácsot, hogy mire Jancsi és Juliska megérkeznek, felépíthesse a kis csodaházat. De jeüt már a százszorszép királvkisasz- szony békakirálya is és hozta a tengerből az aranylabdát. Amint a törpék Hófehérkével a.z üvegkoporsóban a síkos: üveghegyen lefelé mentek, megbotlottak, Hófehérke torkából ki. “ppaqsopjBx*** o THA wnidizs •jaiqsoaq b s ajzs pf y ‘jajaaazs sp eppnj y :sou;q pj? jaqqoj jBqqos ‘Soaju Bq üjba Bq ‘ipuna jaa^* *, •AinsSuBq b óba jjj sí móM ‘jiusnq »a uaza »j aQ •q®U[gjaq isouih BqÁ^oH ‘qausaiaq :paza?d uba bh •S9a3Ml3W13 •jBmjBA2sazqjjnog *■) 0 'AI ‘aquaq pzo^ubjbh gaqp qtJJiozoApr] ptuuiojo UB(BUPJBH ‘qaiupjBzssiA Bjffg qTUBpeni jopnpA y •qill-fn sj zspjyn y bfaazaA^Qj sí qp| b s ‘qillXn sj SpjjA y ‘sj nj b jpui mpjoz 'ZSVAVX V áraiig *° 'A ‘jaq?s2J3 J^zsaXQ *uBq2pzsjoXuaam y BqjBÍJeq EfXuBsapg BJPBBZSSJA JI?Ajp sjq y tBjJB2ltBqÜ»ui jza uajsj pf •uxpqajsoui b nozzomq ppzzoq iaj AS?a ‘niB.fea sqSas ‘uiprnj Sjq a Sara psuSjiBH <inpj aj sjujqaj ‘tnauajsi qp *q»fpjj9uii9 BqmiBUijy ‘qsfuaqidSaui ipqe ‘sanin 9q *bujoa pf ap jupjiqajyj ‘BJp ZB jjojg jaaua|iyj *VAHy ZV ’ ^UITTS ‘-J 'O TA ‘PBOH •aAau b dpzs u^Jjj jjaT ipjpíeq sauivjas aqozs § ‘auiazs b q?qsoSpiJA ‘bojb soüjd quupqBq y •Bquoij nfBqXuBjy iSoq ‘qpfAjq íSn jpfEqBq y ‘Bíisooq sp BfpqBg ‘aAXuoqsadpq dpzs iqau uba •aqzsnq no.íS jn aua § ‘jujj sí jasiaA jpiu p pnx ‘aquax ^Soq ‘qpfAiq ASfj ‘mpajpjBq ÁSa maqau uba •woNiyava M3 zv •pi^V£‘-j'o'iL\'93|jninA sqpa3aH •áupj sa^vlSg zb upjzw *3 ‘aput zojSaiu *uapuiui qos Bqsjjnp "‘JB.ÍJO JJ9A3 UldJ 3pui jjbj B aQ ‘jBqos Bqsjjnf sj JJfizpj „•uioJupj sáp? ‘jpjzpi jjui XSoh ‘tuojpiSaui ‘qoAQjBZBq biJ $ Bqsjjnr ‘ipf ap ‘lpz?9d5 mjpuoiu jzb ‘juauija JOqjjjf •bjjPspaXSbu IBJUpjBá y |a88aj BJoq S?ui juaiuja jjam •BfAUBsap? zb uoqjjj sauijq ‘böiop b qos qBupqsjjnr ONSOyMVZS SÍM V ’pjp2i»Zi‘-j-0 liA mn3 J?zs?80 •puitnojQ jjoa »iax maAjzs B Sípod maqafy ‘juojsi pj b ajJpsaja jdApqaup njpXaoXo *BJJJ83B<I Xgoq ‘UI0JJ0UZ8JJ03 (pjpjioj oqjnzssBAtuBq S *3IpfAjq XSoq ‘jupnj bujoa uiojjoaats ‘BqstóBui b uiajzpu BupjfJ •BqSBSBUI B JJOIIPZSIOJ jBAiBiqjpzs yzopoSuoq ‘jB'JBptnn jsajq ‘saApaq XSg OBqjpjBq b uiBjjpi dBuSax ■yXHISDVd V •jzsoio ‘saA? gx PJzsabjojji qjaSazsa jpsnq ^azj ‘jjaiapazs JBqpqpq V tnsqpj b [jjp uaXjpAaq iáBjq ‘BA*jp8 b jpra Jjazaqjaj3 YA300 V •praizg ‘boa? 6 <JO£nX sapqBX *aq!P?H ‘JOÜIX ‘íSny ‘BfupAiq jza ‘BÍjfBq9 jzg ‘jaqoA? souipzs qog uaqSjszspSa uafi3 •qauuQ uiouyAiq JZ3 jnfBq9 jdVuApíq •azs?j Sipujui usÁSai uaqSpszspSo pg ‘BfdBU uapujin uafjax ‘jBáSpsgjA ‘jauiuiojQ ‘jaApSaiaui uioqjog jpSaui uio|zoapi) •jpfdBiiaAan saApayj xupkjBjzsajaq up zy , ‘jBfdBu qanXgjp\'9-juazs V ‘jpui u? uibjjija Sjiy *VHVrdVNA3M WyAXVXZS3H3M = IVSVtlI XOdVADVN sím — »tl —_ ' 1“ *■ '* \ ■ • . • . ” !'•••• . Ü i ", :1 • ■. ; ; ,.j ' : .1" ' ' . " ' 4-135- ..........4, TA NULSÁGOS történetek A CSIPKERÓZSIKA ÉS A SZERBTÖVIS. A csipkerózsabokor mellett állt egy tő szerbtövis. Amaz csufotódva szólt a szerbtövishez: — Te vagy a növények csúfja, csak kárt teszel, mert. tövjsedtíe. megsérted az arra- járók lábát, semmiyel sem vagy hasznos. Alighogy kimondta ezeket a szavakat, arra ment egy szamár, amelyik jó étvágy- gyal ette meg a tövist. Semmi sem fölösleges a természetben. A MAJOM ÉS A KUTYA. Égy majom a cirkuszban dicsekedett a kutyának, hogy piros mellényt és sapkát kapott. A ku'ya erre azt mondta: — Te balga, nem azért adták rád a piros ruhát, hogy szebb légy, hanem, hogy feltűnő színével annál nevetségesebbnek tűnj föl az emberek előtt, hogy jobban kacagjanak rajtad. AZ ABLAKFÜGGÖNY, A TÖRÜLKÖZŐ ÉS A SZŐNYEG. Panaszkodott az ablakfüggöny: — Borzasztó sorsom van, egész nap a napsugarakat kell felfognom, mégis csak jobb dolga van a törülközőnek, mely a hűvös árnyékban az ajtó mögött egy szögön lóg. — Hagyd csak, testvér, — szólt a törülköző, — minden nedves kezet nekem kell szárazra törülnöm, egész nap nedves vagyok, úgy didergek és nem tesznek ki _a napra száradni. A legjobb dolga van a szőnyegnek. — Az én sorsom csak. igazán szomorú, — szólt emez, — egész nap taposnak s reggelenként még jól ki. is porolnak egy nádpálcával. Senkinek a sorsát ne irigyeljük. HÓKA . • . NONOt v, . .. — Hé, te gézengúz! Mit csinálsz ott az almafán? ' ; r " ..... — Képzelje,'csősz bácsi, a fáról lefújt a szél egy almát és most próbálom visszatenni . . . MIÉRT? „ _ 1 i — Mondd, miért némák a halak? — Micsoda kérdés ... Hát te talán tudsz víz alatt, beszélni? 1 , A KIS AGYAFÚRT. — Anyukám, elmehetek sétálni? — Nem. — Apukám, elmehetek sétálni? — Nem. Erre a gyerek se szó, se beszéd, elmegy. Mikor hazajön, kérdőre vonják: —.Hogy mertél1 tilalmunk ellenére elmenni? —- Mert az iskolában azt tanultam, hogy két tagadás egy állítás. NINCS SEGÍTSÉG. — Nagyon piszkos a kezed, Frici. Remélem, nem akarsz ilyen pis- kos kézzel enni? —- De, papa, mit csináljak, ha. nincs másik! '' ' , MEGFEJTÉSEK A 16 sz. rejtvényeinek helyes megfejtése: Keresztrejtvény: Parádés, Ede. elz, lé, vé. elenged, körevet, ebédidő. — Peleske, Adél, re, de, élve, szédítő, inged, eb, ré, vi, ed. — Kozsár Tibor rejtvénye: Nagypéntek. — Baranyai Rózsika rejtvénye: Éditke, Dénes, inna, tea, ks e. — Kis Erzsi rejtvénye: Zár, rág, gém; méz. zab, bál. lék, kés, sok— Doró Béla rejtvénye: Alma, ac-il, Sári, nyár, túró, toll, anya, Alacsonytátra. — Bacsák Magda rejtvénye. Péter, olasz, puska. rádió, árkon, dalol, Poprád. — Sebők Judit rejtvénye: Korona. — Bacsák Magda rejtvénye: Móku6, bunda. ÉVIKE RAJZA. Éviké fehér papírosra négyszöget rajzolt és ezt irta alá: „Kecske a zöld réten." János bácsi megkérdezi: — Évike, de hát hol van a zöld rét? — A zöld füvet megette a kecske. — No, de hol van akkor a kecske? A kis Évi méltatlankodva feleli: — No bát. a kecske is elment a rétről, ha minden füvet megevett! JÓSKA GONDJA. — Hogy tudjam én ázt, hoyy jól laktam-e, ha’ nőm fáj a. gyomrom? — tűnődött Falánk JóskaA retvényeket helyesen fejtette meg: Alagi József, :: Biró István. Benkő Ferenc, Bencze Károly, :: Darvas Szilárd, Dobos László, :: Forgáeih Ildikó, Forgácth Klárika, Fekete János. Farka* Géza, :: Fe- késiházy Adél. Fekésiházy Éva, :: Haris Mária, Hörvát Ferenc Halas Kázmér, Halász István, :: Illés Mária, :: Jelűnek Olika, :: Kovács Péter, Kis Ferenc, Kerekes Péter, Klucsik Tildiis. Kovács Gizi, :: Karátsony Juliska, :: Láng Ede, László Dénes, :: Martos Béla, Molnár Ferenc, :t R-ozlosnik Bözsi, :: Sebők Judit. Sós Sándor, Szejei Miklós, :: Tóth Jenő Török István, lilioma Oszkár, Takács Hódike,. :: Virágh Vilma, r